Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-27 / 21. szám

4. TOLNA VARMEGYE. — Vendég-művésznőink a belvárosi templomban. A inai, y.,12 órakor tartandó misén L. Komáromy Mariska és Reomer Karola művésznők egy-egy >Ave Máriá«-t fognak énekelni. Ifj. Robitsek Gyula és Ketskés Elek fogják őket kisérni az orgonán. — A Garay János irodalmi és tudományos társaság, mely néhány éve alakult Budapesten, el­nöke Szászvárt V. Jenő nevében értesítette »Szeg­zárd város elöljáróságát«, hogy pünkösd vasárnap 8—10 taggal városunkba érkeznek a reggeli vo­nattal. — Megreggelizés után a Garay-szobor elé vonulnak, azt megkoszorúzzák, beszédet mondanak, ódát szavalnak. Aztán megtekintik a város neve­zetességeit. Délben megebédelnek, s délután fél 3 órakor a városház nagytermében egyleti felolvasó- ülést tartanak, melyen a társaság tagjai közül heten fognak felolvasni. Az esteli vonattal vissza szándé­koznak utazni Budapestre. — A délutáni ülés napi­rendje : 1. Elnöki megnyitó : Szászvárost V. Jenő elnöktől. 2 Borává János r. tag bemutatja Kövér Ilma r. tagtól a Társaságnak adományozott eredeti (s még meg nem jelent) »Az éji lámpához« cimü Garay-költeményt. 3. »Nefelejts« (beszély) Hegyháti Albert István r. tagtól. 4. »A költő hazájához« (költemény) Szászvárost V. Jenő elnöktől. 5. »Han­gok a temetőből« (vázlat) Ábrahám Ernő r. tag­tól. 6. »Szeretlek« (hazafias költeményt Ponori Thewrewk Árpád alelnöktöl. 7. D. Antonio Hurtadó »Tulvilági monolog«-ja (spanyol legenda) Körösi Albin, a Spanyol kir. Akadémia tagja, igazgató­választmányi tagtól. — A város nevében a társa­ságot Me/invert h Sándor jegyző fogadja a vasútnál és kalauzolja itt tartózkodásuk alatt. — Kivételes nősülési engedély. A m. kir. honvédelmi miniszter ifj. Fekete István bátai lakos­nak, ifj. R/f Orbán bátaszéki, Pusztai József tolnai, ifj. Petróczi József faddi, Katona Nemet János ozorai, Juttg János a.-nánai, Bándi Mihály gy.-jováncai, Tifold Ádám tolnai, ifj. Szánthó János n.-szokolyi, Lohman János n.-székelyi, ifj. Mercz György mucsii, Lieb Ádám kakasdi, ifj. Garai Pál gy.-jováncai, Gaál Gábor József gy.-jováncai és Fenyő István tamásii lakosoknak a kivételes nősülési engedélyt megadta. — Különös söpretési rendszer. A Széchenyi- utca több lakosa panaszkodott előttünk a miatt, hogy az utcán keresztül vonuló állami utat rende­sen délelőtt vagy délután söprik a legnagyobb kocsi és gyalog forgalom idejében s az óriási por- íelleg egészen elborítja az utczát, úgy, hogy a járó­kelők boszankodva menekülnek be a házakba. Ezt a helytelen rendszert csakugyan meg kellene vál­toztatni, s a kora reggeli vagy hajnali órákban kellene a söprést végeztetni, amint ezt más váro­sokban is teszik. Az állami főmérnöknek erről a kellemetlen eljárásról aligha van tudomása, mert nem hiszszük, hogy másként megengedné ezt, az egészségre is ártalmas söpretési rendszert. Jó volna, ha a város bírája fölkérné a főmérnök urat, hogy a lakosság egészségének megkimélése és a forga­lom háborítatlansága érdekében a söpretést a haj­nalt órákban végeztesse, mert e nélkül is elég port kell nyelnünk az egész nyár folyamán. — Elöljáró választás Nyéken. Alsó-Nyéken Kis Mihály lemondása folytán F. Kis Mihály vá­lasztatott meg elöljáróvá. — Szőlőterületek adómentessége. 1. Min­den régi szőlő, melyben a tőkék kivesztek vagy rendes forgón kívül kivágatták, ha a talajt meg­forgatták és újra szőlővel ültették be, 9 évi adó- mentességben részesül. — 2. Filokszera által el­pusztított és szőlővel újra be nem ültetett szőlőte­rület 6 évig adómentes; ez időn túl azon mivelési ág adóját fizeti, a mire használják, vagy használ­ható. 3. Filokszera által elpusztított szőlőterü­let, ha szőlővel újra beültették, 10 évi adómen­tességben részesül. Az ilyen terület után — a köz- igazgatási bíróság határozata alapján — nemcsak a földadó, hanem az általános jövedelmi pótadó kivetésének sincs helye. — +. Eddig más művelés alá használt területekre; ha amerikai fajokkal ül­tették be, 6 évi adómentesség érvényes, ojtványok- kal történt telepités esetén, vagy ha az , amerikai fajok később beohattak: az adómentesség tiz év. — 5. Elárasztásra berendezett szőlőterület tiz évi adómentességben részesül. — 6. Immunis homoki szőlők 6 évig adómentesek. Uj területre szénkéneg alá ültetett szőlők adómentességben nem részesül­nek. Az adómentességet mindezen esetben a tulaj­donosnak az illetékes pénzügyi igazgatóságnál az illető eset beálltától számitott egy év alatt Írásban kell kérelmezni, illetve bejelenteni. — 7. Adóelen­gedés kérhető jégeső, árviz, tűz, rovarok (tehát filokszera is), fagy, peronoszpora vagy lisztharmat által okozott u. n. elemi csapások esetén; a tény­leges kár szerint elengedhető az évi adó egyhar- mad — kétharmad-része, sőt az egész is; a föld­adó kétharmad részét elengedik, ha a filokszera által megtámadott szőlőt szénkénegezéssel (vagy más ezt pótló szerrel) tartják fenn. Az adóelenge­dési igényt az elemi kár (vagy a szénkénegezés) megtörténtétől számitott 8 nap alatt, illetve rovar­károk esetén aug. 1-ig a községi elöljáróságnál írásban kell bejelenteni. — Az adókedvezmények a törvényhatósági és községi adóra is kiterjednek. — A tanítok a községi adó alól felmen­tetnek. A közigazgatási bíróság f. évi 2753. számú ítélete szerint az állami, községi, felekezeti és tár­sulati, nemkülönben magánintézeti tanítók az 1875. évi XXXIX. és 1886. évi XXII. t.-cikk alapján a községi adófizetése alól menteseknek tekintetnek, mely mentességtől nem fosztotta meg őket sem az 1872. évi XXXVI. t.-c., sem pedig a közigazgatási bíróság két év előtt hozott döntvénye. — Ápolónői tanulok felvétele. A magyar vörös-kereszt egyesület a tulajdonát képező Erzsé- betkórházban f. évi julius hó 1-én uj betegápoló­női tanfolyamot nyit. Az üresedésben levő 1 1 in­gyenes helyre pályázhat minden kifogástalan er­kölcsű nő, a ki testileg és szellemileg e magasz­tos hivatásra alkalmas és 20—40 életév között van. A folyamodványok akár közvetlen, akár a fiókegyesületek utján, az egyesület igazgatóságához (IV. kecskeméti utca 5. szám) intézendők, ahol a közelebbi feltételek is megtudhatók. A kérvény­hez mellékelni kell: a) keresztlevelet, illetve anya­könyvi kivonatot, b) ha az illető kiskorú, vagy fér­jezett, a férjnek, szülőnek, vagy gyámnak bele­egyezését, c) erkölcsi bizonyítványt és hatósági bizonyítványt a folyamodó családi viszonyairól és foglalkozásáról, d) hiteles bizonyitványt arról, hogy magyarul és esetleg más nyelven beszélni, írni és olvasni tud s kellő felfogási képésséggel bir is, e) egészségi és himlőoltási bizonyitványt. Az elméleti és gyakorlati oktatás hat hónapig tart. Ezen idő elmúltával minden tanuló képesítő vizsgát tesz. — Rendelet a kéményseprőkről. A kereske­delmi miniszter a m. kir. országos statisztikai hiva­tal jelentései alapján arra a tapasztalatra jutott, hogy a vidéken előforduló tüzeseteknek legtöbbször a kémények tisztátlansága az oka, mi viszont abban leli okát, hogy több községnek, vagy kerületnek egy kéményseprője van, ki természetesen rendsze­rint csekély számú személyzetével csak felületesen tudja a kémények tisztántartását ellenőrizni. Ennél­fogva a miniszter elrendelte, hogy az egyes ipar­hatóságok uj kéményseprői állásokat szervezve, le­hetőleg úgy oszszák be azokat, hogy minden köz­ségnek vagy kerületnek meg legyen a maga ké­ményseprője. — A rendőrség figyelmébe ajánljuk a belvá­rosi legénykék ama szokását, hogy a szarka-ntcibnn (a kir. törvényszéki épület háta mögött) és ennek környékén vasár- és ünnepnapokon nemcsak »pénz- felverőcské«-vel, hanem néha egy kis parázs >hu- szonegy«-gyel töltik a d. e. 10 és d. u. 5 óra közti időt. — Aztán óvakodjék valaki rájok szólni, mert a felelettel hamar készen vannak. — A hites feleség irigye. Mészáros Pálné, szegzárdi lakos csak mostanában jött vissza Buda­pestről. Férjével ugyanis Csótónny Györgyné miatt összekülönbözvén, Bpestre ment. A férj azonban meggondolta a dolgot és hazahozta feleségét. — Mészárosné f. hó 18-án a házát akarta egy kicsit köriilmeszelui, mikor taz ó veszedelme« arra jött. Csötönyiné nem sokat gondolkodott, kapájával fejbe kólintotta Mészárosnét, kezét a köztük támadt du­lakodásban meg is harapta. A csendőrség nagyon érdeklődött a dolog iránt, hátha a harapás alkal­mával valami hiba esett Cs.-né fogában ? Majd egy I kis jó fogcseppet kommendálnak neki. — Leugrott a vonatról, Bólcsfóldy István,, gyönki születésű, 31 éves napszámost a budapesti főkapitányság Gyónkre toloncoltatta. A tolonc a. Pincehely és a hidegkút—gyönki vasúti állomások közt a robogó vonatról leugrott s nyomtalanul el­tűnt, mert nem akart szégyenszemre Gyönkre, mint tolonc, hazaérni. — Két legény, egy leány. Mózes Eszter ta­mási leányt két legény szerette: Eri József és Végit Lajos. A leány inkább Érihez vonzódott, s ezt minden alkalommal ki is mutatta. Valami csekély­ségen azonban összekoccantak, s ezért a leány a vasárnapi táncon nem Érivel hanem Végh Lajossal táncolt. Mikor ezt a legény meglátta, odalépett Végh elé, s követelte tőle, hogy mondjon le tán­cosnőjéről. Végh ezt megtagadta, mire Eri bicskát rántott és vetélytársa mellébe döfte. A terembexi volt legények a merénylőre rohantak s úgy agy- bafőke ütötték, hogy életveszélyes sebeket szenve­dett. A szerencsétlenül járt Végh Lajos a szúrás- következtében másnap meghalt. A vizsgálat folyik. — Életunt piktor. Cseh Pál szegzárdi szüle­tésű, 25 éves szobafestő a múlt hét egy reggelén ittasan ment haza Budapesten Nefelejts-utca 55. szám alatt levő lakására. A liften vitette fői ma­gát. Az első emeleten azután a fölhúzó gép abla­kán kiugrott és agyrázkódást szenvedve, eszmé­letlenül terült el a kövezeten. A mentők a Rókus- kórházba vitték. — Elsülyedt hajó. Múlt héten hajószerencsét­lenség történt Dunaföldvár mellett a Dunán. A »Csongrád« nevű vontató gőzös a felső-rév előtt. — még nem tudni okból — teljesen elsülyedt. A hajó legénységét a révészek csolnakokban men­tették meg. A vizsgálatot a szerencsétlenség oká­nak kipuhatolása végett megindították. — Gyilkos sógor. Véres verekedés színhelye volt a napokban Szakály község nagy korcsmája, a hol emberhalál is történt. Az eset részletei a következők: Szili József gyulajovánczai lakosnak valami dolga akadt Szakályon, a hova vasárnap reggel át is rándult. Szili ez alkalommal felkereste az ott lakó sógorát, Varga Pált és ott is maradt ebéden. Ebéd után Szili távozni akart haza, de sógora marasztalta, azt Ígérvén neki, hogy majd haza viszi ő kocsin. Szili erre az ajánlatra ott maradt. — Délután elmentek a korcsmába mulatni. — A két sógor alaposan beszedhetett a borból, mert már este 9 óra tájban hangos vitatkozást rendez­tek. Jó ideig folyt a szóharcz a két sógor között, mígnem Szili felugrott, kést rántott elő és azzal támadt sógorára. Varga erre a nem várt táma­dásra, — már a mennyire lábai bírták — szintén, felugrott és védekezett a támadás ellen. A két só­gor egy pillanat alatt összeölelkezve a földön hen- tergett, miközben Szili felhasitotta Vargának a hasát, úgy, hogy annak a belei kifordultak. Mire az előhívott orvos megérkezett, Varga meghalt. Szili a mint sógorának véres testét megpillantotta, rögtön kijózanodott, a gyilkos szerszámot eldob­ván magától, futásnak eredt. A csendőrség, melyet még azon éjjel értesítettek az esetről, másnap el­fogta a gyilkost és átadta a bíróságnak. — Rossz diákok veszedelme. A közép isko­lákban ebben a hónapban életbelépett a kultusz- miniszter azon rendelete, mely szerint: a ki a má­sodik szemeszter végéig valamely intézet rendes ta­nulója volt, magánvizsgálatra csak külön miniszteri engedélylyel mehet. Eddig ugyanis olyformán segí­tettek a bukottak magukon, hogy kimaradtak az. iskolából, beiratkoztak magántanulónak valamelyik másik iskolába, s aztán átcsúsztak valahogy a ma­gánvizsgán. Az sem lesz ezután lehetséges, hogy a ki a nyilvános vizsgán már három tárgyból el­bukott, az visszalépjen a vizsgától, s aztán magán­vizsgán reparálja ki a dolgot. Ezután az, a ki há­rom tárgyból megbukott, akár visszalép a vizsgá­tól, akár nem — megbukott. A javító vizsgálatok is szigorúbbak lesznek. — Szép kitüntetés. Párisban most talált be­fejezést az élelmiszerek külön kiállítása, melyen a Szt.-Lukácsfürdő kutvállalatának »Kristály« hegyi­forrás ásványvize a nagy díszoklevéllel és az arany éremmel lett kitüntetve. Budának kitűnő ásvány­vizei tehát az asztali vizek között a külföldön is, már szintén tért hódítanak. — Budai Mór, szegzárdi jóhirnevü szoba- és cimfestő, mázoló és templom diszitőnek mai szá­munkban közölt hirdetésére felhívjuk olvasóin k- figyelmét. 1900. május 27.

Next

/
Thumbnails
Contents