Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-15 / 42. szám
1899. október 15. TOLNA VAEME'JYS. 3. Őszi rendes közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta meg őszi rendes közgyűlését Döry Pál alispán elnöklete alatt, mert gróf Széchenyi Sándor főispán gyöngélkedése miatt az ülésen részt nem vehetett. A tárgysorozat első pontjánál, a 2°/0-os pótadó kivetése iránti javaslatnál Sass László bizottsági tag vitát provokált; a betegápolási alap tar- j tozásokra indítványozott 1 % pótadót nem szavazta meg s ezt az állam terhére akarta hárítani. Sass Lászlónak különban gondosan elkészített és szónoki lendülettel előadott felszólalásában nem v olt igaza, mert a nyilvános betegápolás költségeinek rendezéséről szóló 1898. évi 21. t. c. 15. §. világosan és imperative irja elő, hogy a törvényhatóságok tartozásaikat 1 év alatt kiegyenlíteni kötelesek, mely célra más alap hiányában a kincstár az állampénztárból nyújt a törvényhatóságoknak hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsönt. Ezen kölcsön törlesztésére kell az 1% pótadó. Kérte szétválasztani a házi pénztár hiányainak fedezésére szükséges l0/0-os pótadóra és a betegápolási tartozások fedezésére fölvett 1%-os pótadóra való szavazást. D'óry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Máthis Kálmán főszámvevő, Kovách S. Endre a 2°/0-os pótadó együttes megszavazása mellett szólaltak föl. Boda Vilmos és Csefkó Ferenc Sass László indítványát pártolták. A névszerinti szavazás megejtetvén, a 2°/0-os pótadót megszavazta 55 bizottsági tag, ellene szavazott 21, s igy a szükséges 2/3 többség meglevén, a 2°/0-os pótadó megszavazottnak jelentetett ki. Az alispán időszaki jelentését az állandó v. javaslatához képest tudomásul vették s ennek meg- felelőleg Buday Gyula, volt csendőr szakaszparancsnoknak itteni kiváló működéséért és érdemeiért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. A simontornyai járási szolgabirói állásra az egyedül pályázó Késmárky Dezső, V. aljegyzőt közfelkiáltással megválasztották, az igy megüresedett aljegyzői állást pedig a jövő közgyűlésen fogják betölteni. A közigazgatási bizottsági tagok közé újra megválasztották : Bernrieder Józsefet, Perczel Lajost, dr. Kramolin Emilt, Totth Ödönt és Jeszenszky Andort. A gyámpénztári pénzkészleteket a tolnamegyei takarék- és hitelbankban határozták elhelyeztetni 39 igen szavazattal egy nem szavazat ellenében. Az igazoló választmány elnökévé Sztanko- vánszky Jánost, helyettes elnökévé dr. Kramolin Emilt és Wosinsky Mórt választották meg, a bizottság tagjai az eddigiek maradtak. Az állandó választmányba Bartal Béla lemondása folytán nagy lelkesedéssel és zajos éljenzések közt Perczel Dezsőt választották meg. A borellenőrző bizottság tagjává, a lemondó Boda Vilmos helyébe Tóth Károlyt, állandó tiszti ügyészi helyettesül Török Bélát választották meg. Az üresedésben levő megyebizottsági tagok helyébe november 18-án fogják megejteni a választásokat- E célból több helyre közigazgatási tisztviselők küldettek ki a választások vezetésére. Kár ilyen officiumokkal terhelni őket, a midőn hivatalos dolgokkal különben is túl vannak terhelve. Özv. K'óvesdi Józsefné nyugdiját 2+ írtban, gyermekei neveltetési illetékét 9 frt 60 krban állapították meg. Dr. Lévai Dezsőnek Duna-Földváron vizgyógy- intézet fölállítása iránti kérelmét pártolólag terjesztik föl a belügyminiszterhez. Ismét vita indult meg az állandó választmány azon javaslatánál, hogy a szegzárdi Auguszféle árvaházban a gyámpénztári tartalékalapból 6 egyen- kint ióo frttal számított alapítvány létesittessék. Sass László és Csefkó Ferenc ellenezte az indítványt, mert különben is nagy terhei vannak már a tartalékalapnak. Az alispán alaposan megindokolt, a tartalékalap történetét és rendeltetését magyarázó beszédében ajánlotta az indítvány elfogadását. Ezen beszéde közben az alispán az elnöki széket a főjegyzőnek adta át. Az alispán a főispánt helyettesítve az elnöki székben is megmarad alispánnak és ezen minőségében ezezi helyről is korlátlanul megilleti őt a szólás joga. Névszerinti szavazás kéretvén, az alapítvány létesítése mellett szavazott 33 bizottsági tag, ellene pedig 12. A képviselőválasztok fuvardíjairól szóló szabályrendeletet elfogadták. A szabályrendelet ekként szól: Tolnavármegye területén, országgyűlési képviselőválasztás alkalmával, a választóknak a választás helyére való szállítása és visszaszállítása, ha a fuvarozást olyan egyén teljesiti, ki ugyanazon választókerületben választói joggal bir, vagy a ki ilyennek vele egy háztartásban élő hozzátartozója, a következőképen díjazható : A fuvardíj oda és vissza külön-külön számitott kilométerenkint 20 fillér, de összesen négy koronánál kevesebb és hat koronánál több nem lehet. Julius, augusztus, továbbá december, január és február hónapokban a fuvardíj kilométerenkint 30 fillér és összesen 5 koronánál kevesebb, 8 koronánál pedig több nem lehet. Minden megkezdett kilométer egésznek számítandó. Az itt megállapított fuvardíj csak olyan fogat után számitható, melyen a kocsison kívül legalább két választó szállíttatott. keresztül járhattam; nézzem meg csak a telek- könyvet. Meg is néztem s a mikor ez ügyben harmincadszor ott jártam : végre is — nem nekem adtak igazat. Erre golyószórómmal rögtön ostrom alá fogtam az úgynevezett palotát, sajnos azonban, puskapor híján sokra nem mentem. Ebben a rabszolga országban vadászjegy nélkül még puskaport se kaphattam s igy e durva erőszak ellen egészen védtelenül álltam. De nem volnék Ralph Boxer, ha nem tudtam volna magamon segíteni. Egy léghajót készítettem s most már ezzel járogattam ki a szőlőbe. Mikor igy egy alkalommal trágyát szállítottam, feltűnt nekem a léghajónak nehézkessége. Kitekintek hát a kosárból s elhihetitek, hogy a guta majd megütött! Ugyanis e célból, a lelóggó kötél végén megerősített horgonyba, a néhai indus törzsfőnök, a Kigyóbőrü Pipa özvegye, az én feleségem volt egész kényelmesen elhelyezkedve. Bizonyosan megleste felszállásomat és oly ügyesen kapaszkodott fel, hogy akkor azt észre sem vettem. Gúnyosan vigyorgott felém. — Ugy-e gazember, erre nem voltál elkészülve ? — Ördög bújjon beléd. Hát aztán Amerikából hogy kerülsz te ide ? — Bújjon beléd, te undok állat, te zsiványok alja te ! 4. New-York—Héráidban hőstetteiden s csatáidon kívül alig olvasni valamit. Könnyen megtaláltalak hát, he, he, he ! Ez egyszer meg voltam csípve ; arra, hogy még a levegőben is üldözzön, csakugyan nem voltam elkészülve. A méregtől majd megpukkadtam, a hajamat téptem, de ez mitsem használt. A szőlőhöz is már nagyon közeledtünk. Mit csináljak hát ? Együtt kössek ki vele ? Soha, inkább a halál ! Ha patron lett volna revolveremben, hát lelőttem volna, de fegyvertartási engedély híján még patront se kaphattam. De ezer scalp és krokodil! Egy mentő gondolat ; itt a zsebemben a scheffieldi bicska. A következő pillanatban a kötél el volt vágva s drága feleségem repült, repült — egyenesen a gazember szomszéd nyaka közé, a ki most is, az ördög tudja mi okból, szántogatott. Két szörnyű orditás hasította szét a levegőt — s utána csak azt láttam, hogy két halálos ellenségem palacsintává lapitva, terült el a földön. — God dam! — kiálték fel. így is jó, sőt még jobb. Boxer gratulálj magadnak. Egy csapásra két ilyen legyet! Le se szálltam többet, hanem egyenesen hazámba repültem vissza. De hogy mégis jó emlékeket hagyjak magam után, a velem hozott trágyát, a mit saját szőlőmnek szántam, a paksi homok- szőlőkre leszúrtam, c \r A felszámítás alapját a szabályrendeletbefoglalt távolsági adatok képezik. Ezen szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyás után azonnal hatályba lép s érvényessége egyelőre 1902. évi december hó végéig terjed; ha azonban ezen időpontig uj szabályrendelet nem alkottatnék, továbbra is hatályban marad mindaddig, mig az uj szabályrendelet életbe nem lép. A 85 pontból álló tárgysorozat többi pontját felszólalás nélkül elfogadták az állandó választmány javaslata szerint; ülés végén Késmárky Dezső, az újonnan megválasztott szolgabiró letette a hivatalos esküt, s az ülés 1 órakor az alispán éltetése mellett végződött. A baja—báttaszéki hid. A képviselőház keddi ülésén került tárgyalásra a szegedi kereskedelmi kongresszus kérvénye, a melyben a közép-dunai vasúti hid mielőbbi építését sürgetik az érdekelt tényezők. A tárgyalás során felszólalt a kereskedelemügyi miniszter és végre őszintén és komolyan nyilatkozott a kérdésről. A kereskedelmi miniszter nyíltan kimondotta, hogy még hosszú idő telik el, mig erről a hídról, mint komoly dologról lehet majd beszélni. Hegedűs miniszter beszédét, valamint Pichler Győző képviselőnek figyelemre méltó felszólalását a napilapok csak nagyon kivonatosan közölték, miért is mi alább szószerint közöljük a két beszédet. A kérvények tárgyalása során felszólal: Kőszeghy Sándor előadó: Az 1898-ban Szegeden megtartott kereskedelmi kongresszus kimondta határozatilag, hogy a Közép-Duna baja- báttaszéki áthidalása és a baja-báttaszéki összekötő vasút létesítése parancsolólag és elodázhatlanul szükséges; elhatározta a. kongresszus, hogy ebben az ügyben a ház elé kérvényt terjeszt. A bizottság azt javasolja, hogy a kérvény adassék ki a kereskedelemügyi miniszternek. Pichler Győző : A dolog csakugyan úgy van, a mint azt a szegedi kongresszus nagy tanácskozás után megállapította. Ez az ügy 30 év óta szerepel s e 30 év alatt ebben az ügyben oly sok Ígéret történt, mint más ügyben minisztériumok részéről még soha. Sőt tavaly, 1898-ban épen a jelenlegi igazságügyminiszter, Plusz Sándor is részt vett abban a küldöttségben, mely Bánjfy miniszterelnöknél tisztelgett és Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter elődje, báró Dániel Ernő is a leghatározottabban Ígéretet tett, valamint még a jelenleg is a kereskedelemügyi minisztériumban működő államtitkár szintén megjegyezte, hogy a Duna ezen áthidalása lehetőleg legrövidebb idő alatt be fog következni. A ház előtt levő emlékiratban részletesen ki van fejtve a kérdéses hid nagy fontossága és azon nagy kérdések, a melyek ezzel kapcsolatosak. E hid kiépítése, a mely már 27 év óta forog szóban, legnagyobb érdeke Tolna, Baranya, Csongrád és Bihar vármegyéknek. Iparuk és kereskedelmük fejlődése ezen hid építésétől függ és mig ez nem létesül, addig csak tengődnek, de nagyobb fejlődésnek nem indulhatnak. Ehhez csatlakozik az erdélyi vármegyék legnagyobb része, valamint Bács-Bodrog felső része. Az említett megyék e hid folytán direkt összeköttetésbe kerülnének egymással, továbbá Fiúméval. A kereskedelmi miniszter október 20. és 25-ike közt Fiumébe szándékozik menni az ottani kereskedelmi és ipari viszonyok tanulmányozására. Legyen szives azon alkalommal e kérdés tanulmányozására is időt forditani és meg fogja hallani maguktól a fiumeiektől, hogy ezen megyék nyersterményei, csak direkt összeköttetés utján, e hid utján és csak is a közlekedésnek ezen olcsóbbá tétele által juthatnak Fiumébe is a kivitelhez. A kérdés gerince az, hogy a szállítás ezen megyékből kétféle utón történik. Az egyik Gomboson át 100 kilométernyi kerülővel, a másik Budapesten át 120 kilométernyi kerülővel történik. Nagyon jól tudom, hogy e hid létesítése ellen Budapesten néhány nagyobb kiviteli cég foglal állást, azonban a miniszter urnák kötelessége azt mérlegelni, vájjon a főváros felé való folytonos centralizálása a forgalomnak éppen ezen vármegyék rovására nem ad-e sokkal kevesebb hasznot az országnak, mint ha arra is gondolunk, hogy a vármegyék és városok érdekeit is szem előtt tartva, azok forgalmát, kereskedelmét és iparát emeljük. Pozsonytól Budapest alsó részéig 240 kilométernyi ut van. Ezen utón 9 helyen van áthidalás, mig Budapesttől Újvidékig 460 kilométernyi utón, egyetlenegy áthidalási objektum sincs a Dunán. Ez tarthatatlan állapot, a melyen okvetlenül segíteni kell. Budapesten a folytonos panaszok folytán évenként nagy tanácskozmányok tartatnak a magyar államvasutaknál arról, hogy mig a gabonaforgalmat hogyan lehetne helyesen lebonyolítani. Ez a hid erre a lebonyolításra is a legjobb eszközt nyújtaná. Más előnye a sok közül még az is, hogy most 3400 üres waggont kell Budapestre hozatni a tranzitó- forgalom lebonyolítására, a melynek érdekében nem építtetik ki ez a hid, addig e hid kiépítése által, a nélkül, hogy a tranzitó-forgalom némi csökkenése
