Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-14 / 2. szám
— írnokválasztás. Bátaszéken községi írnokká Bakán István választatott meg. — Rossz szomszédok. Nem jó szomszédok voltak Géczi István és Baríos János kónyii lakosok ; már régóta ellenséges lábon állanak egymással. A múlt hónap vége felé Baríos János a szőlőben levő közös utat bekapálta, a mit Géczi István észrevevén, szomszédját megtámadta, először alaposan megrázta s aztán a közelben levő karóval úgy helybenhagyta, hogy Bartos most betegen fekszik lakásán. Talán a törvényszék majd kibékíti a verekedő szomszédokat. — Agyonütötte a fa. A múlt hónap közepe táján Breitling Ádám és néhány társa a grábóci erdőben egy fát akartak kivágni; munkájukat már be is végezték, s a fatörzs nagy recsegéssel kidőlt, de a szerencsétlenségére a közelben álló Koch Ádám grábóczi lakosra esett, a kit azonnal agyonütött. — A főváros tiizbizfositása. Budapest székesfőváros múlt hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlésén a mintegy 20 millió korona értéket képviselő épületei és ingóságai tűzbiztosításával csaknem egyhangúlag az Osztrák Elemi biztositó részvénytársaság budapesti főigazgatóságát bizta meg. Ezen intézet cartellen kívül állván, a szövetkezett biztositó intézetek ajánlata ellenében tetemesen olcsóbb dijat ajánlott fel. A székesfőváros ezen határozata annál figyelemre méltóbb, mert azt az említett intézet megbízhatóságának és vagyoni biztosságának megvizsgálása után hozta. Ugyanez alkalommal megemlítjük, hogy Sopron szab. kir. város épületeit és ingóságait 10 évi időtartamra cca 2 millió korona érték erejéig szintén az Osztrák Elemi Biztositó.részvénytársaságnál biztosította tűzkár ellen. 1900 január 14. Kérelem. Azon áldozatok nagyságában, a melyeket Tolnavármegye és Szegzárd közönsége együtt és egyenként hozott a szegzárdi főgymnasium létesítésekor, nyilvánvalóan kidomborodik a cél, a mely e nagyjelentőségű alkotásnál a létesítőket vezette; t. i. a vármegye és székhelye a területükön felsarjadó szellemi és erkölcsi csiráknak megakarták adni a kedvező talajt és megfelelő gondozást, hogy a magok részéről is tőlük telhetőleg hozzájáruljanak a hazai közműveltség felvirágoztatásához. E cél elérésére az intézet a közoktatási kormány vezetése és védőszárnyai alatt fennállása óta a tőle telhető buzgalommal törekszik. De eleitől fogva érezte azon akadályok gáti í hatását is, a melyek a közoktatásnak főleg közép és felsőbb irányaiban mindenütt felmerülnek: t. i. a tehetséges növendékek jelentékeny része a szükséges anyagi eszközök hijjával küzd s tanulmányainak zavartalan folytatása lépten-nyomon kétségessé válik. A tetemes tandíj okozta terheken a m. kormány nagyle'küen könnyített azzal, hogy a tnnulók 20%-ánák a tandíjat teljesen elengedi. De ez a könnyítés korántsem elégséges azoknak a nyomasztó viszonyoknak megszüntetésére, a melyek úgy a helybeli, mint a vidéki szegényebb sors-u tanulók szüleire nehezednek. Nem csekély baj már egymagában az, hogy a vidékiek legnagyobb részét az ellátás drágasága arra kényszeríti, hogy oly szállásokkal érjék be, a hol a környezet hatása az ö fejlődésükre nem épen kedvező. Ily körűimén)ek közt az intézetnek immár sürgős kötelessége a gátló körülmények lehető elhárításáról gondoskodni s hátrányos hatásukat legalább enyhíteni. Az intézet tanári testületé e célra «Ifjúsági segitőalap« létesítését határozta el, melynek rendeltetése lesz az intézet szegénysorsu, de megfelelő előmeneteld és magaviseletü tanulóinak a felmerülő szükséghez képest (iskolaszerekkel, ruházattal, gyógyítási költségekkel, tanulmányi kirándulások részvételi dijaival, kivételes esetekben a tandíj megfizeté ével stb) való segélyezése, hogy tanulmányaikban meg ne akadjanak. A segítő alap ügyeit a nagymélt. minisztérium által jóváhagyandó kezelési szabályzat szerint a a főgymnasium tanári testületé, — élén az igazgatóval — fogja intézni hivatalos felelősség terhe alatt, a felsőbb tanhatóság ellenőrzése mellett. A segítő alap tőkéje, amennyiben egyes ala- pitványtevők máskép nem rendelkeznek, a fennálló szabályok értelmében (vallás- és közokt. miniszt. 1898. évi 60.483. sz. rendelet) államkötvényekben lesz elhelyezendő. Szekseárdi Állami LetlMr Ez alap létesítése céljából az intézet a legteljesebb bizalommal fordul Tolnavármegye és Szegzárd nagyérdemű közönségéhez, abban biza kodva, hogy a mily lelkes buzgalommal létesítette régen óhajtott gymnasiumát, oly kevéssé fogja közönynyel nézni, hogy — amennyibeu rajta múlik — annak működése bármily csekély mértékben is bénulást szenvedjen. Jelentékeny támogatásért első sorban azokhoz fordul, akik kedvező anyagi viszonyok közt nemes örömüket lelik abban, ha anyagi javaikkal is szellemi és erkölcsi érdekeket mozdíthatnak elő. De áldozatokat kér és remél azok részéről is, a kik bár nincsenek oly kedvező anyagi helyzetben, de értelmi kiválóságukban hivatottak arra, hogy ez irányban is hathatós példával járjanak elől. A kibocsájtott gyüjtőiv az adományösszegeket három rovat szerint csoportosítja. A tantestület határozata szerint ugyanis 20 koronán aluli hozzájárulások mint egyszerű adományok a fe’- használható évi jövedelemhez számíttatnak. Legalább 20 koronára rugó adományok alapítványoknak vétetnek s az alaptőkéhez csatolóinak. A mely alapítvány legalább 200 koronára rúg, az az alapitványttevő esetleges kívánságára az ő nevén, vagy általa kívánt valamely más néven kezeltetik, róla alapitó levél állittatik ki, a mely az esetleg kikötött közelebbi megszorításokat is tartalmazza. Az intézet szívesen fogadja az alapítványoknak — egy évi határidőn belül — két vagy esetleg több résztetben való befizetését is. Kórom, hogy úgy a gyüjtőiveket, mint a bejegyzett összegeket — az előbbieket 1900. április 1 ig — az intézeti igazgatóság címére szíveskedjenek küldeniAz intézet legszebb feladatának fogja tekinteni, — hogy miután ez áldásos hatásra hivatott intézmény alapvetőinek nevét az »alap« türzskönyvébe vezette, e neveket egyszersmind a tanuló ifjúságnak szivébe is vésse, hogy igy a nemes jótevőknek megszerezze azt az erkölcsi jutalmat is, hogy jótéteményeiket nevelő eszközül használja fel az emberi s/.iv egyik legnemesebb erényének : a hálának felkeltésére. Kelt Szegzárdon, 1900. évi január 1-én. A tanári testület megbízásából: Wigand János, a szegzárdi áll. fogmn. igazgatója. A fenti felhívást legmelegebben ajánljuk vármegyénk és városunk közönségének figyelmébe. Vármegyénk ezen nagy áldozatokkal létesített egyetlen főgimnáziumának prosperálását az is jelentékenyen előmozdítja, ha a szegényebb sorsú tanulóknak is alkalom nyujtatik ezen intézetet látogatni. Ezt a nemes és humánus célt szolgálja a tervezett »Ifjúsági scgiiő alapi, melyhez hasonló egyesület minden más középiskola körében is sikeres tevékenységet fejt ki a jótékonyság terén. A tervezet szerint — igen helyesen — már 20 koronás adomány is -»alapítványi számba megy, ami által úgy a közönség, mint az intézet az évenként megújuló gyűjtésektől lehetőleg megkiméltetik. Adományokat szerkesztőségünk is készséggel közvetít és nyilvánosan nyugtáz. VIDÉK. Simontornya. — A simoníornyai rk. iskola osztálytanítói az iskolafentartó hitközségtől fizetésüknek 300 írtról 400 írtra leendő felemelését kérték. Az iskolaszék méltányolta az osztálytanítók e kérését, de annak uiár csak azért sem képes eleget tenni, mert az állami adója alapján 39 százalékos hitközségi adóval terhelt kath. közönség ezen terhet i§ csupán 800 frt takarékpénztári kölcsön segítségével viselte. Hogy mégis az osztálytanítók jogos igényeinek érvényt szerezzen, az iskolaszék elhatározta, hogy az egyházmegyei főhatóság engedelmével az államsegélyt veszi igénybe. A pécsi püspök azonban ismert nagylelkűségével úgy oldotta meg a kérdést, hogy a hitközség az államsegély igénybevétele nélkül 50—50 írttal javítsa meg az osztálytanítók fizetését, ez összeget költségvetésébe évenkint vegyék TOLNA VÁRMEGYE. fel, az osztálytanítók dijlevelét ez értelemben állítsa ki s jóváhagyás végett küldje be; minek ellenértékéül a püspök a 8 százalékos 800 frt takarékpénztári tartozást azonnal kifizeti. Az iskolaszék örömmel fogadta a püspök ezen elhatározását s az osztálytanítók ezen egyelőre elfogadható fizetésemelését megszavazta s a szükséges formaságok teljesítésével ezen annyira égető kérdést ideiglenesen rendezte. — A paksi elöljáróság Pakson a múlt napokban volt az elöljáróság választása Rassovszky Julián főszolgabíró elnöklete alatt. A teljes rendben lefolyt választásnál győztesen került ki az urnából: Schmidt Ferenc első biró; Feil János másodbiró ; Girst József pénztáros; 7részi Pál közgyám. Esküdtek lettek: Akkermann Péter, Till János, Tend János, ifj. Kocsis József, Veisz Jakab, Ring György, Remler Henrik, Szeip Gyula, Baksai György, Hon át Zsigmond, Fischl Fülöp, Rosenfeld Dávid. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi kaszinó január hó 14-én, azaz ma délelőtt 11 órakor, Fórdős Vilmos elnöklete alatt rendes közgyűlést tart. Ha a tagok határozatképes számban meg nem jelennének, az uj közgyűlés január hó 21 -én délelőtt 11 órakor fog megtartatni. A gyűlés tárgya: elnöki jelentés, jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag megválasztása, a kaszinó és a Bezerédj szobor-alap évi számadásának előterjesztése és a felmentvény megadása, a jövő évi költségvetés megállapítása, számvizsgálók választása, indítványok, előterjesztések, tisztujitás. — A szegzárdi róni. kath. olvasókörben f. hó 6-án ejtették meg a tisztujitást. Megválasztották egyházi elnökül: Wosivsky Mór esperest, világi elnökül: Nagy György községi bírót, alelnökül: Szabó Géza káplánt, jegyzőül: Nemes Györgyöt, igazgatóul: Prantner Mártont, pénztárosul: Veszter- gombi Antalt, könyvtárosul: Bajomi Ferencet. Választmányi tagok lettek: Balog József, Fog!ein Ferenc, Steiner József, Kovács István, Prosz/ull József és Steiner József. Számvizsgálók: Bencsik Kálmán, Nagy János és Szül imán György. —■ A szegzárdi temetkezési egyesület ma délután tartja rendes közgyűlését a városház nagytermében. Ennek a kiválóan jótékony intézetnek jelenleg kétezer tagja van. Takaréktárilag kezelt vagyona 19456 frt 95 krra rug; a múlt évben 1780 frt maradvány növelte az egylet vagyonát. Szerényebb jövedelmű hivatalnokoknak is nagyon ajánlatos belépni ezen egyesületbe, mert a heti 10 kros befizetéssel halálesetre tekintélyes összegű temetkezési segélyt biztosit családja részére. — A szegzárdi önkéntes tornász-tüz- oltó-cgylet január hó 14-én, azaz ma délelőtt 10 órakor a községháza nagytermében Tóth Károly elnöklete alatt évi rendes közgyűlést tart. Tárgy- sorozat: a jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. Elnöki és főparancsnoki jelentés. A módosított alapszabályok felolvasása és tudomásulvétele. A tolnavármegyei tűzoltó-szövetségnek átirata, a magyarországi tűzoltó testületek segélyszövetségébe leendő belépésére vonatkozólag. Pénztárnoki jelentés az 1899. évi számadásra. Tisztujitás. Egyéb indítványok. — A bonyhádi olvasó-egyesület vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen ismét Küknél Ferenc, az eddigi népszerű elnök választatott meg az elnöki tisztségbe. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzőit bűnügyek: 1900. évi január hó 16-án. Komjáti József, Gyapai Miksa és Rosenfeld Ignác ellen csalás miatt. Rosenfeld Ignác és Gyapai Miksa ellen csalás miatt, Jani József, \ eller Ádám, Haumann György és Teffner Márton ellen zsarolás kísérlete miatt. 1900. évi január hó 18-án. Kocsis Jánosné, Egyed János, Kalmár Jánosné, Tóth István és Tóth Istvánná ellen súlyos testi sértés miatt. Krausz József ellen orgazdaság miatt. Sáhell Henrik ellen súlyos testi sértés miatt. 1900. évi január hó 20-án. Tenglmayer Levél Mihály, Fischer Simon, Szárazgáti Béla, Koncz János és Rozsos Nagy József ellen lopás miatt. 5.
