Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-13 / 19. szám

4. TOLNA VARMEGYE. 1900. május 6. — Pénztáros választás Szegzárdon. A közs. pénztáros választása ma délelőtt 9 órára volt ki­tűzve, de a határnapot a főszolgabíró újabban máskorra tette át. — Esküvő. Antal István tolnai anyakönyv­vezető hely. kedden esküdött örök hűséget özv. Kányi Lajosné leányának, Annuska kisasszonynak. — Gőzfürdő Szegzárdon. — Egy buda­pesti vállalkozó hajlandó városunkban gőzfürdőt villamos világítással együtt létesíteni, s az erre vonatkozó terveket már el is készítette. A válal- kozó kész a szükséges pénztőkét 3/4 részben a vállalatba a magáéból az esetben befektetni, ha az érdekeltség a maga részéről a szükséges pénz­összeg V4 részével járul a vállalat létesítéséhez. Az eszmét nagyon életrevalónak és figyelemre mél­tónak tartjuk, mert nálunk egy gőzfürdő igazi élet- szükségletet képez, és megváltás volna, ha a mos­tani szégyenletes állapot végre véget érne, azon­kívül pedig a villamvilágitás gőzfürdővel egyesítve olcsóbb, mint anélkül. A város és a közönség figyel­mébe ajánljuk ezen legújabb tervezetet. — Utazási ösztöndíjak a párisi kiállításra törekvő iparosok és munkások részére. A keres­kedelemügyi m. kir. minisztérium f. évi 29045. sz. leirata szerint a nevezett minisztérium, valamint vele egyetértőig a pécsi kereskedelmi és iparka­mara alkalmat óhajtván nyújtani a tehetségesebb kisiparosoknak és munkásoknak arra, hogy szak­mabeli ismereteik gyarapítása és műizlésük töké- letesbitése céljából a párisi nemzetközi kiállítást tanulmányozhassák, e célból a pécsi kereskedelmi és iparkamara területére Pécs sz. kir. város, Bara­nya, Somogy és Tolna vármegyék négy törekvő iparos részét e egyenként 4.00, és öt munkás részére egyenként 300 koronás utazási ösztöndíjra ezennel pályázatot hirdetnek. A kellően felszerelt és a fo­lyamodónak lakóhelyét, vagyoni viszonyait, erköl­csi magaviseletét, foglalkozását, előképzettségét, esetleges tanulmányait és nyelvismeretét is alkal­mas módon és hitelt érdemlőig feltüntető folya­modványok legkésőbb folyó hó 20-ig a pécsi ke­reskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Ezen ösztöndíjakra csak olyan fiatal mesterek illetve ipari alkalmazottak tarthatnak igényt, a kik a pá­risi nemzetközi kiállítást sajátjukból meg nem te- kinthetnák, az oda leendő kiküldetésre azonban kiváló szakismereteiknél fogva alkalmasak, és oly iparágat űznek, a melynek fejlesztésére ily tanul­mányozás befolyással lehet, tehát első sorban a műipar körébe tartozó iparosok és munkások. A pályázatra vonatkozó esetleges felvilágosításokkal a pécsi kereskedelmi és iparkamara a hozzá for­dulóknak szívesen szolgál. — Névmagyarosítások. P o 1 1 á k Fülöp bonyhádi születésű államvasuti hivatalnok, pelsőczi lakos vezetéknevét »Pártos «-ra, S z 1 á v i k Pál agárdi tanító »Sas«-ra, kiskorú G 0 1 d Sándor kisszékelyi illetőségű, budapesti lakos »Lászlódra, kiskorú Deuts Armin és József tolnai lakosok vezetéknevüket »Dömötör« re változtatták. — Irigylésre méltó látványosság Tolnán. Azt mondják: báró Cornaro Pál kapitány, az 1. század parancsnoka — szórakozások, mulatságok rendezésében felülmúlhatatlan. De, hogy ezt nem­csak mondják, hanem igy is van, bizonyítéka annak a múlt vasárnap délután rendezett lovas játék. A Programm a következő 6 pontból állott: 1. Hat szürke ménen megjelent trombitások riadója. 2. Rudolf kapitány (diktátorságra méltó) lovának be­mutatása. 3. Vállszalagrablás. (Jeu de barre.) Ebben részt vettek: báró Tünkéi, gróf Thun és Zoller főhadnagyok. 4. Akadályugrás; résztvevők az előbb említett 3 főhadnagy, Algya hadnagy és a 3. szá­zad néhány altisztje. 5. Az altisztek »Jeu de barre«-ja. 6. Hat, teljesen védett, álarczos vitéz mulatságos párbaja. A játék végén Dravodoli Matics alezredes mintegy 80 korona jutalomdijat osztot ki a szerep­lők között. — A legközelebbi, uqynevezett »aldozói« vásár Szegzárdon folyó hó 21-én és 22-én lesz. Nemcsak hétfőn, de kedden is lesz kirakod ó-vásár. — A fagyos szentek. Pongrác, Szervác és Bonifác az idén is hívek maradtak a hagyomány­hoz, és nagy hideggel köszöntöttek be, úgy, hogy pénteken éjjel fagy is volt, a mely azonban csak a laposabb részeken tett a szőlők s a gyümölcs­fák között kárt. — Éhezőknek ételt adni... mondja az irás. Ha valaki szép jelenetnek akar tanúja lenni, ám menjen el egyik szombat délutánján a belv. kath. templomba d. u. 3 órakor. Ekkor osztja ki Wosinsky Mór, belv. esperes plébános a Szent Antal szobra előtti perselyben összegyűlt pénzen vett 50 darab kenyeret az éhezőknek. Közel 600 drb kenyeret osztott már eddigelé ki; mennyi könnyet törült le, mennyi kétségbeesést és a kétségbeesésből fakadó rossz indulatot fojtott el: azt csak a Mindenható tudja. — Kiket a nyomor gyötör, jelentkezzenek a község elöljáróságánál. — Uj községi állatorvos. A tegnap tartott ülésen a képviselőtestület Dénes József, budapesti lakos, fiatal orvost választotta állatorvossá. — Zene a vasúti vendéglőben. Pernitz Jó­zsef, a vasúti állomás melletti vendéglő bérlője a közönség szórakoztatására ezentúl minden vasár­nap, kedden és pétiteken délutánra Garay Lajos zenekarát szerződtette. A közönség eddig is már megkedvelte a kellemes nyári helyiséget, mert a bérlő jó italokról, ételekről és figyelmes kiszol­gálásról gondoskodik. — A vámhid próbamegterhelése f. hó 8-án csakugyan megtörtént Flórián János miniszteri ki­küldött és a megyei s községi kiküldöttek jelen­létében. Holnap, holnapután már megindul a köz­forgalom rajta; az ünnepélyes átadás azonban csak párhét múlva leend. — Halálozás. Vinkovics János pécsi keres­kedő, Vinkovics Vincze szegzárdi m. kir. adópénz­táros édesatyja, 75 éves korában Pécsett meghalt. — A viharágyuk. Szegzárdon is akadtak, akik a viharágyuval való lövöldözést listen ellen való véteknek« mondották; de volt olyan is, ki a lövöldözéseket „fill oxer a-ijegetésnek“, a süvitéseket pedig a megrémült állatok örült röpiilésének vélte. Bár úgy volna ! De, sajna, csak a galambok riad­tak meg a múlt csütörtökön, Nits István szőlejében tartott lövöldözésektől No, meg a gyanútlan fel­hők. Közel 150-en sereglettek Nits szőlejébe, hogy a bemondott lövöldözésnek közvetlen szemtanúi le­hessenek. A bemutató jól sikerült. Ennek végezté­vel jó homoki fehérrel vendégelte meg a házi­gazda az érdeklődőket. — Elsülyedt hajó. Múlt héten hajószeren­csétlenség történt Dunafóldvár mellett a Dunán. A »Csongrádi nevű vontató gőzös a dunaföldvári felső-rév előtt — még nem tudni, mi okból — teljesen elsülyedt. A hajó legénységét a révészek csolnakokon mentették meg. A vizsgálatot a szeren­csétlenség okának kipuhatolása végett megindították. — Báta község útja. A bátai szivattyútelep január 15. óta szakadatlanul működik; hetenkint 3—4 vaggon szenet fogyaszt, igy nagy szüksége van a jó útra. Az ármentesitő társulat igazgató­sága megkereste az alispánt, hogy az ut sürgős helyreállítása felől intézkedjék, nehogy egy erő­sebb zápor miatt szomorú következéseket vonjon maga után a szivattyú-telep szénhiánya. — Füeladás. Az idén május 27-én lesz a »Duna-védgát-társulat tulajdonát képező azon fü eladása, amely a töltéseken termett. Az eladás ki­sebb nyílásonként, nyílt árlejtésen történik. Ezideig Mözs, Agárd, Nána, Mórágy, Apáthi, Bozsok köz­ségekből, no, meg az ártériekből jelentkeztek vevők. — A múlt hétfőn tartott tolnai vásár szépen sikerült. Jó idejük volt a vásárosoknak. Nagyon sok sertés, szarvasmarha, ló és szárnyas kelt el. — Harcias amazonok. Mayer Éva. M. Mag­dolna és M. Mária nem tűrhették, hogy Schmidt Gáspár, bátaszéki lakos őket csúfolja : jól elagya- bugyálták. Persze, érdemöket a bíróság méltányolni fogja: — néhány napi fogház lesz a jutalmuk. — Öngyilkosság. Kern András, bátaszéki lakos folyó hó 11-én fölakasztotta magát. — Különös itókát használt Horváth Józsefné, dunaföldvári lakos, hogy buját felejtse. Marólúgot ivott, mert a férje azt hajtogatta, hogy itt nem tud megélni, elmegy Amerikába. Szerencsére dr. Strausz Zsigmond még ideje korán ellenmérget adott be neki. — Halálozás. Szegedy Jánost, Gyula-Jovánca volt biráját temették el múlt szerdán a »Ferenc- közkórház«-ból. Nemcsak mint biró, de mint polgár is tekintélyes volt mindig; ámde elméje meghib­bant és az élő-halottak között végezte életét. — Hűtlen cseléd. Tonn/er József, szegzárdi lakos, selyemgyári tisztviselőnek gonosz cselédje akadt Takács Juliban, ki több ruhaneműt ellopott gazdájától; tettét be is vallotta. — Szerencsétlen esés. Makai Imre, tamá- sii lakos a padlásra akart felmenni, de oly szeren­csétlenül bukott le a létráról, hogy menten meghalt. — Számos sorsjegy-vásárló előtt ismeretlen azon körülmény, hogy ki nem fizetett, vagy elve­szet sorsjegyek után — mert ilyenek is könnyen forgalomba hozhatók — a nyeremény összegek nem folyósittatnak. A Feleki József czég részéről, melynek mai hirdetését különös figyelembe ajánl­juk, e tekintetben elismerésre méltó intézkedés történt, mi által mindenki a legmesszebb menő biztonságot találja. — Rémi szálloda (részvény-társaság) előnyös fekvése folytán a József-köruton a népszínház átel- lenében a legelőkelőbb családok látogatják. Az igaz­gatóság a szállodát, költséget nem kiméivé a leg­elegánsabb kényelemmel rendezte be, és ennek ve­zetését egy tapasztalt és szakavatott igazgatóra bízta. — Hogyan védekezzünk a moly ellen ? Czél- szerü utasítást tartalmazó füzet jelent most meg a szőrnemüek, ruhák, stb. házi kezelésben való megó­vására vonatkozólag, mely füzetnek elolvasása hasz­nos tartalmánál fogva különösen ajánlatos. A füzet kívánatra ingyen kapható a szerzőnél, Katzer Jó­zsefnél, VI. Ó-utca 46. e — Az élet és a vagyon. Egyik a másikat kiegészíti, mert az életben rászorulunk a vagyonra, vagyon nélkül pedig nem ér az élet sokat, amit az is bizonyít, hogy mindenki vagyonszerzésre törek­szik. Csakhogy kevés azoknak a száma, akik erre képesek a mindennapi keserves munka mellett. En­nek oka az, hogy a legtöbben figyelmen kívül hagyják a sors által nyújtott szerencsés véletlenek eredményét. Mert aki ezzel foglalkozik, az nagyon jól tudja, hogy minő sokan vannak, akik jólétüket csak annak köszönhetik, hogy nem mulasztották el kiaknázni azt a páratlan alkalmat, melyet az osztály­sorsjáték nyújt az abban résztvevőknek. Maga e sorsjáték az életet és pedig a vagyonos életet je­lenti a nyerőre nézve, akinek eddig se szeri, se száma. Különösen a Török A. és Társa bankháza (Budapest, Váci-kőrut 4.) jutott abba a szerencsés helyzetbe, hogy vevőinek rövid idő alatt több mint három millió koronát fizetett ki, ennélfogva a sors­jegyvásárló közönség figyelmébe alánljuk Török A. és Társa bankházát, mely megbízhatósága, pontos­sága és szerencséje folytán amúgy is kiérdemelte a közbizalmat. VIDÉK. Szánthó. Hetyei Sámuel megyés püspök f. hó 8-án jött Szántóra, hogy a bérmálás szentségét kioszsza. A községi elöljáróság mindent elkövetett, hogy a főpásztor minél impozánsabban és minél nagyobb hódolattal fogadtassák. Zászlódiszt öltött az egész község, majd min­den házon nemzeti trikolort lengetett a tavaszi szellő' A fő-utczán 5 díszes diadalkapu emelkedett,, amelyek közül különösen az első tűnt ki, az ország és a pécsi püspökség nagy olaj festésű czimerével díszítve. Kendőkkel és szallagokkal diszi'ett lovakon bandérium várta a község határánál a közeledő főpásztort. Mozsár lövés jelezte a pillanatot, midőn a püspök a község határát átlépte, mire a harangok is megkondultak — s harangzúgás, mozsárdurrogás és az ünneplő ruhába öltözött lakosság üdvrival­gása közt vonult be a kegyes főpásztor a községbe. Kocsijáról leszállva, a község által emelt im- pozáns diszkapu előtt a papság, valamint a községi elöljáróság élén Szabó Zoltán községi jegyző, utóbbi rövid, de szép beszéddel fogadta és üdvözölte a megyés püspököt, ki a valóban szép fogadtatást, s ennek rendezését őszinte szavakban köszönte meg a község jegyzőjének s a többi rendezőknek. A diadalkaputól a tűzoltóság sorfalai közt a templomba vonult az egész menet, hol a főpásztor egyházi szónoklatát a nagy közönség áhítattal hallgatta végig. Másnap, 9-én volt a bérmálás, amelyben csak­nem 400 hivő részesült. A templomban tartott rövid iskolai vizsgálat után papi kíséretével a plébániára vonult a főpap, s délután 5 órakor harangzúgás és mozsárdurrogás közt távozott a szomszéd községbe. Az egész egyházi ünnepélynek valóban példás lefolyása a községi elöljáróság odaadó, körültekintő rendezésének köszönhető, amely körülménynek tud­ható be, hogy a legkisebb rendzavarás is elkerül­hető volt.

Next

/
Thumbnails
Contents