Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-03 / 49. szám

t o TOLNA VARMEGYE. 1899. december 3. VARMEGYE. — A közigazgatási bizottság decem­ber havi ülését folyó hó 9-én fogja meg­tartani. — Fizetésemelések a törvényhatósá­goknál. Baranyaváemesrye tisztikarának, segéd- és kezelő-személyzetének, valamint szolgáinak fize­tés-emelésére megszavazott 2 % -os pótadó és az ebből befolyó összegnek fölosztása ki lön a vár­megyében hirdetve. Harminc nap letelvén a kihir­detésről szóló elismervények mind a 357 község­ből beérkeztek. Mindössze három föleb'oezést adtak be. A pót a dó kivetése ellen senki se fellebbezett; csak a fizetés-emelés szétosztását kifogásolták. — Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága Tallián Gyula főispán elnöklete alatt kedden tartott rend­kívüli közgyűlésén a korpótlék fedezésére szüksé­ges egy százalék púiadót megszavazták. — Győr város törvényhatósága gróf Laszberg főispán el­nöklete alatt kedden tartott közgyűlésén elhatá­rozta, hogy az összes városi tisztviselők, a kezelő- személyzet és a rendőrlegénység fizetését mintegy 20 százalékkal javította. — Ha a községi segédjegyző, a jegyzői irodában megjelenővel szemben jogos ok nélkül a községi alkalmazottakat felhívja az illető kidobá­sára : hivatali hatalommal való visszaélés vétségé­nek kísérletét követi el. (M. kir. kúria 1899. évi 2211. sz. a. Ítélete.) — Az utónév megválasztása az érde­kelt felek joga s e tekintetben korlátozásnak csak erkölcsi szempontból vagy más köztekintetek sé­relme esetén lehet helye. (M. kir. belügyminiszter 1899. évi október 29-én 103.292. sz. a. kelt ha­tározata.) — Valamely terület önálló pusztai jellegének megállapítása, ha a községi pótadók kivetésének kérdésével kapcsolatosan bírálandó el, a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tarto­zik. A pusztai önálló jelleget a pusztai terület szét- darabolása egymagában nem szünteti meg. (M. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 1019. sz. elvi je­lentőségű határozata.) — A cselédadó ügyében a m. kir. köz- igazgatási bíróság 1899. évi 5363. sz. elvi jelen­tőségű határozatával kimondotta, hogy a munka­adó (vagyis gazda) nem tartozik azt a cselédadót megfizetni, a mely a cselédnek a szolgálatból ki­lépése után válik esedékessé. — Állami adóknak a községi adópénz­tárból ellopása esetében a kártérítés kérdése a közadók kezeléséről szóló törvények alapján el nem dönthető. (M. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 4339. sz. elvi jelentőségű határozata.) — Munkás-sanatoriurn. A belügyminisz­ter a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz : Dr. Wosinszki István, a balfi gyógyfürdő tulajdonosa azon kérelemmel fordult hozzám, hogy a fürdőjében tervezett munkás-sana- toriumot (pensionátust) a törvényhatóságok figyel­mébe ajánljam. Miután a szegényebb sorsú munká­sok érdekében kívánatos, hogy ily munkás-pensio- nátusok gyógyfürdőinkben minél nagyobb számban létesittessenek s hogy a fürdők használására utalt munkások azok létezéséről és az azokban való el­látás költségeiről tudomást szerezzenek, folyamodó kérelmének megfelelőleg értesitem a törvényható­ságot, hogy a szóban levő 100 betegre berende­zendő munkás-pensionátusban a munkások nyáron 98 krért, télen 1 frt 8 krért nemcsak teljes ellá­tásban részesülnek, a mely lakásból és étkezésből áll kiszolgálással együtt, hanem a kénes fürdőket is ingyen használhatják. A munkás-pensionátus tagjai az orvosi gyógykezelésért a beteg tartózkodási ide­jére való tekintet nélkül csak 3 forintot fizetnek, a gyógy- és kötszerek után a helybeli gyógyszer- tárban 25 % árengedményben részesülnek, a gyógy- dij alól pedig egyáltalán föl vannak mentve. Bő­vebb értesítés a munkás-pensionátus tulajdonosától, dr. Wosinszki István fürdőtulajdonostól Balfon köz­vetlenül nyerhető. Fölhívom a törvényhatóságot, hogy ezeket törvényhatósága területén a munkás- osztály körében alkalmas módon közzé tegye, kü­lönösen pedig a betegsegélyző-pénztárak figyel­mébe ajánlja. Budapesten, 1899. évi november hó 15-én. A miniszter helyett: Jakabffy államtifkár. Hírek. — Személyi hírek. Gróf Széchenyi Bertalant a főrendiház a- delegáció póttagjává választotta. — Simontsits Elemér vármegyénk főjegyzője hat heti szabadságidejéről visszaérkezett s újra megkezdte működését. — Előléptetés. Módly Béla, pécsi ítélőtáblái tanácsjegyző-albiró, Módly László vármegyei fő- pénztárnok fia kineveztetett a pécsi járásbírósághoz járásbiróvá. — Selcz József kir. törvényszéki elnök az elmúlt héten a bonyhádi kir. járásbiróság ügyme­netét vizsgálta meg. — valami finom munkán dolgoztam éppen — sze­meim előtt sajátszerü csillogás villant fel. Na, né­hány nap nyugalom s minden jó lesz, majd elmú­lik. De nem múlt el. Orvoshoz mentem, ki kór­házba küldött, hol a szememet végképen elrontot­ták s ha nem is vakultam meg teljesen, munka- képtelen lettem. Higyje el, biztos ur, mindent el­követtem, hogy tisztességesen megéljek. Voltam kihordó, segéd, szóval nem irtóztam a munkától s nem ültem ölhetett kézzel... A feleségem kínló­dott, mig bírta, azután örökre lehunyta szemét. Mire megöregedtem s a barátok, rokonok szépen visszahúzódtak, örülnöm kellett, hogy hangommal olykor társaságban, vig cimborák körében, meg­kerestem mindennapi kenyeremet. A biztos letette a ráspolyt, s végre feltekin­tett. Komolyan szemügyre vette az öreget. A vizs­gálat eredménye, úgy látszik, kedvező volt, mert a hang, a melylyel a társalgást folytatta, barátsá­gosabb, melegebb volt. — Szavára elhiszem, hogy előadása igaz. De hallotta a rendőr jelentését. Mit tud felhozni vé­delmére ? Ah, az gonosz dolog — kiált az öreg s arca a szenvedélytől fellángolt. Az előbbi barátsá­gos arc eltorzult s nagy szakálla megremegett. Már régi szándékom, hogy azzal a vér- szopóval végleg leszámoljak. A házfelügyelők már régóta keserítik a mi életünket; s ez a gazember ott a Belleville bulevardon a legaljasabb vala­mennyi között. A szenes pincén kell keresztül men­nem egy udvarba, hol néhány könnyüvérü leány lakik. Mindig három frankot fizettem a gazember­nek. A hölgyek régi jó ismerőseim, szinte lesik j jöttömet s valósággal dédelgetnek. De azért az újdonságokat legelőször nekik énekelem s addig énekelek, inig betéve tudják. A dohányról s más ajándékokról szólani sem akarok. Richolla papát a leányok nagyon megszerették, azt mondhatom. — Jól van jói, csak röviden ! — szólt közbe a biztos ur. — Nos ez a nyomorult mindig beérte azzal, ha a munka után együtt ürítettünk egy liter bort. Ma reggel a huncut mást gondolt. Minden elő­adásért húsz sous províziót kért; szóval a jövedel­mem felét engedjem át neki. Addig követelődzött, mig türelmem véget ért és megmondtam neki mind­azt, mi szivemet nyomta. S ha közbe nem lépnek, hát ezt a szeretett gyermekemet (itt a gitárját szo­j rongatta) a fején verem ketté. — Akkor még jobban meggyűlt volna a baja — szólt a biztos — azt hiszem, okosabb lenne, ha kerülné ezt a házat. Az öreg szomorúan rázta a fejét. — Könnyebb azt mondani, mint megtenni. Ha tudná biztos ur . . . — Nos mit ? — Ez a gazember épp azért oly szemtelen, mert tudja, hogy kénytelen vagyok kívánságát tel­jesíteni. Még annyira viszi a dolgot, hogy az egész jövedelmet neki adom. A biztos az öregre nézett: — Őszintén szólva, nem értem, mi kénysze­ríti erre ? Az öreg néhány percig habozott. — Nos, önnek nyugodtan megmondhatom, biztos ur. A házzal nem törődöm semmit, de ott lakik a leányom is, ki úgy szereti a dalokat. . . — Erzsébet királyné emlékének meg­örökítésére építendő «Örök imádás» tem­ploma részére gróf Széchenyi Sándorné ő nagyméltóságához a múlt héten a követ­kező adományok érkeztek: Mórágy község Szakályi elöljáróság . Prikler K. plébános Te vei gyűjtése . . Blesz J. teveli jegyző gyt Nagy János Szegzárd Forster Béla Baracs . Szakadáthi elöljáróság Szeniczey Cecília Paks Fekete József jegyző gyüj tése Tóth-Keszi Bereczk Istvánná gyűjté­se Simontornya . . Simontornyai elöljáróság Mathis K.-né Szegzárd . Bereczk I. Simontornya . Hidegkúti elöljáróság Zombai elöljáróság . Fink Kálmánná Szegzárd Kétyi András Nak . . Ujfalusy Lajos Szegzárd Ipát testület Szegzárd Fent Ferenc gyűjtése Kiss István pleb. Kónyi Apáthi község .... Kakasd, Belacz, Lado- mány községek gyűjt. Tamási főszolgabíró . Boros Endréné Szegzárd Krisztinkovich J. Fadd gyűjtése ........................ Ro boz Jánosné gyűjtése Tolna.............................. Mehrwerth S.-né gyűjtése Bölcskei Elöljáróság . . Kurtz Béla Bölcske . . Bátaszéki elöljáróság Német-Keéri elöljáróság Uj-Doinbovári elöljáróság Döbröközi elöljáróság . Kurdi elöljáróság . . ._ Összesen . 1 frt 50 kr. 15 — » 5 » 81 > 4 » 80 » 2 » — » 5 » — » 2 » — » 5 — » 4 » 90 14 » — » 3 » — » 2 » — » 4 1 2 50 » » 60 » 5 » — » 1 » 10 > 2 » — » 5 » 15 » 2 57 » 8 » — » 2 10 1 50 » 4 » — » 1 » — 3 » — » 4 60 » 4 — » 2 » — » 2 30 » 6 » 45 7 » 40 » 1 » 10 7 » 50 1 1 » 50 » Múlt számunkban közölt gyűjtés ........................ 14 5 frt 38 kr. 2258 írt 53 kr. Együtt 2403 frt 91 kr. — Előléptetés. Tihanyi Domokost, várme­gyénk érdemekben dús tanfelügyelőjét a kultusmi- nister a VIII. fizetési osztály első fokára léptette elő. — Kinevezések a vármegyénél. Gróf Szé­chenyi Sándor, vármegyénk főispánja fősek Sándor közigazgatási gyakornokot az V. aljegyzői állásra helyettesnek, a közigazgatási gyakornoki állásra pedig Szendrői József végzett joghallgatót nevezte ki. — Az esküdtbiróság elnöke. A pé­csi kir. Ítélőtábla elnöke a szegzárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság el­nökéül az 1897. évi XXXIH. t. c. 2. §-a alapján az 1900. évre Selcz József kir. tör­vényszéki elnököt, helyettes elnökül pedig Ágoston István kir. ítélőtáblái birói cim és jelleggel felruházott szegzárdi kir. törvény- széki bírót jelölte ki. — Jegyzőválasztás Bátaszóken. A nyuga­lomba vonult Csatáry Aladár volt bátaszéki I. jegyző állására a múlt kedden tartott választás alkalmával Janosits Károly ottani II. jegyző választatott meg. — A kisipar anyagi segélyezése. Közöltük már régebben, hogy a kereskede­lemügyi miniszter Nemedé község posztó- cipő-ipar szövetkezetének a pécsi kereske­delmi és iparkamara előterjesztésére 5000 frt kamatmentes kölcsönt engedélyezett. — A miniszter a szegzárdi adóhivatalnál most kiutalta az 5000 irtot és a pécsi kamara intézkedett arról, hogy a szövetkezet, mely­nek 27 tagja van, a pénzt fölvegye. — A pénzből, melyet 10 év alatt tartoznak visszafizetni, gépet vásárol a szövetkezet, a megmaradó pénzt pedig forgalmi tőké­nek használja föl, melynek eddig hiányában volt.

Next

/
Thumbnails
Contents