Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

1899. augusztus 27. TOLNAVÁÍtMEGYE. landó katonaságot fog kapni, ami a város for­galmának emelésére jótékony hatással lesz. Szerdán reggel távoztak tőlünk a ka­tonák egy heti itt tartózkodás után. Kivo­nulásuk alkalmával a zenekar szép magyar darabokat játszott, s búcsúzva, Isten hozzá- dot integetve masíroztak Kölesd felé. Gya­korlatuk nehezebb és kellemetlenebb része csak ezentúl következett, mert most már pusztákon, falvakban fognak tanyázni s min­den kényelemről jó időre le kell mondaniok. A mi csöndes városunk pedig egy heti mozgalmas, vidám élet után ismét vissza­esett csöndes állapotába. Jó ideig nem lá­tunk ismét ennyi katonát utcáinkon, melynek életet, elevenséget adtak a folyton jövő­menő hadfiak, kik ittlétük alatt a kereske­dők, iparosok körében is szép forgalmat csináltak, sok női szívben pedig mozgalmat idéztek elő. A legkellemesebb emléket hagyta hátra a tisztikar is intelligens közönségünk köré­ben ; mert valóban lovagias, udvarias és előzékeny magatartást tanúsítottak minde­nütt ; kitűnő és fáradtságot nem ismerő táncosoknak, kellemes társalgóknak s finom udvarlóknak bizonyultak. Térzenéjüket min­dig olyan elegáns közönség hallgatta, melyet máskülönben semmi alkalom sem tud Szeg- zárdon egybehozni. Udvariasságukat a mi közönségünk is előzékenységgel viszonozta s igy a legkellemesebb harmóniában tellett el az az egy hét, amit körünkben töltöttek. Erzsébet királyné emléke. Mária Valéria főhercegnő védnöksége alatt a fővárosban országos bizottság ala­kult, mely áldott lelkű királynénk emléké­nek kegyeletes megörökítése végett egy fényes templom létesítésére országos gyűj­tést rendez. E célra már főrangú hölgyeink majd százezer forintot gyűjtöttek össze. Vármegyénk területén a gyűjtésre gróf Széchenyi Sándorné szül. D'óry Natália ő Excellentiáját, a nemes célok lelkes párt­fogóját kérték fel, ki megyénk intelligens közönségéhez a következő felhívást bocsá­totta ki: élt. — Direkte ő végette kellett Bergernek üzleti összeköttetésbe lépni a görög Istenek étel és ital- szállitójával. — (Nektárt az Engl-féle borpincéből hozattak !) Szóval az a hölgy egy mithologiai alak volt. Bele szerettem! ügy szerettem őt, mint még ed­dig senkit, kivéve egy mármarosi nagynénémet, a ki minden hónapban küld egy pár forintot. — De ez nem tartozik a dologhoz ! Szerettem azt a nőt és elhatároztam magamat, hogy vagy a Balatonba ugróm fejjel lefelé, vagy megszökünk mind a ketten : fejjel lefelé! Ekkor egy erős kéz megragadta a torkomat és igy szólt: — «Hozzon egy spricert! És én rohantam a konyhába és szórakozott fővel szóltam a szakácsnénak : — «Egy adag uborkát!» Én uborkát adtam és pofont kaptam azzal a megjegyzéssel, hogy máskor ha spricert kérnek ne hozzak uborkát! — Általános volt a panasz. A vendégek nem voltak megelégedve a kiszolgálás­sal. — Persze én voltam az oka ez általános elé- gületlenségnek. — Othelló és Stern Izsák is pa­naszkodtak Bergernek, hogy a mióta én vagyok a pincére, azóta nem tudnak káláberezni. — Csak Uff király hallgatott, mert ő nyert. Sőt a mint később megtudtam a mithologiai hölgy férjnél van s a férje nem más mint UíT király, legjobb szerepeim egyike. El voltam keseredve ! Egy szép napon megtört a szivem. Ketté­tört, mint egy kifli! — Megjelent ugyanis Berger, hogy nem használhat tovább. Menjek Isten hírével! „ Soha nemzet nem mutatta ki jobban rajongó szeretetét királynéja iránt mint a magyar, most egy éve gyilkos kézzel kimúlt Erzsébet királyné emlékének kegye­letes megörökítése körül kifejtett áldozat- készségével, midőn alig egy hónap alatt milliót meghaladó összeget gyűjtött össze szobrára s azóta számos más alakban sietett nemzetünk kegyeletét kifejezni. A nemzet hálás kegyeletét bizonyára legmagasztosabban fejezi ki az a fenn- költ eszme sugallta mozgalom, mely sze­retett királynénk dicső emlékére és lelki hasznára az ország szivében Budapesten egy fényes templom építését tervezi. Az e czélra alakult s Mária Valéria főherczegnő védnöksége alatt álló országos bizottság Tolnavármegye területére engem bízott meg az e czélra országosan meg­indított gyűjtés vezetésével. Azon kérelemmel fordulok tehát Czi- medhez: hogy mellékelt számozott ivén is­merősei körében e lélekemelő nemes czélra adományokat gyűjteni kegyeskednék. Járuljon ehhez vármegyénknek is min­den lakója, ha csak fillérrel is, hisz a Mindenható, kinek örök imádását és ki­engesztelését czélozza e gyűjtés, a legcseké­lyebb adomány értékét is magas hatványra emeli az adakozó szándékóival. A központi bizottságnál történendő elszámolás czéljából feltétlenül kérem a gyűjtőivet a befolyt összeggel folyó évi november végéig hozzám Nagy- Doroghra beküldeni. Nagy-Borogh, 1899. augusztus 20. Sz,óf Szócficnyi Sándoz-ná, mint a tolnavármegyei gyüjio-bizottság elnöke. Hírek. — Személyi hir. Selz József kir. tör. elnök, f. hó 23-án szabadságáról megjött, s a törvényszék vezetését átvette Ágoston István kir. tábl. bírótól. — Szent-lstván napján a szegzárdi belvá­rosi templomban ünnepi isteni tisztelet tartatott, melyen Wosinsky Mór esperes fungált. A misén Ez vo!t a lesujtás! Elkergetnek, elrabolják tőlem az irigy emberek ezt a szép és nemes mes­terséget, a pincérséget 1 És a mi a legborzasztóbb, nem láthatom többé a mithologiai fürdőző dámát, nem lehetek többé az ő libegő-lebegő közelében. Egyenesen a Balatonhoz siettem ! A vizbe- ugrás módszerét választottam ! A megszökést nem tartottam lovagias dolognak Uff király iránti te­kintetből sem, a legjobb férj a világon. Rohantam a nagy, végtelen Balatonhoz. A Balaton mérges lehetett, mert zöld volt 1 Orkánok dühöngtek, a szél süvített, és a sirályok jaj vészé- keltek. — A fürdőkabinok legintelligensebbikének tetején állott egy öngyilkosjelölt: én ! — E vég­zetes pillanatban magam előtt láttam pincérségem élettörténetét és később a mithologiai hölgyet! — «Oh mithologiai hölgy, Isten veled !» — ez volt utolsó sóhajom. — Ekkor csendesen imád­koztam. Imádság után meglehetős zajosan behuny­tam szemeimet. És most : egy-kettő három ! Beleugrottam a vízbe. Brrrr ! Rettenetes hideg volt és szemte'e- nül zöld. A hullámok beljebb sodortak, már alig értem fenéket ...............egy darabig evickéltem . . . . s azután, azután a legnagyobb hidegvérrel múltam ki ! Tehát meghaltam ! * * * Hirtelen felébredtem ! Körülnéztem, hogy nem-e vagyok a Balaton fenekén ! Legnagyobb meglepetésemre ágyban találtam magamat! részt vettek az itt tartózkodott tisztikar küldöttsége, a megyei és állami hivatalok, elöljáróság, testüle­tek, s nagyszámú ájtatos közönség. Isteni tisztelet j alatt a templomi énekkar igen szép egyházi éne- } keket adott elő. Délután 6 órakor a katonaság a | Garay-téren térzenét tartott, az újvárosi ifjúsági egylet pedig a Mutschenbacher-féle kerthelyiségben aratási ünnepélyt. — Bátaszéki magyar alapítványi hely. Ő Felsége a király a bécsi Theresianumban megüre­sedett Mária-Terézia-féle bátaszéki magyar alapít­ványi helyet nagyjeszeni báró Jeszenszky Andornak adományozta. — Uj postafőnök. A szegzárdi posta- és távirdahivatal főnökévé Acs Vendel ne­veztetett ki Nagy-Kanizsáról postafelügyelői minőségben; az uj főnök állását folyó hó 29-én foglalja el. — Brósáq köréből. Osztrich Mihály, bony­hádi kir. járásbiró f. hó 20-án, Várnái János, ta- másii kir. járásbiró pedig f. hó 14-én kezdte meg évi rendes 6 heti szabadságát. — A 44. gy. ezred 12 százada Kaposvárról, illetve Attaláról, miként tudósítónk Írja, folyó hó 21-én délben vonult be Dombóvárra saját zenekara kíséretében. A katonákat csakhamar elszállásolták és miután aznap harcászati gyakorlatokat nem tar­tottak, a délutáni órákban megélénkültek az utcák. Este Döry József udvarában y26 órától 1/28-ig ját­szott a zenekar. D'óry József 5 drb tízest nyújtott át a karmesternek elismerése fejében. 22-én 5 óra­kor reggel Döbröközre indultak a 44-esek. — Államsegély. A közoktatásügyi miniszter a kocsolai r. kath. elemi iskolánál a II. és III. ta­nítói fizetésnek 400—400 forintra való kiegészíté­sére 90--90 forint évi államsegélyt engedélyezett. — Tanítói lelkigyakorlatok. A r. kath. ta­nítók lelkigyakorlalain Pécsett vármegyénkből részt- vettek: Bors József paksi, Mányok Ferenc szakcsi, Kryps Ferenc mucsii, Saághy Ferenc kisvejkei, Nemes Győző, Éber Márton és Sándor szegzárdi, Pápay Géza bátaszéki, Lindauer Ádám czikói, Kresz János kisdoroghi, Róth Alajos paárii és Egri Béla I zombai tanítók. A lelkigyakorlatokat Pater Flódung József jézustársasági atya vezette. A szent elmél­kedések folyó hó 25-én reggel fejeződtek be szent­áldozással és «Te Deum«-mal. — A csendőrseg köréből. A honvédelmi mi­niszter Horváth József m. kir. csendőr őrmester, bátaszéki örsparancsnokot O Felsége a király leg­magasabb születése napja alkalmából kiváló szor­galmának és a közbiztonság szolgálat terén kifej­tett tevékenységének elismeréséül pénz jutalomban részesítette s nevezett őrmesternek a jutalom folyó hó 18-án ünnepélyes kihallgatásnál adatott át. — Adomány a múzeumnak. Mehrwerth Fe­renc, szegzárdi kereskedő, törvényszéki kereske­delmi ülnök, a vármegyei múzeumnak néhány rit­kább praeperált tengeri halat és esi lag alakú ál­latot; D'óry Dénes főrendiházi tag Cseh Julianná­nak 1799-ben készült 2 drb selyemhimző mintáját, Boross Sárika az újvárosi templom ablakfestmé­nyei négy krétarajzát és Barlakovics Béla volt egri érsek selyemhimzésü arcképét; Hauszknecht Ferenc pedig egy szárcsabőrből készült dohány­zacskót ; báró Jeszenszky László ur öt ládában mintegy kétezer kötetre rugó nagybecsű könyvtá­rát megküldötte a múzeumnak, a könyvek között igen sok becses régiség van, sőt találkozik köztük elég ritkaság számba menő is; továbbá Hesz Pál tamásii jegyző 105 drb ezüst dénárt és 4 drb ezüst tallért; Márton Kálmán Bátaszéken talált igen szé­pen fentartott Antoninus Pius féle pénzt; Szabó Péter őcsényi lakos egy bronzkorbeli agyagorsó- gyöngyöt ajándékoztak. — Kisasszonynapi táncestély Szegzárdon. A szegzárdi kaszinó szeptember hó 7-én, csü­törtökön este, táncestélyt rendez. — Az estély bi- zonnyára népes lesz és jól fog sikerülni, mert a szegzárdi búcsúra a vidéki intelligencia is be szo­kott látogatni városunkba. — A közönség nagyobb szórakoztatása és mulat.atása érdekében az igaz­gatóság ez alkalomra tombolát is rendez. — Házasság. Puskás József dombóvári vas­úti hivatalnok folyó hó 15-én tartotta Kocsolán es­küvőjét Huszár Ottilia kisasszonnyal F.-Leperdről. A házasság polgári kötését Lenthy Mihály anya­könyvvezető végezte, ki szép beszéddel üdvözölte az uj házaspárt. Az egyházi szertartást a meny­asszony fivére végezte. _____________________________________3.

Next

/
Thumbnails
Contents