Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-19 / 12. szám

1899. március 19. TOLNA VARMEGYE. 3. MENÜ. Potage St. Germain. Suprémes de Sandre See Mornay Filet de Boeuf Parlementaire Poulet faréi Saladé Laitue Parfait Parisienne Fromage Fruits Magy aradi néh. Báró Edelsheim Gy. termése. Chateau Bergeret bordeaux Braun Domino Sec Caté Cognac Courvoisier Curagao triple Sec. A pezsgőnél gróf Széchenyi Sándor tol­mácsolta a küldöttség tiszteletét a házigazda iránt, de kifejezte, egyúttal ama «benső szeretet és igaz tiszteletet« mely őt s az egész vármegyét Per- c z e 1 Dezső iránt fűzi és a melynek tolmácsolá­sában most a fehér asztalnál nincsen feszélyezve. Utána P e r c z e 1 Dezső állott fel szólásra. Nem akar felszólalásában a politikai térre lépni, ezt nem engedi mostani állása. A múltak eseményeit majd a történelem fogja pártatlanul megbírálni. Szeren­csésnek, boldognak érzi magát, hogy Tolnavármegye szülöttjének vallhatja magat, annak a vármegyének, melynek közérzülete minden időben benső össz­hangban állott az ő egyéni érzelmeivel és meggyő­ződésével és a melynek közszelleme már a szá­zad elején is a szabadelvű eszmék szolgálatá­ban állott, a mely vármegye a szabade'vüség terén úttörő volt az országban, a Bezerédj István, Csapó Dániel és kortársai fenkölt szellemének vezérlete alatt. Ezt a szellemet találja fel a mai vármegyében is, főleg intelligenciájának körében. — Ennek a szabadelvű szellemnek további térfoglalá­sára és diadalára, valamint megjelent vendégeire emeli poharát. (Zajos, hosszas éljenzés.). B e r n- rieder József a vármegyével mindig együtt érző gr. Széchényi Sándor főispánt, T o 11 h Ödön Bernriedert, Döry Pál a házigazdát, a ki az maradt, a ki volt és mi is iránta azok mara­dunk, kik voltunk, F ö r d ő s Vilmos és dr. Kiss Ernő Kämmerer Ernő országgyűlési képviselőt, Kämmerer Ernő, ki parlamenti működése után a kötelességteljesités mintaképének tekinti P e r c z e 1 Dezsőt, szintén a házigazdát éltette, Perez el De­zső Sztankovánszky Jánoshoz, kihez benső ifjúkori barátság fűzi, intézte szavait, az ő régi ba­rátját és egykori munkatársát gróf Széchenyi Sándort, a lelkiismeretes kötelességteljesitésnek és lovagiasságnak e mintaképét és Bernrieder Józsefet, a szabadelviipárt nagyérdemű elnökét él­tette, utána Döry Pál alispán a pártnak egyik oszlopos és lelkes tagját, Totth Ödönt, Per- czel Béla pedig az estélyről távol levő Döry Dénest éltette. Asztalbontás után a melléktermek­ben kedélyes társalgás következett, melynek köz­pontja a házigazda volt, kit hívei és tiszte'ői lép- ten-nyomon a legmelegebb ovációkban részesi'.ettek. Esti 9 óra volt, mikor a társaság, egy szép nap kellemes emlékeivel gazdagodva, szétoszlott. Perczel Dezső választói között! Szerencsések azok a bonyhádiak ! A Perczel- család révén gyakran részök van a dicsőségben, mert a történelmi nevezetességű családnak van min­dig több oly kiváló tagja, a kik hirnevök dicsőség sugaraival a bonyhádiak szivét bearanyozzák. A napokban is Perczel Dezsőt, mint a kép- ; viselőház elnökét ünnepelték abból az alkalomból, hogy e minőségben először rándult le Bonyhádra hű és lelkes választói közé. Vasárnap délben 12 órakor érkezett meg Perczel Dezső a hőgyészi állomásról kocsin Forster István kíséretében, s egyenesen az ősi családi házba hajtatott. E közben a választókerület majd három­száz tagja gyülekezett az «Oroszlán» szállóban, kik aztán Döry Dénes főrendiházi tag vezetése alatt megjelentek a Perczel-család kúriáján s a park­ban félkörben helyet foglalva, a néhány perc múlva megjelent Perczel Dezsőt lelkes éljenekkel fogadták. Az éljenzaj lecsillapulta után Döry Dénes meleg szavakkal üdvözölte az ünnepeltet, kit a parlament bizalma arra a legmagasabb polcra emelt, melyet választás utján alkotmányos életünkben elérni lehet. Őszinte örömének adott kifejezést a választó kerü­let nevében, hogy újabb dicsőséget szerzett nekik, kiknek törhetlen ragaszkodásáról, bizalmáról, sze- szeretetéről biztosította. Az igazi bensőséggel és a szeretet melegével előadott üdvözlő beszédre Perczel Dezső a meg­hatottság hangján felelt, de egyúttal kiérze't szavai­ból az öröm, mely eltölti őt mindig akkor, npdőn Övéi közt otthon érzi magát, a hol tudja, hogy őszinte, rokonszenvvel fogadják és szerető aggódás­sal kisérik életének minden mozzanatát. Perczel megköszönte választóinak ragaszkodását s hosszabb beszédben fejtegette a hónapokig tartó bizonytalan parlamenti helyzet történetét s a válságos helyzet­ből való kibontakozást. Biztosította választóit, hogy a mint eddig, ezentúl is tántorithatlan hive marad a szabadelvű eszméknek s működésében ezek az irányelvek fogják vezetni ezentúl is. Elsorolta a volt kabinet sikeres működésének elvitázhatlan érdemeit, s annak a reményének adott kifejezést, hogy a változott helyzet végre meg fogja hozni a zavartalan parlamenti működéshez annyira szükséges békés viszonyokat. A lelkes éljenzésekkel kisért beszéd után Döry Dénes fölkérte Perczel Dezsőt, hogy vegyen részt a választók által tiszteletére rendezett ünnepi lako­mán, s a tisztelgők aztán visszavonultak az «Orosz- ' lám> szállóba, a hol 1 órakor megkezdődött a bankett, melyen majdnem kétszázan vettek részt. A lakoma első szónoka Perczel Béla, bonyhádi főszolgabíró volt, ki szónoki hévvel előadott beszé­dében rámutatott arra, hogy nemzetünk dicső tör­ténetében számos példát találunk arra, hogy mikor az ország közügyéit önzetlenül szolgáló legjobbjaink a nemzet javának előmozdításán fáradoztak, mindig akadtak olyanok is, kik nemes küzdelmük elé gán­csot vetettek, s a közjó érdekében tett munkájuk elé akadályokat gördítettek. Ugyanezt tapasztalhattuk a közelmúltban is, midőn a költő szavaival élve «a kaján irigység és durva visszavonás» megakarta akasztani az ország javán dolgozó hazafiainkat bé­kés müködésökben. De a nemzet géniusza minden­kor segítségére sietett a nemzetnek s megmentette attól, hogy a nagyobb bajok hínárjába merült volna. Visszaterelte a i örvényes és alkotmányos útra a nemzetet s megszabadította a nemzet jövőjét veszé­lyeztető válságtól. Beszédének végén ebből folyó- lag éltette tehát lelkes szavakkal Ő Felségét, a leg­alkotmányosabb magyar uralkodót. Viharos éljenzéssel kisért szavai u'án Gyalog István, gimnáziumi igazgató hivatkozzott arra, hogy a képviselőház jelenlegi elnöke 12 év óta képviseli már az országházban a bonyhádi kerüle­tet, mely büszkén és örömmel szemlélte azt a fé­nyes pályát, melyen Perczel Dezső három cyclus alatt a közharcosból az ország legelső méltóságaira és polcára emelkedett. Röviden ecsetelte Perczel Dezső pályáját, s azon érdemeket, a miket úgy kerülete, mint az ország érdekében szerzett, s me­lyeket hű választókerülete hálával és igaz szeretet­tel és ragaszkodással honorál. Lelkes é'jenzés köz­ben éltette Perczel Dezsőt, kit választói ismét kö­rükben ünnepelhetnek. Perczel Dezső beszédét ekként kezdte : Legyen szabad azt a szépen előadott, meleghangú, meg­kapó felköszöntőt, melyet Gyalog István igazgató ur imént elmondott, szivem mélyéből és egész me­legével megköszönni. Fölemlítette azfán, hogy 1887- ben, mikor az alispáni széket oda hagyta, s a tör­vényhozói pályára lépett, nem vezette más ambíció, mint az, hogy polgártársai impozáns bizalmának akart megfelelni. A kedvező véletlennek köszönhe­tem — úgymond — hogy ma a parlament elnöke vagyok. Választóinak már három ízben feléje irányult bizalma annál becsesebb reá nézve, mert a bony­hádi választókerület azon ritka kerületek közé tartozik, mely az alkotmányos élet érvényre jutása óta a 67-iki kiegyezés és a szabadelvüpárt zászla- ; ját vitte mindig következetesen győzelemre ; ez a j jelenség pedig a választók helyes ítélkező képessé- I gének bizonyítéka. Éppen azért nagyon érzi a bi­zalom értekét és becsét, s annál inkább kötelessé­gének érzi, hogy a választó kerület ragaszkodását legmelegebben megköszönje. Beszéde további folya­mán utalt arra, hogy senkinek sem fáj jobban az, mint neki, ki választóival együit érez, hogy néhány éven át az elemi csapások egész sorozata sújtotta e kerületet s ennek folytán a gazdasági viszonyok nagyon nyomasztókká váltak, melyeknek megjaví­tása érdekében mindenkor számíthatnak rá ; a leg­jobb akarattal s minden befolyásával igyekszik a kerület érdekeit előmozditani. Adja Isten — úgy­mond — hogy ezentúl a jövőben áldás és szerencse kisérje e kerület derék polgárainak nehéz munkáját. Nagy tetszéssel és riadó éljenzéssel kisért be­szédét azzal fejezte be, hogy a bonyhádi választó kerület politikai következetes ál'ásfoglalásának irá­nyítójára, a szép és nagy számú intelligenciára ürí­tette poharát. Marhauser Imre gimnáziumi tanár — Gastor és Pollux csillagzat történetéből indulva ki — Per­czel Dezső legbensőbb barátját, sikereinek osztá­lyosát s a kerület osztatlan tiszteletében és szere- tetében részesülő Dóty Dénes főrendiházi tagot él­tette sikerült felköszöntőjében. Azután dr. Jozgits János bonyhádi r. kath. lelkész költői szárnyalásu s magas színvonalon álló beszédben éltette újólag Perczel Dezsőt, kit a lán­goló hazaszeretet, tántorithatlan alkotmánytisztelet, a király iránti rendületlen hűség, a kötelesség tel­jesítés körül kifejtett lelkiismeretesség tett nagygyá és hordozta a dicsőség szárnyain, úgy hogy ma nemcsak Bonyhádé, vagy Szegzárdé, hanem az egész magyar nemzeté. Perczel Béla az elismerés hangján szólott a függetlenségi elveket valló Gyalog Istvánról, ki a kerület ünnepében lelkesedéssel vesz részt s ezáltal tanujelét adja elfogulatlan, hazafias érzésének. Döry Dénes a választókerület egyik érdem- I dús veterán hívét Kramolin József gyógyszerészt, I i Gyalog István Döry Dénest, Marhauser Imre a i választó kerület ünnepének vendégeit, Singer Bálint bányafőmérnök a sajlót köszöntötték fel. Ez utóbbira a lapunk képviseletében megjelent Székely Ferenc, főlevéltárnok, lapunk segédszerkesztője felelt, s éltette a távollevő Perczel Móricz honvédtábornokot, a magyar vitézség s önfeláldozó hazaszetetet legenda- szerű alakjár. Perczel Dezső jóleső visszaemlékezés- j sei és humoros szavakban emlékezett meg a párt ; egyik kipróbált és érdemekben gazdag tagjáról, | Marhauser Imréről. E közben Kardos Kálmán a képviselőház volt alelnöke is megérkezett, kit Per­czel Béla szives szavakkal üdvözölt, a mit Kardos meleg szavakkal köszönt meg és Perczel Dezsőt éltette. Döry Dénes, még poharat emelt a választó- kerület két régi munkás tagjára Halász Géza szolgabiróra és Helfenbein Dániel apáti jegyzőre. Félnégy órakor Perczel Dezső — hivatkozva arra, hogy elfoglaltsága miatt az este még vissza kell utaznia a fővárosba — elhagyta az ünneplőket, kik lelkes hangulatban és kedélyes beszé'getés közt tovább folytatták a mulatozást. A lakoma ételsora kifogástalan s minden igényt kielégítő volt, a ki­szolgálat ellen sem lehetett kifogást emelni. Este a most Bonyhádon időző Fekete Béla színtársulata Perczel Dezső tiszteletére díszelőadást j rendezett, mely alkalommal Rátkay László «Csillag- j hullást cimü szép népszínműve került színre s me­lyen szintén részt vett, habár az esti órákban már visszautazott a fővárosba. Az egész ünnepélyt igazi bensőség, melegség és hamisítatlan jó kedv uralta, s Perczel Dezsőn is meglátszott, hogy nagyon jól érzi magát otthon, hü választóinak bizalmas körében. „Otthon..“ Lapunk irodalmi ajándékáról, az «Ott­honiról akarunk az uj évnegyed alkalmá­val néhány szót ejteni. Előfizetőink túl­nyomó részének már volt alkalma megis­merkedni e rendkívül gazdag tartalmú, elő­kelő irodalmi színvonalon álló díszes kiállí­tású folyóirattal, melyet mi jelentékeny ál­dozatok árán ingyen adunk előfizetőinknek, (havonként egy vaskos könyvet!) nem szá­mítván fel egyebet, mint kezelési költségek fejében negyedévenként 1, mondd egy ko- j rónát. Lapunk előfizetői ilyen módon egy éven át 12 kötet könyvet kapnak, melynek tar­talmát a legkiválóbb irók és művészek szol­gáltatják. Oly páratlan kedvezmény ez, mi­nőt még külföldön sem nyújt egyetlen lap sem az ő előfizetőinek. Örvendetes tudomásvétel végett közöl­jük t. olvasóinkkal, hogy az «Otthon» kö­zelebbi füzete városunkkal fog behatóan fog­lalkozni és be fogja képekben is mutatni városunk előkelőbb alakjait, valamint ma­gának a városnak érdekesebb pontjait. Ez ügyben az «Otthon» szerkesztőségének egy tagja közelebb meglátogatja városunkat, hogy a szükséges adatokat beszerezze. Női olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy az «Otthon» legközelebbi füze­tében már nagyobb tért log szentelni a divatrovatnak, a mennyiben direct össze­köttetésbe lépvén egy párisi divatlappal, ezzel egyidejűleg fogja közölni a divat leg­újabb, legérdekesebb újdonságait. Figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy az «Otthon» minden hat füzete egy kötetet képez, és bekötési táblák rendkívül díszes kiállításban lapunk kiadóhivatalában is kap­hatók pár krajcárjával. Az uj évnegyed alkalmával ismételten melegen hívjuk föl t. olvasóink figyelmét nagybecsű irodalmi mellékletünkre, az «Ott- hon»-ra, kérve, hogy az előfizetési díj be­küldése alkalmával még egy koronát mel­lékelni szíveskedjék az előfizetési díjhoz, mert nem képzelhető, hogy csak egy elő­fizetőnk is akadjon, a ki ezt a páratlanul kydvező ajánlatunkat igénybe ne vegye. Hirek. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor, vár­megyénk főispánja üdülés végett néhány hétre Ajacciúba utazott. — Az adófelszókmlási bizottság elnökévé a belügyminiszter Totth Ödön ügyvédet, elnöki helyettessé pedig Orjfy Lajos ügyvédet nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents