Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

1900. január 7. TOLNAVARMEGYE. 3. Kedden reggel Bajó Pál szolgabiró részvétele mellett összeült a képviselőtestület az egyes állá­sokra a jelölés megejtése végett. A bírói állásokra az eddigi I. és II. bírót jelölték, nem is volt más kandidátus. Az esküdti állásokra mind a 12 kerü­letből három három aspiránst jelöltek. A pénztár­noki állásra jelölték : Angyal Ferenc eddigi pénz­tárost, Steiner Károlyt, Konstancer László r. kath. hitközségi pénztárost és Kunczer János közgyámot. A számvevői állásra jelölték : Bencsik Kálmán ed­digi számvevőt, Geisz Zsigmond esztergályost és Dömötör Miklós anyakönyvvezető helyettest. A bírá­kat, esküdteket, a számvevőt és a közgyámot föl­kiáltással választották és pedig ekképpen : I. biró lett Nagy György Hangonyi, II. biró: Dittrich József. Esküdtek: Uj János, Mozolán István, Vesz- tergombi György, Vesztergombi Antal, Prantner Antal, Vörös Ignác, Dorogi Mihály, Dorogi István, Tóth Ferenc, Szabó Ádám, Décsházi György és Csöíönyi István Bálint. A nagy korteskedésnek meg is volt a foganatja, mert régi esküdtek közül csak négy maradt meg, a többi mind uj tanácsos. Számvevővé közfelkiáltással ismét Bencsik Kálmánt választották meg, közgyámmá pedig Kun­czer Jánost. A pénztárnoki állásra névszerinti szavazást kértek s igy a négy jelöltre a délutáni órákig tar­tott a szavazás, melynek eredménye az lett, hogy Konstanczer László kapott 385 szavazatot, Steiner Károly 300-at, Angyal Ferenc 20-at és Kunczer János 12-őt; pénztárnokká tehát Konstanczer László választatott meg, ki megválasztását főleg annak köszönhette, hogy a képviselőtestület által nem jelölt Udvardy Sándornak pártja Konstanczerra szavaz­tak, másként Steiner Károly megválasztatása keresz­tül ment volna, mint azt mindenki bizonyosnak is tartotta. A városházán most már minden nyugodt s megkezdik az uj tanácsosok hivatalbeli működésű­ket. Adja Isten, hogy jó szerencsével és mindnyá­junk megelégedésére. Perczel Dezső képviselőházi elnök üdvözlése. Az újév alkalmából az országgyűlési szabad- elviipárt tagjai, élükön Széli Kálmán kormányelnök vezetése mellett az összes miniszterekkel, testületileg tisztelegtek Perczel Dezsőnél, a képviselőház elnöké­nél, ki a képvisel ház első emeleti nagytermében fogadta a tisztelgést, mely alkalommal képviselő társai Perczel Dezsőt a legszivélyesebb és legme­legebb ovácziókban részesítették.. A szabadelvű- párt szónoka Münnich Aurél volt, kinek nagysza­bású beszédéből a befejező részt itt közöljük: De eltértem tulajdonképpeni czélomtól, a mely nem lehet más, mint, hogy méltányolva igaz érde­meidet és törekvéseidet, az újév alkalmából pártunk nevében biztosítsalak ragaszkodásunkról, barátsá­gunkról nagyrabecsült személyed iránt és ezzel kapcsolatban a legjobbakat kívánjam neked. (Elénk éljenzés.) rődy Károlyné, Török Béláné, Várkonyi Sándorné, Vilcsek Sándorné (József-puszta), Wolf Arnoldné, Wolf Henrikné. Leányok: Boross Sára, Dömötör Ilona, Fejős Emma, Halász Gizella (Keszthely), Horváth Irma, Horváth Györgyi, Jasek Anna, Krón Etelka, Krón Matild, Mányoky Irén, Mányoky Sári, Matzon Anna, Matzon Ella, Malicsek Jolán, Pirnitzer Anna, Pirnitzer Nelly, Rill Ilona, Schmidt Margit, Stann Anna, Szedlacsek Margit, Szendrődy Sára, Török Sára, Várkonyi Mar­git, Vidosfalvy Janka, Wolf Sári. Szóval a Szilveszter-estély kitünően sikerült. Kiváló elismerés illeti az egylet tevékeny elnökét, Borsody Lajosné úrnőt; a fáradhatlan nő-rendező­ket : Boross Gyuláné, Krcsmarík Pálné, Schmidt Imréné és Török Béláné úrnőket, a kik igazán minden lehetőt elkövettek a mulatság sikere érde­kében, az ő lelkes fáradozásaiknak köszönhető, hogy a tiszta jövedelemből mégis jut valami 200 korona a szegényeknek. 200 korona ! Na ez is valami. A szegények imája legalább expiálja azok vétkét, a kik a mulatságon részt vettek ! Teszem ezt igaz meggyőződésemből és szi­vem egész melegével; teszem abban a tudatban, hogy igénytelen, gyönge szavam hatalmas viszhangra talál országszerte mindazok szivében, a kik a köz­ügyek iránt érdeklődnek: (ügy vanl) és teszem abban a reményben, hogy a sors működésedet a közügyek terén hazánk javára még sokáig megtartja nekünk. (Éljenzés.) Ismerjük múltadat; ismerjük hazafias gondol­kozásodat és működésedet; de ismerjük akaraterő­det is, a mely komoly időkben, nehéz körülmények között, ha kell, ellenkező törekvésekkel szemben is diadalra segíti azt, a mi a hazára üdvös és hasznos. Azon a diszes helyen, a hova képviselőtársaid bi­zalma állított, bírod tiszteletünket és feltétlen támo­gatásunkra számíthatsz; (ügy van! Úgy van !) azért mondom: feltétlen támogatásunkra, mert tudjuk, hogy igénybe csak akkor veszed, ha igaz ügy meg- védelmezéséről van szó; nem igaz ügyet pedig nem védelmezel soha! (Tetszés.) A Perczel név parlamentünk történetében nem uj; és hogy méltó utódja vagy atyádnak e diszes elnöki széken is, arról valamennyien tanúbizonysá­got tehetünk. (Éljenzés ) Tudjuk, hogy nem neked, sem elnöktársaid­nak nem könnyű a feladatotok; de naponta látjuk és tapasztaljuk, hogy nemcsak az akarat, de a haza­fias törekvés is meg van bennetek, (Halljuk! Hall­juk!) e helyen pártatlanul megóvni a képviselőház méltóságát és ezzel a parlamentarizmus tisztaságát; az egész nemzet elismeréssel kiséri ebbeli törekvés- teket, (Úgy van! Úgy van!) És már most, tudva, mily rajongó szeretettel viseltetel családod iránt, hadd térjek vissza oda, a honnan kiindultam: a családi tűzhelyhez. Kívánom, hogy a közügyek fáradalmai után, ha — a mi elke­rülhetetlen, mert mindenki, a ki a közügyek terén működik, tapasztalta — kristálytiszta szándékod és törekvéseid félreértetnek és kellő méltánylásra nem találnak és bánat éri nemes kebledet és hazafiasán érző szivedet, leld vigasztalásodat, örömödet csalá­dodban ; de egyúttal ott, a meleg családi tűzhelynél merits uj erőt a jövő küzdelemre. (Élénk tetszés és éljenzés.) így kívánom, igy hiszem és reményiem, hogy még sokáig látunk Téged az első sorban, legjobb­jaink sorában küzdeni imádott magyar hazánk fel­virágzásáért. Az Isten sokáig éltessen! (Hosszantartó élénk éljenzés.) Perczel Dezső, a képviselőház elnöke erre a következő nagyhatást keltett beszéddel válaszolt: Igen tisztelt uraim, kedves barátaim! Fogadjá­tok igaz szívből fakadó legmelegebb köszönetemet azért a szivességtekért, hogy a ma megújult esz­tendő első reggelén hozzám fáradni és engem ily szép számban felkeresni méltóztattatok; de még inkább fogadjátok legőszintébb hálámat azokért a szép szavakért, azokért a jó kívánságokért és az irányomban oly rendkívül jó akarattal — talán több jó akarattal, mint igazsággal — kifejezett érzelmei­tekért, a melyeket novetekben, igen tisztelt szóno­kotok, régi jó barátom, az évforduló alkalmával oly meleg szavakkal, oly szép hasonlatokkal, nyilvání­tani szives volt. Egész bensőséggel és teljes mér­tékben viszonzom mindezeket irányotokban és vi­szont én is a legjobbakat kívánom mind nyáj ótoknak magánéletetekben boldogságot, megelégedést és Istennek minden áldását, nemcsak saját személyetek, de igen tisztelt családotok számára is, kívánom köz­életi mükdéstekre a folytonos sikert, szerencsét, a közdolgokhoz való munkakedvet, buzgóságot és kitartást. (Tetszés.) Hosszú idő óta — a mint igen kelyesen hi­vatkozott igen tisztelt szónokotok — úgy hozta magával a sors, hogy nehéz év jött nehéz év után és igen nagyfontosságu és nehéz kérdések váltották fel egymást. Sajnos úgy alakult ismét a helyzet — és itt az, hogy ez nem a mi hibánkból történt, csak igen kis mértékben szolgálhat vigasztalá­sunkra, — hogy ismét nehéz kérdések előtt állunk; de azért bizalommal tekinthelünk a jövőbe. (Úgy van!) Adja az Isten, — azt hiszem, mindnyájunk óhajtását fejezem ki — hogy még ez év folyamán mindezeket hazánk javára szerencsésen megoldhas­suk (Élénk tetszés és helyeslés.) és minél előbb bekövetkezhessék az elannyira várt és elannyira szükséges belügyi nagy reformra nézve (Úgy van ! Úgy van!) a zavartalan és csendes munkásságnak és alkotásnak tere és ideje. (Élénk helyeslés.) Helyesen jegyezted meg, t. barátom, hogy nemcsak nálunk, hanem Európa, sőt világszerte a parlamentárizmusnak bizonyos degenerálódását ész­lelhetjük. Sajnos ez, különösen reánk nézve, a kik a most letűnő század első felének nagy küzdelmei, nagy hazánkfiai sokjának, legtöbbjének legneme­sebb harcza folytán e század középén jutottunk ezen áldáshoz és azt alig félszázadon át bírhattuk eddigelé. De e részben én nem féltem a magyar nemzetet, mert habár voltak a múltban is, és talán lesznek a jövőben is egyes pillanatok, a hol az érzékenyebb lelkeket vagy a sötétben látókat e részben bizonyos kétség fogja el, én azért bízom e nemzet politikai érettségében, hogy ezt a kincset a maga részéről megfogja védelmezni és a jövőre nézve is nemzedékről-nemzedékre teljes tisztaságá­ban, teljes fényében át fogja örökíteni. (Élénk tetszés.) A mit te oly szives voltál kiemelni, hogy bíz­tok az én erélyemben, én a magam részéről azt, a mi tőlem csekély erőmből telhetik, a legkészsége­sebben ajánlom fel és úgy, a mint abban a perc­ben ígértem, a mikor a ti szives bizalmatokból oly szerencsés lehettem ezen igen diszes állást elfoglal­hatni, minden tőlem telhetőt megteszek; de ez a legcsekélyebb; az a fő, hogy e nemzetnek azon hi­vatottjai, a' kik erre választva vannak, vállvetve iparkodjanak e részben minden koczkázatot eltávo­lítani. (Úgy van ! Úgy van 1) Most pedig engedjétek meg, t. barátaim, hogy én is még egy kívánságot vagy talán jobban mondva, kérést intézzhessek hozzátok és pedig itt is diszting- válva a magam részéről; és ez az, hogy a közélet­ben nyújtsátok felém továbbra is a ti nagyrabecsült bizalmatokat, azt, a mely az én működésemnek egye­düli alapja volt és egyedüli alapja lehet a jövőben és egyúttal nyújtsátok felém szives támogatástokat és közremüködésteket, a magáuéletben pedig tartsa­tok meg továbbra is eddig is örömmel és büszke­séggel élvezett és teljes mértékben viszonzott jóleső barátságtokban és ragaszkodástokban. (Lelkes éljen­zés.) Adja az ég, hogy az újév, a melynek küszö­bét az éjjel átléptük, az egész országra, szeretett hazánkra üdvös és áldáshozó legyen; (Hosszas lel­kes éljenzés.) adja Isten, hogy az rátok nézve és családjaitokra nézve is szerencsét és áldásthozó legyen. (Hosszantartó meg-megujuló lelkes éljenzés.) A tisztelgés után a házelnök a szomszédte­remben reggelivel vendégelte meg a képviselőket. Olvasóinkhoz! A »Tolnamegyei Gazdasági Egyesü­let« múlt évi december hó 9-én tartott közgyűlésén az egyesület igazgató választ­mányának javaslatára elhatározta, hogy az egyesület kiadásában eddig megjelent Érte­sítőd beszünteti és az egyesület összes köz­leményeit lapunkban, mint az egyesület hi­vatalos orgánumában teszi közzé. A » 7 o hí amegy ei Gazdasági Egyesület «- nek közleményei tehát folyó évi január hó 1-től kezdve lapunk »Közgazdaság« cimü rovatában jelennek meg, mely hivatalos jel­legű egyesületi közleményeket mindazok, kik a Tolnavár megy ének nem előfizetői, eset- ről-esetre külön lenyomatban díjmentesen kapják, mely külön lenyomat kizárólag csak az egyesület közleményeit fogja tartalmazni és időszakonként a közlemények anyagához képest, fog a gazdasági egyesület azon tagjainak, kik lapunknak nem előfizetői, megküldetni. Lapunk hasábjain eddigelé is minden­kor különös figyelmet és gondot szenteltünk a közgazdasági kérdéseknek és vármegyénk gazdaközönsége érdekeit érintő ügyeknek, a melyeknek felkarolása és istápolása azonos az ország közérdekével. A »Tolnamegyei Gazdasági Egyesület«- nek fenti határozata után ezentúl még fo­kozottabb mértékben foglalkozunk majd a közgazdaság minden ágazatát felölelő kérdé­seknek és első sorban a mezőgazdaságiak­nak megvitatásával és szakavatott tollal megirt szakszerű közlemények közlésével. Ez okból főleg a vármegyei gazdaközön­séget érdeklő, fontosabb kérdések minél be­hatóbb tárgyalása érdekében azzal a kérés­sel fordulunk a vármegyei gazdasági egye­sület igen t. tagjaihoz, hogy lapunkat köl­csönös eszmecserére, gazdasági tudósításokra felhasználni és azt gazdasági közlemények­kel minél gyakrabban felkeresni szívesked­jenek. Szegzárd, 1900. január 5. Hazafias tisztelettel: A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkesztősége.

Next

/
Thumbnails
Contents