Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
TOLNAVARMEGYE. 7. Rátkay László disz-elnök, Szcntandrási Ssévald Móricz elnök, Br. Jeszenszky László al-elnök, Várady János al-elnök, Sörös József jegyző, Dr. Hirsch Sándor jegyző, Sírausz Antal pénztárnok, Dr. Goílieb Salamon ellenőr. Rendezőség tagjai: Abelesz Adolf, Altstädter Zsigmond, ifj. Arany Károly, Bélák János, Bertics Pál, Bubics Károly, Bubics Tivadar, Bo- ronkai Károly, Borsitzky Dezső. Busbach Jenő, Cholnoky Lajos, Cseh Rezső, Csukly Ignác, Da- mokos Árpád. Dánay János, Dr. Debreczeni József, Deli Gyula, Demeter Dezső, Dencz Ákos, Donner Kálmán, Dömötör Sándor, Elsässer Gyula, Fehér János, Dr. Fehér Soma, Fekete Imre, Fekete József, Fischl Géza, Fodor Gyula, Freund Lajos, Dr. Frühvirth Jenő, Goldschmied Arnold, Gyérei Richárd, Hász József, Hesz Pál, Hirsch Ignác, Honig Jakab, Honig Miksa, Huber Lajos, Huttya Pál, Ivelics Pál, Kaposi Gyula, Kaufman Mór, Kerbolt István, Khim Andor, Kiss Adolf, Dr. Kiss János, Kohn Gyula, Kohn Lipót, V. Kovács Lajos, Kovárcz József, Lakner Lajos. Lilge Károly, Löwensohn Gáspár, Lukács József, Madarász Ákos, Magyar Zsigmond. Major István, Matzkó László, Merbl Mór, Mészáros Ferenc, Miltényi Béla, Molnár Gyula, Mozolány István, Nagy Sándor, Névery Árpád, Parragh Béla, Parragi Mihály, Parragi Vilmos, Pazsitzky Aurél. Dr. Piringer József, Quasinszky József, Raksányi Zoltán, Reisner Béla, Rottman Adolf, Dr. Sámha Gyula, Scherer Gyula, Schmiedt Károly, Schoss- bcrger Adolf, Br. Schossberger Viktor, Spettl Imre, Dr. Sterk József, Strasser Adolf, Strasser Arnold, Strasser Sándor, Str sser Vilmos, Strasser Vilmos, Dr. Sümegi Jakab, Szabó Zoltán, Szévald Oszkár, Sziebert Gusztáv, Szilli Alajos, Thuiy László, Tóth Antal, Tóth Lajos, Trosztler Gyula, Végh János, Vékei Oszkár György, Vincze Móric, Wal- i der Mihály, Wurm Ignác, Zettl János, Zsigmond Gyula, Zsigmond László. KÖZGAZDASÁG. — Gyapjuniinősitő intézet. Vármegyénk alispánja fölkért bennünket a földmivelésügyi miniszter alábbi közérdekű, s gazdaközönségünkre fontos értesítés közzététe'ére. Értesítem a közönséget, hogy Budapesten gyapjuviin'ösitő intézetet állítottam fel, melynek czime : magyar királyi gyapju- minősilő intézet Budapesten. Helyisége az V. kér., Klolild-utcza 22. szám ala t van. Működése az egész országra kiterjed ; feladatát pedig a következő pontokban állapítom meg : A) Az intézet a földmivelésügyi m. kir. miniszternek véleményező szakközege a gyapjú termelésre és értékesitésre vonatkozó kérdésekben. E minőségben, ha erre megbízatást nyer, kiküldöttje utján részt vesz az országos juhtenyésztésre vonatkozó irányelvek megállapításában ; közreműködik az állami juhászatok- ban a gyapjas juhok osztályozásánál s a juhtenyésztés terén oktatólag is működik. B) A budapesti nyilvános gyapjuárverések érték meghatározó bizottságában közreműködik azzal, hogy teljesiti azon tudományos elővizsgálatokat, melyek a megbízható alapból kiinduló értékesítéshez szükségesek s vizsgálatainak eredményét a bizottsági tagoknak kellő időben rendelkezésükre bocsátja. C) Alkalmat nyújt a gazdáknak és kereskedőknek, hogy termékük, illetve árujuk értékét és alkalmazhatóságát illetve elfogulatlan szakvéleményt nyerhessenek. E célból átvállal tenyészállatokról nyírt egész bundákat, továbbá bundarészeket és fürtöket j is különböző szempontokból való vizsgálatra, nevezetesen: a) Egész bundák vizsgálatánál kiterjeszkedik a minőség szerinti osztályozásra, az egyes minőségek sulvszerinti meghatározására, valamint a mosás és szárításra s ebből folyólag a mosási veszteség, víztartalom és a tiszta gyapjuanyag (rendement) megállapítására és igy az egész gyapju- bunda értékelésére, b) Bundarészeknél felviláeositást ad a gyapjú minősége és mely serti-mentumba való tartozósága, alkalmas hatósága, viztarta'ma és ren- dementjére nézve, c) Mosatlan állapotban e'adni kívánt gyapjakon próbamos ísokat eszközöl, hogy a a vevő lássa, milyenekké válnak gyári'ag mosott állapotban az il'ető gyapjak, s megákapitja azok rendemen'jét. d) Egyes gyapjumintákat (fürtöket) histologiai szempontból megbírál és zsirtalanit. e) 1899. január 8. _______________________ Tenyésztőknek az ezen szakma körébe tartozó kérdésekben felvilágosítást és tanácsot ad. f) A helyes osztályozására és zsákolásra nézve útbaigazítást nyújt. D) Tenyészállat-kiállításoknál és a juhok nyirósulya, va’amint bundájuk értékére irányuló versenyeknél felügyel a próbanyirásokra és további szakbirálatra átveszi a versenytárgyát képező bundákat. E) Eladó és vevő közt fenforgó pörös esetekben szakértő közeg gyanánt igénybe vehető. F) Feladata végül az intézetnek : a gyapjú ismeretet tudományos irányban vizsgálatok és búvár- latokkal fejleszteni, egyben arra törekedve, hogy ezzel lehetőleg a gyakorlatnak is szolgáljon. Ezen tevékenységéről időszakonkint jelentéseket tesz közzé A D) és E) alatt felsorolt esetekben az intézet közreműködésének igénybe vételéhez a földmivelésügyi miniszter előzetes engedélyének kieszközlése szükséges. Az intézet működése díjtalan. Erről a közönséget légkiterjedtebb módon való köz- ^ hírré tétel végett értesítem, Budapesten 1898. évi j december hó 19-én. Darányi s. k. — Menetdij-kedvezmény állatkisérők számára. Az osztrák és magyar vasutakon 1899. január elsején következő egyöntetű menetdij-kedvez- mények életbeléptetését tervezik : Ha az állat kisérő a Ill ik osztályban vagy az állatszállító kocsiban utazik és legalább — egy fuvarlevéllel feladott — 3 kocsi állatot kisér, úgy utazása díjmentes. Több kocsi feladásánál, minden 3 kocsihoz egy-egy kisérő ingyenes utazása engedélyeztetik. Ha azonban a küldemény 1, vagy 2 kocsiból áll, vagy ha több kisérő ada ik a küldemény mellé, mint a mennyinek díjmentes szállítása igényelhető, úgy a kísérők után személyenkint és kilóméterenkint 2 fillérnyi szállítási dij fizetendő, mely összeghez még a magyar szállítási adó és a kincstári bélyegilleték járul. — Ha élőállatok ketrecekben kerülnek feladásra, úgy a kísérőknek — a mennyiben azok egyáltalában megengedtetnek — a használt vonat- és kocsinemnek megfelelő dijszabásszerü illetéket kell fizetniük. — Állategészségügyi kimutatás. A földmivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek december 28-án konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Veszettség: Majos 1 u., Nagy-Dorog 1 u., összesen 2 község 2 udvar. lakonykúr és bőiféreg : Paks 2 udvar. Sertésorbánc: Gerjen 1 u., Kocsola 17 udvar, összesen 2 község 18 udvar. Sertésvész: Báta 1 udvar, Felső-Nyék 32 u., Gerjen 1 u., Gindli-Család 3 udv., Kajdacs 1 u., Kajmád 1 u., Kánya 1 u.; Majsa 2 u., Ó-Dombovár I u., Paks 1 udv., Uj-Dombovár 1 udvar, összesen II község. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi január 1-től 7-ig: Született: 11 gyermek, 4 fiú és 7 leány. Kihirdetve: Czéh János — Dorogi Teréziával, Székely József — Lengyel Zsuzsánnával, Kis Kovács István — Kurcz Margittal, Bóváry József — Márkus Rozáliával, Samu István — Szabó Erzsébettel, Koldeisz János — Klézl Rózával. Házasságot kötött: Hajgató József — Koháry Máriával, Pere János — Ráizinger Júliával, — Mistina János — Dobák Nagy Júliával. Meghalt: Csanádi József, Tamm Ferencné szül. Pöndör Anna, Tóth Istvánná sz. Nagy Sára, Tesényi Rozália, Teffner József. nd. érk. 8.2 goo 300 Nj Budapest , k 4-25 822 8-20 11 1 1101 4M y érk. ind. 11* 5°° 512 522 ll55 510 1 Sárbogárd “ ind. érk. 10‘° 401 11“ Gv« ‘>21 m* G22 Nagy-Dorogh 909 005 ht 921 7i8 ;j00 7°° Kölesd-Tengelic 817 T28 912 T* 3!0 7*2 Hidja-Apáthi Stl 12 * 822 8"° 403 712 Tolna-Mözs gu 12<° 822 8I8 421 gUH érk. 'nd. 74O 11“ 822 gi° pw 822 Szegzárd Ind. érk. 73O ipo 721 8« 4B1 822 Ocsény 7I8 llu 744 855 507 8£ Decs 7OO ll02 730 911 5-20 QOi Pilis-Berek 6t9 l04t 712 9K 5vo 912 Bátaszék G36 1025 7OO U2i — 1122 Bonyhád J 522 — 501 •po — 1055 Dombóvár 322 — 2;!0 822 — 820 V Budapest 822 — 800 érk ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. H I R. D E T B S B K : 0 0 0 0 0 Versenytíírgyíilási hirdetmény • 8 A szegzárdi „Ferencz“-közkórház részéről élelmezési célra kivántató marha- és borjúhús szállítására 1899. évi február hó 1-től bezárólag 1900. évi január hó 31-ig (egy évre) terjedő időre 1899. évi január heb 2 4=-én zárt ajánlati versenytárgyalás tartatik, melyre versenyezni óhajtó mészárosok egyedül, társaság kizárásával tehetnek ajánlatot, a 200 frt bánatpénzzel és 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlatok a jelzett nap déli 13 órájáig a kórház gondnoki hivatalánál oly figyelmeztetéssel adandók be, hogy a később beérkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlatok kilogrammonként a marha- és külön a borjúhúsra teendők és pedig a marhahúsnál az állat első és hátsó részének ára külön, vagy azok együttes ára teendő ki, nemkülönben a nyomaték és csont százaléka is. Miheztartásul megjegyeztetik, hogy a kórháznak egy évben körülbelül 19000 kgr. marhahús és 4000 kgr. borjúhúsra lesz szüksége, mely azonban több és kevesebb is lehet. Az árlejtési feltételek a gondnoki hivatalnál betekinthetők, vagy onnan megszerezhetők. (2428. 1—2.) Szegzárd, 1899. évi január hó 5-én. A „Ferencz“-közkórház gondnoki hivatala. o 0 0 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 8 0
