Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-29 / 44. szám

TOLNA VARMEGYE.

kivonszolta a présházból és annak közelébe helyezte, a présházban lévő vérfoltokat pedig el akarta tüntetni. Azt hitte a gyilkos, hogy igy elhárítja magáról a gyanút, sőt önmaga kezdett lármázni, hogy gyilkosság történt. A járókelők a kiáltozásra figyelmessé lettek s a hegyőr elfutott a rendőrséghez. V á r a d y János csendőrőrmester azonnal megjelent a tett színhelyén és S z á s z y t menten gyanúba vette, mivel ez a bűnjeleket nem tudta kellőleg eltüntetni. S z á s z y t azonnal letartóztatták és másnap átadták a kir. ügyészségnek. A szerencsétlen áldozat hullabonczolása másnap történt meg. Feleségén kívül hét kis gyermeke maradt neki.

Szászyt a vizsgálati fogság sem törte még meg. — A kegyetlen lelkű ember úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna.

A bünvizsgálatot dr. Szabó Gyula központi vizsgálóbíró vezeti.

V I D_É K.

Paks.

Zdszlószentelés. E hó 22-én tartotta meg — mint azt lapunkban annak idején előre jeleztük — a «paksi kath. ifjúsági egylet» zászlószentelését. Már előző nap zászlók lengtek több helyen a városban. Az ifjúsági egylet tagjai közül pedig igen sokan várták a plébániaház udvarán az érkező vendégeket. Délután három órakor érkezett meg zászlóval ékesített kocsin Schiffer Ferenc kanonok. Nemsokára ezután megérkeztek a németbólyi ifjúsági egylet kiküldött tagjai zászlóval, Plank Kamill plébános s Klein kántor vezetése alatt. Rövidre rá megjöttek a bátaszékiek mintegy húszán, Reisz Antal káplán és Schuller tanító vezetése mellett szintén zászlóval. Másnap jöttek a szegzárdi ifjúsági egylet tagjai Balog József, Szabó Géza káplánok és Nemes Győző tanító vezetése alatt. Az ünnepély napján mozsárlövések ébresztették fel a paksiakat. A tulajdonképeni ünnep 8 órakor kezdődött, midőn is a nagy közönség, az egylet helyiségéből kiindulva, mintegy 30 fehérbe öltözött koszorús leánynyal az élén, a tűzoltóság által vont kordon között, zeneszóval, zászlókkal, a zászlóanya lakásához indult, ezt felkérendő ünnepélyesen is a zászlóanyai tisztség elfogadására. Ennek megtörténte utáu az impozáns menet a templomba indult, hol Schiffer Ferenc kanonbk, a legényegyletek országos elnöke, celebrálta fényes segédlettel a misét, melyen résztvettek a város notabilitásai legnagyobb részt. A mise végeztével történt a zászló felszentelése, mely után Schiffer Ferenc kanonok lelkes beszédet mondott, fejtegetvén a zászló jelentőségét. Ezután a szögverés következett. Az elsőt Schiffer Ferenc kanonok verte be a szt. Háromság nevében, azután a megyéspüspök, az egylet fővédnöke nevében vert be egy szeget Streicher József plébános. Azután következett a zászlóanya, ezután pedig mádi Kovács György nyug. táborszernagy helyettese ütötte be a szöget, majd pedig a többi számos hivő. A szögverés után következett a zászló ünnepélyes visszavitele az egyletbe, majd fél 1 órakor bankett, melyen persze felköszöntőkben sem volt hiány. Délután négy órakor diszgyülés volt a már közölt program szerint, mit nagy közönség hallgatott végig. Este táncra perdült a fiatalság és vigalommal zárta be a napot.

Szakály.

Heiyey Sámuel püspök bérmautja vármegyénkben- Hetyey Sámuel megyés püspök a dombóvári esperesi kerületben a bérmálás szentségének kiosztása végett körutat tevén, ez okból folyó hó 4 én az esti gyorsvonatai Szakály községbe érkezett. A kiváló egyházfő üdvözlésére a vasúti állomáson megjelentek Szcvald Móric tamásii főszolgabíró és és Csukly Ignác kö.ségi jegyző vezetése mellett a helyi hatóság. Harsány éljenzés fogadta a vonatból kiszálló főpásztort, a kit Szévald Móric járási főszolgabíró üdvözölt. Ő méltósága megköszönve a szives fogadtatást, örömének adott kifejezést, hogy egyházmegyéje ezen esperesi kerületének hívei közé jöhetett, a melynek lelkes papsága hivatásszerű ügybuzgalma és a lelki ügyek hitbuzgó szellemben való intézése előtte már ismeretes. A jelen viszonyok között üdvösnek találja, hogy az egyház jo1899. október 29.

gos érdekei előmozditása körül a hatóságok is közreműködnek. Ezután a fogadására megjelenteket üdvözölve, négyes fogatán a községbe hajtatott. Harangzúgás és az ut két oldalán tömött sorban felállított fáklyát tartó helybeli polgárlegények sorfala között vonult a főpásztor a templomba, melynek külső ajtaja, úgy a papiak előtt diadalkapu volt fölállítva. A kivilágítás a kedvező időjárás folytán rendkívül jól sikerült és nagyszerű látványt nyújtott. A templomban rövid imát mondott a püspök és áldást osztott, a mit Te Deum követett. Másnap már reggeli 8 órakor kezdetét vette az istentisztelet. A megyés püspök előbb lélekemelő szentbeszédet, ezt követőleg a kerületi papság assis- tenciája mellett csendes misét mondott, mely után mintegy 500 hivőre adta fel a bérmálás szentségét. A szertartás után a plébánia-lakban a tisztelgések következtek, melyek során a főpásztor előtt tisztelegtek Paál József kerületi felügyelő és Bu- bics Antal főügyész a hercegi kegyur nevében, Csukly Ignác jegyző vezetésével a helyhatóság, a helybeli vasúti tisztikar és értelmiség, a szomszédos Hőgyész község küldöttsége 1 éry Emil ügyvéd vezetésével, végül a kerületi papság. Általában mindenkit felvillanyozott a népszerű főpásztor tisztelet- és szeretetreméltó egyénisége, nyájas, leereszkedő modora. Csukly Ignác községi jegyző üdvözlő beszédére a többek között örömének adott kifejezést Ő méltósága a szép fogadtatás felett, meglepte, úgymond, a plébániaiak mintaszerű berendezése, kijelentette, hogy nagy örömmel jött Szakályba és nem szívesen távozik innét.

Az ünnepély egyik legkimagaslóbb mozzanata volt az iskolás gyermekek kihallgatása, a kiket a főpásztor személyesen kérdezett ki a vallástanból. Értelmes és szabatos feleleteik láthatóan kellemesen érintették a püspököt, a ki három tanulót fe- jenkint 2—2 korona jutalomban részesített. Hogy az iskola tanulóival ily szép eredményt lehetett elérni, ezért az érdem Kovács Antal plébánost és az ügybuzgó Kalauz János kántortanitót illeti meg.

A bérmálás napján fényes ebéd volt a plébánián, melyen 48-an vettek részt. Ott voltak a megyés püspök ur és udvari papjain kívül a kegyur képviselői, a dombóvári .és simontornyai esperesi került papjai teljes számban, a helybeli intelligencia és a hőgyészi értelmiség közül számosán. Szévald Móric főszolgabiró akadályoztatása miatt azonban az ebéden nem vehetett részt. Ugyanaz nap délután felkeresték szállásán a püspököt gróf Ap- ponyi Géza és családja.

Folyó hó 6-án bérmakörutját folytatva Szakályból Kurdra, 7-én ugyaninnét Döbröközre ment a püspök. Mindkét nap szállására Szakályba vissza: érkezett. Folyó hó 7-én este Hogy észre távozott, a hol gróf Apponyi Géza vendége volt, 8-án, azaz vasárnap a család házikápolnáiában a gróf gyermekeit bérmálta meg. Szakályból Kurdra Sörös József szolgabiró, Döbröközre Nagy István főszolgabiró, Hőgyészre Csukly Ignác községi jegyző kisérték az egyházfőt. Folyó hó 8-án délután ismét visszatért Szakályba s másnap reggeli fél 8 órakor Nagy István dombóvári főszolgabiró, valamint Csukly Ignác jegyző és a helyi elöljáróság több tagjának kísérete mellett Szakályból végleg eltávozott Gyula- Jovánczára.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— Az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet“ múlt vasárnap délután népes választmányi ülést tartott a róm. kath. ovoda nagytermében B o r s o d y Lajosné elnöklete alatt. A jegyzőkönyv hitelesítése után fölvettetett az a kérdés, hogy a pénztár gyarapítása szempontjából milyen mulatságot tartsanak. Elhatározta a gyűlés, hogy a folyó évi december hó 31-én szylveszter estélyt rendez műkedvelői előadással és symphoniával. — A műkedvelői előadás rendezésére R á c z József urat, a Symphonia vezetésére pedig Kecskés Elek urat kérik fel. A mulatság rendező bizottsága pedig áll Schmidt Imréné elnöklete alatt: B o- ross Gyuláné, Török Béláné, Kr.csmarik Pálné és dr. S p á n y i Leóné úrnőkből. — Ugyancsak ezen ülésen 60 frtot szavaztak meg a szegény iskolás gyermekek felruházására, — mely célra

özv. Thodorovits Lajosné, a nőegylet volt érdemdús elnöke 25 forintot adományozott, — Schmidt Oszkárné egyleti tag pedig Fáczán- kertből 1 frtot küldött; — mindkét adományozónak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a választmány. Továbbá határozatba ment, hogy az ősz folyamán két tea-estélyt rendez a nőegylet 1 korona belépődíjjal, melyek mindig vacsora után kezdődnek. A rendező-bizottság ugyanaz marad, mint a Szilveszteri mulatság alkalmával. — Több folyó ügy letárgyalása és pár segély megszavazása után az ülés feloszlott.

______________________________________5.

TÖ

RVÉNYKEZES. ___

A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzőit bűnügyek:

1899. évi október hó 31-én.

Vadhofer Lajosné ellen, lopás miatt.

Süveges Erzse ellen gyermekölés miatt.

Rohr Miklós és Rohr Henrik ellen, súlyos testi sértés miatt.

Kapp Péterné és Tóth Józsefné ellen vagyon- rongálás miatt.

Böröcz János ellen, súlyos testi sértés miatt.

Borbély István ellen emberölés kísérlete miatt. 1899. évi november hó 3-án.

Szabó Anna ellen, sikkasztás miatt.

Id. Fábián János, ifj Fábián János és Végh Mihály ellen, súlyos testi sértés miatt.

Ifj. Beda Péter ellen, súlyos testi sértés miatt.

R. Karácsony István és Ivánits István ellen, súlyos testi sértés miatt.

Kradancsis János ellen, vagyonrongálás miatt. 1899. évi november hó 4-én.

Borbély János ellen, gyújtogatás miatt.

— A dunaföldvári népzendiilés Folyó hó 26. és 27-én tárgyalta a szegzárdi kir. törvényszék az ismeretes dunaföldvári népzendülés ügyét. E hatalmas bünpörnek előzményét az képezte, hogy Jónás János és társai 1898. március hó 10-én kérvényt nyújtottak be az illetékes hatósághoz, a melyben 13-ára a szabadsajtó megvé- delmezése céljából körmenet megtartását kérelmezték. A főszolgabiró azonban eme kérelmet elutasította. Ennek dacára március 13-án a buzatéren hatalmas néptömeg verődött össze, a mely a hatóságokat illetlen szavakkal szidalmazta és a közrend ellen agitált. A zúgolódó tömeg a főszolgabiró és Mendina csendőrhadnagy figyelmeztetése dacára nem oszlott szét, hanem a karhatalomnak ellenszegülést tanúsított. Ekközben a gyorsan érkező csendőri segély már alig bírta feníartani a rendet. Bt- day Gyula szakaszparancsnok látva, hogy a tömeg nemcsak szavakkal, hanem tetdeg is ellenszegül, egy végső kísérlettel újra lecsendesiteni, megnyugtatni iparkodott a tömeget s midőn a tömeg ennek dacára nem akart szétoszlani, szuronyt szegezve, lassú menettel szorította vissza a tömeg zömét, a mi közben Zersa Mihály és Szili József a szenvedett szúrás következtében meghalt, mig többen megsebesültek. A tömeg erre lassan szétoszlott. A törvényszék a zendülők azon részét, a mely a hatósággal szemben nagyobbfoku ellentállást fejtett ki, hatóság elleni erőszak büntette miatt helyezte vád alá. Miimer Ferenc vezérlete alatt 89 dunaföldvári ember ült a vádlottak padján, a kik a főtárgyalás folyamán a zendülésben való részvétüket beismerték ugyan, de a tényleges ellenállást tagadták. Bevallották, hogy lelketlen izgatóknak ültek fel, a kikkel régóta összeköttetésben állottak. A két napig tartó végtárgyalás, a melyen Ágoston István kir. Ítélőtáblái biró elnökölt, folyó hó 27-én az estéli órákban ért véget. A kir. törvényszék a főcinkosokat, névszerint Mitiner Ferencet, Boglyas Istvánt, Vicsai Pált, Peszlényi Ferencet, Jónás Istvánt és Kolosvári Lajost hatóság elleni erőszak miatt négy-négy havi fogházra, mig a többieket, a kik csak csekélyebb részt vettek, egy-egy havi fogházra ítélte el. Az ítélet ellen a terheltek egy része felebbezett.