Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-10 / 50. szám

6.

TOLNAVÁRMEGYE.

1899. december 10

IRODALOM. ZENE.

Két évtizedes múlt áll immár a Pesti Hírlap mögött. Két évtized bizonyítja, hogy hazánk e legelterjedtebb s igy legjobbnak elismert lapja méltó utódja lett a dicső emlékű Kossuth Lajos történelmi nevezetességű Pesti Hírlapjának.

Ki vonhatná ezt kétségbe f I Hisz a Pesti Hírlap — mint a huszonegy év alatt megjelent minden sora bizonyítja

— szabadelvű minden irányban, úgy politikai, mint társadalmi téren ; független föl- és lefelé, a hatalommal és a'nagy közönséggel szemben egyaránt; demokratikus minden izében s csüggedetlen hirdetője, terjesztője és rajongó hive a társadalmi egyenlőség megszentelt elveinek.

Szabadelvüség, függetlenség, demokratikus egyenlőség

— volt és marad a Pesti Hírlap programmja.

E programmra esküszik, e programúihoz hű maradt mindenkor a szellemi munkások ama fényes gárdája, melyet a Pesti Hírlap (úgy a múltban, mint a jelenben) maga körül csoportosít.

Vezércikkírói ez idő szerint: dr. Kenedi Géza (felelős szerkesztő', dr. Vázsonyi Vilmos, ifj. Ábrányi Kornél, Kóbor Tamás.

Tárcaírói pedig: Mikszáth Kálmán, Tóth Béla (egyszersmind a közkedveltségü Esti levelek írója), Murai Károly, Gárdonyi Géza, QuinGs (Kenedi Géza), Kóbor Tamás, Bede Jób, Tömörkény István, Kálnay László, Homok (Cserzy Mihály), Győry Ilona (színi kritikus), Kézdi-Kovács László (műkritikus), Koboz (Kozma Andor) a közkedveltségü verses heti krónikák szerzője, Vértesi Arnold, Abonyi Árpád, Krúdy Gyula, Zempléni Árpád, Hoffmann Ottó, stb. stb.

A Pesti" Hírlap közkedveltségü karcolatait, csevegéseit, kis cikkeit Mi .száth Kálmán (A tisztelt Házból), ifj. Ábrányi Kornél (a Lloyd klubból), Bede Jób (Vizy Gábor levelei), Murai Károly, stb. írják.

Specialitásai is vannak a Pesti Hírlapnak s ezekre nézve egyetlen más lap sem vetélkedhetik vele. Ilyenek az imént említett országgyűlési, közéleti, politikai, társadalmi u. n. karcolatok (csevegések) mellett első sorban az Esti levelek, melyekben a toll elsőrangú művésze Tóth Béla— ez idő szerint legjelesebb tárcaírónk — napi eseményekhez, aktuális kérdésekhez szól hozzá, ritka elme éllel s országszerte elismert szellemességgel; hol tudományos alapossággal, hol könnyed gunynyal, tanítva és kritizálva.

Másik specialitása a lapnak a Szerkesztői üzenetek naponkinti gazdag ro vata, melyet a szellemes Quintus állít össze hangyaszorgalommal s széleskörű tudományos készülettel ; mulattatva, tréfálkozva vagy íilozofálva.

További specialitások : a hetenkinti sakkrovat, melyet hazánk első sakkmestere Charousek Rezső szerkeszt, szakértő munkatársak segélyével; továbbá az időnkint adott bélyegkedvelők rovata, artista-hirek. (Amazt Kosa Rezső, emezt Kiss Dezső állítja össze).

A lap rendes belső dolgozótársai — a már felsoroltakon kívül — szintén csupa kipróbált hírlapírók: báró Jósika Kálmán (külpolitika), Luby Sándor (napihirek), dr. Komor Gyula (színi kritikus), K. Kovács László (képzőművészeti kritikus), dr. Béldi Izor (zenekritikus), Szabó László (vegyes és külföldi tárcák), — Szegő Béla (vegyes és táviratok), Wurm Adolf (közgazdaság), Bállá Vilmos (a szintén specialitást képező gabnatőzsdei karcolatok Írója', Guthi Imre (törvényszéki tudósitó), Zsoldos László (helyi tudósító), Schmittely József, segédszerkesztő.

A tartalom gazdagsága és terjedelem tekintetében szintén első helyen áll ma napilapjaink közt a Pesti Hírlap, mely napról-napra 22—24 oldalon jelenik meg, vasárnapon- kint pedig 32—48 oldalon.

Külön kedvezményeket is nyújt előfizetőinek, még

pedig:

a) havonkint egy jegyzéknaplót, a hó minden napjára, följegyzésekre szánt lapokkal;

b) évenkint karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap nagy

képes naptárát, a legkitűnőbb irók válogatott dolgozataival, közhasznú tudnivalókkal s a legérdekesebb képek egész tömegével ;

c) a Párisi Divat cimü, fényes kiállítású képes heti divatlapot (Győry Ilona szerkesztésében) a Pesti Hírlap előfizetői feláron kapják.

Regény-közlemények dolgában is elsőség illeti a lapot ; eredeti regényeit Mikszáth Kálmán, Abonyi Árpád és

Werner Gyula írják; fordított regényeit pedig a külföldi irodalom legelsőrendü termékeiből válogatja össze.

A Pesti Hírlap regény-csarnokát naponkint egy-egy külföldi (francia, angol, orosz) tárca, elbeszélés, rajz vagy tréfás dialog egészíti ki; úgy hogy annyi élvezetes szépirodalmi olvasmányt, mint a Pesti Hírlap, valóban egyetlen más lap sem ad ma olvasóinak.

Méltán mondhatjuk tehát ma hazánk legelterjedtebb lapját a legolcsóbbnak is; méltán ajánlhatjuk a nagy magyar olvasóközönség pártolásába; mert a Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra csak 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr s a Párisi Divattal együtt 4 frt 50 kr. (Mutatványszámokat levelezőlapon kifejezett óhajra a kiadóhivatal mindenhova küld, ahol a lapot számonkint nem árulják.)

Minden uj előfizető, a ki december hó folyamán legalább negyedévre előfizet, szintén megkapja ingyen és bérmentesen a Pesti Hírlap nagy képes naptárát az 1900. évre, valamint a lapban folyó regény addig megjelent részét küiön lenyomatban. — A Pesti Hírlap Naptára karácsony előtti héten fog szétküldetni. — A kiadóhivatal cime, hova az előfizetési díjakat legcélszerűbb postautalványon küldeni: Budapest, V., Váci-körut 78.

— A socialisms. A socialismus nem oly modern fogalom, mint sokan gondolják. Egyidős az államrendek kialakulásával. Minden államrend pyramis alakban épül fel. A felső osztályok az alsók nagyobb tömegén állanak. S az alsók ősidőktől fogva nehezen viselik ezt a terhet. A Nílus völgyében az ősidők elnyomottainak sóhaja vegyült a szélbe, könyeik peregtek a folyóba ; Hellast rabszolgalázongások ríasztgatták meg ; Rómában nem csak egyszer volt secessio ; Spartacus gladiator- és rabszolgalázadása sem egyedül áll. Az első secessio idején Menenius Agrippa oly mesét mondott a városból kivonult népnek, mely példabeszéddé vált, s minden socialis mozgalomra ráillik. Azt mondta el a népnek, hogy a testrészek egyszer föllázadtak ; miért dolgozzanak ők folytonosan, mikor a tunya gyomor a középen nyugodva, ' a kéz, láb és ész minden keresményét fölemészti.

Ámde a gyomor azt mondá a lázongóknak: ne I adjatok hát ennem, de ti bánjátok meg. Ti nekem kerestek, de én visszaadom keresményeteket, közöttetek elosztva. Ha nem dolgoztok, én elpusztulok, de utánam pusztultok ti is. — A kivonult nép megértette a példabeszédet. Bölcseség volt abban, s a bölcseség mindenható, mindenkit meggyőz. Visszamentek a városba.

Róma urai a plebs terhei voltak, nem egyszer valóban zsarnokai, de birodalmakat hódítottak a népnek, az általok gyűjtött vagyont visszaadták neki ingyen ellátásban, közünnepekben, játékok rendezésében, fölosztásban. Vagyonuk nemzeti vagyon volt, mely megaranyozta a római nevet. S a plebs mindannyiszor belátta, hogy a különböző osztályok egy nagyobb egységben egyesülnek, melynek osztályharcai fölött a nemzeti nagyság géniusza érintetlen fönségben lebeg. Ebben a folytonos belátásban, ebben az egymással való harc csendes kiegyentitésébén rejlik Róma államalkotó, jogrendszerző ereje. Az erős nemzeti érzés, s az osztályok érdekei közösségének biztos tudata teremtette meg s óvta meg végzetes válságtól birodalmukat.

Erről a római társadalomról és birodalomról szól a Nagy Képes Világtörténet 111. kötete, melyből most jelent meg egy uj rész a vállalat 47-ik füzetében. Az egész mű 12 kötetből fog állani. Egy kötet ára 8 frt, megrendelhető minden hazai könyv- kereskedésben, s havi részletfizetésre is Révai Testvérek, írod. Int. Rt. (Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) Evenként 4 kötet jelenik meg.

KÖZGAZDASÁG.

— Állategészségügyi kimutatás. A íöld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek november 29-én konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé.

Lépfene : Varasd 1 udvar.

Veszettség: Kölesd 1 udvar.

Iakotiykór és bőrféreg'. Gyula-Jováncza 1 u., Bátaszék 1 u., Nagy-Mányok 1 udvar.

Sertésorbdnc : Gindli-család 2 udvar.

Sertésvész'. Döbrököz 5 u., O-Dombovár 28 udv., Bölcske 4 udvar, Fadd 6 udvar, Nagy-Dorogh 7 udvar, Paks 5 udvar, Medina 1 u., Miszla 16 u., Udvari 9 u., Kónyi 23 udvar, Döri-Patlan 7 udvar, Izmény 38 udvar, Zomba 24 udvar.

A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése:

folyó évi december 3-tól december 9-ig:

Született:

6 gyermek 4 fiú és 2 leány.

Házasságot kötött:

Ónodi Gábor — Pénzes Máriával, Szikszai János — Káldi Zsuzsannával.

Meghalt:

Kasza István, Poszovatz Antal, Tót János, Koldelsz János, Csötönyi József.

SZERKESZTŐI POSTA.

— Caritas. Eddig beküldött dolgozatai szép tehetségre vallanak s a további munkálkodásra buzdíthatjuk. Kérjük, hogy ezentúl a lapnak csak egyik oldalára szíveskedjék írni.

HIVATALOS HIRDETÉSEK.

8447. sz. tlkvi 1899.

Árverési hirdetmény.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Lénárd János fajszi lako3 végrehajtatnak, Schneczer József tolnai lakos végrehajtást szenvedő ellen, 200 fit töke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében, a kir. törvényszék területén fekvő, a tolnai 639. számú tjkvben Sehnefzer József és neje Walther Anna tulajdonául felvett 668. hisz., 629. népsz. ház, az 1881. évi 60. t. c. 156. §-áuak d) pontja alapján egészben 400 forint kikiáltási árban, a feltételek 7-ik pontjában megjelelt szolgalmi jog fentartása mellett,

1899. évi december hó 28-áu délelőtt 9 órakor Tolna község házánál megtartan ló árvorésen eladatni fog.

Figyelmeztetnek venni szándékozók, bogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%"át bánatpénz fejében letenni, és a vételált 8 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatalnál, mint letét pénztárnál lefizetni kötelesek és végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Tolna község elöljáróságánál megtekinthetők.

Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1899. évi október hó 11-én.

GERLE JAKAB, kir. törv. biró.

Hirdetmény.

A „Tótkeszii Önsegélyző Szövetkezet“ alapszabályai 28. §-ának utolsó bekezdése értelmében folyó évi december hó 25-ikére rendkívüli közgyűlést

hirdet, melynek tárgya

1. A lemondott és kilépett igazgatósági elnök helyének betöltése. Tót-Keszi, 1899. december 8.

(2664. i-i.) Az igazgatóság.

8011. sz. tlkvi. 1899.

Árverési hirdetmény.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Tolnavármegye betegápolási alapja képviseletében, Föidős Vilmos t. ügyésznek, Ferger János végrehajtást szenvedő ellen, 12 forint 6 kr és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében, a kir. törvényszék területén fekvő s a szegzárdi 361. sz. tjkvben Ferger János és neje Milrovics Apollónia tu'ajdonául felvett 389. hrsz. 355. népszámu ház az 1881. évi 60. t. c. 156. §-a alapján egészben 496 forint, a 11132. sz. tjkvben u. a. tulajdonául felvett 9855/b. hrsz. szántó, illetve ennek Ferger Jánost illető felerésze 235 forint, a 9856. hrsz. szántó ugyanott, az 1881. évi 60. t. e. 156. §-a alapján egészben 151 forint, végül a 11080. sz. tjkvben Ferger János tulajdonául felvett 13119. hrsz. hegyi legelő a 20. dűlőben 45 frt kikiáltási árban,

1899. évi december hó 23-ik napján délután 2 órakor

Szegzárdon, a kir. törvényszéki épület 8. számú helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog.

Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni, a vételárt pedig 3 egyenlő részletben 6 °/0-os kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek, és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál és Szpgzárd község elöljáróságánál megtekinthetők.

Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1899. évi október hó 13-án.

Gerle Jakab,

kir. törvszéki biró.

9336. sz./tlkvi. 1899.

Árverési hirdetményi kivonat.

A tamásii kir. járásbiró§ág,,mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Kohn Adolf koesolai lakos végrehajtatónak, Markó Vendel koesolai lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében, 99 frt 79 kr tőke, 40 forint 15 kr per és végrehajtási már megállapított, úgy ezúttal 7 forint 50 krban megállapított költségek kielégítése céljából a szegzárdi kir. törvényszék a tamásii kir. járás- bíróság területén levő, a koesolai 580. számú tjkvben A. t 93. hrsz. alatt foglalt Markó Vendel és Markó József tlkvi tulajdonát képező 179. népsz. ház, udvar és kert az 1881 : LX. t. c. 156. §. d) pontja értelmében egészben 229 forint kikiáltási árban, a koesolai 859. sz. tjkvben A. f alatt felvett Markó Vendel és neje Rohonezi Anna tlkvi tulajdonát képező 2474. hrsz. ingatlan 38 frt és 2473/b. hrsz. ingatlan 36 forint kikiáltási árban, az 1881 : LX. t. c. 156. §. d) pontja értelmében szintén egészben

1900. évi január hó 13-ik napján d. e. 10 órakor

Kocsola község há/ánál végrehajtató vagy helyettese közben- jötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog.

Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 %-át bánatpénz fejében letenni és a vételért 3 egyenlő részletben 5% kamatokkal együtt a tamásii kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telekkönyvi halóságnál úgy Kocsola község elöljáróságánál megtekinthetők.

Tamásiban, a kir. járásbíróság tlkvi hatóságánál, 1899. évi október bó 25-én.

kir. járásbiró.

3969. sz. tk. 1899.

Árverési hirdetményi kivonat.

A dunaföldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Deutsch Mór duna- földvári lakos fiakerosnak,

BRAUN JÓZSEF

dunaföldvári lakos elleni végrehajtási ügyében, 35 forint tőke, ennek 1898. évi február 1-től járó 5% kamatai, 28 frt 82 kr eddigi, 7 fit 65 kr ezúttal megállapított és a még felmerülendő költségek kielégítése czéljából, a szegzárdi kir. törvényszék, a dunaföldvári kir. járásbíróság területén lévő, Duna-Földvár község határában fekvő, a dunaföldvári 1180. számú tjkvben A. f 2. sor, 11549. hrsz. alatt fölvett szőlő az 1881 : LX. t. c. 156. §-a él teimében egészben 152 frt, a