Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-19 / 8. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1899. február 19. — Kettős lakodalom esküvő és házasság­kötés , nélkül. Decs községben Ivanizs István és Cseh Éva, valamint Cseh József és Csapat Erzsé­bet jó módú polgárok gyermekei január hónapban összekeltek egyházi házasságkötés nélkül. Ivanizs- nál a miniszteri felmentés nem adatott meg, Cseh József menyasszonyának pedig a válópöre első fér­jétől nem nyert befejezési s igy a szerelmesek várni nem tudván — megtartották a két napig tartó nagy vigalmat éppen úgy mintha minden rendben volna. — A böjti halvacsorák sorát Szegzárdon a jó hírnevű Peruit z-féle vendéglőben kezdették meg múlt szerdán; negyvennél többet vettek részt a pompásan sikerült lakomán és kedélyes mulatozás közt éjfélig bizonyítgatták azt, hogy a hal csakugyan úszni kíván. — Községi hitelszövetkezet alakult Némedi- ben folyó hó 13-án Onody Zsigmond központi hitel­szövetkezeti tisztviselő közreműködése mellett. A szövetkezet E'ósze Zsigmond és Érsek Elek ev. ref. lelkészek elnöksége alatt március 1 -én kezdi meg működését. — Felakasztotta magát. IVeisz Mór házi gondozás alatt álló elmebeteg kereskedő decsi lakos e hó 15-én délelőtt egy őrizetlen pillanatban felment a ház padlására és ott felkötötte magát. Úgy lát­szik, hogy az öngyilkossággal már régebben fog­lalkozott, mert sapkájában bevárva találtak egy jó nagy bicskát. — Elfogott betörők. Jó fogást lett a dotnbo- vári csendőrség a napokban. Hencse-pusztán letar­tóztatott egy Világ Lajos nevű bojtárt, kiről kitűnt, hogy Gombos József nevű társával összesen tiz pincét törtek fel a bikádi szőlőhegyen. Rendszerint úgy követték el a betörést, hogy a pincék tetejét felszakitották s azon át lejutván a pincébe, ott a mit találtak, összeszedték, az ajtót belülről felnyi­tották s kihordták a talált portékát. Világnak a társát, Gombost is csakhamar elfogták s most mind­kettő a gyönki járásbíróság börtönében várja bün­tetését. — A nagydobos a kutban. Lakodalom volt a napokban Szászváron Fülóp János házánál. A la­kodalmon a kisvejkei rézkürtös banda játszott s a bandát vacsorára a szomszédházba invitálták meg. Mikor átmentek oda a lakodalmas háztól az est sö­tétjében, a háziasszony még rájuk szólt, hogy vi­gyázzanak, mert kút van az udvarban. És ebben a pillanatban valaki a bandából elsikolytotta magát s hallható volt az emberi test zuhanása a vízbe. A banda nagydobosa beleesett a kútba. Társai segít­ségére siettek, lenyujtották neki a vizhuzó rudat s azzal kiemelték a kutból, melynek mélysége négy öl és kétŐles viz van benne. A nagydobos igy hát megmenekült a kutból, melynek párkánya alacsony ugyan, de fedő teteje is van. Azonban valaki elfe­ledte a tetőt ráereszteni s igy történt a baleset, mely szerencsére az ijedségen kívül más veszede­lemmel nem járt. — «Ritka árpa, ritka búza». Ennek a nótá­nak az akkordjai mellett bandukolt haza húshagyó keddjén Döme János doroghi lakos a korcsmából. Kissé jobban talált a kelleténél felönteni a garatra és ezért kissé hangosabban verte fel a háza népét. Otthon aztán hivséges élettársa nem a legdalla­mosabb hangulatban fogadta, a mire aztán kitört a családi vihar, Döme János elverte a feleségét, hogy ez hét számra lesz a betegje és mintha misem történt volna, tovább dúdolta nótáját. — Hazátlan elmebeteg. Horváth Péter gyúj­togatás büntette miatt került a fogházba, ahol rajta az elmebetegség tünetei mutatkoztak s azért be­szállították a «Éerencz« kórházba. Horváth Péter magát bölcskei illetőségűnek állította, de Bölcske község elöljárósága kijelentette, hogy ily nevű em­bert nem ismer. így aztán Horváthnak nincs ha­zája és most diplomáciai utón kell majd kideríteni, hogy «vaj' ki ő és merre van hazája?« — Egy szegény ember története. Szegény volt. A szerencsétlenség üldözte. Hét éhező gyer­mekének és betegen fekvő feleségének nem tudta megkeresni a mindennapi kenyeret, nem annyit, hogy az éhező család ne fázzék. Nyomorgott nap­nap után s vérző szivvel kellett látnia, hogy gyer­mekei hogy rogynak össze az éhségtől, a hidegtől. Végre az Isten megkönyörült rajta, meghallgatta az ártatlan gyermekek imáját. A szegény munkás­nak egy könyörülő szív munkát adott s a szeren­csétlen ember, ki csak nyomort ismert, meg volt elégedve sorsával. Az Újságírók sorsjátékának utolsó húzása előtti napján valami benső sugallatnak en­gedve, majdnem öntudatlanul.lépett be Gaedicke A. főelárusitó Kossuth Lajos-utca 15. szám alatt levő üzletébe és első keresetéből egy ujsagiró-sorsjegyet vett magának. Elrejtette a sorsjegyet, hogy hiába­való reményeket ne keltsen családja tagjaiban. Másnap vasárnap lévén, munkába nem ment, hanem otthon maradt. Ki Írja le örömét, midőn egy újsá­got kezébe véve, láttai hogy a főnyereményt az ő sorsjegye nyerte meg. Mint szegény ember feküdt le s mint jómódú ember ébredt fel. Most már el­mondta családjának is az esetet s elképzelhetni azt az örömöt, mely azután e boldog családi körben uralkodott, A szerencsés ember még az nap felvette a pénzt. — Az álarcosbál számadása. Szegzárd nagy község elöljárósága által a tűzoltók és szegények javára folyó évi február hó 12 én a «Szegzárd Szálló» dísztermében tartott álarcos táncvigalom bevétele volt 188 frt 60 kr, kiadása pedig 96 frt 16 s ekként maradt: 82 frt 44 kr tisztajövedelem, melyből a szegzárdi tűzoltóknak 46 frt 22 kr át­adatott, a 46 frt 22 kr pedig a szegény pénztárba beutalványoztatott. Jegyét megváltotta N. N. 2 írttal, felülfizettek N. N. 40 kr, N. N. 20 kr és N. N. 40 krt. Ujfalusy Lajos pedig a szükséges nyomtat­ványokat ingyen szolgáltatta ki; miért is neki va­lamint a jegymegváltó és felülfizetőknek nemes- szivü adományukért ez utón is köszönetét mond az elöljáróság. — Kiadó lakás. Molnár József Bezerédj-utca 29. számú házában egy négy szobás, utcai, kényel­mes lakás kiadó ; azonnal is elfoglalható. — Anticalvus a neve azon elismert kipróbált szernek, mely hajkihullás, fejkorpa, kopaszodás el­len a legsikeresebben használható. Az Anticalvus a hajat puhítja, a fejbőrt tisztítja, sja haj mindennemű bántalmait eltávolítja. Nemcsak férfiaknak és nők­nek, hanem gyermekeknek is kitünően ajánlható. Próbaüveget 1, nagy üveget 2 koronáért küld a főszétküldési raktár : K a n i t z Ödön gyógyszertára Balassa-Gyarmaton, de kapható minden más gyógy­szertárban. Leg;«ijabl). A „Tolnavármegye“ eredeti távirata. . (Felad. Bpesten d. e. 9 óra 5 p. érk. 10 óra 12 perc.) Báró Banffy Dezső teg­nap este a szabadelvű párt ülésén, ma dél­előtt pedig a képviselőházban és ő felsé­génél a királynál is bejelentette a kormány lemondását; utódjául Fejérvdryt emlegetik. Az uj kormány kinevezése a jövő héten várható. EGYLETEK. INTÉZETEK. ___ — A Tolnamegyei takarék és hitel­bank részvénytársaság folyó hó 14-én délelőtt 10 órakor tartotta rendes évi közgyűlését. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. az intézet elnöke con- statálván a határozatképességet, a közgyűlést meg­nyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére : Kurz Vil­mos és dr. Hangéi Ignác részvényesek kérettek fel. Steineker Ferenc az intézet vezérigazgatója elő­terjesztette az igazgatóság jelentését és a zárszám­adásokat az 1898. évről. Az igazgatóság meleg hangon emlékezett meg jelentésében az intézet egyik megalapítójának és 14 éven át volt vezér- igazgatójának, a felejthetetlen emlékű dr. Szigeth Gábornak 1898. évi május hó 11-én történt elhuny- táról, úgyszintén az elhunytnak az intézet létesítése és felvirágzása körül szerzett kiváló érdemeiről. Gróf Széchenyi Sándor elnök indítványára a köz­gyűlés részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést és elhatározta, hogy néhai Szigeth Gábor arcképét az intézet részére lefesteti. Az intézet üzleti for­galma a jelentés szerint az elmúlt évben 6 millió 415,661 frt 19 krt tett ki, a mi az előző évi pénz­tári forgalomhoz képest 168.484 frt 34 krt tesz ki. A múlt évi tiszta nyeremény 24.073 frt 17 kr volt, a miből osztalékra részvényenként 13 frtjával 13000 frt, az alapszabályszerü jutalékokon, a tartalékalap és nyugdíjalap gyarapításán kivűl jótékonycélokra megszavaztatott 368 frt, köztük 25 frt a Bezerédj István szoborra és 4317 frt 7 kr az 1899. év nye­reség- és vesztéség-számlájára vitetett át. F'órdős Vilmos felügyelő bizottsági elnök a felügyelő bizott­ság jelentését terjesztette elő, melynek meghallga­tása után a felmentvény az igazgatóságnak meg­adatott. Az igazgatóságban megüresedett helyre F'órdős Vilmos részvényes indítványára a közgyű­lés az intézetnek köztiszteletben álló pénztárosát, Kiinger Ferencet, ki a hitelbanknak megalapítása óta ernyedetlen tevékenységű pénztárosa és a pénz­ügyi téren mint szakférfiú ismeretes, választatott meg egyhangúlag. Az igazgató tanács tagjaiul a a kilépő : Döry Dénes. Goldberger J. Mór, Kurz Vilmos és lenczlinger Lajos részvényesek válasz­tattak meg újból. Az igazgatóság által előterjesz­tett intézeti nyugdíj szabályzatot minden észrevétel nélkül fogadta el a közgyűlés. Délelőtt 11 órakor gróf Széchenyi Sándor elnök a közgyűlést bezárta. MULATSÁGOK. — Kartonbúi. A tolnamegyei nőegylet far­sang utolsó napján kartonbált rendezett a «Szegzárd Szálló« dísztermében. Sajnos jelenség, hogy az idén még ez a mulatság sem sikerült. Az idei rövid far­sang egyetlen bálja sem felelt meg a várakozásnak nálunk; a kartonbálon is megérezték a táncos fiatal­ság hiányát, s a jókedv nagyon szerény keretekben mozgott. Fásultság, közöny vonult végig az idei mulatságokon, mintha a zavaros politikai viszonyok még a mulatók kedvét is megcsappantották volna. A kartonbálon megjelent hölgyek névsorát tudósí­tónk ekként ellitotta össze : Asszonyok: Bergmann Emilné (Paks), Boross Gyuláné, Borsody Lajosné, Buday Gyuláné, Dicenty Gyuláné, özv. Duzs Sá- mueln«, Döry Lászlóné, özv. Horváth Pálné, özv. Jasek Alajosné, Katzenbach Lajosné, Lauschmann Ödönné, Ma'ícsek Ödönné, Őrffy Lajosné, Rill Jó­zsefié, Sass Lászlóné, Schmidt Imréné, özv. Schö­ner Imréné, Szendrődy Károlyné, özv. Szentkereszty Gézáné, Tekus Vilmosné, Török Béláné, Ujfalusy Lajosné, Wigand Jánosné. Leányok; Bergmann Ste­fiké (Paks), Boross Sári, Dicenty Paula, Dúzs Irén, Etl Crescencia, Hoffmann Paula (Pancsova), Horváth Irma, Illés Mariska, Jasek Annika, Katzenbach Er­zsiké, Kocsis Kata, Matzon Anna és Ella, Malicsek Jolán, Rill Ilona, Sárközy Etel (Bátaszék), Schmidt Margit, Szendrődy Sarolta, Szentkereszty Jolán, Tö­rök Sári, Ujfalusy Ilon, Vidosfalvy Janka, Wéber Irénke. — Jegyeiket megváltották : Sztankovánszky János 10 frt, gróf Pejacsevich László 2 frt, dr. Herczegh Gyula 2 frt, Szeghy Sándor 2 frt, Kar- lovics Mihályné 2 frt, dr. Barla Sándor 1 frt, Kiin­ger Ferenc 1 írttal. — Felülfizettek: dr. Leopold Kornél 1 frt, Szigethy Ede 1 frt. A bevétel volt 109 frt 50 kr, kiadás 91 frt 22 kr; a tiszta jöve­delem kitett 18 frt 28 krt. A fáradhatatlan rende­zőségnek pedig itt e helyen mond köszönetét a nő­egylet elnöksége szives közreműködésükért. — Cotillon-túnccstély. Élvezetes estét szerzett folyó hó 11-én a kereskedelmi kaszinó tag­jainak a nem rég alakult vigalmi bizottság ügyes­sége. Gyönyörködhettünk Schmiedeg Bözsike k. a. kedves cimbalom játékában, hallhattuk Kecskés Elek kellemes baritonját és élvezhettük Schneider János szellemes felolvasását. Néma csönd lett, mikor Kecs­kés Elek ur az emelvényre lépett és ez a csönd szavalása egész folyamán megmaradt és e feszült figyelem magában is elég bizonyítéka annak, hogy mily szép volt ez a szavalat. Hanem aztán mikor Schmideg Bözsike k. a. az ő kedves hangszere mellé lépett, felhangzott a taps már előlegül is, mi­kor pedig az utolsó futam is elhangzott, az a pici terem csak úgy rengett a tapsvihartól és a sok «hogy volt«-tói. — Schneider János urnák is kiju­tott a tapsból, de nem is érdemtelenül. Egy intim- thémát olyan ügyesen dolgozott fel, hogy minden­kinek arcán mosoly ült és ha valaki komoly arcot talált vágni, rögtön magára vonta a figyelmet. Az előadást reggelig tartott tánc követte. — Dalárda-búi Hőgyészen. Büszke ön­érzet tölti el a hőgyészi dalárda minden egyes tagját... és méltán, mert a lezajlott rövid farsang alatt oly fényes sikerű két bált rendezett, a minő talán a vármegyében is ritkította párját. Az utóbbi folyó hé 13-án tartatott. A táncvigalmat igen ügye­sen összeállított és szabatosan előadott, következő programra előzte meg: A dalárda három ének­száma. Visszavárlak. Éndrődy Sándor rapshodiája, Binzák Ede által előadva, kinek a dalárda vezeté­séért is elismeréssel adózott a közönség. Végül Oh azok a nők ! cimü vig monologot adta elő Mucs- ler József. A műsor minden számát zugó tapsvihar követte. Ezek után következett az, a mit leányok oly véghetetlenü! talán a világon mindennél jobban szeretnek ? a tánc, melyben Hőgyész és kör­nyéke összes bájos hölgyei résztvettek. Emelte a bál díszét a jelenvolt négy-öt fess egyenruha, me­lyeknek viselői távoli állomásaikról jöttek, hogy egy pár tüzes tourt lejtsenek és egy pár szivecskét meg­dobogtassanak. Hogy milyen kedvvel, milyen verv- vel folyt a tánc ? no, azt leírni nem, csak látni le­het. Még kedélyesebbé tette a hangulatot a reggeli órákban Klimes Antal jegyző tréfája, ki pere­ces inasnak csapva föl, kosárral a hátán a négyes alatt — már t. i. a harmadik alatt — minden egyes hölgynek egy-egy pereccel kedveskedett. Az utolsó csárdás csak 7-től 8-ig tartott. Gyönyör volt nézni, a lányok a tánc, mámorától ittasan lo­bogtatták kendős kis kezeiket, a leventék tüzes táncosnőik csábosán méla szemeibe nézve, aprózva a taktust, «Soh’sem halunk meg!» felkiáltások közt járták, úgy a mint csak a magyar vér képes. Azt hiszem valamenyien egyet gondoltak . . . t. i. «Bár csak ez az éjszaka tizenhárom napig tartana!» Mennyi ábránd! Mennyi ébren álmodás 1 (Ryou.) — Túncestély Deesen. E hó 4-én a decsi intellingencia jól sikerült táncestélyt rendezett. Da­cára annak, hogy éppen ezen a napon a közeli községekben 3 helyen volt mulatság, az estély min­den tekintetben várakozáson felül igen sikerült és kedélyes volt. A késő reggeli órákig fesztelen jó kedv uralkodott, a táncasok kitettek magukért a mi kívánatos is volt, mert a táncolni vágyó fiatal asz- szonynk és leányok túlnyomó számban voltak. —<

Next

/
Thumbnails
Contents