Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-20 / 34. szám

1899, augusztus 20.

___________________

— A pécsi egyházmegye köréből. Hetyey Sámuel püspök a bellyei uradalom kegyuraságihoz tartozó lőcsi plébániajavadalomra, Frigyes főherceg bemutatása alapján, Erős Károly valpói segédlelkészt nevezte ki plébánossá, Gadó Sándor lőcsi adminisztrátort pedig hasonló minőségben Viljevoba küldte. Segédlelkészi minőségben áthelyeztetlek: Masson Lipót viljevói adminisztrátor Slijvosevczibe, Heckenberger Konrád pécs-budai külvárosi káplán Valpóra első segédlelkésznek, Horváth Mihály Mohácsról Pées-Budai külvárosba, Zsivkó Mihály Eger- ághról Mohács-belvárosba, Ábrahám István pécs- városi hitoktató székesegyházi karkáplánnak, Frey János Bátaszékről Szigetvárra. Végül Szabó Dezső szigetvári segédlelkészt Pécsre városi hitoktatónak hívta meg a főpásztor. Augusztus 21., 22. és 24. napjatn papszentelés lesz Pécsett. A megyés püspök áldozárokká fogja szentelni Földes Dezső, Jakab Béla és Lajos Gyula végzett teológusokat és két ferencrendi növendéket; azonkívül szerpappá szenteli Fehér Ferenc végzett papnövendéket. A föl- szentelendők közül Jakab Béla a budapesti tudomány-egyetemen hallgatta a teológiát. — Fran- csics Nándor máriagyüdi házfőnök helyébe, a ki a pécsi zárdába tért vissza, Kimmel Kamii pécsi rendi áldozárt nevezte ki a provinciális gyűdi házfőnökké.

— Esküvő. Schneider János vármegyei számtiszt folyó hó 22-én esküszik örök hűséget Pakson Takács Mariska urhölgynek, Takács Gyula ottani városi jegyző leányának. Násznagyok lesznek Stann István szegzárdi építész és Haypál Benő, budai ev. ref. lelkész.

— Gyalogdandár-gyakorlatok. A 61. gyalogezred dandárgyakorlatai folyó hó 25. és 30-adika között vármegyénkben tartatnak meg s a dandárparancsnokság értesítése szerint a következő helységekben körülbelül az alább elsorolt számban fognak elszállásoltatni. Augusztus 25-én Gyönkön 80 tiszt, 1800 ember és 310 ló. Augusztus 25-én Hő- gyészen 80 tiszt, 2000 ember és 40 ló. Augusztus 26. és 27-én Gyönkön 70 tiszt., 1750 ember és 150 ló. Augusztus 26-tól 29-ig Nagy-Székelyben 90 tiszt, 2150 ember és 160 ló. Augusztus 28-án Sár-Szt.-Lőrinczeti 70 tiszt, 1750 ember és 160 ló. Augusztus 29-én Simontornyán 70 tiszt, 1750 ember és 160 ló.

S Inez azonnal a Worth-féle küldeményről kezdett beszélni, mintha mi sem történt volna. Én pedig elmerengve néztem szép feh ér nyakát, melyről a rizspor apró lemezekben porladozott s begurult a kivágott ruha alá.

Révedezésemből a baloldali szomszédom rázott fel, egy ismeretlen világfi s gúnyoló természetű ember, a kit alig ismertem.

— Szerencsés ember, — súgta a fülembe — a szép Inez avanceokat ad önnek.

— Hogy-hogy ? kérdeztem kissé bosszankodva.

— Nos, nem mesélte el önnek a megható históriát a férje hűtlenségéről hét héttel az esküvő után ? Ezt teszi mindig ha valakit megakar kaparintani.

Már épp eiutasitólag akartam válaszolni, mikor Inez ismét felém fordult s a legszokottabb társalgási hangon igy szól:

— Miről is beszéltünk éppen ?

S mivel egyikünk sem emlékezett, elmerültünk a legutóbbi prémiére birálgatásába.

Az étkezés végeztével a csendes dohányzószobába vonultam s havannaszivarom füstjében gyönyörködve, meglehetősen szomorúan gondoltam át az épp most történteket s hallottakat.

Nem, ez a nő még sem szerencsétlen. Ebből a nőből kiveszett minden érzés. Hiszen még a saját szégyenével sem átallott kacérkodni!

Vagy talán mégis csalódtam ? Tán csak játszott velem, hogy igaz érzelmét leplezze ?

Eldobtam a szivart s visszatértem a társasághoz, hogy Inezt felkeressem.

Sehol sem találtam. Végre, mikor a homályos télikertbe lépek, látom, a mint egy széles levelű muza árnyékában pihen egy karösszéken. Nincs egyedül; vállafölé hajol bizalmasan X. ur, az ismert, a rettegett roue ; a férfi faunaica majdnem a hölgy füléhez ér, a mint hevesen suttog.

És Inez ? — O mosolyog.

TOLNAYÁHMEGYE.

— Nagy-Boldogasszony napja. Múlt kedden a magyarországi katholikusoknak nagy ünnepjök volt. A mi belvárosi templomunk búcsúja is erre a napra esik. Boldogasszony, Máriának, Krisztus

j anyjának, Magyarország védasszonyának neve. A 1 hagyomány szerint — mint azt Toldy «Magyar szentek legendája» cimü munkájában olvashatjuk ■ — Gellért tanácsolta a magyaroknak, hogy Szűz Máriát Boldogasszonynak nevezzék. Boldogasszony napját a magyarok mindig kiváló tisztelettel ünnepelték, mert Szt. István hazánkat Boldogasszony országának nevezte és halálos ágyán azt a bol- dogságos Szűznek ajánlotta. A régi magyarok zászlóikra, kardjaikra alkalmazták a képét, sőt pénzeiken is látható, innét a máriás elnevezés.

— Hymen. Hayt Ferenc okleveles gazdász eljegyezte Csathó Alajos keszthelyi polg. isk. tanár leányát — Csathó Ervinát.

— A szegzárdi kaszinó táncestélyén

tegnap nagy és előkelő közönség vett részt; az itt időző tisztikar és önkéntesek majdnem teljes számban megjelentek a pompásan sikerült estélyen, mely kitűnő hangulatban a hajnali órákig tartott. Az estélyen a katonazenekar is közreműködött.

— A dunántúli evangélikus egyházkerület folyó évi közgyűlését szeptember 6-án Kőszegen tartja meg Gyuráiz Ferenc püspök és Nádossy Kálmán legidősebb esperességi felügyelő elnöklése alatt. A gazdag napirend tárgyai közül kiemeljük a következőket: szeptember 6-án reggeli 9 órakor gyászistentisztelet néhai szentmártoni Radó Kálmán egyházkerületi felügyelő emlékezetére. Berzsenyi Dezső világi főjegyző lemondása s esetleg uj főjegyző választása. Intézkedések az egyházkerületi felügyelői állásnak választás utján leendő betöltésére. Az egyetemes gyűlésre az egyházkerület részéről küldendő képviselők megválasztása. Püspök évi jelentése s számos folyó ügy elintézése. Radó Kálmán örökébe előreláthatólag Solymosi Ödön báró fog megválasztatni.

— Városi állatorvos. Szegzárd város állatorvosává Kilián Ottó balassagyarmati állatorvos választatott meg s állását a múlt héten már el is foglalta.

— Kitüntetett tolnamegyei iparos. Csira Sándor bátaszéki mézes-bábos és viaszgyertya öntő iparost az 1899. évben Parisban tartott országos iparkiállitáson kiállított versenyképes és kitűnő készítményeiért a biráló bizottság nagy arany érem és díszoklevéllel tüntette ki, s ugyancsak ezen iparost az 1899. évben Londonban rendezett nemzetközi iparkiállitason a biráló bizottság kitűnő minőségű s felette Ízléses, versenyképes készítményeiért az érdem jutalmául egy rendjellel (Ehren kreiz) tisztelet kereszt, nagy aranyérem és díszoklevéllel tüntette ki, a kitüntetéseket a napokban kapta kézhez a nevezett iparos.

— Aratási ünnepély. A szegzárd-ujvárosi kath. ifjúsági-egylet ma délután a vasút mellett levő Mutschenbacher- féle kertihelyiségben aratási ünnepélyt rendez. A szavalatokkal, énekkel, tánccal egybekötő t mulatságra belépti dij a kerthelyiség baloldalára 30 kr, jobbra 20 kr ; diák- és gyermekjegy 10 kr. Katonáknak őrmestertől lefelé 10 kr.

— Végrehajtó választás Bátán. A lemondás folytán megüresedett irnokvégrehajtói állásra f. hó 12 én Kustár Géza csataalji lakos választatott meg.

—- Véres kardpárbaj folyt le folyó hó 15-én Gyönkön a szőlőhegyek között. Grosc/i Károly István közigazgatási gyakornok és Quittner Bertalan adótiszt állottak egymással szemben mint ellenfelek. A párbajt a legenyhébb feltételek mellett vívták s eredményeként Grosch István Quittnert hátán megsebesítette. A párbajozók előtte való napon a kö- lesdi vendéglőben akartak megverekedni, de a csendőrség neszét vette a dolognak és szétugrasz- totta őket. A bűnügyi feljelentés a kir. ügyészségnél van.

— Zendülés Kalaznón. Kalaznón nagy a nyomor és elégedetlenség. Egész kis kör alakult, a melynek célja a társadalmi felforgatás. Lelketlen izgatok szitják az elégedetlenség tüzét, a melyet csak állandó csendőri készenlét tud elnyomni. A bujtogatókat feljelentették a hatóságnál.

______________________________________3.

— Színészek Szegzárdon. Jeszenszky Dezső J színigazgató társulata múlt csütörtökön kezdte meg

előadásait Szegzárdon. Első előadásul a «Mozgó fényképeké cimü vígjáték került színre igen csekély közönség előtt, a mit talán a zenés takaró- dónak lehetett tulajdonítani. A szereplők közül ezúttal kiváltak: Pécsy Anna, Erdélyi Kornélia, Tábori Emil, Miklósy Gábor és Szaday Ferenc; a többi szareplők is élvezhető alakítást nyújtottak s a csekély számú közönség elég jól mulatott az ügyes vígjátékon. Pénteken, a király születése napján, díszelőadásul a «Gyurkovits leányok» cimü hírneves vígjátékot akarták színre hozni, de egyik főszereplő megbetegedése miatt a «Mozgó fényké- pek»-et ismételték meg csekély számú közönség előtt, mely azonban teljesen meg volt elégedve az előadással, mert az előző napinál is jobban sikerült.

— Segédjegyző választás. Az apari körjegyzőségben rendszeresített segédjegyző-anyakönyv- vezető helyettesi állásra Horváth Zoltán választatott meg.

— Eljegyzés. Kümmel Frigyes baranyaszent- lőrinczi máv. tisztviselő eljegyezte Szegzárdról özv. Boda Aladárné leányát, Jolánkát.

— Száz éves iskola. A csurgói ev. ref. főgimnázium a jövő hó 14-én ünnepeli fennállásának százesztendős fordulóját s ekkor avatja fel újonnan épült palotáját. Az intézet már idősebb száz esztendőnél, alapítása egybe van nőve a hires Georgikon és a Festetich grófok nevével. Hosszú időn keresztül a horvát határszélen bástyája volt a magyar nemzeti eszméknek és hazafias missziókat teljesített. Ódon falai között irta meg Csokonai Vitéz Mihály hires Dorottyáját és Lilla dalainak javát. Az ünnepélyre, melyen a közoktatásügyi kormány vezetője is jelen lesz, nagyban folynak az előkészületek s az igazgatóság ez utón is meghívja az intézet összes volt növendékeit.

— Házasság. Ternyei Ármin, a dombóvári takarékpénztár főkönyvelője folyó hó 20 án tartotta esküvőjét Kolliner Irma kisasszonynyal Bécsben a Turnergasse-i izr. templomban.

— «A simontornyai lövész-egyesület» folyó hó 13-án tartotta III. és utolsó dijlövészetét, a tagok nagyszámú jelenléte mellett tiszteletdijat nyert Bereczk István, I. dijat Várkonyi Imre II. d. Persa Sándor, III. d. Máder Béla, IV. d Fehét Kálmán, V. d. Novotny Viktor, VI. d. Glatz Sámuel. Vigasz dijat Tény Emil. A futó özábrára kitűzött dijat pedig Seydel Domokos nyerte.

— Papi gyűlés. A külső somogyi ág. ev. lelkészek folyó hó 16— 18-án tartották évi rendes gyűlésüket ez évben Gyönkön.

— Változás a táviratok küldöncdijánál. A kereskedelmi m. kir. miniszter a távirda-hálózaton kívül eső helyekre szóló táviratok kézbesítési dija tárgyában a következő rendeletet adta ki:

A távirdahálózaton kivid eső helyekre szóló táviratok kézbesítésének a dija úgy a magyar korona területén, mint az Ausztriával és Bosznia- Hercegovinával váltott forgalomban eddigelé egységesen, a távolságra való tekintet nélkül krajcárban volt megállapítva. E díjszabási rendszer azonban a közönség érdekeibe ütközött, mivel azok, a kik az utolsó távirdához közelebb lakó felekhez intézték távirataikat, szintén annyit tartoznak fizetni, mint azok, a kik a távolabb lakó feleknek táviratoznak; továbbá mivel a táviratok csak 20 kilométeren belül kézbesittettek küldönccel, azontúl pedig postával továbbittattak, dacára annak, hogy a feledő a 40 kr küldöncdijat előre megfizeti. Ennélfogva a közönség érdekében úgy intézkedtem, hogy a küldönccel kézbesítendő táviratok feladói, úgy mint az a külföldön be van rendezve, a folyó év szeptember hó 1-től kezdve, küldöncdij fejében any- nyit fizessenek, a mennyibe a távirat kézbesítése tényleg kerül. Az esetben, ha a távirat feladója kívánja a küldöncdijat fizetni, a távirat feladása alkalmával mérsékelt összeget fog letétbe helyezni s a tényleg kifizetett küldöncdijról, hacsak távirati értesítést nem kíván, posta utján díjmentesen fog értesítést kapni, melynek alapján a feladó hivatal vele le fog számolni. Mivel gyakran fordul elő az az eset, hogy a címzett fél érdekében kell táviratozni, arra nézve is intézkedtem, hogy a küldöncdijat a feladó kívánságára a címzett fizethesse meg.