Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

6. TOLNA VAEMEGYE. 1900. junius 10. — Megszűnt csőd. A szegzárdi kir. törvény­szék az ifj. Spitzer Lipót, dunaföldvári kereskedő ellen elrendelt csődöt a hitelezők beleegyezése folytán megszüntette. VIDÉK. Lápafó. A lápafői evangéliumi reformált egyházköz­ség saját erejéből és jótékony adakozásból igen szépen restaurálta templomát, és múlt vasárnap ünnepélyesen felavatta. — Az ünnepélyre a környékből is sokan eljöttek, bérlők, papok, jegy­zők, gazdatisztek. Dombóvárról eljött Nagy István főszolgabiró, Reich Oszkár szolgabiró, Csery István póstafőnök családjával, Czéh Ferencz uj-dombovári jegyző, Laskó Dezső járási írnok és mások. Déle­lőtt ünnepi isteni tisztelet volt, melyen hiveken és vendégeken kívül három lelkész jelent meg papi ornátusban. A szent beszédet Póth gyönki lelkész tartotta, Fejes György ottani helyettes lépett a szó­székre és felolvasta az általa szerkesztett emlék­könyvet, melyben az egyházközség története van igen érdekesen leirva a legrégibb időktől kezdve. Ebből a kis értékes Monográfiából minden vendég kapott egy példányt. Délben nagy ebéd volt Bajó Sándor lelkész vendégszerető házánál, a hol lelkes felköszöntőkben éltették azokat, kiknek a templom restaurálásában érdemeik vannak. Délután népünne- pély volt az iskola tágas udvarán, ahol a dombóvári czigány játszott. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1900. évi junius hó 12-én. 11. Főtárgyalási tanácstiál. Tiringer Mátyás ellen magánlaksértés miatt. Vági Mária ellen magzatelhajtás miatt. Varga József alsó és társa ellen lopás miatt. Cs. Szabó József és öt társa ellen lopás miatt. Onell Ágnes és egy társa ellen magzatelhajtás miatt. Bodis László ellen súlyos testi sértés miatt. Keresztes Tóth Ferenc és öt társa ellen sú­lyos testi sértés miatt. B. Kovács János ellen hamis esküvés miatt. 1900. évi junius hó 16-án. Járásbíróságoktól felebbezett ügyek fötárgyalása. Dobos József ellen vagyonrongálás miatt. Eklics Jószefné ellen rágalmazás miatt. Rácz Elek ellen becsületsértés miatt. Turcsik József ellen sikkasztás miatt. Krausz Józset ellen súlyos testi sértés miatt. Knopf Lőrinc és társa ellen könnyű testi sértés miatt. Varga Istvánná ellen becsületsértés miatt. Szíjártó Károly ellen becsületsértés miatt. — Elitéit parbajozók. Grosck Károly, gyönki közigazgatási gyakornok és Quittier Bertalan, gyönki adótiszt párbajügyében a múlt héten Ítélt a szeg­zárdi kir. törvényszék. Quittier Bertalan adótisztet egy jóbarátja párbajsegédül kérte fel, Grosch erre vonatkozólag azt a kijelentést tette : »Hogy lehet olyant felkérni párbajsegédül, aki hamisan kártyázik.« Becsületbiróság elé került a dolog. A becsületbiró- ság Quittiert párbajképesnek nyilvánította, mire a párbaj megtörtént, és Quittier megsebesülésével végződött. A kir. törvényszék Groschoi 8 napi, Quittiert 4 napi államfogházra ítélte. Quittier meg­nyugodott, Grosch felebbezett. — Egy szuronydöfes és három nap lett a jutalma Kántor József ó-dombovári lakosnak, mert az őt bekisérni akaró Berták Mihály csendőrt meg­támadta. Kántort az állomásfőnök, mert nem enge­delmeskedett, a szolgálatból elbocsájtotta; ez a raktáros kezét látta az ő elbocsájtásában, s ezért azt megöléssel fenyegette. A csendőrök ártalmat­lanná akarták tenni, de a kisérés közben Kántor hirtelen megfordult, és egyik kezével a csendőr nyakát, másikkal annak fegyverét fogta meg, úgy, hogy a csendőr életveszélyes helyzetbe került. Nem menekülhetett máskép, minthogy az oldalába döfte a szuronyát az ellenszegülőnek. A szegzárdi kir. törvényszék még ráadásul május 29-én 3 napi el­zárásra is ítélte, hatóság elleni erőszak vétségében találván bűnösnek. — Gyermekgyilkos anya. Filisz Rozália, dunaszentgyörgyi koldusnő 1 hónapos kis leány­káját megmérgezte. Mielőtt rendes útjára indult, mákfejet tört össze, s azt felforralta; majd pedig cukros vizben adta be gyermekének. Keserű Andrásné volt a szomszédasszonya, aki rendesen addig vigyázni szokott a kis porontyra, amig ő odajárt, most is annak adta át. Mig ő odavolt, a csecsemő meghalt. Múlt héten Ítélt ez ügyben a szegzárdi kir. törvényszék: felmentette vádlottat, mert tette beszámíthatatlan, amennyiben nemcsak az összes orvosi vélemények szerint, de a tárgyalás folyama alatt is feltétlenül meg volt állapítható, hogy a szerencsétlen anya hülye. — Megsértett béresi önérzet. Lichtenberger János, ó dalmadi béres valami csekélységért azt mondotta bérestársának: buta. Samu Gyula sokkal fiatalabb volt, semhogy hamar dühbe ne boruljon, nem hagyta magán száradni a sértést. Csakhogy ő húzta a rövidebbet, mert Lichtenberger jól elverte. A fiatal legényke azonban elégtételt vett magának: Lichtenberget egy baltával fejbe vágta, úgy, hogy az közel 50 napig nyomta az ágyat. Az a legér­dekesebb a dologban, hogy milyen változáson ment keresztül Samu életviszonya azóta. Ijedtében világgá bujdosott, és sokáig nem is találtak reá. Pestről hozták ide, még pedig nem valami ringyes-rongyos, béreshez méltó ruhában, hanem cifra, ezüst paszo- mántos pantallóban, rizsporos, festett arccal. A különben is jóképű gyerek nagyon jól festett, ez azonban nem mentette meg őt attól, hogy a kir. törvényszék 8 hónapra el ne ítélje. IRODALOM. ZENE. — Protestáns Pap gyakorlati szakközlöny, szerkesztik és kiadják: Lágler Sándor, kölesdi ev. pap, Kálmán Dezső, kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona. —Félévre 4 korona. — Negyedévre 2 korona. — Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlá­sok a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (posta­hely Tolnavármegye). — A májusi szám tartalma: Bevonuló újoncok imája a templomban: Sántha Károly. A család hajdan és ma : Geöcze Sarolta. Az én lelkemet adom belétek: Csulak Zsigmond. Pünkösti beszéd : Wass Tamás. Van Isten : Sass Béla. A dúsgazdag : Szigethy D. Esketési beszéd : Bachát Dániel. Halotti beszéd : Lankó Károly. — Papválasztások. Halálozások. Boríték. — Déryné naplója. Két füzet jelent meg Déryné hires naplójából, Singer és Wolfnerék ki­adásában. A hires magyar művésznő lebilincselő közvetlenséggel, himezés-hámozás nélkül irjale benne regényes életét és egyúttal érdekfeszitő képet ad az akkori Magyarorszag társaséletéről. Déryné nap­lója tehát nemcsak valóságos átélt regény, hanem becses ereklye és kortörténet is. A napló füzetek­ben jelenik meg, egy-egy füzet ára 50 fillér. — Megrendelhető minden könyvkereskedésben, vala­mint a kiadónál. (Singer és Wolfner Budapest.) — Magyarország őstörténetéről jelent meg újabban egy jeles mű. A jó tollú és erős ité- letü történettudós, dr. Borovszky Samu irta. A nép- vándorlás történetéről szól, de azért magyar tár­gyú könyv, hiszen a népvándorlás minden hulláma átvonult a mi hazánk földjén. Borovszky 20 év óta foglalkozik a népvándorlás történetével, miről szá­mos tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szak- folyóiratokban. Önálló kutatásait összefoglalva, át­dolgozva s uj tanulmányokkal kibővítve adta most közre e kötetben, mely a Nagy Képes Világtörté­net (Szerk. Marcali Henrik) IV. kötete. Nagy sze­retettel merül egyes kiválóbb alakok rajzolásába, s sikerül is neki könyvét nemcsak a korok, hanem az egyének eleven rajzával is élénkké, vonzóvá s kedves olvasmánynyá tenni. A kötet pazarul el van árasztva illusztrációkkal; ezek közt is igen sok a magyar-vonatkozású. Ott vannak például az Áttila- kincsének főbb edényei kitűnő kisebbített képek­ben. A színesek közül magyar tárgju Lehel állító­lagos kürtje és a pécsi cubiculum falfestménye. Mind a kettő művészien van reprodukálva. — Nagy­becsű dr. Goldziher Ignácz jeles essayje is az isz­lámról. — Ez a kitűnő orientalista, kinek művei Európa minden nyelvére le vannak fordirva, s kit társai egyhangúan választottak meg a keleti encik­lopédia szerkesztőjévé, most adott először teljes áttekinthető képet az arabok vallásáról, melyről ál­talán oly keveset tudunk, s azt is csak homályo­san, inkább keleti regék- és regényekből. A kötet mindenképen díszére válik irodalmunknak. Megemlítjük, hogy az egész nagy vállalat 12 kötet lesz. Egy kötet ára diszkötésben 8 frt. Kap­ható — részletfizetésre is — a kiadó Révai Test­véreknél (Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s bármely hazai könyvkereskedésben. A peronospóra elleni védekezés. Az Aschenbrandt-féle porok egyike — a pero­nospóra ellen való, — idestova hét éve kisértget; ezelőtt csak Németországban próbálgattak vele sze­rencsét, a múlt esztendőben azonban nálunk is ha­talmas reklámot csaptak e szernek. Minthogy azon­ban a peronospóra ellen való védekezésnek a ré­zsókkal való módja nálunk sokkalta hatalmasabb gyökeret vert, hogy sem a szőlőbirtokosok komo­lyabb része a hallatlan reklámnak azonnal hitelt adott volna: ez a szer még nem terjedt el. Hogy a peronospóra ellen teljesen megbizható-e, arról határozottan még nem lehet nyilatkozni. A hivata­losan végzett kísérletekből (a földmivelésügyi mi­niszter kiadásában megjelenő »Kisérletügyi Közle­mények« I. köt. 325. I. és II. köt. 239. 1.) eddig csak az bizonyult be, hogy a szer az elmúlt két esztendőben, mikor a peronospóra kártétele nem igen öltött olyan veszedelmes mértéket, mint 3—4 évvel ezelőtt, a rézsóknál (kékkőnél, kékgálicznlá, rézsulfátnál) egy hajszállal sem adott jobb ered­ményt. Az eső csak úgy lemosta az Aschenbrandt- féle poroldatot is, mint a házilag készített bordói keveréket. Az egyetlen jó oldala az, hogy könnyű készíteni. De olyan helyen és olyan gazdának, a ki komolyan védekezik a peronospóra ellen, a bor­dói keverék készítése (a gáliczkőnek oldása) nem nagy munka; sőt szívesen teszi, mert legalább látja, hogy az anyag jól készül el. Hogy az Aschenbrandt- féle szer nem perzseli meg a szőlőt, a bordói por pedig megperzseli: egyszerűen nem igaz. Csak a rosszul elkészített bordói perzsel. Hogy a jó bordói keveréket hogyan kell készíteni, ma már minden paraszt-gazda tudja. Azután tekintetbe kell venni az árát is. Most, mikor az Aschenbrandt-féle szer terjesztői azt állítják, hogy e szerből elég l°/o‘os oldat is, az Aschenbrandt-féle por csak kevéssel drágább a házilag készített oldatnál; de ha ko­moly pillanatban, valóban peronospórás időben a 3°/0-os por sem lesz elég hatásos a peronospóra ellen, bizony az Aschenbrandt-féle porral való vé­dekezés is olyan drága lesz, hogy csak az fog vele dolgozni, aki már megszerezte és másképen nem tud túladni rajta. Az Aschenbrandt-féle porban, mint a peronospóra ellen való orvosságban, egyen­lőre még senki se bizzék feltétlenül. Védekezzék tehát ki-ki csak a jól bevált és biztos hatású bor­dói keverékkel, a melyet maga készít. Egy pár év múlva, ha e szer kiállja a tüzpróbát, esetleg erő­sen peronospórás időkben is, akkor megállta a sarat, de addig ki-ki ovatos legyen vele. A mi az Aschenbrandt-féle porok másodikát, a lisztharmat ellen valót illeti, ez fiatalabb keletű, de ezt is csak úgy dicséri reklám, mint amazt. A róla kiadott legújabb ismertetésében olvassuk, hogy tavaly valami kétszáz magyar szőlőtermelő alkal­mazta, még pedig sikerrel. így mondja a cég: szi­ves figyelmébe ajánlom t. kérdéstevő tagtársamnak a Közlöny mostani füzetében megjelent dolgozato­mat. Olvassa el gondosan s azután nézze meg azt az Aschenbrandt-féle magyar kiadású reklámos fü­zetet még egyszer, kivált az úgy nevezett elismerő leveleket, hol 170-nél több levél írója kijelenti, hogy az Aschenbrandt-féle por nélkül is megmaradt volna, ellenben a kénpor semmiféle eredményt nem adott. KÖZGAZDASÁG.

Next

/
Thumbnails
Contents