Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-03 / 36. szám

1899. szeptember 3.

TOLNA VARMEGYE.

5.

azonban ezt meghatalmazásból tette; ellenben a másik aláírás valódiságát most is fentartotta. Tekintve, hogy Haász András tagadja, miszerint vádlott a névaláírást meghatalmazásából eszközölte volna; ifj. Stamm János pedig kétségtelenül beigazolta, hogy az ő neve hamisan íratott a váltóra ; tekintve, hogy a szakértői vélemény mind a két neheztelt aláírásban vádlott kézvonásait fedezte fel, a kir. törvényszék Vátzot 1 évi börtönnel sújtotta.

— Nem mindegy. I(j. Eiring János, gyönki lakos, lisztet akart Müller nevű szomszédjától venni; ezt azonban nem találta otthon. Ekkor azt gondolva, hogy «hiszen mindegy, akár feljön velem Müller a padlásra, akár magam hozom le onnan a lisztet, úgy is megfizetem neki», felment a padlás ajtajáig. Ezt azonban zárva találta. Eddig csak mindegy volt, de most következett a nem mindegy. Ugyanis vallomása szerint próbálgatni kezdte kinyitni, s addig próbálgatta, a mig a lakat le nem feszült; el is vitt 6 frt ára lisztet. Arra azonban már nem volt ideje, hogy szomszédjának bejelentse, mily módon vett tőle lisztet, mivel a csendőrök elfogták. A liszt belekerült 6 havi börtönbe.

— Drága ostorszijak. Tóth Menyhért, dombóvári lakos 21 darab ostorszijat lopott ismeretlen egyéntől. Vád alá helyeztetett, azonban a végtárgyalásra nem akart megjelenni; a csendőrségtől letartóztatva állíttatott tehát elő. Tekintettel arra, hogy lopás miatt már 5-ször volt elitélve, a törvényszék a 21 drb ostorszij ellopását 2 évi fegyházzal s 5 évi hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével sújtotta. Vádlott ezen Ítélet hirdetése alatt mint egy őrült fejéhez kapott, néhány percnyi gondolkozás után azonban mégis kijelentette, hogy az ítéletben megnyugszik.

— Hatóság elleni erőszak. Ferencs József községi végrehajtó 1898. december 6-án megjelent Hernyó József helybeli lakosnál, hogy 64 frtnyi adóhátraléka miatt megzálogolja. A mint azonban Hernyó Józsefné észrevette, hogy a végrehajtó a rendőrökkel feléjük tart, becsukta lakásának ajtaját. Ferencz József, miután a felszólítás, hogy az ajtó kinyittassák, eredménytelen maradt, elküldött lakatosért; ez ki is nyitotta az ajtót. Ekkor Hernyó Józsefné a kinyitott ajtó elé vetette magát s *rab lók, kutyák, élhetetlen zsiványok» kifejezésekkel illette a végrehajtót s a rendőröket, sőt kannát, széket is igyekezett a rendőrökhöz vágni, — a melyeket azonban elszedtek tőle. A férj, észrevevén neje vergődését, fejszével a kezében előlépett e szavakkal: «megmutatom kutyák, hogy nem viszitek el» s a rendőrökre rohant. — Ezek a fejszét ugyan kicsavarták kezéből, de a zálogolást csak délután lehetett csendőri fedezet mellett eszközölni. Hernyó József és neje e tettük miatt hatóság elleni erőszak büntette miatt vannak vád alá helyezve. Ez ügyben a végtárgyalás szept. 14-én lesz.

— Ismét a váltó. Sokszor tapasztaluk már, hogy a magyar ember mily könnyelműen jár el a váltóügyletekben, — de nem használnak a keserves tapasztalatok, még mindig játszik e fontos és szigorú hitelpapirral. — Hoi~váth József, jómódú bölcskei gazdát felkérte .jó barátja, hogy Írjon alá egy váltót, mint kezes. Horváth alá is irta, de József helyett «Istvánt,« fia nevét irta. Vád alá helyezték magánokiraikamisitás büntette miatt. —■ Megtörve, sírva állott a kir. törvényszék előtt. A bírák megkönyörültek rajta, s elfogadván azon védekezését, melyet fia is megerősitt, — hogy szóbeli meghatalmazás következtében vitte véghez panaszolt cselekményt, — felmetitették. Kir. ügyész felebbezett.

— A megvert csősz. Vörös Péter és Vörös János nagyon szerettek a tilosban járni. Sós János mezőőr szépen figyelmeztette őket, hogy ez nem jól van igy. De mit nekik a csősz, mit a törvény! Azért is tovább űzték kedvtelésüket, — sőt midőn a csősz eléjük került, úgy elkezdték ütlegelni, hogy többé nem látta volna meg e fényes napvilágot, hacsak a szemtanuk segítségére nem sietnek. A íia'al bűnösök 6—6 heti fogházzal sujtatlak.

IRODALOM.

— A Magyar Hirlap a «törvény jog és igazság» jelszavát már közel tiz év előtt, megjelenése első napján zászlajára irta. Szabadelvű volt a szó magasabb értelmében, annélkül, hogy pártszemponttá tette volna valaha a szabadelvüséget. És demokrata volt kezdettől fogva mind mostanig.

A mi az országnak s a közügynek érdeke, annak a Magyar Hirlap meg nem vesztegethető szószólója. A mi a magyar hazaíisággal összeütközik, azt a Magyar Hirlap kérlelhetetlenül üldözi, leleplezi. Teljes függetlenség minden irányban, a szabad szólás és a vélemény nyiit kimondása minden esetben, mindenkivel szemben : ez az az alap, az az erősség, a melyen a Magyar Hirlap épült. Politikája első sorban magyar és hazafias. Szép- irodalmi része a magyar irók szinejavát foglalkoztatja. A rovatok épp oly változatosak, a mily megbízhatók a Magyar Hirlap-ban. A Magyar Hirlap minden igaz ügyet oltalmába vesz és igy az egyes emberét is. A ki bizalommal fordul jogos panaszával a Magyar Hirlap-boi, az mindenkor megtalálja benne őszinte és önzetlen védőjét. Önzetlenség az eszményi célokért való fáradhatatlan küzdelemben: ez a Magyar Hirlap programmjának egyik sarkalatos pontja. Munkaerői élén Jókai Mór áll, a kinek neve már magában is a legnagyobb tisztesség és a leghatalmasabb irói erőt jelenti. A lapnak kezdettől fogva Fenyő Sándor a szerkesztője, a kit úgy a politikai, mint minden más téren a legjobb irói erők vesznek körül. S a Magyar Hirlap egész sereg kedvezményt ad előfizetőinek állandóan. Ezek közt legértékesebb a rég híressé vált karácsonyi ingyen album, a mely mindenkor eseménye a magyar irodalomnak. Ezt a lap minden előfizetője teljesen díjtalanul kapja meg karácsonykor. A «Magyar Hirlap» könyvalakban közli regényeit, úgy hogy könnyen be lehet kötni. Legnagyobb írónk, a magyar irodalom atyamestere, Jókai Mór állandóan csak a «Magyar Hirlap»nak irja szépirodalmi dolgozatait, gyönyörű regényeit, a melyek közül még ez év folyamán ismét megkezd egy rendkívül érdekeset. A Magyar Hirlap minden előfizetőjének készséggel felel bármely kérdésére a szerkesztői üzenetek rovatában. Kedvezményes áron áron adja továbbá a gyönyörűen illusztrált «Francia Divatlapot» s a «Kis Világ» cimü pompás gyermeklapot. A Magyar Hirlap előfizetési ára félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr.' Előfizetni lehet Budapest, V.. Honvéd-utca 4. sz. alatt, a Magyar Hirlap kiadóhivatalában.

KÖZGAZDASÁG.

— A tolnamegyei gazdasági egyesület múlt vasárnap délelőtt Jeszenszky Andor el- j nöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen résztvettek: Altdorfer Lipót, Bernrieder József, Fór dós Dezső, Peresei József, ifj. Pleszky Antal, Sass László, Simontsits Elemér, Sztankovánszky János, Vizsolyi Ákos és Vilcsek Sándor.

Az ülés bő tárgysorozatából kiemeljük, hogy az egyesület véleményt alkotott a cséplőmunkások és vállalkozók, valamint a gazdasági segédmunkások jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvény- javaslat tárgyában.

Véleményt alkotott továbbá a gazdasági mun- kásközvetitésről kiadott kormányrendelet ügyében.

Elhatározta, hogy a mezei munkásügy javítása érdekéből inditandó akció előkészítése végett értekezletre fogja egybehívni a vármegye gazdaközönségét.

Elhatározta, hogy a népies gazdasági téli előadások rendezésében részt vesz, s az ez irányú tervezet és költségvetés elkészítésével az elnökséget bízta meg.

A szegedi gazdasági kiállitás megnyitásánál az egyesület képviseletére Bernrieder József és Molnár József egyesületi titkár kérettek föl.

Elhatározták, hogy az egyesület pártoló felirattal támogatja a temesmegyei gazdasági egyesületnek a földmivelésügyi miniszterhez intézett abbeli fölterjesztését, hogy a budapesti gabonatőzsdén, mint szokványbuza csakis magyar búza legyen jegyezhető, s a kötések folytán csakis ilyen legyen szállítható.

Pártoló felirattal támogatja a temesmegyei gazdasági egyesületnek a tűz- és jégkárbiztositások állami kezelése érdekében a földmivelésügyi miniszterhez intézett feliratát.

Az egyesület tagjai sorába fölvétettek: Forster Zoltán vármegyei I-ső aljegyző és Blascsok Gyula gazdatiszt.

— A míg a tanoncszcrződés fennáll,

addig a munkaadó tanoncának a betegsegélyző pénztárnál való biztositására kötelezendő ; a mennyiben azonban ezen kötelezettségének eleget nem tenne, az ezen mulasztásból származó összes törvényes következményeket viselni köteles. (A m. k. kereskedelemügyi miniszternek 1899. évi 15.189. számú határozata.)

— A mélitartás a rendes birtokhasználati joghoz tartozván, az annak érvényesítésével másoknak okozott károk magánjogi utón a kir. bíróságok előtt érvényesíthetők. (M. kir. belügyminiszternek 1899. évi 62,391. sz. a. kelt határozata.)

— Felhívás az erdőbirtokosokhoz. Azok az erdőbirtokosok, kik az 1879. évi XXXI. t.-c. 165. §-ában megjelölt kopár és futóhomok területek beerdősitése végett a jövő 1900. évben az állam részéről csemetékben ingyen részesülni kívánnak, felhivatnak, hogy ebbeli, 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat, annak megjelölésével, hogy mely község határában, hány kát. hold nagyságú, mely talajnemhez tartozó területet, mely fajból való és hány éves csemetékkel óhajtanak beültetni, s továbbá, hogy a csemeték mely cim alatt, mely vasúti állomásra és a jövő év tavaszán vagy őszén küldendők-e, a fo’yamodó lakhelyének pontos megjelölése mellett, az illető kerületi kir. erdőfelügyelőségnél, legkésőbb folyó évi december hó 15-ig annál is inkább adják be, mivel később beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek.

A kopárok erdősítésére adandó csemeték termelési, kiemelési, csomagolási s a vasúthoz való szállítási költségeit az országos alap fedezi és csupán a gyorsáruk szerinti szállítási dijat, melyre nézve a hazai vasutak mérséklést engedélyeztek, — viseli az átvétel alkalmával a jelentkezett erdőbirtokos. Figyelmeztetnek egyúttal az erdőbirtokosok, hogy a mennyiben a rendezésre á'ló csemete mennyiség megengedi, a vágás területek felújításához is fognak adományoztatni csemeték, még pedig azon kis- * és közép birtokosok részére, kik kis terjedelmű és csekélyebb jövedelmezőségű erdejük feiitartásához szükséges csemetéket a saját területükön és költségükön termelni nem képesek, ép úgy mint a kopár területek erdősítésére ingyen, a nagybirtokosok részére pedig a csemeték árának, vagyis kerü- költségének megtérítése mellett. Kelt Budapesten, 1899. évi augusztus hó 10-én. A földmivelésügyi m. kir. miniszter.

— Utazási kedvezmények a szegedi mezőgazdasági országos kiállitás látogatói részére. Tudvalevőleg a m. kir. államvasutak igazgatósága a szegedi mezőgazdasági országos kiállítást látogató csoportos kirándulók részére olyforma kedvezményt engedélyezett, hogy a m. kir. államvasutak összes vonalain az I ső osztályon II. osztályú, a Il-od osztályon Ill-ad osztályú s a Ill-ad osztályon fél IH-ad oszt. vasúti jegygyei utazhatnak a csoportos kirándulók. A magyar kir. államvasutak igazgatóságának legutóbbi elhatározása folytán a szegedi mezőgazdasági országos kiállitás megtekintésére Szegedre utazó csoportos látogatók kedvezményes utazásához szükséges igazolványokat nem csak a kiállítási iroda, hanem a gazdasági egyesületek és gazdakörök elnökségei is kiállíthatják.

Az igazolványok felmutatása ellenében fogják az egyes állomások jegypénztárai a kedvezményes utazási menetjegyeket kiszolgáltatni.

— Lódijazás. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 1000 korona és Tolna vármegye közönségének 1000 korona adományából Tolna vármegye lótenyésztési bizottsága folyó évi szeptember hó íj-én délelőtt 10 órakor Hogy észen lódijazás t rendez. Dijaztatnak, I. tenyészkancák csikóval és pedig : egy 200 koronás, két 100 koronás, öt 60 koronás, hét 40 koronás és tiz 20 koronás dij kerül kiosztásra. II. 3 és 2 éves saját tenyésztésű kanca csikók : (Fedeztetési jegy, vagy községi bizonyítvány előmutatandó,) Kiosztatik : egy 150 koronás, egy 100 koronás, két 60 koronás, öt 40 koronás és hét 20 koronás dij. A 3 és 2 éves esi-