Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-22 / 16. szám

4. tolnavarmegye. — Gyászhir. A szegzárdi takarékpénztár egyik köztiszteletben álló igazgatóját: Hayt Gábort és családját megrendítő csapás érte áldott lelkű ne­jének elhunytéval. A boldogult a példás hitves és jó anya mintaképe volt, egyedül családja boldogsá­gának élt. Bodnár István, a jeles iró, s lapunknak is munkatársa, anyósát gyászolja a boldogultban, kit rajongó szeretettel öveztek hozzátartozói, mert a legjobb szivü anyát tisztelték benne. A gyász­eset alkalmából a család következő jelentést adta ki: Alólirottak úgy a maguk, valamint a kiterjedt ro­konság nevében is mélyen megszomorodott szivvel jelentik az áldott lelkű feleség, legjobb anya, anyós­nak és nagyanyának Hayt Gáborné szül. Martin Viktóriának élete 53-ik évében, folyó évi április hó 20-án, reggeli 4 órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült te­teme folyó évi április hó 21-én, délután 5 órakor fog a szegzárdi róm. kath. alsó sirkertben örök nyugalomra helyeztetni s az engesztelő szent mise­áldozat e hó 21-én, délelőtti 8 órakor leend az egek Urának a belvárosi róm. kath. templomban bemutatva. Szegzárdon, 1900. április hó 20-án. Áldás és béke lebegjen porai felett! Hayt Gábor mint férj. Hayt Mariska férj. Bodnár Istvánná, Hayt Ferencz, mint gyermekei. — Bodnár István, mint veje. Bodnár Jenő, Bodnár Mariska, unokái. — Temetése tegnap ment végbe nagy részvét nyil­vánítása mellett. Tisztelői és ismerősei nagy száma meghatva kisérte el a boldogultat utolsó útjára. — A főgimnázium ifj. segitő alapját újabban Bartal Béla 200 koronás alapitványnyal gyarapította. — Tanítói korpótlók. A közoktatásügyi mi­niszter Tantó Imre kölesdi ev. ref., Somogyi János és Müller József bonyhádi r. k. tanító ötödéves korpótlékát államsegélyként kiutalványozta. — Iskolai ünnepély. A szegzárdi állami fő­gimnáziumban az 1848-iki törvényalkotások emlé­kére múlt csütörtökön d. e. 10 órakor az intézet tornacsarnokában iskolai ünnepélyt tartottak, mely­nek programmja következő volt: 1. Hymnus. Erkel. Énekelte az ifjúság énekkara. 2. Ünnepi beszéd, tar­totta Wigand J. igazgató. 3. Honfidal. Énekelte az ifjúság énekkara. 4. Ikarus. Tompa Mihály. Szavalta Holub I. V. oszt. tanuló. 5. Talpra magyar. Énekelte az ifjúság énekkara. 6. Szulejmán Szigetvár ostro­mánál. Magánbeszéd Jókai »A szigetvári vértanuk« czimü színművéből. Szavalta Csótányt I. V. oszt. tanuló. 7. Egy gondolat bánt engemet. Melodráma Kapi Gy. Szavalta Tóth P. V. oszt. tan , zongorán kisérte Fövényessy P. V. oszt. tanuló. 8. Szózat. Énekelte az ifjúság énekkara. — A polgári iskolá­ban szintén ugyanakkor tartották meg az ünne­pélyt, melynek műsora következő volt : 1. Hymnus, énekelte az ifjúság. 2. Megnyitó, tartotta Kranmer János igazgató. 3. Légy üdvöz óh nap ! Sánta Ká- rolytól, szavalta Balog Géza VI. oszt. t. 4. Burok szabadság dala, énekelte az ifjúság. 5. Ünnepi be­széd, mondotta Mtkula Dezső tanár. 6. Ébresztő. Bajza Józseftől, szavalta Fischhof Izidor V. oszt. t. 7. Népdalok, énekelte az ifjúság. 8. A hazáért. Pósa Lajostól, szavalta Bozsing Rezső V. oszt. t. 9. Szózat, énekelte az ifjúság. Az ünnepélyt a bel­városi r. kath. templomban isteni tisztelet előzte meg, melyen a tanuló ifjúság tanáraik vezetése mellett vett részt. — A polgári leányiskolában tegnap délelőtt 10 órakor tartották az ünnepséget a következő programmal: 1. Hymnus. Énekelték a növendékek. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta az igaz­gatónő. 3. Alkalmi beszéd. Tartotta Bati Jánosné. 4. Honfi dal. Énekelték a növendékek. 5. Magyar- ország. Pósa L. Szavalta Mehrwerth Margitka I. o. t. 6. Magyar leány. Pósa. Szavalta Kayos Erzsiké II. o. t. 7. A nagyanyó koszorúja. Pósa. Szavalta Reich Ilona I. o. t. 8. A hazáról. Pósa. Szavalta Dáry Janka II. o. t. 9. A toronyban delet haran­goznak. Énekeltek a növendékek. 10. A mohácsi temetés. Tárkányi. Szavalta Varga Sárika IV. o. t. 11. Bem apó. Pósa. Szavalta Szabó Juliska III. o. t. 12. Rákóczy keringője. Énekelték a növendékek. 13. Magyar leány dala. Garay. Szavalta Dobó Ilona IV. o. t. 14. A nándori fogolynő. Tárkányi. Szavalta Krammer Zsófi IV. o. t. 15. Szózat. Énekelték a növendékek. A szegzárd-ujvárosi iskolában is tegnap volt az ünnepély. Szent mise előzte meg. Az ünnepi beszédet dr. Fent Ferenc plébános tartá. — Vármegyénk kéményseprési módosított szabályrendeletét a kereskedelemügyi miniszter vé­leményezés végett leküldötte a pécsi kereskedelmi és iparkamarához, mely ápril 19-én tartott köz­ülésében a vármegyénk törvényhatóságának prepo­zíciójával szemben fentartotta e kérdésben már nyilvánított véleményét, hogy különösen 12 kilo­méteren túl a dijak másfélszerese szedethessék, két szomszédos kerületéből 2—2 község elvonassék, hogy igy a kerületek arányosabbak legyenek, a seprés kötelezettségének ellenőrzésével tüzrendé­'szeti szempontból a községek bízassanak meg, a seprési dijak beszedése azonban a községek köte­lességét nem képezheti. — Egy mérnök halálos balesete cimen la­punk egyik múlt számában közöltük azt, hogy Farkas Béla tassi mérnököt múlt hó 15-én a duna- földvári zátonyos malát-szigeten szakértői szemle közben, melyet gróf Teleky Gyulának Csolnoky Imre dunaföldvári ügyvéd elleni perében tartottak, egy kidőlt fa agyonütötte, úgy, hogy a helyszínén meghalt. Az elhunyt mérnök testvére, Farkas Sán­dor szentesi lakos kérvényt adott be a belügymi­niszterhez a szerencsétlenül járt mérnök halála körülményeinek kiderítése végett, mert, amint kér­vényében mondja : »hogy mi történt az elhagyott dunai szigeten, azt nem lehet tudni még ma sem bizonyosan, csak azt, hogy Farkas Béla mérnök holttestét Bólcskén, a szegények házában ta­lálta fel nővére, ki keresésére indult. Éppen te­metni akarták s úgy, a mint volt, felöltözve, csiz­máival, a feje szétzúzva, agyveleje kihullva s mint előadták, úgy hozta oda két paraszt rúdon, mondván : agyonütötte egy fa. — A hulla zsebében nem volt sem pénze, sem jegyzőkönyve, kivéve 3 szál ceruzát. Gyűrűje le volt huzva s arany órája láncostól el volt veszve. Nővére a hullát, a mint azt temetni akarták, dr. Adler községi orvos rendele­tére : úgy, mint volt, érckoporsóba leónozva, Szen­tesre hozta a családi sírboltba, hol eltemették. A halotti bizonyítványt még most sem kapták meg, s örökösen zaklatja érte az ottani papság, orvos. Arra kéri a minisztert, hogy rendelje el az illető hatóságok ellen a vizsgálatot, melynek kötelessége lett volna a hullának hivatalos felboncolását elren­delni. S kitudódjék az is, nem-e gyilkosság Farkas Béla halála ? s ha véletlen halál, nem-e terhel valakit érte a gondatlanság vádja ? S ha igen, tett-e az illető hatóság a kir. törvényszéknek hivatalos jelentést ? A holtnak gyűrűje ki által huza­lon le ujjúról, óráját, esetleg pénzét, jegyzőkönyvét ki vitte el? S neme bérgyilkosok keze oltotta ki Farkas Béla életét U — A belügyminiszter ezen kérvényt törvényszerű intézkedés és jelentéstétel végett leküldötte vármegyénk alispánjának. — A mözsi atyafiak bölcsesége. Tihanyi Domokos tanfelügyelő a közigazgatási bizottság múlt csütörtökön tartott ülésén bejelentette, hogy a mözsi r. kath. iskola 4—6 tanfolyamában beirott növendékek közül többen a földrajzból, termény- rajzból és történelemből történt felszólítására nem feleltek, mi neki feltűnvén, az osztálytanítót kér­dőre vonta és a gyermekeket is kihallgatta, hogy ezen tárgyakat miért nem tanulják; mire mindkét részről azt a választ kapta, hogy a szü­lök az ezen tárgyakat magában foglaló könyveket gyermekeiktől azért, hogy belőlük ne tanulhassanak, elvették, vagy megsemmisítették; mert hát a mözsi bölcs atyafiak szerint elég a gyermeknek az, ha az abc-ét, meg az egyszeregyet tudják, egyébre nincs szükségök ; s nem akarják, hogy a gyerekük oko­sabb legyen, mint ők maguk. A tudástól iszonyodó és könyvelkobzó mözsi atyafiakat természetesen e miatt most a főszolgabíró annak rendje és módja szerint meg fogja bírságolni, s igy aztán elmegy a kedvök a könyvek elpusztitásától. — Sommás elégtétel. Antal Józsefné szül. Knittel Katalin szegzárdi lakos az ablakon kikö­nyökölve — az arra haladó Berger József füle- hallatára valami sértő megjegyzést tett. Berger sem volt rest, berontott Antalnéhoz és alaposan elpáholta, sőt — ezt ugyan a kihallgatás alkalmá­val tagadta — meg is késelte az ellenséges indu­latos asszonyt. Ügyüket most az ügyészség vette kezébe. — Orv-hal ászát. A csendőrség Báta község közelében, a nagy Duna mellett 14 kisebb hálót talált. Hogy ki űzte ezekkel ott a tiltott halászást,. nem tudják még; de rövidesen hálóba kell ke- riilnie. — Szívtelen anya. Kántor Józsefné Kováes Fáni, pincehelyi születésű 34 éves cseléd gyerme­keit elhagyta és ismeretlen helyre távozott, ami­ért most gyermekei tartása ügyében a kaposvári főszolgabíró országszerte körözteti. — Húsvéti pecsenyére volt szüksége néhány atyafinak, mert 10-én virradóra Deutsch Márkusz szegzárdi lakos udvarában levő zárt faházból 1 drb kövér lud, 1 drb pulyka eltűnt. De — úgy lát­szik — a pecsenye mellé a garnérungot is szeretik a tisztelt tolvajok, mert 4 zsák burgonyát is el­emeitek. — Hogy azonban a csendőrség nem for­rasztja-e torkukra ezt a lakomát, az még nem bi­zonyos. — Megszökött toloncz. Paják József, állító­lag krakkói illetőségű, 30 éves tolonc, ki órásnak adta ki magát, Pakson le volt tartóztatva, de onnan még március 31-én megszökött. A paksi főszolgabiró most országszerte körözteti a gyanús múltú Pajákot. — Körözések. A budapesti VII. kér. kapitány­ság Szuszman Miklós, gyönki születésű betűszedőt, a VI. kér. kapitányság pedig Horvát Vendelné sz. Klein Erzsébet tolnai születésű, 31 éves napszámos­asszonyt kihágási ügyben keresteti. — Késelés a búrok miatt. Dunafóldvárról különös hirt küld levelezőnk. Egyik népes vendéglő­ben — igy szól a hir — vasárnap este vagy húsz iparoslegény politizált iddogálva. Az angol-búr háború volt a beszéd tárgya, mely felett a véle­mények annyira eltérők voltak, hogy csakhamar két párt keletkezett: a cipészek az angolokat, a szabók a búrokat gyalázták. A vitatkozás annyira tulment csakhamar a parlamenti illem határain, hogy az ellenfelek boros üvegekkel s székekkel argu­mentáltak egymás ellen. Mikor a vendéglős na­gyobb botránytól tartva, az ülést »feloszlatta« s a politizáló legények az utcára kerültek, csak akkor tört ki igazán a háború, melynek csakhamar áldo­zata is lön Németh Imre cipészlegény személyében, kit Novák Ferenc hatalmasan összeszurkált. A vér­tócsában heverő legénynek dr. Lévai Dezső adta meg az első segélyt, kinek véleménye szerint az elszenvedett sérülések életveszélyesek. A politikus cipész alighanem életével fizet búr érzelmei miatt. A tettest még az éjjel elfogták. — Rossz pénz — el nem vész. Két vesze­delmes kóborcigányt tartóztatott le a múlt héten a csendőrség. 18y4-ben egy csomó kóborcigányt fogtak el, de az elvetemültek közül néhány ellene szegült a csendőröknek. Az egyiknek akkora volt a vakmerősége, hogy egy alkalmas pillanatban a közelében levő csendőrt fellökte, ennek szuronyát magához kaparitotta. A dulakodás eredménye az lett, hogy a szuronyos cigány egy másik társával együtt megugrott. A múlt héten a portyázó csend­őröknek nagyon ismerősnek tetszett a kezük ügyébe akadt két kóborcigány fizimiskája. Gyanujok nem volt alaptalan, le is tartóztatták őket nyomban. —- 94-óta hiába keresték őket, most véletlenül rájuk akadtak. Hogy nem tévedtek, annak bizonyságául szolgál az a körülmény is, hogy a 94-ben történt ellenszegülés alkalmával osztott kardvágások nyo­mait ezek őrzik karjukon és tenyerükön. Mindket­tőt bekísérték a szegzárdi törvényszék fogházába, hol valószínűleg buzgón áldják a csendőrök jó em­lékező tehetségét. — Sok a csavargó. Jäger Pál szabadkai, Mihálecz Lajos illavai, Maies Ábráhám törökbe­csei, Müller Antal buda-őrsi és Majsztrovics Péter pomázi illetőségű egyéneket a csendőrség közbiz­tonság elleni kihágásért az illető szolgabiróságoknak átadta. — Verekedés. Mórágy községben folyó hó 8-án este Schaidler Péter, Rottenbiller Heinrich, Göler Jakab, Schák János és Böller Jakab suhan- cok összevesztek Glöckner Jánossal. Persze — Glöckner húzta ki a lutrit: alaposan helyben hagy­ták. Hogy azonban a tettesek is kihúzhassák a lutrit, a csendőrség feljelentette őket súlyos testi sértés vétsége miatt a bonyhádi kir. járásbiróságnáL 1900. április 22.

Next

/
Thumbnails
Contents