Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-27 / 21. szám
4. TOLNA VARMEGYE. — Vendég-művésznőink a belvárosi templomban. A inai, y.,12 órakor tartandó misén L. Komáromy Mariska és Reomer Karola művésznők egy-egy >Ave Máriá«-t fognak énekelni. Ifj. Robitsek Gyula és Ketskés Elek fogják őket kisérni az orgonán. — A Garay János irodalmi és tudományos társaság, mely néhány éve alakult Budapesten, elnöke Szászvárt V. Jenő nevében értesítette »Szegzárd város elöljáróságát«, hogy pünkösd vasárnap 8—10 taggal városunkba érkeznek a reggeli vonattal. — Megreggelizés után a Garay-szobor elé vonulnak, azt megkoszorúzzák, beszédet mondanak, ódát szavalnak. Aztán megtekintik a város nevezetességeit. Délben megebédelnek, s délután fél 3 órakor a városház nagytermében egyleti felolvasó- ülést tartanak, melyen a társaság tagjai közül heten fognak felolvasni. Az esteli vonattal vissza szándékoznak utazni Budapestre. — A délutáni ülés napirendje : 1. Elnöki megnyitó : Szászvárost V. Jenő elnöktől. 2 Borává János r. tag bemutatja Kövér Ilma r. tagtól a Társaságnak adományozott eredeti (s még meg nem jelent) »Az éji lámpához« cimü Garay-költeményt. 3. »Nefelejts« (beszély) Hegyháti Albert István r. tagtól. 4. »A költő hazájához« (költemény) Szászvárost V. Jenő elnöktől. 5. »Hangok a temetőből« (vázlat) Ábrahám Ernő r. tagtól. 6. »Szeretlek« (hazafias költeményt Ponori Thewrewk Árpád alelnöktöl. 7. D. Antonio Hurtadó »Tulvilági monolog«-ja (spanyol legenda) Körösi Albin, a Spanyol kir. Akadémia tagja, igazgatóválasztmányi tagtól. — A város nevében a társaságot Me/invert h Sándor jegyző fogadja a vasútnál és kalauzolja itt tartózkodásuk alatt. — Kivételes nősülési engedély. A m. kir. honvédelmi miniszter ifj. Fekete István bátai lakosnak, ifj. R/f Orbán bátaszéki, Pusztai József tolnai, ifj. Petróczi József faddi, Katona Nemet János ozorai, Juttg János a.-nánai, Bándi Mihály gy.-jováncai, Tifold Ádám tolnai, ifj. Szánthó János n.-szokolyi, Lohman János n.-székelyi, ifj. Mercz György mucsii, Lieb Ádám kakasdi, ifj. Garai Pál gy.-jováncai, Gaál Gábor József gy.-jováncai és Fenyő István tamásii lakosoknak a kivételes nősülési engedélyt megadta. — Különös söpretési rendszer. A Széchenyi- utca több lakosa panaszkodott előttünk a miatt, hogy az utcán keresztül vonuló állami utat rendesen délelőtt vagy délután söprik a legnagyobb kocsi és gyalog forgalom idejében s az óriási por- íelleg egészen elborítja az utczát, úgy, hogy a járókelők boszankodva menekülnek be a házakba. Ezt a helytelen rendszert csakugyan meg kellene változtatni, s a kora reggeli vagy hajnali órákban kellene a söprést végeztetni, amint ezt más városokban is teszik. Az állami főmérnöknek erről a kellemetlen eljárásról aligha van tudomása, mert nem hiszszük, hogy másként megengedné ezt, az egészségre is ártalmas söpretési rendszert. Jó volna, ha a város bírája fölkérné a főmérnök urat, hogy a lakosság egészségének megkimélése és a forgalom háborítatlansága érdekében a söpretést a hajnalt órákban végeztesse, mert e nélkül is elég port kell nyelnünk az egész nyár folyamán. — Elöljáró választás Nyéken. Alsó-Nyéken Kis Mihály lemondása folytán F. Kis Mihály választatott meg elöljáróvá. — Szőlőterületek adómentessége. 1. Minden régi szőlő, melyben a tőkék kivesztek vagy rendes forgón kívül kivágatták, ha a talajt megforgatták és újra szőlővel ültették be, 9 évi adó- mentességben részesül. — 2. Filokszera által elpusztított és szőlővel újra be nem ültetett szőlőterület 6 évig adómentes; ez időn túl azon mivelési ág adóját fizeti, a mire használják, vagy használható. 3. Filokszera által elpusztított szőlőterület, ha szőlővel újra beültették, 10 évi adómentességben részesül. Az ilyen terület után — a köz- igazgatási bíróság határozata alapján — nemcsak a földadó, hanem az általános jövedelmi pótadó kivetésének sincs helye. — +. Eddig más művelés alá használt területekre; ha amerikai fajokkal ültették be, 6 évi adómentesség érvényes, ojtványok- kal történt telepités esetén, vagy ha az , amerikai fajok később beohattak: az adómentesség tiz év. — 5. Elárasztásra berendezett szőlőterület tiz évi adómentességben részesül. — 6. Immunis homoki szőlők 6 évig adómentesek. Uj területre szénkéneg alá ültetett szőlők adómentességben nem részesülnek. Az adómentességet mindezen esetben a tulajdonosnak az illetékes pénzügyi igazgatóságnál az illető eset beálltától számitott egy év alatt Írásban kell kérelmezni, illetve bejelenteni. — 7. Adóelengedés kérhető jégeső, árviz, tűz, rovarok (tehát filokszera is), fagy, peronoszpora vagy lisztharmat által okozott u. n. elemi csapások esetén; a tényleges kár szerint elengedhető az évi adó egyhar- mad — kétharmad-része, sőt az egész is; a földadó kétharmad részét elengedik, ha a filokszera által megtámadott szőlőt szénkénegezéssel (vagy más ezt pótló szerrel) tartják fenn. Az adóelengedési igényt az elemi kár (vagy a szénkénegezés) megtörténtétől számitott 8 nap alatt, illetve rovarkárok esetén aug. 1-ig a községi elöljáróságnál írásban kell bejelenteni. — Az adókedvezmények a törvényhatósági és községi adóra is kiterjednek. — A tanítok a községi adó alól felmentetnek. A közigazgatási bíróság f. évi 2753. számú ítélete szerint az állami, községi, felekezeti és társulati, nemkülönben magánintézeti tanítók az 1875. évi XXXIX. és 1886. évi XXII. t.-cikk alapján a községi adófizetése alól menteseknek tekintetnek, mely mentességtől nem fosztotta meg őket sem az 1872. évi XXXVI. t.-c., sem pedig a közigazgatási bíróság két év előtt hozott döntvénye. — Ápolónői tanulok felvétele. A magyar vörös-kereszt egyesület a tulajdonát képező Erzsé- betkórházban f. évi julius hó 1-én uj betegápolónői tanfolyamot nyit. Az üresedésben levő 1 1 ingyenes helyre pályázhat minden kifogástalan erkölcsű nő, a ki testileg és szellemileg e magasztos hivatásra alkalmas és 20—40 életév között van. A folyamodványok akár közvetlen, akár a fiókegyesületek utján, az egyesület igazgatóságához (IV. kecskeméti utca 5. szám) intézendők, ahol a közelebbi feltételek is megtudhatók. A kérvényhez mellékelni kell: a) keresztlevelet, illetve anyakönyvi kivonatot, b) ha az illető kiskorú, vagy férjezett, a férjnek, szülőnek, vagy gyámnak beleegyezését, c) erkölcsi bizonyítványt és hatósági bizonyítványt a folyamodó családi viszonyairól és foglalkozásáról, d) hiteles bizonyitványt arról, hogy magyarul és esetleg más nyelven beszélni, írni és olvasni tud s kellő felfogási képésséggel bir is, e) egészségi és himlőoltási bizonyitványt. Az elméleti és gyakorlati oktatás hat hónapig tart. Ezen idő elmúltával minden tanuló képesítő vizsgát tesz. — Rendelet a kéményseprőkről. A kereskedelmi miniszter a m. kir. országos statisztikai hivatal jelentései alapján arra a tapasztalatra jutott, hogy a vidéken előforduló tüzeseteknek legtöbbször a kémények tisztátlansága az oka, mi viszont abban leli okát, hogy több községnek, vagy kerületnek egy kéményseprője van, ki természetesen rendszerint csekély számú személyzetével csak felületesen tudja a kémények tisztántartását ellenőrizni. Ennélfogva a miniszter elrendelte, hogy az egyes iparhatóságok uj kéményseprői állásokat szervezve, lehetőleg úgy oszszák be azokat, hogy minden községnek vagy kerületnek meg legyen a maga kéményseprője. — A rendőrség figyelmébe ajánljuk a belvárosi legénykék ama szokását, hogy a szarka-ntcibnn (a kir. törvényszéki épület háta mögött) és ennek környékén vasár- és ünnepnapokon nemcsak »pénz- felverőcské«-vel, hanem néha egy kis parázs >hu- szonegy«-gyel töltik a d. e. 10 és d. u. 5 óra közti időt. — Aztán óvakodjék valaki rájok szólni, mert a felelettel hamar készen vannak. — A hites feleség irigye. Mészáros Pálné, szegzárdi lakos csak mostanában jött vissza Budapestről. Férjével ugyanis Csótónny Györgyné miatt összekülönbözvén, Bpestre ment. A férj azonban meggondolta a dolgot és hazahozta feleségét. — Mészárosné f. hó 18-án a házát akarta egy kicsit köriilmeszelui, mikor taz ó veszedelme« arra jött. Csötönyiné nem sokat gondolkodott, kapájával fejbe kólintotta Mészárosnét, kezét a köztük támadt dulakodásban meg is harapta. A csendőrség nagyon érdeklődött a dolog iránt, hátha a harapás alkalmával valami hiba esett Cs.-né fogában ? Majd egy I kis jó fogcseppet kommendálnak neki. — Leugrott a vonatról, Bólcsfóldy István,, gyönki születésű, 31 éves napszámost a budapesti főkapitányság Gyónkre toloncoltatta. A tolonc a. Pincehely és a hidegkút—gyönki vasúti állomások közt a robogó vonatról leugrott s nyomtalanul eltűnt, mert nem akart szégyenszemre Gyönkre, mint tolonc, hazaérni. — Két legény, egy leány. Mózes Eszter tamási leányt két legény szerette: Eri József és Végit Lajos. A leány inkább Érihez vonzódott, s ezt minden alkalommal ki is mutatta. Valami csekélységen azonban összekoccantak, s ezért a leány a vasárnapi táncon nem Érivel hanem Végh Lajossal táncolt. Mikor ezt a legény meglátta, odalépett Végh elé, s követelte tőle, hogy mondjon le táncosnőjéről. Végh ezt megtagadta, mire Eri bicskát rántott és vetélytársa mellébe döfte. A terembexi volt legények a merénylőre rohantak s úgy agy- bafőke ütötték, hogy életveszélyes sebeket szenvedett. A szerencsétlenül járt Végh Lajos a szúrás- következtében másnap meghalt. A vizsgálat folyik. — Életunt piktor. Cseh Pál szegzárdi születésű, 25 éves szobafestő a múlt hét egy reggelén ittasan ment haza Budapesten Nefelejts-utca 55. szám alatt levő lakására. A liften vitette fői magát. Az első emeleten azután a fölhúzó gép ablakán kiugrott és agyrázkódást szenvedve, eszméletlenül terült el a kövezeten. A mentők a Rókus- kórházba vitték. — Elsülyedt hajó. Múlt héten hajószerencsétlenség történt Dunaföldvár mellett a Dunán. A »Csongrád« nevű vontató gőzös a felső-rév előtt. — még nem tudni okból — teljesen elsülyedt. A hajó legénységét a révészek csolnakokban mentették meg. A vizsgálatot a szerencsétlenség okának kipuhatolása végett megindították. — Gyilkos sógor. Véres verekedés színhelye volt a napokban Szakály község nagy korcsmája, a hol emberhalál is történt. Az eset részletei a következők: Szili József gyulajovánczai lakosnak valami dolga akadt Szakályon, a hova vasárnap reggel át is rándult. Szili ez alkalommal felkereste az ott lakó sógorát, Varga Pált és ott is maradt ebéden. Ebéd után Szili távozni akart haza, de sógora marasztalta, azt Ígérvén neki, hogy majd haza viszi ő kocsin. Szili erre az ajánlatra ott maradt. — Délután elmentek a korcsmába mulatni. — A két sógor alaposan beszedhetett a borból, mert már este 9 óra tájban hangos vitatkozást rendeztek. Jó ideig folyt a szóharcz a két sógor között, mígnem Szili felugrott, kést rántott elő és azzal támadt sógorára. Varga erre a nem várt támadásra, — már a mennyire lábai bírták — szintén, felugrott és védekezett a támadás ellen. A két sógor egy pillanat alatt összeölelkezve a földön hen- tergett, miközben Szili felhasitotta Vargának a hasát, úgy, hogy annak a belei kifordultak. Mire az előhívott orvos megérkezett, Varga meghalt. Szili a mint sógorának véres testét megpillantotta, rögtön kijózanodott, a gyilkos szerszámot eldobván magától, futásnak eredt. A csendőrség, melyet még azon éjjel értesítettek az esetről, másnap elfogta a gyilkost és átadta a bíróságnak. — Rossz diákok veszedelme. A közép iskolákban ebben a hónapban életbelépett a kultusz- miniszter azon rendelete, mely szerint: a ki a második szemeszter végéig valamely intézet rendes tanulója volt, magánvizsgálatra csak külön miniszteri engedélylyel mehet. Eddig ugyanis olyformán segítettek a bukottak magukon, hogy kimaradtak az. iskolából, beiratkoztak magántanulónak valamelyik másik iskolába, s aztán átcsúsztak valahogy a magánvizsgán. Az sem lesz ezután lehetséges, hogy a ki a nyilvános vizsgán már három tárgyból elbukott, az visszalépjen a vizsgától, s aztán magánvizsgán reparálja ki a dolgot. Ezután az, a ki három tárgyból megbukott, akár visszalép a vizsgától, akár nem — megbukott. A javító vizsgálatok is szigorúbbak lesznek. — Szép kitüntetés. Párisban most talált befejezést az élelmiszerek külön kiállítása, melyen a Szt.-Lukácsfürdő kutvállalatának »Kristály« hegyiforrás ásványvize a nagy díszoklevéllel és az arany éremmel lett kitüntetve. Budának kitűnő ásványvizei tehát az asztali vizek között a külföldön is, már szintén tért hódítanak. — Budai Mór, szegzárdi jóhirnevü szoba- és cimfestő, mázoló és templom diszitőnek mai számunkban közölt hirdetésére felhívjuk olvasóin k- figyelmét. 1900. május 27.