Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-31 / 53. szám
— Tárca-naptár. Lapunk tisztelt előfizetői számára mai számunkhoz az 1900. évre kis tárcanaptárt mellékelünk. — Megleckéztetett szeladon. Hogy hol történt, azt nem árulhatjuk el, nehogy hiábavaló gya- nusitgatásokra adjunk alkalmat. Lehet hogy nálunk, lehet hogy a közel vidékünkön : de hát az a fő a dologban, hogy valóban megtörtént. Egy férjes menyecske, még pedig oly tisztességes, a kiről semmiféle pletykát sem tudnak, de máskülönben nagyon csinos és kívánatos, a napokban illatos rózsaszínű levélkét kapott a postán. Lázas, asszonyi kíváncsisággal bontja föl a levélkét, a minőt leánykorában kapott utoljára s ime a következő sorok tűnnek szemei elé : «Asszonyom! Engedje kijelentenem, hogy mióta önt legutóbb láttam, el vagyok bűvölve s a képe éjj,el-nappal folyton szemeim előtt lebeg. Imádom őrült szenvedélylyel, legyen kegyes tehát velem tudatni, hogy mikor tehetem tiszteletemet.» A levél alá egy ismert, de már szintén fele- séges és éppen nem fiatal ur neve volt írva. A levél láttára a szép menyecske arcába szőkéit minden csöpp vér s fölkiáltott indulatosan: ilyet föltenni rólam ! Rögtön rohant a levéllel férjéhez, a kinek ezt mondta : — Nézd, mi történt velem. Nézd ! A férj csodálkozva nézett előbb haragtól kipirult feleségére, aztán elolvasta a levelet s Így szólt: — ügy ? Most kaptad ? — Igen. — No hát majd megleckéztetem én azt az őrült szeladont, hogy tudom, nem feledi el egyhamar 1 Légy nyugodt édesem, majd meg fogom boszulni magam! Akárhogy szomjuhozott is bosszú után a szép asszony, férje szavaira mégis megdöbbent. Hogyan? Hátha most párbaj lesz a dologból ? És hátha — óh szörnyűség — az ura megsebesül vagy meghal 1 Szinte kezdte bánni, hogy szólt a férjének s remegve kérdezte : — Az Isten szerelméért mit akarsz tenni ? Csak nem hívod ki párbajra azt az embert? — Oh dehogy ! — felelt a férj nagy nyugalommal. Az nem volna elég. Csak bizd rám a dolgot ! És azzal a férj oda ült az Íróasztalhoz és szépen megirt egy levelet, szószerint a következőt: «Asszonyom! Engedje kijelentenem, hogy mióta önt legutóbb láttam, el vagyok bűvölve s a képe éjjel-nappal folyton szemeim előtt lebeg. Imádom őrült szenvedélylyel; legyen kegyes tehát ve'em tudatni, hogy mikor tehetem tiszteletemet.» Ezzel aztán szépen a sorok alá irta nevét és lakását, bele tette a levelet egy couvertbe s el- küldötte a szeladon feleségének. Hogy ez mit szólt, arról hallgat a krónika; de hogy a megleckéztetett és vénecske szeladon mit szólt: arról még jobban hallgat a krónika 1 — A bagóvölgyi remete halála. Bodó Pisz- ler János egykor jobb napokat látott szegzárdi gazdaember, évek óta búskomorságban szenvedett. Elvonult a világtól és bagóvölgyi szőllejébea egy kunyhóban éldegélt, egészen elvadult az emberektől. Néha-néha lejött a városba, s torzonborz hosszú hajával, szakáiéval, rongyokba burkolva ődelgett az utcákon és fásult közönynyel nézte a járókelőket. Az idei nagy hidegek végre megszabadították a földi élet terhétől. Múlt vasárnap egy agárdi asszony, kitől a szerencsétlen ember néha tejet szokott vásárolni, benézett a vadember kunyhójába és elrémülve látta, hogy megfagyva, holtan fekszik az erobergyiilölő hegyi lakos elhagyatott vackában. Az asszony jelentést tett a városban, s a bagó- völgyi remete holttestét behozták a halottasházba. — Pártoljuk a hazai ipart. A maga nemében páratlan az az eredmény, melyet a fiumei cacaó és csokoládégyár rövid idő alatt elért. Nem is csoda, hiszen az összes külföldi gyártmányoknál jobb és kellemes ize, tisztasága miatt általános kedveltségnek örvend a fiumei csokoládé és a fiumei cacaó. A háziasszonyok, kik mindenfajta csokoládét és cacaót próbáltak már, mind azt mondják : mégis csak legjobb a fiumei csokoládé és cacaó. i 899. december 31. ___ Mű kedvelői előadás. A szegzárdi ipartestület múlt kedden este a «Szegzárd-Szálló» nagytermében műkedvelői előadást rendezett a Futter Gyula szegzárdi fényképész és Róíh Sándor tehetséges tanuló fia által festett uj színpadon. — Színre került Rákosi Jenő hatásos népszínműve «A ripacsos Pista dolmánya»; az előadáson nagyobbrészt a tavai már szerepelt, gyakorlott műkedvelők vettek részt, s ezúttal ismét sikerben volt részök. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nagytermet s gyakori tapsokkal tüntette ki a szereplőket jó játékukért és énekükért. A betanítás és rendezés körül ismét Rács József ur szerzett magának elismerésre méltó érdemeket; az énekek betanításáért pedig Kecskés Elek és Lin- kardi Ignác ur érdemelnek elismerést. A műkedvelőknek ez alkalommal is az élénk temperamentumu, élénk hangú Végh Teruska kisasszony volt a primadonnájuk. Kedves lényének és szeretetreméltó- ságának tulajdonait ismét teljesen érvényre emelte és zajos tapsokra ragadta a közönséget. Igaz érzéssel, közvetlenséggel és egész elfogulatlansággal játszik, szerepét pedig mindig kifogástalanul betanulja.— Hübner Mariska kisasszony erős drámai tehetség; igazi bensőséggel, meleg érzéssel adja szerepét s gyakran könnyeket csalt hallgatói szemébe. Nyugodt, öntudatos játéka, szép orgánuma soha sem téveszti el a hatást. Szekeres Matild kisasszony szintén szép tehetségnek adta jelét s a sikerben neki is része volt. — A férfiak közül az erős komikai vénával és alakitó tehetséggel megáldott Róíh Sándor sokszor megkacagtatta a közönséget, s kitűnő maszkjával is már hatást ért el. Bórcsök József, Aloises László, Busz Ferenc, Csikós Mihály, Székely József mind hatással játszottak és szerepeiknek jól megfeleltek. — A mellékszereplő hölgyek és férfiak is kedvvel és sikerrel végezték feladatukat, úgy hogy a közönség teljesen megelégedve távozott az előadásról, melylyel egy jól eltöltött estét szereztek n, derék műkedvelők. — Öltözékeik szépek, jellegzetesek voltak ; a rendezés is ügyes kezekre valjoit.'-: A súgó elég nehéz és önfeláldozást igénylő tisztét Szekeres Orzsike kisasszony vállalta el. Az ipartestület elnöke Andre István ur sokat fáradozott az est sikerének előmozdításában s ezzel meg is lehetett elégedve. Előadás után a műkedvelők a kisteremben vig táncra perdültek s két órakor távoztak diadaluk színhelyéről. Az előadást a közönség kívánalmára megismétlik január 7-én, vizkereszt napján. TÖRVÉNYKEZÉS. — Taiiácsbeosztás a pécsi kir. táblán. A pécsi kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1900. évre a következő : J-ső polgári tanács (közpolgári, váltó, keresk., csőd, úrbéri ügyek, egyszersmind felülvizsg. tanács): elnök: Blaskovich István; bírók: Filck Antal, Tőllőssy Béla, Kauffmann Nándor, Holies Gyula; tanácsjegyző : Dulánszky Lajos. Ilik polgári tanács (közpolgári ügyek) elnök Blaskovich István ; bírák Rókk Gyula, Graff Károly, Zsabokorszky Ferenc és Varga Nagy István (szavazó); tanácsjegyző Szarka Jenő. Büntető tanács. Elnök Balogh Károly : b’rák Bocz Alajos, Cziglányi Béla, Angyal Pál, Nábráczky Lajos, Varga Nagy István, tanácsjegyző Lajpczig Antal. Bűnügyi tanácsülések hetenként hétfőn és kedden. Bűnügyi felebbviteli tőtárgyalások minden héten szerdán s a szükséghez képest a következő napokon tartatnak. A szegzárdi kir. törvényszék 1900. évi tanács beosztása. Polgári tanácso~k~ I. Polgári, egyszersmind sommás felebbezési tanács. Elnök : Selcz József, a kir. törvszék elnöke. Birák: Kiss Károly kir. törvszéki biró, egyszersmind elnökhelyettes, Biróy Béla kir. törvszéki biró. Pótbirák : Abay Leó kir. törvszéki biró, dr. Sonne- wend Frigyes kir. törvszéki biró. Jegyző: dr. Pesihy Pál kir. törvszéki aljegyző. Üléseit tartja minden hétfőn, szerdán és pénteken. TOLNAVARMEGYE. 5. II. Polgári tanács. Elnök : Selcz József, a kir. törvszék elnöke. Birák: Abay Leó, dr. Sonnewend Frigyes kir. törvszéki birák; Aldor Ödön kir. törvényszéki albiró. Jegyző; Ifj. Boda Vilmos kir. törvszéki joggyakornok. Ülését tartja minden kedden. Telekkönyvi egyes biró : Gerle Jakab kir. törvényszéki biró. Fogalmazó segédei: Mirth László és Fejős Imre kir. törvszéki aljegyzők. IB-üiiteiö tanácsok. I. Vádtanács. Elnök : Selcz József, a kir. törvényszék elnöke. Elnök helyettes : Ágoston István, kir. ítélőtáblái cim- és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. Birák: Schmidt Imre, Kövessy Ödön, Abay Leó kir. törvszéki birák. Pótbiró : Aldor Ödön kir. törvszéki albiró. Jegyző : Sándor József kir. törvszéki aljegyző. — E tanács rendes ülését minden szombaton d. e. 9 órakor tartja. A vizsgáló biró a bpts. 115. § szerint havi jelentéseit e tanácsnak január 5, február 3, márczius 3, ápril 7, május 5, junius 9, julius 7, augusztus 4, szept. 7. október 6, november 3, december 7. napján tartandó ülésében terjeszti elő. II. Esküdtbirósági tanács. Elnök : Selcz József a kir. törvényszék elnöke. Birák : Ágoston István, kir. ítélőtáblái biró, egyszersmind elnökhelyettes, Schmidt Imre, Kövessy Ödön kir. törvszéki birák. Pótbiró : Biróy Béla kir. törvszéki biró. Jegyzők: dr. Pesthy Pál és dr. Rudolf Béla kir. törvszéki aljegyzők. Az esküdtbirósági ülésszakok száma 4, melyek az év február és május hónapjainak első, augusztus hó harmadik és november hó első hétfőjével, vagy ha az ünnepre esik, a legközelebbi köznappal kezdődnek. III. Törvényszéki főtárgyalási tanács. Elnök : Ágoston István kir. ítélőtáblái bírói cim- és jelleggel felruházott törvszéki biró. Birák: Schmidt Imre, Kövessy Ödön, Gerle Jakab kir. törvszéki birák. Pótbirák : dr. Sonnevend Frigyes kir. törvszéki biró és Aldor Ödön kir. törvszéki albiró. Jegyzők : dr. Rudolf Béla és Wagner Andor kir. törvszéki aljegyzők, továbbá Szilágyi Ernő kir. törvszéki joggyakornok. Üléseit tartja minden kedden és pénteken. IV. Járásbíróságtól felebb vitt ügyekre alakított felebbezési tanács. Elnök : Ágoston István kir. ítélőtáblái bírói cim- és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. Birák : Schmidt Imre, dr. Szabó Gyula, Kövessy Ödön kir. törvszéki birák. Jegyző : Mirth László kir. törvszéki aljegyző. Üléseit tartja minden szombaton. A III. és IV. büntető tanácsokban az elnök akadályoztatása esetén a kir. törvényszék elnöke, vagy az által kijelölt biró elnököl. A szegzárdi kir. törvényszéknél fölárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1900. évi január hó 2-án. Sárközi János ellen lopás miatt. Fördős Jenő ellen sikkasztás miatt. Vörös Péter ellen lopás miatt. Bodor István ellen gyújtogatás miatt. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Gróf Apponyi Sándor, v. b. t. t., a helybeli kath. legényegylet alapító tagja lett, dr. Lechner János kanonok pedig 5 frtot küldött az egylet céljaira. fogadják e nemeslelkü pártfogóink ez utón is hálás köszönetiinket. Szegzárd, 1899. december 28. A választmány nevében : Cscrnohorszky József, elnök. Köszönetnyilvánítás. A szegzárdi nőegylet lek. elnöksége folyó évi december 15-én 18 ev. ref. iskolás növendéknek nyújtott «részleges» téli meleg ruházatot; ugyancsak az első magyar asztaltársaság tek. elnöksége folyó hó 24-én 3 gyermeket ajándékozott meg iteljes* téli öltözettel. Folyó hó 28-án szintén az ev. ref. iskola szegényei számára — iskolai célokra —- a szegzárdi Népbank tek. igazgatósága 7 frt 50 krt küldött, miért is az iskolaszék nevében az ev. ref. gondnokság ez utón fejezi ki forró köszönetét. Á’dott legyen az illetékes intéző körök működése. SZERKESZTŐI POSTA. — P-i P-l urnák. A fordítás jól sikerült, közölni fogjuk. ~ V~r- Van ugyan némi igazság is a közleményében, de több a túlzás, lapunk pedig csak a valót s igazságot szereti. Ezt kimondjuk, ha masoknak kellemetlenséget is okozunk vele. — «Jégvirágok», «BáIéj» nem közölhetők. — Jelmondatom. Előadása élénk stylusa szabatos, tartalma érdekes, közölni fogjuk. — Egy hü előfizetőnek. Minden marad a réginél.
