Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-05 / 10. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1899. március 5. KÖZGAZDASÁG. — A borhamisítás ügyében a kereskedelemügyi minisztérium ismert rendeletén kivül hasonló tartalmú körrendeletét adott ki a múlt héten Perczel Dezső volt belügyminiszter is. A körrendelet az összes törvényhatóságokat felhívja arra, hogy úgy maguk, mint közegeik a borhamisítás megtorlására irányuló tevékenységükben ne feledkezzenek meg a méltányosság szempontjáról : nevezetesen az alaptalan zaklatást kerüljék, az ítéleteket csak jogerőre való emelkedés vagy emelkedés után hozzák nyilvánosságra s általában óvakodjanak attól, hogy a kereskedők renomméját ok nélkül csorbítsák. — Uj tejszövetkezet. Mórágyon tejszövetkezet alakult, a melynek igazgatósági tagjai : Kiefer Jakab, Salbach Péter, Kauder József és Glöckner Péter Gardi mórágyi lakosok. A törvényhatóság területén ez a 65-ik szövetkezet. 1 — Czégjegyzés elmulasztása. A pécsi kereskedelmi es iparkamara megkeresése folytán a szegzárdi kir. törvényszék felszólitotta azon kereskedőket, a kiknek üzlete a kisipar körét túlhaladj? és cégjüket eddig még be nem jegyeztették, hogy ezen kötelességüknek záros határidő alatt a keresk. törvény 21 § ában foglalt következmények terhe mellett tegyenek eleget. A felhívott kereskedők a következők : Braun Sámuel és társa Paks,' Bárány József Bonyhádon, Bátaszéki fogyasztási szövetkezet Bá'aszék, Dittenhoífer András Báta, Engel Móric Paks, Friedenthal József Bátaszék, Fischl Ármin Decs, Güncz Sándor Szegzárd, Goldgruber Márk Nagy-Dorogh, Holub Ferenc Lengyel, Merbl Aladár, Merbl Mór Felső-Iregh, Mayer János Bátaszék, May. Gáspár és Mühl János Izmény, Molnár Mihály Ozora, Mautner József Bonyhád, Prick Jakab Bonyhád, Prágerné Krausz Regina Paks, Rubin Károly Bátaszék, Resch Gyula Paks, Schuchmann Jenő Tamási, Schwarz Ábrahám Bonyhád, özv. Sonnenfeld Vilmosné Tolna, Spitzer Károly utódai Paks, Schmider Károly Dombóvár, Schwarz Lázár Ozora, Vellis Miksáné Dunaföldvár, Vertheim Gyu- láné Paks, Weisheiler Helén Pincehely. A cégbejegyzést elmulasztó kereskedők annyiszor, a mennyiszer 500 frtig terjedhető pénzbírsággal büntethetők a bíróság á1 tál. — Az Osztr. Elemi Biztositó Részványtársaság, me'y Bócsben 1897-ben nagyiparosok által 4 millió korona teljesen befizetett alaptőkével alakult, működését Magyarországra is kiterjesztette és.,Osztr. Elemi Eiztositó Részvénytársaság Magyarországi (Fiókigazgatósága“ eég alatt Budapesten (V., Sas-utca 14.) képviselőséget létesített, melynek tagjai Dr. Matlekovics Sándor ur val. bels. titk. tanácsos, a társaság igazgató tanácsosa stb. és Sebestyén Henrik ur. Az uj képviselőség működését már megkezdte és egyelőre a tüzbiztositási ágazatot cultiválja. — A társaság hivatásának tartja, hogy úgy a gazdaközönség, mint a gyárak, iparosok és kereskedők érdekeit a biztosítás terén a lehető leghatásosabban felkarolja, mit úgy mérsékelt díjak kiszabásával, mint a károk felvételénél szem előtt tartandó kifogástalan méltányossággal annál is inkább elérni vél, minthogy a társaság e tekintetben más biztositó vállalatokkal szemben semmiféle kötelezettségben nem áll. — Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek február 22-én konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Lépfene: Ocsény 1 udvar. Veszettség-. Sár-Szt-Lőrinc 1 udvar. Takonykor és bőt féreg: Paks 2 udvar. Riihkór-. Duna-Földvár 1 udvar. Sertésvész: Bölcske 1 u., Gindli-Család 4 u., Grábóc 23 u., Kajmád 1 u., Kánya 4 u., Majsa 1 u., Medina 1 u., Paks 1 udv., Szemcsi-Csehi 1 u., Udvavi 1 u., öszszesen 10 község. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmával, részvétnyilatkozataikkal fölkeresni és a végtisztességen megjelenni szívesek voltak, úgy a magam, mint családom nevében ez utón mondok őszinte köszönetét. Tolna, 1899. márezius hó 3. Özv. Fichtel Bernátné. Szcgzárdról indul Budapest felé naponkint d. u. 2 órakor, gzegzárdról „ Mohács „ „ este 8 órakor. NY1LTTHR.* Nyilatkozat. A lolnamegyei Közlöny folyó évi február hó 26-iki számában megjelent «-Az agárdi feljelentést cimü vezércikkben olyan valótlan állítások foglaltatnak, a melyek az igazság érdekében válasz nélkül nem hagyhatók. Vakmerő ráfogás, hogy én, illetőleg megbízottam kéjnek idején a termelőket álmukból felverve» jelentem meg a községben borbevásárlás céljából. Ugyancsak valótlan, hogy nekem itörkölybort* ajánlottak a termelők. Valótlan, hogy az eladókkal előttük fel nem olvasott okmányt írattam alá. Valótlan, hogy a borokat azért vásároltattam, hogy a «borhamisítás ódiumát a termelőkre« hárítsam. A cikkben foglalt mindazon állítások koholmányok, melyeket visszautasítok és érthetetlen, hogy komoly lap és komoly cikkíró mikép irhát meg valamit vezércikkben, mielőtt annak valódiságáról kétségtelenül meg nem győződött, annál is inkább, mert nem akarom föltételezni, hogy a cikkíró irány- zatosan és csupán hangulatkeltés és a közönség szándékos tévedésbe ejtése végett irta volna meg közleményét. A tényállás röviden a következő: Nekem a nehezebb olasz borokkal való összeházasítás céljából szükségem volt könnyebb minőségű borokra. Azért Tolna-, Baranya- és Zalamegye több helyiségében vásároltam ilyen borokat. Megbízottam fényes nappal járt a községben a termelőkhöz, semmi oka sem volt az esti homályban bujkálódni. A borokat, mint természetes szinbort (nem pedig mint törkölybort) ajánlották és vettem meg. De csupa óvatosságból jónak láttam a borokat átvétel előtt megvizsgáltatni. Dr. Szilágyi Gyula műegyetemi tanár, hites vegyész, nyilvános vegykisérleti állomásához küldöttem fel a mintákat vegyelemzés végett, a kitől azt az értesítést kaptam, hogy az összes borok, kivéve a Tornoczki Jánosnétól vett siller bort — hamisítva vannak és mint műborok azoknak forgalomba hozatala tiltva van. Természetes, hogy a borokat nem vettem át, hanem teljesítettem a törvényben előirt kötelességemet és a feljelentést az illető termelők ellen beadtam. Maguknak a termelőknek legnagyobb része a vizsgálatot teljesítő szolgabiro előtt beismerte, hogy a borokat megvizezto, néhányan azzal védekeztek, hogy ők, mint tórkölybort adták el a bort, a mi azonban hazugság. A hiteles vegyész nem csak «pár liter vizet*, mint cikkíró azt állítja, hanem csaknem fele részben talált vizet a borban, de nemcsak viz miatt, hanem egyéb rendellenes összetételei miatt is kifogásolta a bort. Azért nagyon jó lesz, ha minél előbb történik az, a mit a cikkíró ur ajánl, hogy a községekben a hivatalos közegek igyekezzenek a bortörvényt a kistermelők előtt megmagyarázni és őket a cikkíró ur szerinti „helytelen szokásból eredő eljárásukról“ leszoktatni. Ez nagyon üdvös dolog lesz, legalább a cikkíró ur szerint is létező lisztességes, szolid borkereskedőket, kik jó- hiszemüleg veszik meg a kistermelő borait, megóvja a becsukatástól és az anyagi károktól. Egy dologra szabadjon még reflektálnom : A cikkíró ur a termelő által „pár liter viz- keveréssel“ elkövetett borhamisítást, ha nem is menti egészen, de legalább is védelmébe veszi, a száz és ezer hektolitereket előállított borkereskedői hamisításokkal szemben. Ebben pedig nincs igaza és sajnos, ez a téves és igazságtalan felfogás általánosan el van terjedve. Ha a termelő az ö io— lg hektoliter termését megvizezi, meghamisítja, azzal épen olyan bűnt és büntetendő cselekményt követ el, mint a kereskedő, ki ezrekre menő hektoliter bort hamisít. Mert a termelő többet nem hamisíthat, mint a saját termését. Ha pedig a kereskedő egy csomó kistermelőtől jóhiszemüleg ösz- szevásárolt «helytelen szokásból vízzel feltöltött» bort bepincéz és összefejti egyéb jóminőscgü boraival, kész a veszedelem, a kereskedőt bebórtónzik és óriási anyagi kárt is szenved, a mikor a hamis bort az ő jó boraival összefejlette és most az egész mennyiséget elkobozzák. — A cikkíró ur és elvtársai ilyen esetekben megnyugosznak, hanem, ha valamelyik rosszhiszemű termelő kerül bajba, akkor rögtön kész a védelem és mentség, pedig a bűn egyforma bűn, bárki is követi el. De sajnos nálunk nem mérnek egyenlő mértékkel és nem osztják egyformán az igazságot * * Pécs, 1899. március hó 1. Schlesinger Mór. * Ezen rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. * * Magával az ügy érdemével ezúttal nem foglalkozunk és ha a hozzánk beküldött nyilatkozatot változatlan szövegben közöljük is, a nyilatkozat utolsó szavaira meg keli jegyeznünk, hogy nálunk az Ítélkezésre hivatott közigazgatási hatóság, mint azt épen az agárdi, de egyéb termelők ellen hozott ítéletek tanúsítják, igenis egyenlő mértékkel és pártatlansággal jár el, A szerk. Putnok, 1899. február 27. Boldogult férjem SPITZER LIPÓT 1897. évi április hóban 4000 forintos életbiztosítást kötött az »ANKER» élelbiztositó-társaságnál. — Röviddel bekövetkezett elhalálozása alkalmából nevezett társaság fenti összeget minden levonás nélkül haladéktalanul kifizette, a mely eljárásért nem mulaszthatom el — az «ANKER» életbiztosító-társaságnak legmélyebb köszönelemet kifejezni és ezen társaságot mindenkinek a legmelegebben ajánlhatom. özv. Spitzer Lipótnó, (2470. 1—1.) szül. Róth Etelka. lEEircLetrriéiiy’Tolnavármegye egész területére szóló és minden államban szabadalmazott cement tetőlemez gyártásra, mely célszerűsége és nagy kereslete miatt kiválóan jövedelmező, vállalkozó kerestetik. Bővebbet a szerkesztőségnél. (2457. 3—3 ) HIVATALOS HIRDETÉSEK. 394. sz./v. 1898. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. év. LX. t. cikk 102. §-a értelinébeu ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 4151/1898. sz. és a paksi kir. járásbíróság 2255/1898. sz., a budapesti kir. járásbíróság 1898. Sp. 54G/5. sz. végzései ál tál a szegzárdi takarékpénztár és Bartal Béla mint a tolnamegyei gazdasági egyesület elnöke, úgy Monaszterli és Kuzmik utódai árverést kérő végrehajtatok javára, Szeniczey Ákos és neje paksi lakosok ellen, 12,762 frt 26 kr tőke, 70,000 forintnak 1897. évi március hó 1-ső napjától, 762 forint 26 krnak pedig 1897. október hó 1-ső napjától 7 % rendes és 7 % késedelmi kamatai, 345 frt, ennek 1897. ápril I5-től 5 % kamatai és eddig öss esen a három ügyben 339 frt 50 kr per- és végrehajtási költség követelés és netán még felmerülendő egyéb költségek végett elrendelt kielégítési, biztosítási végrehajtások foganatosítása, alkalmával biróilag le- és felülfoglalt és 5560 forintra beesült járatos ökrök, szekerek, kocsik, hirnos lovak, ekék s egyéb gazdasági eszközök a gerjeni pusztai birtokon, Pakson pedig a lakházánál szobabeli bútorok, zongora, kocsislovak, hintó, koesi, homokfutó koesi, szánkó és lószerszám nyilvános árverés ut • ján eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1898. évi V. 184/2. sz. kiküldést rendelő végzése folytán a gerjeni pusztán 1899. évi március hó 17 -én délelőtt 10 órakor, esetleg folytatva március 18-án, Pakson pedig végrehajtást szenvedett lakásánál leendő eszközlésére 1899. évi március hó 22-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik. És ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX.t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek beesáron alól is el fognak adatni. Kelt Pakson, 1899. évi február hó 20-á 1. HOr. Parragb Gyula, kir. bir. végrehajtó. 10478. sz./tlkvi. 1898. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a mágoesvidéki takarékpénztár végrehajtatónak, Pap Ferenc döbröközi lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében, 217 forint tőke, ennek 1896. éri noreinber hó 24. napjától járó 6 °/0 kamat, 1I3% váltódij 3 frt 60 kr óvási megállapított usy ezúttal 8 frt 65 krban megállapított költségek kielégítése céljából a szegzárdi kir. törvényszék a tamásii kir. járásbíróság területén levő, a döbröközi 11. sz. tjkvben A. I. 1—15. sorsz. alatt felvett '/, felokből és tartozékaiból Pap Ferenc fele résznyi jutalékára 1173 frt kikiáltási árban, 1899. évi március lió 30-ik napján cl. e. 10 órakor Döbrököz község házánál végrehajtató vagy helyettese köz- benjötte esetében megtartandó árverésen eludatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 %-át bánatpénz fejében letenni és a vétolárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a tamásii kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál úgy Döbrököz község elöljárósága' nál megtekinthetők. Kelt Tamásiban, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi december 2S-án. II Á S Z, kir. albiró.
