Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-17 / 38. szám

Kajdacs.

Fényes közönség részvétele mellett tartatott meg folyó hó 11-én gyászos emlékű királynénkért az egyházmegyei hatóság által elrendelt requiem. Ott voltak többen a gróf Széchenyi, báró Jeszenszky, Stankovdnszky, Percsel, Bernrieder, Bezerédj és Cősjy'-családokból, a községi elöljáróság és hívek.

Úgy előző vasárnapon, mint a gyászmise alkalmával, a felkért hölgybizottság, a Stankovdnszky urhölgyek eszközölték a gyűjtést az «Örök-imádás» templomára, melynek eredménye 47 frt 68 kr lön.

___ TÖRVÉNYKEZÉS.______

A szcgzárdi kir. törvényszéknél végtárgyal ásni kitűzöd bűnügyek:

1899. évi szeptember hó 19-én.

Pollák Bernátné. uzsora véttsége miatt.

Csapó Bognár József és társa lopás miatt.

1899. évi szeptember hó 21-én.

Ifj. Elek János és 13 társa lopás miatt.

— A rossz asszony. Gazdag Jánosné szül. Tóth. Katalin férjével folytonos viszálykodásban élt; nem volt nap, a melyen férjével ellentétes nézete ne lett volna. Férje egy ideig tűrt, hallgatott, majd hevesebben kitört ellene, végre néhányszor el is verte. Gazdag Jánosné erre urát kiutasította kistengelici házából, — mire ez elhatározta s gyermekeinek tudtára is adta, hogy nejétől elvál. Mikor az asszony fiai utján erről értesült, ezzel sem volt megelégedve, — elhatározta, hogy férjét meggyilkolja. Folyó évi ápril hó 17-én délután kaszakővel kiélesitette nagy konyhakését; este lefeküdtek s mikor gondolta, hogy férje már alszik, felkelt, a gyertyát meggyujtotta, férjére rohant, állát felhúzta s két hatalmas vágást ejtett nyakán. Ezután megszökött s a kistengelici szőlők között elrejtőzött, a hol másnap a csendőrök elfogták. Most a törvény- széki fogházban ül s várja bűnös cselekményéért s rossz előéletéért az igazság sújtó kezét.

IRODALOM.

— A miiipar. A műipar és iparművészet jelszavai mind szélesebb körben hódítanak. A mi természetes is. A nagy művészetek nagy mestereinek alkotásait kevesen élvezhetik. Messze, idegen földeken, szétszórtan, gyűjteményekben vagy magányosok szalonjaiban állanak, hol hosszú és költséges út árán, s igy ritkán és keveseknek megközelíthetők. S az élet sivárságában folyton és egyre jobban szomjazzuk a szépet, a művészit, a mi lelkünket ne elfoglalja, hanem betöltse, ne munkára indítsa, hanem pihentesse, ne lenyűgözze, hanem fölemelje. Nem nagy dolgokban, drágaságokban kívánunk gyönyörködni, a mihez nem igen juthatnánk el, mindennapi dolgos életünkkel nem is férne össze egy külön nagy művészeti világ külön élete, élvezése, mert elvonna a gyakorlati élet mindennapi tennivalóitól. A mindennapi élet aprólékos eszközeit kívánjuk csinosakká tenni, összeolvasztva az ipar tevékenységét a művészet igényeivel. Szobánk, bútoraink, evőeszközeink legyenek csinosak, szép for- májuak. — Sok embernek van ily szép eszközökre szüksége, nem készítheti többé kézzel a művész, de ha sokfelé megoszlik a termék, a nagy választék nagy változatosságot is teremt. A villany és gőz modern ereje kínálja óriás hatalmát, hogy a művész mintáját megezerszerezze. Csak az eszköz s a termék nagy száma uj, az eszme régi, mint helyes törekvéseink legnagyobb része. A műipari cikkek legelső szerencsés kezű alkotói Hellas földjén éltek, de más szociális viszonyok között másképen dolgoztak, csak a gazdagok számára, puszta kézzel, csekély számú értékes tárgyat. De minden legkisebb eszközük is a művészi szem és gondos kéz nyomát viseli magán. Hogy a művészet menynyire érvényesülhet az ipar alkotásain, fényesen bizonyítja az a Lonorebusban őrzött remek korint- husi váza, melynek hű színes mását a Nagy Képes Világtörténet 37. füzete hozza. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyom- lay Gyula akadémikus. Egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján.

6.

_________________

— Az első fecske. A külföld olcsó kiadású regényvállalatainak az utóbbi esztendőkben nagyon megfogyott nálunk a hitele. Az olvasóközönség végre rájött az olcsóság nyitjára, észrevette, hogy azok a német regények, amelyeket potom áron vesztegetnek, tizenketted rangú irók termékei. Az ízlés és a kritika fejlődésének erre a fokára érve, a magyar irodalom barátainak jól esik konstatál- niok, hogy van egy magyar vállalat, amely olcsó kiadásban népszerűsíti a legjelesebb magyar és külföldi irók műveit. Annak az óriási erkölcsi sikernek, amelyet a Singer és Wolfner cég kiadásában megjelenő Egyetemes Regénytár immáron tizennegyedik évfolyamában elért, az a kritériuma, hogy a kiadók mesés olcsó áron, díszes kiállításban teszik népszerűvé a legjelesebb irodalmi termékeket. A tizennegyedik évfolyamnak most jelent meg a

18-ik kötete, ez is szép angol vászonkötésben. Az uj kötetben, amelynek Az első fecske a cime, Her- czeg Ferenc tizenöt novellája van. Herczeg Ferenc írásaira jelzőket pazarolni szükségtelen, az ő sajátosan élénk karakterisztikus és mindenek fölött magyaros elbeszélő modora ismeretes mindenki előtt. Ez az uj kötet is telve van az ő egyedüli kvalitásaival, amelyek olyan vonzóvá teszik minden Írásait. As első fecske ára egy korona.

KÖZGAZDASÁG.

— A közgazdasági előadó, Mayer F. Andor, a közigazgatási bizottság múlt kedden tartott ülésén közgazdaságunk állapotáról következő jelentést terjesztette elő : Az aratási munkálatok és kevés kivétellel a cséplés is teljesen be van fejezve. A termés a tavaszi kiváló szép reményekhez képest ez évben majdnem mindenütt nagyobb csalódást hozott, a mitől vármegyénk gazdái sem lettek megkímélve és a rendkívül jónak ígérkező termés a végeredményben csak mérsékelt középnek felel meg. Kalászos növényeink körül legrosszabbul sikerült a búza, a. mely a korai megdülés, rossz virágzás és a rozsda pusztítása miatt egészben véve csak gyengébb közép termést adott, ktr. ho'dankint mintegy 7 mmázsa átlaggal. A szem minősége is csak gyenge közép, — ellenben a szalma termés jó. A rozs úgy mennyiség, mint minőségre jobb a búzánál, és itt az átlaga 7-5 q. tehető. Az árpa és zab átlaga 8. q. körül áll. Az árpánál a szint illetőleg van a minőségben nagyobb kár. A zab minősége ellenben majd mindenütt jó. A burgonyát a peronospora általában ellepte, a szárt korán tönkre tette és nagyon valószínű, hogy e miatt a termés kisebb lesz. A tengeriben, a mely eddig általában jól állott, a most uralkodó hosszabb szárazság okoz károkat, A peronospora a szőlőn is általában fellépett, minthogy azonban ellene a rézsók oldata ma már majdnem mindenütt alkalmaztatik, jelentékenyen károkat nem fog okozni. Kisebb nagyobb mértékben a lisztharmat is általánosan fellépett, azonban nagyobb károk nem mutatkoznak általa. Szőlőink után ez évben már jelentékenyebb termés ígérkezik. A szem fejlődés tekintetében vissza van ugyan maradva, azonban kedvező időjárás esetén még nagyon sok javulhat. Szőlőink reconstruatiója az egész törvényhatóság területén örvendetesen halad, úgy amerikai alanyon, mint az európai honos fajokon. Az amerikai alanynyal és az ojtványokkal való bánásmódot a gazda közönség mind jobban elsajátítja és éppen ebből kifolyólag az újabb telepítések is mind jobban sikerülnek. A siker egyik lényeges feltétele, azonban a tiszta és az illető talajnak megfelelő fajú és lehetőleg az itteni talajon és climatikus viszonyok között termelt alanyvesszők alkalmazása. Ezek beszerzése kellene, hogy szolgáljanak a gazdaközönség részére a vármegye területén létesített szegzárdi, bonyhádi és gyönki állami szőlővessző termelőtelepek, a melyek a folyó évben már nagy mennyiségű vesszőt termelnek. Minthogy azonban ezen telepek vesszőterméseiből eddig a vármegye gazdaközönsége semmit, vagy alig valamit kapott, szőlőink sikeres felújítása érdekében első rangú kérdésnek tartom azt, hogy az ezen telepeken termett alanyvesszők és ojtványok, minthogy azok az itteni talaj és climaticus viszonyokhoz már nagyrészt adoptálva vannak, a vármegye gazdaközönségének bocsájtassanak rendelkezésére, és csak a mennyiben arra itt szükség nem volna, adassék az át az ország más vidékeinek. Ezek alapján vagyok bátor azon határozati javaslatot tenni, hogy a tek. közigazgatási bizottság a Nagy méltóságú töldmivelésügyi miniszter urat feliratilag megkeresni szíveskednék, hogy a jövőben a megye területén az állami szőlőtelepeken termelt amerikai alanyvesszők és ojtványok első sorban és kizárólag a vármegye területén lakó gazdaközönségnek adassanak el, és csak a mennyiben itt vevőre nem találna, adassék az az ország más részeibe. A köz- igazgatási bizottság az előadó javaslatának megfelelő fölterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez.

TOLNA VARMEGYE.

___________

— Pinceszövetkezetek megalakítása.

A földmivelésügyi miniszter a pinceszövetkezetek megalakításának kérdésével foglalkozó népies útmutatásra is egy alapszabály-mintát dolgoztatott ki. A szövetkezeti eszmének szőlő- és borgazdazágunk jövőjére kiható nagy fontosságát szem előtt tartva, a földmivelésügyi miniszter még a múlt évben pályázatot hirdetett e tárgyra vonatkozólag egy népies útmutatás megírására, melynek eredményekép adta ki az útmutatásnak magyarázó részét s ahhoz csatolva egy hivatalosan szerkesztett alapszabály mintát, amely pinceszövetkezetek létesítésének alapjául szolgálhat. Valamint a földmivelésügyi miniszter által f. évi junius hó 2-án megtartott értekezletben a szőlő- és bortermelés felvirágoztatásának legajánlatosabb módjául a termelőknek boraik helyes kezelésére a szövetkezeti alapon való egyesítést jelölte ki, a füzet arra szolgál, hogy főleg a kisgazdákat felvilágosítsa arról, hogy miként lehet módjukban a nagy kereskedelem kellő táplálására szolgáló egyenlően kezelt, egyforma minőségű nagy bortömeget előállítani. A szövetkezetek arra vannak hivatva egyrészt, hogy a termelőknek boraik jobb értékesítését biztosítsák s másrészt, hogy a kereskedelemnek gazdag forrásokat nyissanak, amelyekből a nélkül, hogy visszaélésektől tartaniok kellene, megnyugvással szereszhetik be készleteiket. Ezen útmutatás a törvényhatóságoknál, azok közgazda- sági előadóinál, az állandó gazdasági tudósítóknál, gazdasági egyesületeknél és a szőlőszeti és borászati szakközegeknél díjtalanul megszerezhető. A földmivelésügyi mieiszter felszólította a szőlőbirtokosokat, hogy a kinek eladásra szánt csemegeszőlő készlete van, azt jelentse be, Jiogy az kimutatásba foglalva, a csemegeszőlőt fogyasztó piacokon nyilvánosságra hozassák. A földmivélési miniszter felszólítására 148 szőlőbirtokos által bejelentett ösz- szesen l-7 millió kilogram csemegeszőlőről magyar, francia és német nyelven szerkesztett részletes kimutatást a a földmivelésügyi miniszter nagyszámú példányban megküldte a német birodalomban és az orosz birodalomban levő összes főkonzulátusnak és konzulátusainknak, a galíciai helytartóságnak s a bukovinai országos kormánynak azzal a felszólítással, illetőleg megkéréssel, hogy ezen csemegeszőlőkészletekre az ottani kereskedelmi kamarák, gyü- mőlcskereskedők, árucsarnokok, vendéglősök s a fogyasztó közönség figyelmét hívják fel. Gondoskodott egyszersmind a földmivelésügyi miniszter arról is, hogy az eladásra bejelentett ezen csemegeszőlő készletek jegyzéke a többi osztrák tartó» Hiányokban, valamint a hazában is kellően terjesztessék.

— Illat- és pipercszerek előállítására

belügyminiszteri engedélyre szükség nincsen, hanem iparigazolványra. Oly pipereszerek gyártása, melyek méregszereket tartalmaznak, tiltva van. (M. kir. kereskedelemügyi miniszter 1899. évi 28,310. sz. határozata.)

— Hüvelyesek lisztjével kevert lisztnek árulása egészségrendőri kihágást nem képez. Ezen cselekmény a mezőgazdasági termények hamisításáról szóló törvény alapján bírálandó el. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 1702. sz. határozata.)

— Állategészségügyi kimutatás. A földmivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek szeptember 5-án konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé.

Lépfene : D.-Földvár 3 u., Györköny 2 udv., Varasd 1 udvar, összesen 3 község 6 udvar.

Veszettség: Győré 1 udvar.

Himlő: Izmény 1 udvar.

Rühkér : Madocsa 1 udvar.

Sertésorbánc: Dunakömlőd 1 udvar.

Sertésvész-. Alsó-Nána 4 udvar, Báta 1 udvar, Bátaszék 1 udv., Bölcske 4 udv., Bonyhád 2 udv., Decs 1 udv., Döripatlan 3 udvar, Duna-Földvár 7 udvar, Eledény 1 udvar, Fadd 5 udvar, F.-Nána 1 udvar, Gindli-Család 2 udvar, Grábócz 23 udvar, Gyönk 5 udvar, Hant 14 udvar, Izmény 38 udvar, Kocsola 30 udvar, Kónyi 23 udvar, Medina 16 udvar, Miszla 1 udvar, Mözs 1 udvar, Nagy- Dorog 3 udvar, Nagy-Szokoly 10 udvar, Ocsény 1 udvar, Paks 1 udvar, Pálfa 14 udvar, Szálka 41 udvar, Szegzárd 1 udvar, Udvari 9 u., Uj-Dombovár 4 udvar, Zomba 24 udvar, összesen 31 község.

1899. szeptember 17.