Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-19 / 12. szám
Másolat. M. kir. belügyminiszter. 6. TOLWAVÁRMECrYE. 1899. március 19 4418. szám. V/'a. kib. 1898. Tolnavármegye közönségének Szegzárdon. A vármegye alispánjának 1898. évi junius hó 30-án 208. kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a központi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával Kramer József szegzárdi lakos borkereskedő : 1. törköly bornak szabálytalan módon történt raktározása által elkövetett s az 1893. évi XXIII. t.-c. 3. §-ába iilköző kihágás miatt u. e. törvénycikk S- §-ának d) portja alapján 50 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén § napi elzárásban; 2. mesterséges bornak forgalomba hozatala miatt az idézett t.-c. 5. §-ának b) pontja alapján 200 frt pétizbüntetésben, nem fizetés esetén 20 napi elzárásban, továbbá 112 frt 7 kr vegyvizsgálati, S frt 56 kr borminta szállítási, 13 frt 25 kr eljárási, nemkülönben a borellenőrző bizottság által összeírt borból hiányzó 218 2p hektoliternek a borvizsgáló szakértő bizottság által megállapított értéke fejében 44.33 frt 40 krnak Szegzárd község szegény-alapja javára leendő megtérítésében ma- rasztaltatott el, a zár alá vett mesterséges borok panaszlott költségén hatósági ellenőrzés mellett denaturáltatni s ennek megtörténtével ipari célokra való felhasználás végett panaszlottnak visszaadatni, végül az ítélet jogerőre emelkedése után a mesterségesnek ítélt bor egész mennyisége után járó állami boritaladó kiszabása végett a szegzárdi kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni rendeltettek, ellenben panaszlott a mesterséges bor gyártása által elkövetettnek jelzett kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetett, az elmarasztalt s a szegzárdi borellenőrző bizottság által közbetett felebbe- zés folytán felülvizsgáltatván, marasztaló s vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik, oly módosítással, hogy a panaszlott pincéjében még meglevő és zár alá vett s denaturálni rendelt mesterséges borok denaturálás után elkoboztatni s Szegzárd község szegény-alapja javára értékesíttetni rendeltetnek. Felmentő részében az Ítélet megváltoztattatik, s panaszlott még mesterséges bor készítése által elkövetett kihágásban is vétkesnek mondatik ki s a miatt az 1893. évi XXXIII. t.-c. 6. §-a alapján 8 (nyolc) napi elzárásban és 13 nap-, különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő s az i8g2. évi XXV 11. t.-c, 3. § ában jelzett célokra fordítandó 200 frt pénzbüntetésben, nem íizethetés esetén még 20 napi elzárásban, továbbá a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatik el. — Végül elrendeltetik, hogy ezen ítélet a «Borászati Lapokéban (Budapest, Üllői-ut 25.), a «Köz'elek» cimü lapban (Budapest, Üllői-ut 25.), a «Budapesti Hirlap»-ban, a «Magyar Hirlap»-ban, és a «Nem- j zet» c’mü Budapesten megjelenő lapokban, nemkülönben egy Szegzárdon megjelenő helyi lapban marasztalt költségén egy Ízben közzététessék s a fenn idézett t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 53850/97. j sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 24., illetőleg 35. §§ aiban foglalt rendelkezéshez képest az illetékes borellenőrző-, valamint az állandó borvizsgáló szakértő bizottsággal közöltessék. Az ítélet a denaturálandó mesterséges bor elkobzása és értékesítése szempontjából azért volt megváltoztatandó, mert hogy ezen borok denaturálás után panaszlottnak visszaadassanak, mivel sem indokolható. Felmentő részében pedig azért volt az Ítélet fenti értelemben megváltoztatandó, mert a panasz tárgyát képező borok a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye szerint mesterségeseknek találtattak ; hogy pedig panaszlott az általa forgalomba hozott mesterséges bort ő maga készítette, beigazolást nyert először úgy a kihallgatási jegyzőkönyvben, valamint még az elsőfokú Ítélet ellen beadott felebbezésében foglalt azon nyilatkozata által, melyben beismeri, hogy ő tudomással birt arról, hogy Szegzard vidékén néhány év óta a termelők szokásba vették a borok vizezését, ennek dacára ezen vizezett borokat összevásárolta s azokat — e körülményt tudva — természetes olasz borokkal keverte össze, ezen összekeverés által pedig a borok természetes jellegüket elveszítvén, azok az 1893. évi XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 53850/97. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 2. §-a értelmében panaszlott által már mesterséges borokkal meghamisitottnak tekintendők, nem változtatván a hamisítás lényegén mitsem az, vájjon a bőrgyártás csupán csak tiszta viz segélyével, avagy pedig már tudva hamisított bor keverése által vitetik-e véghez; másodszor pedig a panaszlott által bemutatott, az iratok között fekvő szőllő- és borbevásárlási jegyzékből megállapított azon fontos körülmény által, hogy panaszlott az 1896. és 1897. években Szegzárdon és vidékén mindössze csak 9976 liter bort, ellenben nagymennyiségű (26132 klgr.) szőllőt vásárolt, ez utóbbival maga készítette a bort, mert 100 kgr. szől- lőből körülbelül 70—75 liter must lévén csak szűrhető, az említett bevásárlási jegyzék tanúskodik arról, hogy panaszlott szegzárdvidéki szőllőből maga körülbelül kétszer annyi bort készített, mint a metinyi kész bort a szegzárdvidéki termelőktől vásárolt. Ez panaszlott azon védekezését, mely szerint a pincéjében talált mesterséges borok készítésének vádját a szegzárdvidéki bortermelőkre akarja hárítani, annál is inkább megdönti, mert az 181)7. évi november hó 23-án tartott hatósági szemléről felvett jegyzőkönyv szerint a vádlott pincéjében talált és a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottság által megállapított 39542 liter mesterséges borkészlethez képest, panaszlott által az említett hatósági szemlét megelőző két év alatt szegzárdvidéki termelőktől vásárolt 9976 liter bormeny- nyiség elenyészően csekély. Ezen tényekkel szemben nem vehető figyelembe panaszlott azon védekezése, hogy fiatal korára, valamint arra való tekintettel, hogy a borüzletet csak két év óta vezeti, tisztán tapasztalatlanságának tulajdonítható az, miszerint az általa vásárolt borok vizezett voltát a vásárlás alkalmával nem volt képes felismerni, közelfekvő chemiai intézet hiányában pedig nem állott módjában azok megvizsgálását eszközölni, — mert nem tehető fel, hogy egy nagy borkereskedő cég tulajdonosa a borok ismerete tekintetében teljes jártassággal ne bírjon, vagy hogy ahoz értő közeggel ne rendelkezzék. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményül vétetett a mesterséges bőrgyártásnak nagyobb mérve és a többrendbeli kihágás elkövetése, nemkülönben az, hogy panaszlott ezek által az ország egyik elsőrendű borvidéke borainak jó hírnevét veszélyezteti. Az Ítéletnek hírlapi közzététele az 1893. évi XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 53850/97. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 9. §-ának 2. bekezdésében felsorolt indokoknál fogva volt elrendelendő. Erről a vármegye közönsége 1898. évi augusztus hó 10-én 400. kih. sz. a. kelt alispáni jelentés csatolmányainak, nemkülönben a szegzárdi borellenőrző bizottság, valamint panaszlott által időközben hozzám közvetlenül benyújtott folyamodványok s az utóbbi folyamodvány mellékleteinek le- küldése mellett további eljárás végett értesittetik. Budapesten, 1899. évi január hó 24-én. A miniszter meghagyásából dr. Sélley s. k. miniszteri tanácsos. 231/99. kih. A jelen másolat hiteléül. Szegzárdon, 1899. március hó 13-án. 964. s ./tlkvi 1899. Árverési hirdetményi kivonat. A dunaföldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Pálföldy Lajos ügyvéd által képviselt «Dunaföldvári takarékpénztárnak», Ujváry Géza és Ujváry Jenő végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében, 1000 forint tőke, ennek 1898. évi március hó 4-től járó 6 % kamatai, 5 frt óvási, 27 frt 85 kr per, 19 frt 25 kr eddigi és ezúttal 20 frt 15 krban megállapított és a még felmerülendő költségek kielégítése céljából, a szegzárdi kir. törvényszék, a dunaföldvári kir. járásbíróság területén levő, Duna-Főldvár község határában fekvő, a dunaföldvári 5018. számú tjkvben A. f 1975/a. hrsz. ingatlanból Újvári Géza és Jenő 2/10 rész illetősége 92 frt 40 kr, a dunaföldvári 3635. sz. tjkvben A. f 10783. hrsz. ingatlanból ugyanazokat illető 2/10 rész 242 frt 40 kr, a dunaföldvári 9542. sz. tjkvben A. f 8198/a. hrsz. ingatlan az 1881 : LX. t. c. 156. §-a értelmében egészben 142 forint, végül a dunaföldvári 9692. sz. tjkvben A. f 10614/a. hrsz. ingatlannak Ujváry Géza és Jenő 2/10 rész illetősége 88 frt 40 kr kikiáltási, mint becsárban, az 1899. évi április hó 7-én d. e. 10 órakor Duna-Földváron a telekkönyvi hatóság helyiségében megtartandó árverésen eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni s vevő a vételárt három egyenlő részletben a du- naföldvávi kir. adóhivatalnál 6°/0 kamattal lefizetni köteles és végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hatóságnál és Duna-Földvár község elöljáróságánál megtekinthetők. Du ía-Földváron, a kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságánál, 1899. évi február hó 25-én. Roxer, kir. aljárásbiró. 52. sz. tlkvi 1899. t Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Liebhauser István végrehajtatónak 500 frt és járulékai iránt, úgy a csatlakoztatott kir. kincstár végrehajtatónak 32 forint 35 kr és járulékai iránt, Péterman Jakab és társai ellen folyamatba tett végrehajtási ügyében, a mórágyi 1728. számú tjkvben felvett f 2. sor, 3930., 3939/53/b hrszáinu Stosz István és neje Glock Magdolna tkvi tulajdonátképező szántóföld 10 forint becsár, mint kikiáltási árban, az ottani f 3. sor, 3930., 3939/53/d. hrsz., ugyanazok tulajdonát képező szántóföld.10 frt becsár, a mórágyi 2426. sz. tjkvben felvett f 1. sor, 89. hrsz., Péterman Jakab és neje Heilman Magdolna tulajdonául felvett belsőség 421 forint becsár, mint kikiáltási árban, végre a mórágyi 2277. számú tjkvben felvett f I. sor, 3966/2. hrsz., ugyanezek tulajdonát képező szőlő, most szántóföld 41 frt becsár, mint kikiáltási árban, — még pedig a Mórágyon 1898. évi december hó 24-én kelt nyilatkozat alapján a mórágyi 2426. sz. tjkvben felvett f 89. hrsz. belsőségre özv. Glökner Konrád javára bekebelezett holtig tartó lakási szolgalmi jognak fentartása nélkül az 1899. évi április hó 4-én délelőtt 10 órakor Mórágy község házánál megtartandó árverésen becsáron alul is eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 °/0-át bánatpénz fejében letenni, vevő a vételárt 2 egyenlő részletben lefizetni köteles, s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Mórágy község elöljáróságánál megtekinthetők. Bajó Pál, szolgabiró. Bonyhádon, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóit, 1899. évi január hó 10-én. ibA-ist, kir. aljárásbiró. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Árlejtési hirdetmény. 0 8 A bedeglii körjegyzőség részéről ezennel közzé tétetik, hogy a körjegyzőséghez tartozó Tóth-Keér községi malom építésének kiadása tárgyában folyó hó 0 25-én délelőtt 9 órájára a község házánál Tóth-Keéren nyilvános árlejtést tart. A Árverezni szándékozók figyelmeztetnek, hogy bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/0-át lefizetni kötelesek. Kikiáltási ár 500 frt. Az építkezésre vonatkozó iratok Tóth-Keér község házánál bármikor betekinthetek. Tóth-Keéren, 1899. évi március hó 14-én. ISTémet Ferenc, körjegyző. (2482. 1—2.) IP a. sic a. -A-cLánm., biró. A MAGYAR m KIRÁLYI Államvasutak Gépgyárának Vezériigynöksége Budapest, Váci-körűt 32. szám. Ajánlja a m. kir. államvasutak gépgyárában készült gőzcséplőgarnituráit, ipari célokra alkalmas „Compound“ lokomoMljait, teljesen vasból készült szalmakazalozó gépeit, gőz-kukoricamorzsolóit, Stibor-féle körfűrészeit, r^IMülü e neuem.“ kaszAló- és arató-gépeit, ~^0>1 továbbá SACK-féle ekéit, vetőgépeit, boronáit és egyéb gazdasági gépeit. 1 Árjegyzék ingyen és bérmentve. (2268.2-10.)
