Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

6

TOLNA VÁRMEGYE.

1899. november 19.

IRODALOM. ZENE.

— Erzsébet és Hungária. Boldog emlékű jó királynénk szomorú tragédiája sok jeles poétát és zeneszerzőt inspirált maradandó becsű alkotások megírására. Számtalan azoknak a költeményeknek és zeneszerzeményeknek a száma, a melyek a tavalyi zord októberi nap eseményének nyomasztó hatása alatt Íródtak s napvilágot láttak és bánatosan zengő rimek, borongós moll harmóniákban olvadó gyászhangok hirdetik mindenfelé a hű alattvalók nagy vesztességét és tenger mély bánatát. Tordai Grail Erzsi és Gáli Anna, ez a két jeles honleány is egy szép zenealkotásban sirták ki igaz bánatukat. Erzsébet királyné halála fölött s közösen megirt, költői hangulattal tele munkájukat most bocsátja közre a Rózsavölgyi és társa cég. Cime : *Erzséóet és Hungária» drámai költemény, dalokkal. A kompozíció szövege Tordai Grail Erzsi, zenéje pedig Gáli Anna avatott tollából ered. Előjáték és 7 dalszámból áll az előttünk fekvő 3 szó- lamu karra irt zongorakiséret és zenealkotás és a bánatos tonus után, a mely az első három dalon : a virágok, erdők és madarak siralmán végig vonul, szintén megkönnyebbülve élvezzük az utána következő énekszámok kedves, könnyed zenéjét. Szinte mi is örvendünk a virágok, erdők és madarak örömhymnuszán s velük együtt bízunk a lelkek visszatérésében, az emberi lélek halhatatlanságában. Gyönyörű, áhítatot keltő imával fejezik be a szerzők felkarolásra érdemes munkájukat, a melyet már csak azért is érdemes beszerezni, miután az magában a zongorakiséretben is élvezetet nyújt. Ara a mű vezérkönyvének 1 frt.

— Kóma. Az emberi történelem legnagyszerűbb jeleneteinek színhelyéről, emlékeinek leg- dusabb tárházáról jelent most meg egy szép magyar kötet. Hogy mi Róma, azt megértetni nem, azt csak érezni lehet. A ki valaha megállóit a Forum épületomladékai, oszloptöredékei előtt, a ki szemlélte a Pantheonnak márványdiszéből kifosz- tottan is csodálatos, hatalmas tömegét, a ki belépett az ősi istenek kupolája alá, nyári estve, midőn a hold besütött a magas bolt kerek nyílásán, s kiterité homályos fénypalástját a kőkockákon, melyeken valaha sarus lábak tapodtak, állatáldozatot vivén a szép testű isteneknek, — a ki előtt ott megelevenült a múlt: az, csak az érezheti igazán Róma nagyságát. A ki látta a Colosseum rettentő terét, széditően magas párkányait, s látta ezt egy csodálatos történeti ihletés mámorában megnépesülni vadak és gladiátorok harcától, látta az ujjongó, érdeklődő, izgatott arcokat a megszámlálhatatlan padsorokon, s elgondolta, hogy itt a föld mélyén egy eltemetett ős világ aluszsza történet- telen örök álmát, s a romok már egy másik ős világ maradványai, s az oszlopon megpillantá a restauráltató pápa nevét, s a távolból odáig hallá a modern Róma zsivaját, látta a Szent Péter kupoláját, mely maga is 400 esztendőt látott már: az, csak az érezheti igazán Róma nagyságát. Nápoly szebb, Firenze barátságosabb, Velencze csodálatosabb, de Róma a legnagyobbszerü város nemcsak Itáliában, hanem a föld kerekségén. Földjében egy ősi berber-faj aluszsza örök siri álmát, fölöttök a klasszikus Róma romhalmaza pompázik, az ős bazilikák fölött emelkednek a pápaság császárkoronázó templomai, s közöttük zug az élet árja, tolong a királyi állam népe. Ez a város a föld teremtésétől kezdve máig mutatja az emberiség történetét, attól a kortól, midőn a Monte Mario csúcsán még osztrigák tenyésztek, máig, mikor a Péter templom kupolájában már csak a rennaisance legnagyobb építési remekét csodálja az utazó anglius. — Itt érezni legjobban, hogy az emberiség életében titkos közösség van, hogy mi egy faj fiainak érezzük magunkat, s élünk Ádámtól az utolsó eszkimóig, ki még mohán tengetheti életét. Erről a népről, ezekről az emlékekről kezd beszélni a Nagy Képes Világtörténet 43. füzete, melyben már a III. kötet szövegét veszi az olvasó. A harmadik kötetet dr. Geréb József irta. Az egész munkát szerkeszti Marczali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt, füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján.

A pestis betegség mivoltának és terjedése módjának közérthető ismertetése.

A belügyminiszter vármegyénkhez ily cim alatt a pestis betegségről szóló ismertetést küldött azzal, hogy az a legjobban olvasott helyi lapban tétessék közzé. Vármegyénk alispánja közölte velünk ezt az ismertetést, mely most, midőn a pestis már Triesztben is föllépett, nagyon időszerű s mely a következőkép szól:

«1. A pestis ragadós betegség, mely az által támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe.

2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános

rosszukét után lép fel és mely a megbetegülés

3—5-ik napján legtöbbször halállal végződik, a belőle felgyógyultaknál pedig különféle enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő az érverés nagy szapora- sága, a verőerek feszülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint, többféle alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a comb- hajlásban, a hónaljban vagy a nyakon levő egy vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megduzzadása. Ennél az alaknál a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon elériA betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vér- vizellés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napjain meg nem hal, akkor a mirigydaganat elgennyesedhetik vagy el is oszolhat. — A pestis betegség másik alakjánál a bőrön valahol hólyagocska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezető fekély, a pestisfekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő pestis époly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdőgyuladás ; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek kö- petjében számtalan pestis bacillus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült betegségeiben, különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára.

A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban «fekete halálnak.»)

Némely kutatók a pestis betegségnek egy negyedik alakját, bél pestist is észleltek ; úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz.

A betegség mindezen alakjainak amúgy is rosszindnlatu volta, már kezdetben is nagyban fo- kozódhatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy hogy általános vérmérgezés (sepsis) jelenségei között már nehány óra múlva bekövetkezhetik a halál.

A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak a pestis betegségnek — ha ritkán is — könnyű alakjai, melyek alig észrevehető általános és helybeli tünetekkel jelentkeznek és rendszerint kedvezően folynak le.

3. A pestis betegséget okozó fertőző anyag a vérben, a nyirokmirigyek nedvében és szövetében, a pestises hólyagosában és fekélyben, — tüdő pestisnél a nyálban és köpetben van, ritkábban a betegek vizelletében és bélürülékeiben; — ezekből átvihető más személyekre, valamint némely állatokra, mint patkányokra, egerekre és eljuthat különféle tárgyakra, a melyekkel azután el is hurcolható. Ily tárgyak pld. a ruházat, ágynemű, rongyok, gyapjú, szőnyegek, szőrök és haj, nyers bőrök s hasonlók; — sőt étel és italnemüek is közvetítik itt-ott a fertőzést.

4. A fertőző anyag leggyakrabban úgy jut az emberbe és az iránta fogékony állatokba, hogy valamely észre nem vett, vagy figyelemre sem méltatott kis bőrsérülésen, például szúráson, karcoláson, lehorzsoláson át vagy pestis beteg emberről vagy állatról származó rovarok csipése utján kerül a keringő vérbe ; — de úgyis átvihető a fertőző anyag, ha porral belélegzi avagy étellel, itallal szájába veszi az ember.

Tüdő pestisnél a betegnek bacillusok millióit tartalmazó köpetje közvetíti a fertőző anyag átvitelét személyről-személyre.

5. Egyik helyről, másikra úgy jut el a pestis :

a) ha olyanok viszik el, a kik csak könnyű pestis betegségben szenvednek vagy a kik láb- badozók ;

b) ha pestis betegeknek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruháin, ágyneműin s egyéb holmiján vitetik el;

c) ha hajókon vagy egyébként szállított, vagy önként vándorló egerek vagy patkányok viszik el

| magukkal; sőt az ily állatokon tartózkodó parasita 1 rovarok, vagy egerek, patkányok ürülékei, esetleg holttestjei is közvetítik a betegség tova hurcolását.»

KÖZGAZDASÁG.

Az iparhatósági biztos honoráriuma.

Egy konkrét eset ötletéből a kereskedelmi miniszter fontos elvi határozatot hozott. A miniszter méltányosnak tartja, hogy a nagyobb ipartestületek honoráriumot adjanak az iparhatósági biztosnak. — A honoráriumot azonban ne esztendőről-esztendőre állapítsák meg, mert igy az iparhatósági biztos nem járhat el tisztében függetlenül, hanem az alapszabályokban állapítsanak meg pausálét erre a célra s azt az elsőfokú iparhatóságnál fizessék be. A biztost azután az iparhatóság honorálja. Ugyanez alkalommal kimondotta a miniszter, hogy a békéltető bizottságok ülését munkaszüneti napon kell tartani, mert munkanapon a bizottság legénytagjai nem jelenhetnek meg, vagy munkájukat kénytelenek elhanyagolni. —

— Az egyenruhákkal való kereskedés betiltása. Azon tapasztalat folytán, hogy szegényebb vidékek munkásai és földművesei előszeretettel viselnek katonai egyenruházajot s azzal sokszor visszaélnek, valamint azon oknál fogva, mert valóságos kereskedelmi foglalkozássá fejlődött az egyenruházati cikkekkel való üzérkedés s ez a katonai állás tekintélyének rovására van, a honvédelmi minisztérium a kereskedésnek ezt a nemét eltiltotta s figyelmeztette a lakosságot, hogy a katonai és esendőn egyenruházat viselésétől s ezzel való kereskedéstől tartózkodjék; mert előbbi esetben az 1879. XL. t. ez. 44. §-a alapján, utóbbi esetben pedig ugyanezen törvény 129. §-a alapján fognának bűntetteim.

— A tanviszony megszűnésének bejelentési kötelezettsége a munkaadóra nézve mindaddig fennáll, mig a tanviszony meg nem szűnik. Kihágás esetében az elévülés ez időponttól számítandó. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1899. évi 37.873. számú határozata.)

— Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek november 8-án konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé.

Veszettség: Duna-Földvár 1 udvar, Bonyhád 1 udvar, Majos 1 udvar.

Takonykor és bőrféreg'. Gyula-Jováncza 1 u., Miszla 1 udvar.

Juhhimlő: Izmény 9 udvar.

Sertésorbánc: Gindli-család 2 udvar.

Sertésvész: Döbrököz 5 u., Ó-Dombovár 28 udv., Bölcske 4 udvar, Fadd 6 udvar, Nagy-Dorogh 7 udvar, Paks 5 udvar, Miszla 16 u., Udvari 9 u., Kónyi 23 udvar, Bonyhád 1 udvar, Döri-Patlan 7 udvar, Izmény 38 udvar, Szálka 41 udvar, Zomba 24 udvar.

A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése:

folyó évi november 12-től november 18-ig:

Született:

10 gyermek 6 fiú és 4 leány.

Kihirdetve:

Ónodi Gábor — Pénzes Máriával.

Házasságot kötött:

Bors Mihály — Kaizer Annával, özv. Steiner István — Kaizer Erzsébettel, Tallér Lajos — Silling Erzsébettel, Fehér Ferenc — Szalai Rózával, Runyai István — Rajter Annával, Bajomi Ferenc — Mohai Annával, Debreczeni József — Rüll Flórával.

Meghalt:

Szabó Terézia, özv. Kalota Ferencné szül. Hága Erzsébet és Kovács Erzsébet.

SZERKESZTŐI POSTA.

— S, M. Először a helyesírás szabályaival tessék megismerkedni ; ugyan verse még kifogástalan helyesírással megírva sem volna közölhető.

— Veszelei Károlynak. Köszönettel vettük a gyönyörű költeményt, jövő számunkban hozzuk.

— S. K. urnák. Köszönet.

— Közigazgatási bajaink cimü közlemény íróját kérjük, hogy tudassa velünk kilétét, mert ismeretlen kézből eredő kéziratokat nem fogadunk el.