Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

TOLNAVARMEGYE. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A tolnamegyei ev. ref. tanitó-egye­sület múlt kedden tartotta közgyűlését Szegzár- don Papp István mórágyi lelkész elnöklete alatt; az ülésen Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő is részt vett. Zsoltár eléneklése után Papp István igen szép imát mondott s azután tartotta meg elnöki megnyitó beszédét. A gyűlés tárgyai körül fölem­lítjük, hogy Dely Gyulának «A tanítók házáról és az Eötvös-alapról» szóló értekezését Ferenczy bölcs­kei tauitó olvasta fel; Bocskár Ferenc őcsényi ta­nító pedig az évzáró vizsgálatokról értekezett. Mind­két felolvasást tetszéssel fogadták. Vita Ferenc gerjeni tanító indítványára elhatározták, hogy az egyesületnek a nagykőrösi convictusban levő ala­pítványát megyénk érdemdús tanfelügyelőjének, Ti­hanyi Domokosnak nevéről nevezik el, s hogy a szeptember 12-én tartandó 30 éves jubileumán tes­tületileg tisztelegnek nála. Az egyesület belépett az Eötvös-egylet alapitó tagjai közé 100 írttal s az összes tanítókat felhívja az egyesületbe való be­lépésre. Gyűlés után a kaszinóban társasebéd volt, melyen több felköszöntőt mondtak. — A tolnamegyei községi és körjegy­zők egylete múlt szerdán tartotta évi közgyűlé­sét Szegzárdon a vármegyeház gyüléstermében Kerbolt István egyleti elnök vezetése alatt. Az egylet 90 tagja közül csak 15 jelent meg, Kurz Vilmos árvaszéki elnök pedig vendégként vett részt a gyűlésen. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül fölké­rettek Küknél Ferenc és Várkonyi Iván. Az elnöki jelentést, mely az egylet életében fölmerült fonto­sabb mozzanatokat tárgyalta, Klimes Antal egyleti főjegyző olvasta fel. Az egyleti számadások meg­vizsgálása s a költségvetés megállapítása után kö­szönetét szavaztak Apponyi grófnak, hogy a jegyzői majális megtartására területét átengedte. A millen- náris évnek a jegyzői nyugdíjba kétszeresen leendő beszámítására vonatkozó határozat közlése alkalmá­ból D'óry Pál alispánhoz köszönő küldöttséget fog­nak meneszteni. A központi jegyzői egyletnek a telekkönyvi közjegyői kényszer tárgyában benyúj­tandó feliratát támogatni határozták. Más megye­beli jegyzői egyesületek indítványait s a központi jegyzői egylet alapszabályait tudomásul vették. A kponti jegyzőegyesület ez évj rendes gyűlésére Ker­bolt Istvánt, Hesz Pált es B.ereczk Istvánt kűldötték ki. A hátralékos tagsági 'dijak behajtását s behajthat- lanokL leírását rendelték el. Bolgár Kálmán állami anyakönyvi felügyelőnek a jegyző-anyakönyvveze­tőkhöz intézett, elismerő levelét köszönettel fogad­ták s ezt testületileg fogják vele közölni. Indítvá­nyozták továbbá, hogy az egyleti taggyüjtés érde­kében mozgalmat fognak indítani. A vármegyeház termének átengedéséért pedig az alispánnak mon­danak köszönetét. 1899. augusztus 27. __________________ TÖ RVÉNYKEZÉS. ___ A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1899. évi augusztus hó 29 én. Szekeres Bálint g. o. emberölés; Paprika Sándor s. t. sértés; Kulcsár József sikkasztás; Höss Sándor és társai lopás ; Büki Lajos h. e. erőszak miatt. 1899. évi augusztus hó 31-én. Tóth Ferenc lopás; ifj- Könczöl Mihály h. e. erőszak; Farkas Józsefné rágalmazás; Berger Mór sikkasztás miatt. 1899. évi szeptember hó 2-án. Vörös Ferencné csalás; Koch János lopás; Szőke Istvánné lopás; Tóth János és társai s. t. sértés miatt. — — A leány bftne. Luft Borbála, 19 éves cselédleány, gyenge volt és nem tudott ellent- állni a férfi csábitó szavának. — Erezte, hogy anyává lesz. A mint azonban nem tudott az erköl­csi törvény követelményeinek eleget tenni, ép úgy nem riadt vissza a jogi törvény tilalmainak meg­sértésétől. Szabadulni akart magzatától. Akadt is ördögi tanácsadója Éppel Éva, 36 éves asszony személyében, kinek ajánlata szerint, iszonyú kínok árán elvetélte terhét. A kir. törvényszék, tekintettel vádlottak alacsony fokon álló műveltségére, bün­tetlen előéletére és töredelmes beismerő vallomá­sukra, a btk. 92. §-ának alkalmazásával, mindkettőt 3 havi fogházra Ítélte. A Ítélet jogerős. T A N Ü G Y. — A szegzárdi főgimnázium 1899/900. tanévre vonatkozó értesítése a következő : A magánvizsgálatok augusztus 30-án, a ja­vító, pótló és felvételi vizsgálatok pedig augusztus 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. A tanulók felvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott folyamod­ványra a tanév két első havában a tankerületi fő­igazgató, ezentúl a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter engedheti meg. Azoknak, a kik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananyag­ból vizsgá’atot kell kiállniok. A gimnázium első osztályába csak oly növen­dékek vétetnek fel, kik életük kilencedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános nép­iskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első ízben iratkoznak be az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyítványu­kon kívül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványu­kat is tartoznak bemutatni, a 12 évesnél idősebb tanulók pedig ujraoltásukat igazolni. A felvételre minden tanuló személyesen és ! atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. A felvétel (beiratás) alkalmával minden ta­nuló fizet : felvételi dij címén 4 frtot, az ifj. könyv­tárra és az évi értesítőre 1 — 1 frtot, összesen 6 frtot. — Ezen dijak fizetése alól senki sem ment­hető fel. Az évi tandíj 30 frt, mely négy részletben fizethető, u. m. az első részlet október 15., a má­sodik december 1., a harmadik március 15. és a negyedik május 1-ig. A kik ezen határnapokig nem tesznek eleget kötelezettségöknek, az iskolát többé nem látogathatják. Szegénysorsu és jó magaviseletü tanulók, ha jeles vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandíj elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamod­ványok az intézeti igazgatóhoz cimzendők és nála adandók be. — Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15-,ig a második felében február hó 15-ig. — Értesítés. A szegzárdi á. s. k. polgári fiúiskolában az 1899—1900-ik tanévben a tanulók felvétele szeptember hó 1—4. napjain délelőtt 8— 12-ig történik. Ugyanazon napok délutánjain ejtet- nek meg a javító- és felvételi vizsgák. A beiratásra megállapított időn túl szeptem­ber 15-ig csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vehetők föl a tanulók. Első felvételre a tanulók csak szülőik v. he­lyettesei kíséretében jelenhetnek meg, v. kötelesek születési-, iskolai és ujraollási bizonyítványukat be­nyújtani. Az első osztályba csak oly tanuló léphet, ki életének 9. évét betöltötte és az elemi népiskola IV. osztálya számára megszabott ismeretekben kellő jártassággal bir, s ezt bizonyitványnyal vagy föl­vételi vizsgával igazolja. Iskolai illetékek: Beirási dij 2 frt, tandíj 8 frt, könyvtár és nyomtatványok dija 1 frt, nyugdij- illeték 15 kr és hitoktatási dij 2 frt. Ebből fize­tendő behatáskor 9 frt 15 kr és február hó 1-én 4 frt. A francianyelv tanítási dija a jelentkezők számá'ól tétetik függővé. Tandij elengedésben részesülhetnek oly szor­galmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénysé­güket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy ennek he­lyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez címezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló bizonyítvány és egy évnél nem régibb keletű sze­génységi bizonyitvány. A kérvény bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal van ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles. Élégtelen osztály- jegygyel biró tanuló kérvénye nem vétetik figye- lembe. Szegény tanulók jó bizonyitvány alapján tanszerekben és tankönyvekben is nyerhetnek segélyt. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyermekeik szálláshelyeinek megválasztásában az igazgató kellő útmutatással szolgál és szívesen megfelelő és megbízható szállástadó családokat. — A szegzárdi polgári leányiskolában a beiratások szeptember hó 1-től 8 áig tartatnak mindennap délelőtt 9-től 12 óráig az igazgatói iro­dában. E napok délutánjain tartatnak meg a felvé­teli-, javító-, pótló- és magán vizsgálatok. A polgári leányiskola I. osztályába azon ta­nulók vétetnek fel, a kik legalább 9. évüket betol- j tötték és az elemi iskola 4. osztályáról jó bizonyít- j ványt képesek felmutatni, vagy a bizonyitvány hiá- | nyában felvételi vizsgálatot tesznek, a melyen be- { igazolják, hogy az elemi iskola 4. osztályában ta­ni tottakat értik és tudják. Felsőbb osztályba alsóbb osztálybeli bizonyít- j vány alapján léphet a tanuló. Az elemi iskola 5. osztályából a polgári isk. 2. osztályába, a 6. osztályból a polg. isk. 3. osz­tályába csak azon esetben vehető fel a tanuló, ha tantárgy kölönbözeti vizsgálat kiterjed a polg. 1. 5. isk. 1. illetve 2. osztályának minden tantárgyára. E vizsgálatról érvényes osztálybizonyitvány nem állittatik ki; ez csupán itt képesít a megfelelő osz­tályba való belépésre. Szeptember hó 8-tól 16-ig az igazgató csak alapos indokolás mellett veheti fel megkésett ta­nulót, azontúl csak a kir. tanfelügyelő adhat a fel- \ ételre engedélyt. A polgári leány iskolában az egész évi tan­dij 8 frt, beiratásidij 2 frt, hitoktatásidij 2 frt, könyvtári- és nyomtatványidij 1 frt, tanító nyugdíj­alap dija 15 kr. E dijakból 9 frt 15 kr a beiratáskor fizetendő, 4 frt pedig január első hetében. Szegénysorsu jó viseletű és szorgalmas tanulók tandijelengedésben részesülhetnek. A tandijelengedés iránti kérvények a községi iskolaszékhez címezve a bizonyitványnyal együtt a beiratás alkalmával nyújtandók be az igazgatóhoz. Kiváló jó magaviseletü és szorgalmas tanulók tankönyvekben is nyerhetnek segély Francia nyelv oktatásáról egész évre 10 frtot fizetendő. Felvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg. A felvételnél felmutatandók a növendékeknek születési-, iskolai- és ujraoltási bizonyítványa. A vidéki szülőknek gyermekeik szálláshelyeinek megválasztásánál készséggel szolgál útmutatással | az igazgatóság. — A Májcr-Árlow-féle ny. joggal felru­házott elemi fiú- és leánytanintézetben az 1899— 1900. tanévre a beiratás szeptember 1—3. napján történik. A rendes előadás 4-én kezdődik. Beira- tási dij 1 frt, liitokt. dij a róm. kath. növendékek­nek egész évre 1 frt, az ev. ref. növendékeknek 2 frt. A havi tandij az I. és II. osztályban 2 frt 50 kr, a III. és IV. osztályban 3 írt, az V. és VI. osztályban 3 frt 50 kr. Francianyelvért egy hóra 1 forint. — Egy jó taukönyvecske hagyta el is mét a sajtót Kiammer Vilmos szegzárdi könyv- kereskedő és kiadó buzgalmából. Ez Tolnavárme­gye összes népiskoláiban igen célszerűen használ­ható «Általános Népiskolai Földrajz, mely immár negyedik kiadásban jelenik meg. Ez a tanköny­vecske a népiskolai földrajz tananyagát teljesen felöleli s a III. osztályban a megye ismertetésétől a IV., V. és VI. osztály tananyagát is magában foglalja. A tankönyv irói Horváth Ignác és Kál­mán Károly szegzárdi tanítók a legújabb viszonyok és követelményeknek megfelelőleg e tankönyvecs­két újra átdolgozták. Szívesen ajánljuk az iskolai hatóságok becses figyelmébe. Mutatványpéldány- nyal a kiadó Krammer Vilmos készséggel szolgál, Budapesti levél. A századvég legnagyobb sikerei a villamoság korszakalkotó találmányának értékesítésében nyer­nek kifejezést. A villamvilágitás, a villamos közle­kedés, a villamos haj tó-erő a gyáripar és gazda­sági gépek üzemben tartására, rendkívül előnyöket nyújtanak minden lekintetben. A fővárosban a vil­lamos vasút forgalma megkezdésének tiz éves ju­bileuma augusztus elején volt: a villamos vasutat követte nem sokára a villamvilágitás, majd az erő­hajtás alkalkalmazása is, úgy hogy most már alig van nagyobb köz-, sőt magánépület, sőt gyár-, vagy ipartelep, hol nem a villamosság szolgáltatja a világítást vagy erő-hajtást s a villamos vasút keresztül-kasul szeli a fővárost és kellemes össze­köttetést biztosit a szomszédos nyaraló-telepekkel és falvakkal. Mindezek előállitásának érdeme leg­inkább a Siemens és Halske czéget illeti, mely vi­lághírű ezen a téren s hazánkban igen sok helyen rendezte be a villamvilágiiást is, a legfényesebb si­kerrel, mi az általános bizalmat elnyerve, hódí­totta meg egymás után a közvéleményt mindenütt a villamosság alkalmazásának. A Siemens és Halske czég telepe Budapesten. Kerepesi-ut 21. sz. alatt tervezeteket és költségvetéseket kívánatra díjmen­tesen készít és küld. <iA magyar aszfaltbányák gazdasága» cím­mel igen érdekes közlemény jelent meg Gonda Béla jelesen szerkeszett «Műszaki Hetilapjában, mely bizonyára érdekli t. olvasóinkat is, tehát átvesszük a következőkben : «A magyar kir. földtani intézet a biharmegyei aszfaltbányákat beható vizsgálat tár­gyává tette s a kiküldött főbányatanácsos és bánya- főgeológus kimeritő tanulmányából következő köz­érdekű adatokat vesszük : A «Magyar aszfalt rész­vénytársaság» bányái Felső-Alsó-Derna és Bodonos község határában fekszenek, a hol az aszfalt elő­fordulás eddig csak részben van feltárva. A feltárt területen mintegy 105 millió métermázsa aszfalt anyag van megállapítva, melylyel mintegy 381 négyszögméternyi terület volna aszfalt burkolattal ellátható. Mély fúrásokkal konstatáltatott, hogy a fentieken kívül még átlag 6'5 méter vastag rétegű előfordulás van, mely egyelőre kinem fejezhető, de a fenti mennyiséget mindenesetre túl haladja — A «Hazai aszfaltipar részvénytársaság» bányái Tataros község északkeleti részén fekszenek s azok­ban átlag 25 méter rétegben mintegy 75 millió métermázsa nyers aszfaltanyag állana rendelkezésre,

Next

/
Thumbnails
Contents