Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-07 / 1. szám
1900. január 7. TOLNAVARMEGYE. 3. Kedden reggel Bajó Pál szolgabiró részvétele mellett összeült a képviselőtestület az egyes állásokra a jelölés megejtése végett. A bírói állásokra az eddigi I. és II. bírót jelölték, nem is volt más kandidátus. Az esküdti állásokra mind a 12 kerületből három három aspiránst jelöltek. A pénztárnoki állásra jelölték : Angyal Ferenc eddigi pénztárost, Steiner Károlyt, Konstancer László r. kath. hitközségi pénztárost és Kunczer János közgyámot. A számvevői állásra jelölték : Bencsik Kálmán eddigi számvevőt, Geisz Zsigmond esztergályost és Dömötör Miklós anyakönyvvezető helyettest. A bírákat, esküdteket, a számvevőt és a közgyámot fölkiáltással választották és pedig ekképpen : I. biró lett Nagy György Hangonyi, II. biró: Dittrich József. Esküdtek: Uj János, Mozolán István, Vesz- tergombi György, Vesztergombi Antal, Prantner Antal, Vörös Ignác, Dorogi Mihály, Dorogi István, Tóth Ferenc, Szabó Ádám, Décsházi György és Csöíönyi István Bálint. A nagy korteskedésnek meg is volt a foganatja, mert régi esküdtek közül csak négy maradt meg, a többi mind uj tanácsos. Számvevővé közfelkiáltással ismét Bencsik Kálmánt választották meg, közgyámmá pedig Kunczer Jánost. A pénztárnoki állásra névszerinti szavazást kértek s igy a négy jelöltre a délutáni órákig tartott a szavazás, melynek eredménye az lett, hogy Konstanczer László kapott 385 szavazatot, Steiner Károly 300-at, Angyal Ferenc 20-at és Kunczer János 12-őt; pénztárnokká tehát Konstanczer László választatott meg, ki megválasztását főleg annak köszönhette, hogy a képviselőtestület által nem jelölt Udvardy Sándornak pártja Konstanczerra szavaztak, másként Steiner Károly megválasztatása keresztül ment volna, mint azt mindenki bizonyosnak is tartotta. A városházán most már minden nyugodt s megkezdik az uj tanácsosok hivatalbeli működésűket. Adja Isten, hogy jó szerencsével és mindnyájunk megelégedésére. Perczel Dezső képviselőházi elnök üdvözlése. Az újév alkalmából az országgyűlési szabad- elviipárt tagjai, élükön Széli Kálmán kormányelnök vezetése mellett az összes miniszterekkel, testületileg tisztelegtek Perczel Dezsőnél, a képviselőház elnökénél, ki a képvisel ház első emeleti nagytermében fogadta a tisztelgést, mely alkalommal képviselő társai Perczel Dezsőt a legszivélyesebb és legmelegebb ovácziókban részesítették.. A szabadelvű- párt szónoka Münnich Aurél volt, kinek nagyszabású beszédéből a befejező részt itt közöljük: De eltértem tulajdonképpeni czélomtól, a mely nem lehet más, mint, hogy méltányolva igaz érdemeidet és törekvéseidet, az újév alkalmából pártunk nevében biztosítsalak ragaszkodásunkról, barátságunkról nagyrabecsült személyed iránt és ezzel kapcsolatban a legjobbakat kívánjam neked. (Elénk éljenzés.) rődy Károlyné, Török Béláné, Várkonyi Sándorné, Vilcsek Sándorné (József-puszta), Wolf Arnoldné, Wolf Henrikné. Leányok: Boross Sára, Dömötör Ilona, Fejős Emma, Halász Gizella (Keszthely), Horváth Irma, Horváth Györgyi, Jasek Anna, Krón Etelka, Krón Matild, Mányoky Irén, Mányoky Sári, Matzon Anna, Matzon Ella, Malicsek Jolán, Pirnitzer Anna, Pirnitzer Nelly, Rill Ilona, Schmidt Margit, Stann Anna, Szedlacsek Margit, Szendrődy Sára, Török Sára, Várkonyi Margit, Vidosfalvy Janka, Wolf Sári. Szóval a Szilveszter-estély kitünően sikerült. Kiváló elismerés illeti az egylet tevékeny elnökét, Borsody Lajosné úrnőt; a fáradhatlan nő-rendezőket : Boross Gyuláné, Krcsmarík Pálné, Schmidt Imréné és Török Béláné úrnőket, a kik igazán minden lehetőt elkövettek a mulatság sikere érdekében, az ő lelkes fáradozásaiknak köszönhető, hogy a tiszta jövedelemből mégis jut valami 200 korona a szegényeknek. 200 korona ! Na ez is valami. A szegények imája legalább expiálja azok vétkét, a kik a mulatságon részt vettek ! Teszem ezt igaz meggyőződésemből és szivem egész melegével; teszem abban a tudatban, hogy igénytelen, gyönge szavam hatalmas viszhangra talál országszerte mindazok szivében, a kik a közügyek iránt érdeklődnek: (ügy vanl) és teszem abban a reményben, hogy a sors működésedet a közügyek terén hazánk javára még sokáig megtartja nekünk. (Éljenzés.) Ismerjük múltadat; ismerjük hazafias gondolkozásodat és működésedet; de ismerjük akaraterődet is, a mely komoly időkben, nehéz körülmények között, ha kell, ellenkező törekvésekkel szemben is diadalra segíti azt, a mi a hazára üdvös és hasznos. Azon a diszes helyen, a hova képviselőtársaid bizalma állított, bírod tiszteletünket és feltétlen támogatásunkra számíthatsz; (ügy van! Úgy van !) azért mondom: feltétlen támogatásunkra, mert tudjuk, hogy igénybe csak akkor veszed, ha igaz ügy meg- védelmezéséről van szó; nem igaz ügyet pedig nem védelmezel soha! (Tetszés.) A Perczel név parlamentünk történetében nem uj; és hogy méltó utódja vagy atyádnak e diszes elnöki széken is, arról valamennyien tanúbizonyságot tehetünk. (Éljenzés ) Tudjuk, hogy nem neked, sem elnöktársaidnak nem könnyű a feladatotok; de naponta látjuk és tapasztaljuk, hogy nemcsak az akarat, de a hazafias törekvés is meg van bennetek, (Halljuk! Halljuk!) e helyen pártatlanul megóvni a képviselőház méltóságát és ezzel a parlamentarizmus tisztaságát; az egész nemzet elismeréssel kiséri ebbeli törekvés- teket, (Úgy van! Úgy van!) És már most, tudva, mily rajongó szeretettel viseltetel családod iránt, hadd térjek vissza oda, a honnan kiindultam: a családi tűzhelyhez. Kívánom, hogy a közügyek fáradalmai után, ha — a mi elkerülhetetlen, mert mindenki, a ki a közügyek terén működik, tapasztalta — kristálytiszta szándékod és törekvéseid félreértetnek és kellő méltánylásra nem találnak és bánat éri nemes kebledet és hazafiasán érző szivedet, leld vigasztalásodat, örömödet családodban ; de egyúttal ott, a meleg családi tűzhelynél merits uj erőt a jövő küzdelemre. (Élénk tetszés és éljenzés.) így kívánom, igy hiszem és reményiem, hogy még sokáig látunk Téged az első sorban, legjobbjaink sorában küzdeni imádott magyar hazánk felvirágzásáért. Az Isten sokáig éltessen! (Hosszantartó élénk éljenzés.) Perczel Dezső, a képviselőház elnöke erre a következő nagyhatást keltett beszéddel válaszolt: Igen tisztelt uraim, kedves barátaim! Fogadjátok igaz szívből fakadó legmelegebb köszönetemet azért a szivességtekért, hogy a ma megújult esztendő első reggelén hozzám fáradni és engem ily szép számban felkeresni méltóztattatok; de még inkább fogadjátok legőszintébb hálámat azokért a szép szavakért, azokért a jó kívánságokért és az irányomban oly rendkívül jó akarattal — talán több jó akarattal, mint igazsággal — kifejezett érzelmeitekért, a melyeket novetekben, igen tisztelt szónokotok, régi jó barátom, az évforduló alkalmával oly meleg szavakkal, oly szép hasonlatokkal, nyilvánítani szives volt. Egész bensőséggel és teljes mértékben viszonzom mindezeket irányotokban és viszont én is a legjobbakat kívánom mind nyáj ótoknak magánéletetekben boldogságot, megelégedést és Istennek minden áldását, nemcsak saját személyetek, de igen tisztelt családotok számára is, kívánom közéleti mükdéstekre a folytonos sikert, szerencsét, a közdolgokhoz való munkakedvet, buzgóságot és kitartást. (Tetszés.) Hosszú idő óta — a mint igen kelyesen hivatkozott igen tisztelt szónokotok — úgy hozta magával a sors, hogy nehéz év jött nehéz év után és igen nagyfontosságu és nehéz kérdések váltották fel egymást. Sajnos úgy alakult ismét a helyzet — és itt az, hogy ez nem a mi hibánkból történt, csak igen kis mértékben szolgálhat vigasztalásunkra, — hogy ismét nehéz kérdések előtt állunk; de azért bizalommal tekinthelünk a jövőbe. (Úgy van!) Adja az Isten, — azt hiszem, mindnyájunk óhajtását fejezem ki — hogy még ez év folyamán mindezeket hazánk javára szerencsésen megoldhassuk (Élénk tetszés és helyeslés.) és minél előbb bekövetkezhessék az elannyira várt és elannyira szükséges belügyi nagy reformra nézve (Úgy van ! Úgy van!) a zavartalan és csendes munkásságnak és alkotásnak tere és ideje. (Élénk helyeslés.) Helyesen jegyezted meg, t. barátom, hogy nemcsak nálunk, hanem Európa, sőt világszerte a parlamentárizmusnak bizonyos degenerálódását észlelhetjük. Sajnos ez, különösen reánk nézve, a kik a most letűnő század első felének nagy küzdelmei, nagy hazánkfiai sokjának, legtöbbjének legnemesebb harcza folytán e század középén jutottunk ezen áldáshoz és azt alig félszázadon át bírhattuk eddigelé. De e részben én nem féltem a magyar nemzetet, mert habár voltak a múltban is, és talán lesznek a jövőben is egyes pillanatok, a hol az érzékenyebb lelkeket vagy a sötétben látókat e részben bizonyos kétség fogja el, én azért bízom e nemzet politikai érettségében, hogy ezt a kincset a maga részéről megfogja védelmezni és a jövőre nézve is nemzedékről-nemzedékre teljes tisztaságában, teljes fényében át fogja örökíteni. (Élénk tetszés.) A mit te oly szives voltál kiemelni, hogy bíztok az én erélyemben, én a magam részéről azt, a mi tőlem csekély erőmből telhetik, a legkészségesebben ajánlom fel és úgy, a mint abban a percben ígértem, a mikor a ti szives bizalmatokból oly szerencsés lehettem ezen igen diszes állást elfoglalhatni, minden tőlem telhetőt megteszek; de ez a legcsekélyebb; az a fő, hogy e nemzetnek azon hivatottjai, a' kik erre választva vannak, vállvetve iparkodjanak e részben minden koczkázatot eltávolítani. (Úgy van ! Úgy van 1) Most pedig engedjétek meg, t. barátaim, hogy én is még egy kívánságot vagy talán jobban mondva, kérést intézzhessek hozzátok és pedig itt is diszting- válva a magam részéről; és ez az, hogy a közéletben nyújtsátok felém továbbra is a ti nagyrabecsült bizalmatokat, azt, a mely az én működésemnek egyedüli alapja volt és egyedüli alapja lehet a jövőben és egyúttal nyújtsátok felém szives támogatástokat és közremüködésteket, a magáuéletben pedig tartsatok meg továbbra is eddig is örömmel és büszkeséggel élvezett és teljes mértékben viszonzott jóleső barátságtokban és ragaszkodástokban. (Lelkes éljenzés.) Adja az ég, hogy az újév, a melynek küszöbét az éjjel átléptük, az egész országra, szeretett hazánkra üdvös és áldáshozó legyen; (Hosszas lelkes éljenzés.) adja Isten, hogy az rátok nézve és családjaitokra nézve is szerencsét és áldásthozó legyen. (Hosszantartó meg-megujuló lelkes éljenzés.) A tisztelgés után a házelnök a szomszédteremben reggelivel vendégelte meg a képviselőket. Olvasóinkhoz! A »Tolnamegyei Gazdasági Egyesület« múlt évi december hó 9-én tartott közgyűlésén az egyesület igazgató választmányának javaslatára elhatározta, hogy az egyesület kiadásában eddig megjelent Értesítőd beszünteti és az egyesület összes közleményeit lapunkban, mint az egyesület hivatalos orgánumában teszi közzé. A » 7 o hí amegy ei Gazdasági Egyesület «- nek közleményei tehát folyó évi január hó 1-től kezdve lapunk »Közgazdaság« cimü rovatában jelennek meg, mely hivatalos jellegű egyesületi közleményeket mindazok, kik a Tolnavár megy ének nem előfizetői, eset- ről-esetre külön lenyomatban díjmentesen kapják, mely külön lenyomat kizárólag csak az egyesület közleményeit fogja tartalmazni és időszakonként a közlemények anyagához képest, fog a gazdasági egyesület azon tagjainak, kik lapunknak nem előfizetői, megküldetni. Lapunk hasábjain eddigelé is mindenkor különös figyelmet és gondot szenteltünk a közgazdasági kérdéseknek és vármegyénk gazdaközönsége érdekeit érintő ügyeknek, a melyeknek felkarolása és istápolása azonos az ország közérdekével. A »Tolnamegyei Gazdasági Egyesület«- nek fenti határozata után ezentúl még fokozottabb mértékben foglalkozunk majd a közgazdaság minden ágazatát felölelő kérdéseknek és első sorban a mezőgazdaságiaknak megvitatásával és szakavatott tollal megirt szakszerű közlemények közlésével. Ez okból főleg a vármegyei gazdaközönséget érdeklő, fontosabb kérdések minél behatóbb tárgyalása érdekében azzal a kéréssel fordulunk a vármegyei gazdasági egyesület igen t. tagjaihoz, hogy lapunkat kölcsönös eszmecserére, gazdasági tudósításokra felhasználni és azt gazdasági közleményekkel minél gyakrabban felkeresni szíveskedjenek. Szegzárd, 1900. január 5. Hazafias tisztelettel: A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkesztősége.
