Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

TOLNA VARMEGYE.

tásának meghosszabbításáról. Alispáni előterjesztés a Hiding Antal tolnai lakos által mértékhitelesítő hivatal felállítása iránt beadott kérvényre vonatkozólag. Alispáni előterjesztés a naki községi biró éghető vagyonának tűzkár ellen a községi pénztár terhére történendő biztosítása ügyében. Árvaszéki előterjesztések s tiszti ügyészi véleményekre hozandó határozatok.

— A közigazgatás rendezése cimü vezércikkünkre a megyei közigazgatást igen jól ismerő kézből kaptuk az alábbi felszólalást, amit melegen ajánlunk az illetékes körök komoly figyelmébe. A hozzánk intézett levél ekként szól:

»Tekintetes szerkesztő ur !

Pestvármegye főszolgabiiáinak megkeresése folytán most az összes vidéki lapok — mert hiszen erre ők a hivatottak — foglalkoznak a vármegyei közigazgatás bajaival. Felhasználom ezen alkalmat és becses lapja révén, mint speciálisan vármegyei lap révén a felszínre hozok egy olyan dolgot, melyben talán nem fognak velem egyetérteni kivétel nélkül azok, a kiket érdekel, de a melytől talán azok, a kik az állapotokat ismerik és elfoglatlanul Ítélik meg, nem fognak minden fontosságot eltagadni! Ha e tárgyban szerzett tapasztalaim talán nem is mind e vármegyéből valók, de körülbelül, azt hiszem, minden vármegyére reá illenek az elmondandók.

A tárgy, melyről szólni akarok, a járási tisztviselőknek ellátása kiszállásaik alkalmával.

A főszolgabíró — hogy mindjárt egy példával kezdjem — kiszáll egy községbe és az egész napot ott tölti, a községben vendéglő r.incs, hol étkezzék ? Nagyon könnyű a felelet: a jegyzőnél. Igen, de a jegyző anyagi és családi körülményei sokszor olyanok, hogy nehezére esik főnökét ellátni, úgy a hogy szeretné. A főszolgabíró ezt tudja, de nem akarja megsérteni a jegyzőt azzal, hogy máshol rendel magának ebédet, ha ugyan lehet!

Vagy vizsgálatot tart pl. a főszolgabíró a jegyző ellen és mégis kénytelen vendégszeretetét igénybe venni. Hagyjuk ez esetben figyelmen kívül a házigazda és vendége helyzetét, — de mit fog szólni a nép, a ki ezt látja, ha a vizsgálat eredménye a jegyzőre nézve kedvező lesz ? !

És hogyan viszonozza a tisztviselő alantasai vendéglátását ?

Ezer példát lehetne felhozni, de azt hiszem, az említett két példából kifolyólag is világosan áll a dolog ferde volta azok előtt is, a kik ezen állapotokat eddig nem ismerték !

És hogyan lehetne ezen segiteni ? Igen köny- nyen! Alkosson a vármegye szabályrendelet, mely szerint a jegyző tartozik a járási tisztviselőt egy bizonyos megállapítandó összegért ellátni, »tartozik«

2.

_____________________________

pec

cat, qui non peccat bonus homo est, ergo: qui bene bibit bonus homo est.« (A ki jól iszik, jól alszik, a ki jól alszik, nem vétkezik, a ki nem vétkezik, az jó ember, tehát a ki jól iszik, az jó ember.)

— No hát öcsém csak bibálj és dormitálj és ne peccálj és a mi fő, a betegjeiddel ne gorom- báskodjál.

De azért a doktor ivott és gorombáskodott.

Történtek aztán ilyenforma jelenetek.

— Jaj, édes, aranyos doktorkám! Nagyon rosszul vagyok. Segítsen rajtam. A végemet érzem.

— Ne ordítson annyira. Mi a baja? Nyissa ki azt a légy-kapóját. Öltse ki azt a füstölni való disznó-húst. Jaj, de pompás marhanyelve van magának. Érdes, mint a ráspoly. Tudja mit ? A Rez- nicsek suszternek, meg a Fiala csizmadiának elkopott a esi/.mareszelő szerszáma. Vigye el a nyelvét oda vendégszerepelni. Mije fáj? A gyomra? Persze,

:i gyomra. Hát miért zabáit kend annyit? Azaz. hogy azt akarom mondani, miért ivott és evett annyit a tekintetes polgármester ur a szikrai csárdában a borkóstolás alkalmával ? Megfekszed marha, ezt a mulatságot! Hát a tyúkszemed nem fáj .- Ugy-e bizony, azt is én velem akarod kivágatni Azt már nem teszem. Menj fel a város költségén Budapestre, majd ott a gőzfördőben ki- vágja s ha ugjan ott a nagy gőzben a guta meg nem üti azt a bolond fejedet. Talán még receptet

(ez természetesen ellenőrizendő!) költségeit felszámítani, a vármegyéhez számadását felterjeszteni, a ki azután a tisztviselőktől az ellátás költségeit beszedi és a jegyzőknek kifizeti.

így skorrekn volna a dolog és sem a járási tisztviselők nem mennének azért tönkre, sem a jegyzők nem gazdagodnának meg.

Ha pedig egyik-másik jegyző meg akarja mutatni, hogy ő nem hagyja megfizetni a házában élvezett vendégszeretetét, adja oda a járási tisztviselőtől beszedett és neki kifizetett összeget a jegyzői nyugdíjalapnak, vagy akár a községi szegényalapnak.

Azt hiszem, egyebek közt ezen dologgal is érdemes volna foglalkozni, több rejlik ebben, mintsem első tekintetben gondolnánk.

Kérve tekintetes szerkesztő urat, hogy soraimnak helyet szorítani szíveskedjék, maradtam tisztelettel

Egy nem érdekelt érdeklődő.«

— Közigazgatósági hatóság a közigazgatási bírósági panaszt hatósági hatáskör hiányának indokából vissza nem utasíthatja. Kibágási ügyekben jogorvoslatok elbírálására a közigazgatási biróság hatáskörrel nem bir. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1899. évi 3175. k. sz. határozata.)

— A kir. ügyészt a közigazgatósági bizottság nem bizhatja meg a vármegyei árvaszék elleni vizsgálattal. (A m. kir. igazságügyminiszter 1900. évi 10999. számú határozata.)

— A községek belügyeibe a törvényhatósági bizottságok beavatkozási jogára vonatkozólag a m. kir. közigazgatási biróság 1900. évi május 31-én hozott IV. számú döntvénye ekként szól: az 1886. évi XXII. t.-cz. 26. §-ának az a rendelkezése, hogy a törvényhatósági bizottság a község belügyeibe oly esetekben beavatkozhatik, ha azt a közigazgatás vagy közbiztonság érdekei követelik, nem jogosítja fel a törvényhatósági bizottságot arra, hogy a kis és nagy községek és a rendezett tanácsú városok alkalmazottjainak választását, ha az ellen az 1886. évi XXII. t.-cz. 81. § a értelmében a választás eredményének kihirdetésétől 15 nap alatt felebbezés be nem adatik, felülbírálhassa.

— Ha a büntetendő cselekmények végleges minősítése kétséges: az érdemleges határozatra az a hatóság hivatott, mely szélesebb hatáskörénél fogva a kérdéses büntetendő cselekmények mindegyike felett itélkezhetik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1900. évi február 16-án hozott határozata.)

— Az egyévi öukéntesi kedvezmény

elnyerése iránti kérvényhez csatolandó belépési bizonyítványt a sorozó tisztviselő hivatalból és díjtalanul tartozik kiállítani. (A m. kir. honvédelmi miniszter 1899. évi 39,631. sz. határozata)

is akarsz íratni ? Én neked receptet! Hozass egy pohár kutvizet, tégy bele két kanál keserű sót, aztán egyen meg a tót fene.

Mikor Mulykos Andrásné asszonyom annyira odáig volt, hogy már a lélekharangot is meghu- zatták a barátok templomában, oda szólt a beteg asszony az urának :

— Hallja e kelmed édes apjukom?

— Hallom édös szerelmes hitvesöm.

— Mond csak néköm, mi légyön az utolsó kívánságod ?

— Vagyon e még abból a borból, a mit a méltóságos Döme ur küldött a Verona leányunk lakodalmi alkalmatosságára ?

— Vagyon leiköm, vagyon.

— Ugyan hát hozzon fel kegyelmed édes uram abból a borból egy pár üvegnyit és hivassa el a tekintetös Mérges János doktor urat. Azután rúgássá be kelmed a tekintetös urat nagyon. Mert azt hallottam a »Máriavárosi« mög az »Ürgési« asszonyoktól, hogy a mikor a tekintetös doktor ur jó becihelődzik, hát akkor olyan receftöt ir be a Milhófer patikájába, hogy még a holtak is feltámadnak tőle.

— Nem halsz mög anyjuk! rikoltá Mulykos András uram.

És jött a bor és jött Dr. Mérges. És meg

— Személyi hírek. Simontsits Béla miniszteri tanácsos és neje a pünkösdi ünnepeket családi körben Szegzárdon töltötték. — Döry Pál, vármegyénk alispánja, gyengélkedő egészségének helyreállítása végett a múlt héten Brixenbe utazott. Kívánjuk, hogy onnét mielőbb teljes erőben térjen vissza hozzánk. Távollétében törvényes helyettese Simoncsits Elemér főjegyző^ helyettesíti.

— Uj aliigyész. Ő Felsége a király Beke Ferencz, nagy-kikindai törvényszéki albirót a szegzárdi kir. ügyészséghez al- ügyészszé nevezte ki.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Matisz Dezső dunaföldvári kir. közjegyzőt Körmöcz- bányára helyezte át.

— Hetyey Sámuel pécsi püspök VIII. számú főpásztori körlevelében közli Császka Gy. kalocsai érseknek a pápához intézett beszédét és XIII. Leo pápának beszédét; továbbá megállapítja a Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, valamint a boldog- ságos Szűz születésnapján a pécsi egyházmegyében tartandó ünnepélyeket. Közli azután a junius 28-án Pécsett megtartandó 900 éves jubileumi ünnepély sorrendjét. Személyzeti hírekkel fejezi be a püspök jelen körlevelét.

— Előléptetés, ifj. Boda Vilmos, törvény- széki joggyakornokot az igazságügyminiszter a szegzárdi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki.

— A magyar kereszténységnek 900 éves

fenállását a püspöki körrendelet értelmében a pécsi egyházmegye összes elemi iskoláiban a múlt kedden ülték meg. A belvárosi iskola növendékei a városház nagytermében, az újvárosi iskola növendékei pedig az egyik tanteremben tartották az ünnepséget. — Az ünnepi beszédet itt Wosinszky Mór, amott pedig dr. Fent Ferenc mondotta. Az ünnepség többi pontját hazafias dalok éneklése, hazafias költemények szavalása és Sz. István élete és működésére vonatkozó történelmi részletek elmondása képezte. Az ünnepséget mindkét helyen, szt. mise előzte meg.—A koronázási évfordulót ünnepi szt. mise hallgatásával ülték meg az elemi iskolában, a főgymnasium és polg. iskolai növendékek pedig ünnepséget is tartottak. Az ünnepi beszédeket az igazgatók mondották.

— Adományok a katholikus ogyetemre. A pécsi kath. egyetemre Hangyály Mihály cimz. kanonok esperes-plebános 200 koronát adományozott.

— Tengerészkapitány. A m. kir. tengerészeti hatóság Mann Gyula tolnai születésű kereskedelmi hadnagyot hosszujáratu tengerészkapitány- nyá nevezte ki.

— Zilahi Gyula, a nemzeti színház kiváló művésze julius hó 1-én Szegzárdon kaczagó-estélyt rendez, melyre máris felhívjuk a közönség figyelmét.

1900. junius 10.- hTrov

lett írva a recept. És Mulykos Andrásné asszonyom megérte az emberi kor legvégső határát. Mert hát a mikor Dr. Mérges jól benyakalt, nem volt előtte gyógyithatlan betegség.

Sokszor megtörtént rajta, hogy túlságosan erősnek látszó dózisokat irt. Ilyenkor aztán a pati- kárusok, — ismerve a doktor urnák borközi állapotait — a szokott piros jellel küldték vissza a receptet, a mely piros jel értelme kérdőleg oda lyukadt ki, hogy vájjon a doktor ur józan állapotában irta-e a rendelvényt? Ilyenkor aztán rendesen ez volt a recipe hátára írva :

> A doktor nem részeg, hanem a patikárus szamár /«

De hát »ad rem« Dr. Mérges gazdag agglegény volt. Szép emeletes házában több lakót tartott, a kik közt volt egy özvegy asszony is, a kinél vagy három-négy szobányi kosztos diák is szokott lenni. Dr. Mérges, mint afféle joviális ember, be-belátogatott a diák-szobákba, eltréfált a fiatalokkal s készséggel segített nekik iskolai feladataikat elkészíteni. Mindegy volt neki: magyar, latin, görög, német nyelv, történelem, algebra. Értett a versgyártáshoz is. Úgy dobálódzott a jambusokkal, daktilusokkal, akár mint egy született poéta. . . .

Történt egyszer, hogy a megrendelt magyar gála ruhát Kolnoki uram három nappal később

/