Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-10 / 37. szám

37. szám. IX. évfolyam. Szegzárd, 1899. szeptember 10. Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 6 frt — 3 » — I » 50 . . 12 kr. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKEL? FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. (Jj Iliim mii perrendtartás. Igazságügyi reformjaink közül egyike a legfontosabb és legkiválóbb az 1896. évi XXIII. t.-c., a mely 1900. év január hó el­sején fog életbe lépni. Erre vonatkozólag 1898. évi szeptem­ber hó 1. napján 3300. sz. a. kelt bel- és igazságügyminiszteri rendelet értelmében az esküdtbiróságokról szóló törvény 1899. ja­nuár hó elsején, a büntető perrendtartás pe­dig 1900. évi január hó elsején lép életbe és ettől fogva megkezdik működésüket az esküdtbiróságok is. Uj bűnvádi perrendtartásunk szerint a bűnügyekben ítélkezni fognak a rendes bírák és ítélkezni az esküdtszékek. E tekintetben a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. t-c. és az esküdtbiróságokról szóló 1897. XXXIII. t.-c. intézkedik szabatosan, hogy mely bűntények felett ítél az esküdtszék és mely bűntények, vétségek és kihágások fe­lett a rendes bíróság. A meghonosittatni kívánt esküdtszéki intézmény ezúttal csak a nagyobb főben­járó bűntényekre vétetett alkalmazásba, úgy hogy pl. a mi törvényszékünknél a hiteles statisztikai adatok szerint kimutatott ama bűntények száma, a melyek esküdtszék alá fognak tartozni a legrosszabb esetben többre, mint húszra nem terjedhet ki. így tehát mi- nálunk évenként legfeljebb 20 esetben lesz esküdtszéki tárgyalás. Ezen esküdtszéki intézmény uj jogokat, de egyszersmind uj kötelességeket is fog háritani a polgárokra, birákra, ügyészekre és ügyvédekre. Az uj jog és hatáskör első sorban azon kötelességet rója a polgárokra, mint esküdtekre, birákra, ügyészekre és ügyvédekre, hogy az ide vonatkozó tör­vényt, miniszteri rendeleteket ismerjék és tudják, mert csak igy tételezhető fel az, hogy az esküdtbiróság azon feltételnek és kívánalomnak meg fog felelni, a melyet a polgárok legfontosabb jogai feletti bírásko­dása tőle megkövetel. De másrészről kötelessége azon polgá­roknak, kik az esktidti tisztet fogják gyako­rolni, hogy azok ne csak a törvényes, de a társadalmi igazságoknak is ítélkezésükben hű kifejezői legyenek, mert nem a törvény lesz az irányadó kizárólag Ítéletük kimondásánál, hanem a társadalmi igazság, mely tiszta lelkiismeretükben nyer kifejezést. Azért az élő lelkiismeretük lesz minden egyes eset­ben azon factor, a mely a bűnöst büntetni, ez ártatlant felmenteni lesz hivatva. Aminő szép jog, éppen olyan nehéz kötelesség, hogy mindenkor a társadalmi igazságoknak megfelelőképpen legyen al­kalmazva. Abban a hitben és reményben vagyunk, hogy itt nálunk az esküdti hivatást telje­sítő polgárok ezen polgári hivatás teljesíté­sében azon magaslaton fognak állani, hogy a saját tiszta lelkiismeretükkel a társadalmi és törvényes igazságokkal ellenkézésbe jutni soha nem fognak és befogják bizonyítani, hogy azt a bírói tisztet, a melyet a tör­vény reájuk ruház tiszta, önzetlen becsü­lettel és odaadó, kitartó buzgalommal fog­ják érvényesíteni úgy, hogy teljesen meg vagyunk nyugtatva e tekintetben, hogy a mi megyei törvényszéki esküdtszékünk kö^ telessége teljesítésében az országban az el­sők közé fog tartatni. Mindenesetre nagy és fontos kötelessé­gek várnak az esküdtszéki intézménynél az ügyészségre és az ügyvédségre, mert a vád és a védelem mikénti teljesítésétől sok fog függni, hogy minden egyes esetben a tár­sadalmi igazság érvényesüljön. A vád és védelem fogja leginkább irá­nyítani az esküdtek meggyőződését és a melyik szellemileg erősebb lesz, minden­esetre nagy befolyást fog gyakorolni, hogy melyik oldalra dűljön az igazság. Ez az intézmény fogja próbára tenni az ügyészi és ügyvédi kar tehetségét s ez az intézmény fogja nevelni és kiképezni az ügyészségi és az ügyvédi kart. Itt fogjuk látni és tapasztalni, hogy az eddigi bűn­TARC A. A húr nem pattan ... A húr nem pattan ketté a lanton — Csak foszladozva, lassanként szakad, Az évek szegik szárnyát a dalnak És nem egy ellen fájó pillanat! Lassan hanyatlik mélyebbre szárnya, Halála csöndes, fájó. szomorú, Úgy vész el színe mint a virágé, Mikor közeleg az őszi ború. Úgy pártolnak el a rím, a dallam, Mint az álmok, ábrándok csendesen, Mint ahogy a szivet cserbe hagyja A tavasz, a mámor, a szerelem. VESZELEI KÁROLY. Megismételt szerelem. — Amerikai elbeszélés. — Irta: Mister Check. Tom Black szolga volt John Kneedeep ban­kár londoni váltó-üzletében ; Kitty Kurt pedig a bankár családjánál szobaleányi minőségben volt al­kalmazva. Tom mindössze huszonkét tavaszt látott, s erős tagbaszakadt legény volt; Kitty pedig még nem töltötte be a tizenhetedik évét, s meg volt áldva akkora szépséggel, hogy a hatalmas millio­mos bankár reá veté savószinü szemeit. Kitty vörös hajának egyetlen szálával úgy megkötözte Kneedeep ur vastag kezeit, hogy nem tudta duzzadt erszényét s bankjegyekkel telt szek­rényeit védelmezni és igy eshetett, hogy a fiatal ártatlanság könyökig vájkált gazdája pénzében. Tom eljegyzett mátkája volt Kittynek; mi sem természetesebb tehát, mint hogy eleinte nem jó szemmel nézte a bankár udvarlását, de midőn neki is jutott a jóból és minden vasárnap old whiskit ihatott töméntelen mennyiségben, beletörő­dött a dologba. És ez igy tartott Kitty 19 éves koráig, a midőn Kneedeep urat megütötte a guta. Jól meg­ütötte szegényt, mert iilő helyében elköltözött a másvilágra. A szerencsétlen esemény alkalmával csak Kilty volt otthon. Szegény leány nagyon megijedt, de lélek­jelenlétét még sem vesztette el annyira, hogy a bankár tárcáját hamarosan magához ne tudta volna kaparitani. A tárcában pedig volt vagy 10,000 font bankjegyekben. A jó leány, a ki gazdájának szomorú elhunyta felett sűrű könnyeket hullatott, sirva kereste fel Tom urat, a ki midőn megérté a helyzetet, lecsapta a seprőt, a melylyel a pultokat tisztogatta, karon- fogta Kitty-t, s eltűnt vele a City ködbe borult utcáin. Tom és Kilty Kneedeep ur temetését már nem nézhették végig, mert egy Amerika felé vitor­lázó gőzös első osztályú kajütjében — pénzüket olvasták. Az összekerült szerelmesek New-Yorkban telepedtek meg, s urasan éltek. Tom mindennap berúgott, Kitty pedig udva- roltatott magának, s a mellett, hogy mindennap összeverekettek, a pénz is veszedelmesen fogyott. Egy szép napon arra virradtak, hogy Knee­deep ur pénzéből már csak 5 —6 ezer dollár ma­radt, a többi elúszott a költséges mulatságok révén. Tom bűnbánó arcot öltött; Kitty könnyezett, s arra határozták el magukat, hogy dolgozni fog­nak, farmerek lesznek. Tom vett egy jó erős fejszét, egy tarisznyát és fűrészt; Kitty összepakolta a könnyen szállítható holmit, s igy felszerelve elindullak Illinois renge­tegei felé. Egy év múlva már ott találjuk a hűséges párt a farmon, a mint megfeszített erővel küzdenek az élettel. Farmuk csinos és lakályos, a jólét min­denütt szembeötlő; Tom még most is hatalmas legény, s Kitty soha sem volt ily szép. Vasárnaponként, mikor a szomszédok messze területről összesereglettek a rengeteg erdő szélén álló bolt körül, a mely egyszermind korcsma is volt, Kiity volt a mulatság királynője és Tom volt a leglegyőzhetetlenebb ivó. A szép asszony vörös haja széjjelbomlott a szilaj táncban, Tom pedig a tele pohár mellől az italtól elbutult szemekkel nézte, mint pirul ki tűzvörössé élete társának hófehér arca egy-egy durva farmer csók után.

Next

/
Thumbnails
Contents