Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-01 / 13. szám

3. — A községi és körjegyzők nyugdij- választmánya tegnap délelőtt ülést tartott Dóry Pál alispán elnöklete alatt. Az ülésen a választ- máy tagjai közül részt vettek: Erdős Gábor, dr. Krautóim Emil, Kriszlinkovich János, Kurz Vil­mos Küknél Ferenc, Ludvigh József, Mathis Kál­mán, Módly László, Totíh Ödön és Lőrinczy Jó­előadó. Az ülésen a jegyzői karban időközben előfordult változások folytán a nyugdijilletékre vonatkozólag intézkedtek. Özv. Horváth Antalnét végkielégítés iránti kérelmével elutasították. Özv Németh Kálmánná évi nyugdiját 375 K. és két gyermeke neveltetési illetékét egyenkint 150 K. Özv. Gyűszű Imréné évi nyugdiját pedig 300 Ko­ronában állapították meg. Özv. Szabó Gyuláné leányának neveltetési illetékét továbbra is meg­hagyták. A jegyzői nyugdíjra vonatkozó szabály- rendelet alapján a fölemelt nyugdíj illetékek kive­tése iránt intézkedtek. Előfizetési felhívás! 1900. évi április hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megujitani szíves­kedj enek, nehogy a lap szétküldésében fenn­akadás történjék. Előfizetési feltételek : A „Tolnavármegyé“-re : Egész évre ... 112 korona. Fél ... 6 Negyed évre . . 3 A „Tolnavármegyé“-re és „Otthon“ ra: Egész évre . . . 1G korona. Fél „ . . . S Negyed évre . . 4 Hazafias tisztelettel A „TQLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkpsztöséjje. HÍREK. — Az „Otthon“ előfizetői a mai számunkkal veszik az április hó­napra járó füzetet. — Áthelyezés Sárospalaky József szegzárdi kir. alügyész saját kérelmére áthelyeztetett Sátor- alja-Ujhelybe hasonló minőségben. — Kirendelés. A zágrábi üzletvezetőség Fuchs Dezső szegzárdi mérnökgyakornokot helyet­tesítésre Belovárra rendelte ki. 1900. április 1. — A nőegylet matinéeja. Pompás gondolat volt és a legnagyobb elismerés és köszönet illeti ' meg érte a nőegylet fáradhatatlan elnökét, hogy városunkban irodalmi és zenei produkcióknak bemu- tatására matinéek rendezésével vállalkozott, minek eddigelé is már fényes sikere volt. A nagyszámú közönség élvezettel hallgatta végig a második ma­tinéén nyújtott előadásokat, csak egy megjegyzé­sünk van, hogy a műsor nagyon is gazdag, miért is azt a jövőben 3—4 ponttal megrövidithetőnek ajánljuk. A főgimnázium énekkarának szabatosan előadott énekéért — elismerés illeti a kitűnő vezetőt, Báli Sándort. Ezután Haugh Béla főgim­náziumi tanár tartott Petőfi szerelmeiről felolvasást, a mely nem Petőfi szerelmi lyrájával, hanem Petőfi | egyéniségének aprólékos külsőségeivel foglalkozott. Schmidt Margitnak kitűnő zongorajátéka és Jasek Sándornak ügyes cimbalomjátéka, valamint Burányi Victornak a nála megszokott virtuozitással előadott zongora játéka nagy tetszést arattak. Rácz Józsefné lágy, kellemes csengő hangjával, Jeney László az ő gyönyörű, terjedelmes baritonjával magyar nép­dalokat énekeltek Sárospaiakyné diszkrét zongora- kisérete mellett. Szabó Gyula, a mi kiváló szavalónk ismét elragadta a közönséget, Várady »Iskarioth«- jából szavalt el néhány gyönyörű részletet. Ezután egy kvartett következett, a melyben: Török Sára, Dr. Rudolf Béla és Pialsek István hegedűn és Schmidt Margit zongorán vettek részt, Rieding praeludiumát adták elő kiváló ügyességgel és biztos zenei teknikával, különösen Török Sára újabb fényes jelét adta nagyszerű hegedüjátékának. A főgim­názium énekkara egy népdalcsoport eléneklésével fejezte be a nagy népszerűségnek örvendő és a közönség osztatlan tetszésével találkozó matinéét. — Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott meleg hangú levélben fejezte ki Szegzárd városnak köszönetét azért az üdvözlő iratért, melyet a város ' Bezerédj hez 20 éves jubileuma alkalmából intézett. — Kilépett csendőrtiszt. Laipczik József m. kir. csendőr hadapród tiszthelyettes, aki legutóbb Szegzárdon volt szakasz parancsnok, megrongált egézsége miatt a csendőrség kötelékéből végleg kilépett. A szőllösgazdák figyelmébe. Dóry Pál, alispán, mint a vármegyei fillokszéra bizott­ság elnöke lapunk utján figyelmezteti az ér­dekelt szőllősgazdákat, hogy a folyó évi nyári és őszi gyérítéshez szükséges szénkéneg megrendelések az illető községi elöljárósá­goknál, vagy pedig közvetlenül a szénkéneg raktár kezelőségénél [Nits István h. pliyl- lokszera biztosnál Szegzárdon) folyó évi április hó végén annál inkább is eszközlen- dők. mert ezen határidőn t.ul érkező meg­rendelések figyelembe vétetni nem fognak. TOLNA VÁRMEGYE. ma óriási összeget nyertem. Lépjünk alkura. Tiszta j vizet töltök a pohárba. Én egy magyarországi sváb leány vagyok. Voltam Kairóba háremhölgy, Párisban cocotte. Londonban kitartott nő. Megfordultam a pérai hölgycsarnokban s nem egy orosz herceget és oláh bojárt tettem tönkre. Voltam akrobata, lovarnő, állatszeliditő nő, chansonette és ballerina. Egyszer volt palotám, máskor meg az utszéli csár­dákban kuporogtam. Meguntam ezt az életet. Ma J sokat nyertem, de mit ér ez nekem ! Szeretnék j úgy meghalni, hogy tisztességes nevet véssenek a | sírkövemre. Báró ur ! Becsület dolgában mind a Letten nagyon fogyatékosak vagyunk. Nem lesz semmit hánynunk egymás szemére. Adja nekem kezét és nevét s pénzemből adja vissza vagyonát öcscsének és bugának. Báró Obenau belenyúlt a zsebbe, kikapta a méregüvegcsét s kihajította az ablakon. . . . Sennora Elvira és báró Obenau a terí­tett asztal mellett tartották meg a kézfogót. Egy hét múlva férj és feleség lőnnek. * * * & Egy utszéli vendéglőbe találjuk a Berlinbe j utazó ifjú párt. Csendesen, szótlanul reggeliznek. A mellékasztalnál vidáman pezsgőzik egy Monte- carlóból kirándult korhely kompánia. A pezsgő megoldja a nyelveket s egy fiatal márquis elszólja magát: — Láttatok-e már olyan német bárót, a ki maga magát adta el ? — Láttunk hát. Megvette a francia Cocotte. Obenau báró szép csendesen felkelt felesége mellől s csak úgy találomra magához intett két gentlemannak látszó urat a vendégek közül s pro- vokáltatta a márquist. Egy óra múlva báró Obenau szétlőtt kopo­nyával hevert a gyepen. A báróné férje holttestét Berlinbe szállíttatta s aztán ő maga is meglátogatta a családot. Felmutatta a házasságkötésről szóló hiteles okmányokat, aztán átadta az örökséget és a hozo­mányt és dacára minden marasztalásnak, búcsút mondott és ment tovább, tovább .... keresni a lélek nyugodalmát és talán Kalárdy Bénit .... * * * Gyönyörű májusi reggel. Vásár van Mohara - son. Gyűl a sok' vásáros nép egyre-másra Béni bácsi is ott van. Járja a bolondját. Egyszer csak egy hintó robog be a nagy­vendéglő udvarába. Fényes bérruhás inas s elegáns komorna emelnek ki a hintóból egy feltűnően szép, de halvány s beteges uriasszonyt. A mint lelép a kocsiból, éppen akkor jön arra Béni bácsi. Meg­látja a szép asszonyt: kihull kezéből a pózna ; az úrnő pedig egy sikoltással összerogy. Félholtan viszik fel az emeletre, hol komornája szobát nyittat. Orvosért küldenek s az egész őszinteséggel mondja, hogy ide nem orvos, hanem pap kell. — A néppárt kerületei Tolnavármegyében. A »Magyar Szót cimü napilap, a mely közlemé­nyeiben gyakran inkább a szenzációi, mint az igaz­ságot keresi, legutóbb kisütötte, hogy a legközelebbi képviselőválasztások alkalmával az országban 77 kerületben a néppárt jelöltjei, köztük Tolnavárme­gyében a szakcsi és pirtezehelyi kerületekben biztosan és még a szekszárdiban is valószínűleg győzedelmeskednek. Szívből kívánjuk, hogy ezen jóslás az egész országban annyira menjen teljese­désbe, mint amennyire az Tolnavármegyében előre­láthatólag remélhető, mely esetben több mint való­színű, hogy a néppárt egyetlen kendetet sem fog kapni az egész országban. A szakcsi kerületben Kämmerer Ernőnek, e kerület kitűnő szabadelvii- párti képviselőjének, kinél a választók és a kerület érdekeit jobban szivén viselő képviselője alig van a parlamentben, a ki ebben a kerületben már három Ízben fényes diadalt aratott néppárti és független­ségi ellenjelöltjei fölött, mandátuma, különös figye­lemmel Kamu: er érnék nagy népszerűségére, teljes biztosnak vehető. Hasonlóképpen állanak a néppárt kilátásai a pincehelyi kerületben, a melyben a 96- ban még ismeretlen Rátkay annyira meghódította a választók többségét, hogy a néppárti gróf Apponyi Géza ellenében, kinek érdekében már 1—2 évvel a választás előtt megindult a korteskedés, győzött. Rátkay, mióta megválasztották, választói előtt nép- j szerűségben csak emelkedett, a mire úgy kiváló egyéni tulajdonságainál, mint pedig parlamenti sze­replésénél fogva teljes mértékben rászolgált. Ha tehát az ismeretlen Rátkayt ezen kerületnek több­sége bizalmával megajándékozta, ez a bizalom a választás óta jelentékenyen megerősbödött. — A j szegzárdi kerületre nézve maga a jövendőmondó | lap is elismeri, hogy ebben a kerületben nem egé­szen biztos a győzelem. A 96-iki választásnál való­ságos kudarccal végződött a szegzárdi kerületben a néppárt vállalkozása, újabb próbálkozása esetén még nagyobb lehet a néppárti jelölt bukása, any- nyira távol állanak a szegzárdi kerületnek választói a néppárt programmjától. — Egyébként talán még koraiak e fővárosi lapnak kombinácziói, mert a } választások minden valószínűség szerint csak egy \ év leforgása után fognak megejtetni. — Pályázat. A szegzárdi m. kir. pénzügy- I igazgatóságnál áthelyezés folytán megüresedett irodavezetői állásra 14 napi határidővel pályázat van hirdetve. — Biróvalasztás Bonyhátlon. Bonyhád köz­ségben Brauer János bemondása következtében a ntásodbirói állásra Reitberger István s az igy megüresedett esküdti állásra Stoll Jakab választa­tott meg. Megjön az Isten szolgája. Ránéz a szenvedő beteg szép, okos könybeborult szemeivel. — Atyám! — szól a paphoz — hivassa föl azt az embert, a ki ott a vásáros népnek gútty- tárgyául szolgál. Kevés idő múlva ott állott Béni bácsi a hal­dokló Sennora Elvira ágya előtt. — Kalárdy Benő ! Én életemben csak egy férfit szerettem, s az te voltál és neked kelle el- züllened miattam ! Nem tudtalak megmenteni. Meg­tudnál-e nekem bocsátani ? Béni bácsi térdre hullott az ágy előtt s csó­kokkal halmozá el Elvira hidegülő kezeit. — Asszony, bizony mondom tenéked, nincs mit megbocsátanom, mert még gondolatban sem vétkeztél ellenem. — Köszönöm ! — szólt Elvira. — Nyugodtan halok meg. Vagyonom itt van útitáskámban, legyen a tied mind, csekély engeszteléseül a múltaknak. És most szent atyám, hadd gyónjak. A pap odalépett az ágy mellé s hallgatta a szegény megtört teremtés suttogó gyónását. Azután jött az absolutio. — Per istam sanctam unctionem indulgat tibi Dominus quid-quid deliquisti per visum per auditum per tactum. Amen. Amen. Az utolsó Amen-nel a szép Frónika lelke is elszállolt. * *

Next

/
Thumbnails
Contents