Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-13 / 33. szám
1899. augusztus 13. TOLNAVÁRMEGYE. 5. — A postahivatal helytelen reformja. Méltó feltűnést és elégedetlenséget keltett a postahivatal azon legújabb fonák intézkedése, hogy a Garay- téren a nagytőzsde mellett levő levélszekrényt múlt csütörtökön a közönség nagy ámulatára levették régi helyéről és elvitték a Széchenyi-utca végén levő Mehrwerth-{t\t házra. Most aztán a Széchenyi- utcában egymástól nem nagy távolságra két levélszekrény is van; egy a Hangel-féle házon, egy pedig a Mehnverth-félén, de a város legnagyobb forgalmú gócpontján a Garay-téren nincs levélszekrény, úgy, hogy a kórházig kell menni annak, aki levelet akar feladni. Amint halljuk, a Mehrwert-féle házra 100 aláírással kértek egy postaszekrényt; helyesnek tartjuk, hogy ha ott csakugyan szükség van rá: tegyenek oda is. De az már csakugyan szembekiáltó absurdum, hogy a város főforgalmi helyét fosszák meg ennek a kedvéért a nélkülözhetetlen levélszekrénytől. Reméljük, hogy a posta- hivatal illetőleg a postaigazgatóság a közönség jól felfogott érdeke szempontjából ezen a helytelen intézkedésen mi hamarább segíteni fog, mert a levélszekrényeknek nem az a céljuk, hogy személyes érdekeknek szolgáljanak, hanem a valódi közérdek s a közönség szükségletének kell megfelelniük. A Garay-téren egy levélszekrény elhelyezésére nem 100, hanem 1000 aláírást lehet gyűjteni, ha egyáltalán ilyen módon kell megértetni az illetékes körökkel azt, hol van szükség levélszekrényre ! — Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi miniszter Wagner József és Petter Ágost apáti ág. ev. tanítók ötödéves korpótlékát államsegélyként utalványozta. — Névmagyarosítás. Engel Lajos pálfai illetőségű budapesti lakos a saját és Julia nevű leánya vezeték nevét «Erdélyi* -re változtatta. — Megtóbolyodott lelkész. Megrendítő eset történt pénteken Győrött. Müller Róbert kalaznói ág. h. evang. lelkész a reggeli vonattal bejött Győrbe, meglátogatta volt iskolatársát, a győri posta- és táviró-hivatal egyik tisztviselőjét. Csendesen, a következő tragikus percek sejtelme nélkül beszélgettek. A postahivatalnok a «Sopron»-t mutatta meg Müllernek, mint a ki Sopronban ismerős. Müller ránézett a mutatott újságra s a következő pillanatban kiiört rajta az elmezavar. Fölugrott, rámutatott a lap egy sorára és rémülten kiáltott: «nézd, olvasd, meghalt a feleségem és gyermekem.» A közgazdasági rovat volt a mutatott hely és persze egy betűt sem tartalmazott Müllerről. Barátja csitította, biztatia, olvasta a lapot, semmi sem használt. — Végre azzal lehetett a postahivatalból elvinni, hogy meglátogatják közös iskolatársukat, Révész Sándor evang. segédlelkészt. Müller ebbe beleegyezett. Elmentek a konvent épületbe s mert Révész nem volt otthon, kiültek az udvarra. Kevés ideig nyugodt maradt, de fölriadt és mielőtt kísérője megakadályozhatta volna, kiszaladt a házból egyenest a Rábának. Szerencsére a meder szélén elfogták. Kivezették a kórházba. Müller fiatal csa'ádos ember. — Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Fischl Ármin decsi fakereskedő ellen a csődöt megnyitotta. Csődbiztos dr. Sonnewend Frigyes, tömeggondnok dr. Be'óihy Károly. Követelések bejelentésének határideje szeptember 9.; felszámolási tárgyalás október 3.; csődválasztmány megválasztása október 6. egész nemzet, s hogy én az illyrnek, orosznak, s ki tudja kinek el akarom adni az országot, s minthogy még ezen gyalázatosságok által sem hitték biztosnak győzedelmöket, az utosó éjjel leitatták a népet, s a részeg tömeggel erőszakosan buktattak meg. Hogy nevezzem ezt az eljárást ? erre egy új szót kellene föltalálni, mert az Ördögi gonoszság ehhez képest krisztusi erény I Ti néhány becsületes kaputos emberek, kik a magatok veszélyeztetésével is pártomon és igy a nép pártján voltatok, fölirom neveiteket és nem fogom elfeledni. De fölirtam a ti neveiteket is, ti nem tudom micsodák, kik ellenségeim és igy a nép ellenségei voltatok, s csak annyit mondok nektek, hogy két szót tanultam Erdélyben az oláhoktól, ez a két szó : «ezine mintye /» És ennek ma kellett történnie, hogy engem mint orosz spiont, mint hazaárulót agyon akart verni a magyar nép, ma junius 15-én! ... ma károm hónapja, hogy március 15-ike volt, midőn első valék azok közt, kik a magyar nép szabadságáért szót emeltek, sikra szálltak ! De én azért nem a népet kárhoztatom, hanem ámitóit, félrevezetőit, kiket- egykor a törvény és az isten egyaránt meglakoltat ... a nép én előttem szent, annyival inkább szent, mert gyönge mint az asszony, s mint a gyermek. Dicsértessék a nép neve most és mind örökké ! Petőfi Sándor. — Lódijazás. A vármegyei lótenyésztési bizottság folyó hó 7-én délután 5 órakor Sztanko- vánszky János cs. és kir. kamarás elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározták hogya lódijazást az idén is Hőgyészen fogják megtartani szeptember hó 17-én. A díjazásra vonatkozó tudnivalókat hirdetmény utján fogják közöhii a közönséggel. A bíráló bizottság elnöke Sztankovánszky János lesz, tagjai pedig : Bemrieder János, Bernrieder László, Dóry Jenő, Jeszenszky Andor, Perczel József és Pesthy Mór. Dijakul 2000 koronát fognak kiosztani. — Tűzoltóink nyári mulatsága. A szegzárdi önkéntes tüzoltó-egyesület múlt vasárnap tartotta meg szokásos nyári mulatságát a vámházi erdőben. Igen szép számú közönség vett részt a mulatságon, melyre a tűzoltók délután 3 óra után zenekarukkal testületileg vonultak ki, előttük pedig szegzárdi polgárlegények lovagoltak, kik a rendezett lófuttatáson is részt vettek. A lófuttatás 5 órakor kezdődött nagy érdeklődés mellett. Az első dijat Tildy József nyerte, a másodikat Tildy Sándor, a harmadikat Majsai József s a negyediket Tam János. Később megkezdték a tombolát, melynek igen sok nyereménye volt; a tárgyakat a szegzárdi iparosok és kereskedők ajándékoztak. Estefelé megkezdődött a tánc és éjfél után is még igen sokan jól mulattak a pompásan sikerült mulatságon, melynek jövedelme is volt az egyesület részére. — A legutóbbi szegzárdi tűz oka magukra hagyott kis gyermekek veszedelmes játékára vezethető vissza; abban a házban, ahol a tűz kiütött, a gyermekek sparherdest játszottak, gyújtóval tüzet csináltak, ami aztán az udvaron levő sok szénába és nádtetőbe belekapott s két házat elhamvasztott. Négy szép malac, sok baromfi bennégett, a szobákban levő holmit és bútort azonban megmentették. — Népköltészeti gyűjtés. A muzeum egyesület választmánya elhatározta, hogy a magyar és német régi népköltészet termékeinek megmentése érdekében fölhívást bocsát ki a tanítókhoz, kik a nép közölt élnek s vele legtöbbször érintkeznek. Öreg emberek még mindig tudnak sok ősrégi verse', melyek történelmi szempontból nagy fontossággal bírnak s a néplélek legilletékesebb magyarázói ; ezeknek összegyűjtése és megmentése történelmi és művelődési szempontból nagy fontossággal bir s jelenleg a fővárosi néprajzi társaság is országszerte megindította a mozgalmat, hogy a népköltészet ezen becses termékei összegyüjtesse- nek. A dallamok megörökítése pedig fonográf utján történik, amit a néprajzi társaság értesítés esetén szivesen fölvesz saját szakembere által. Hogy ezekből a mi múzeumunk is kapjon egy példányt, e célból a muzeum egyesület egy grammofon beszerzését határo/.ta el 50 frtért, s igy a fölvett dallam nálunk is meg lesz örökítve. — Eltűnt siketnéma. Domonyik Sándor, 1871. évben Duna-Fóldvárön született süket-néma, múlt hó 19-én lakásáról eltávozott s a mai napig vissza nem tért. A paksi főszolgabiró tehát felkéri a hazai rendőrhatóságokat, hogy nevezettet hatóságuk területén nyomoztassák és feltalálás esetén hivatalát értesítsék. Személyleirása a következő: termete magas, arca hosszúkás, szeme barna, szemöldöke barna, orra, szája rendes, haja gesztenyebarna, fogai épek, szakála borotvált, bajusza barna, különös ismertető jelei: süket néma, egyik lábán az alszáron harapás sebhely, másik lábán pedig lábfeje nagyon nyerges. Eltűnése idejében csinvat nadrágot, kopott barna kabátot, fekete keskeny szélű puha ka'apot, lábán kopott ferde sarkú, cugos cipőt viselt. — Vasúti pénztárkezelőnők. A m. kir. ál am- vasutak igazgatósága közli velünk a következő figyelmeztetést : A magy. kir. államvasutak vonalain rendszeresített pénztárkezelőnői állásokra régebbi folyamodások folylán a már előjegyzett, vizsgázott jelöltek száma oly nagy, hogy ezen á lások aránylag csekély számánál fogva a beállható szükséglet évekre födözve van. Minthogy pedig ennek dacára úgy a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, mint az állami vasutak igazgatóságához folyamodások folyton nagy számmal érkeznek, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelte, hogy mindaddig, mig a már előjegyzésben levő jelöltek elhelyezést nem nyernek, a kezelőnői állásokra való további kiképzés beszüntettessék s a beérkező folyamodványok minden érdemleges tárgyalás nélkül a folyamodóknak egyszerűen visszaadassanak ; ha pedig a már előjegyzett jelöltek elhelyezve lesznek, a további üresedések nyilvános pályázat utján töltessenek be. Ily körülmények közt bizonyára az illetők érdekében is áll, hogy ez előre látható céltalan kérvényezés költségétől és fáradságától magukat megkíméljék. — Megszűntetett színigazgatói engedélyek. Aranyossy Gyula, Baranyai B, Mihály és Huszti Márton színigazgatók a szinészegyesülettel, valamint színtársulatukkal szemben fönálló kötelezettségeiknek meg nem felelvén, a részükre kiadott sziníen- gedélyeket az országos szinészegyesület előterjesztésére a kir. belügyminiszter hatályon kívül helyezte. Erről a törvényhatóságokat azzal a fölhívással értesítette, hogy intézkedjék, hogy az említett és esetleg már helyhatósági engedélyt nyert színigazgatók társulataink működése beszüntettessék, a jelenleg Tenkén működő Huszti Mártonnak még be nem vont szini engedélye pedig bevonatván, haladéktalanul fölterjesztessék. — Tűzoltókat érdeklőleg a m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 13360 számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy az önkéntes tűzoltó egyletek javára tett hagyományok illeték- mentesek. A szegzárdi hadgyakorlatok. Szerdán, folyó hó 16-án élénk, mozgalmas élet költözik rövid időre nyári csendben nyugvó városunkba: katonaságot kapunk ! Szegzárdra — a hol emberemlékezet óta nem volt soha több katonaság egy-egy lovasszázadnál (s azt is régen elhalászták tőlünk a tolnaiak !) — egy egész gyalogezred jön. Az 52. gyalogezred, melynek kiegészítő kerülete Baranyavármegyét és Pécs sz. kir. várost foglalja magában, tehát a pécsi házi ezred, itt lesz öszpontositva ezred- gyakorlatok tartása végett. Az ezred 1. és 2. zászlóalja, valamint ezredtörzse Budapesten állomásoz s onnan hajókon érkezik, mig a 3. zászlóalj gyalogmenetben jön Pécsről. A 4. zászlóalj Boszniában van Sto- lac állomáson s a nagy távolság miatt nem vesz részt az összpontosításban. Az ezred parancsnoka nagyfokai Ud- vamoky Győző ezredes, ki a budapesti 32. számú Mária Terézia ezredtől helyeztetett át, kitűnő katona és derék magyar ember hírében áll. Az ideérkező 3 zászlóalj és ezredtörzs körülbelül 60 tisztből (beleszámítva az ide bevonuló tartalékos tiszteket), 1200 főnyi legénységből és 25 lóból áll. Az ezred zenekara, mely különösen 7 évi budapesti tartózkodása alatt művészi tökélyre emelkedett, térzenékkel fogja a közönséget szórakoztatni ; a király születése napján nagy díszszemle és tábori mise lesz. Az 52. gyalogezred 155 éves történetéből a következő adatokat említjük fel: Az ezredet Mária Terézia alatt állították fel, mint a »vitám et sangvinem»-féle nemzeti lelkesedés eredményét. Első tulajdonosa Bethlen Farkas gróf volt, utána következett Károlyi Antal gróf, Antal Győző főherceg, majd Ferencz Károly főherceg, mig most Frigyes főherceg nevét viseli az ezred nehány év óta. A derék magyar csapat keletkezése óta valamennyi háborúban részt vett, a magyar szabadságharc alatt Olaszországban küzdött s a boszniai okkupációban is, különösen Szerajevó ostromában tevékeny részt vett. Hadzsi Lója felkelő vezért is egy 52-es altiszt fogta el. Az ezred 150 éves jubileuma alkalmával vaskos kötetben adta ki történetét, mely a tisztek, de különösen a legénység önfeláldozó hőstetteinek valóságos tárháza. A mi az ezred szegzárdi gyakorlatait illeti, bár laikusok vagyunk a harcászat és tereptan dolgában, nézetünk szerint az ilyenkor megoldatni szokott harci feladatokra alkalmasabb terepet városunk környékénél nem választhattak épen sokoldalúságánál fogva, mert itt a sik könnyen áttekinthető és a hegyes, szakadozott terepet s ezeknek is minden válfaját megtalálhatják. Azonkívül városunk nagy intelligenciája lehetővé teszi a nagyszámú tiszt tisztességes elszállásolását s azt hisszük polgárnépünk is szivesen fogadja a beszállásolást, melyben úgyis ritkán van része. A szállás- készítők már holnap városunkba érkeznek. Az ezred folyó hó 22-én vonul el Kö- lesdre, onnan pedig Gyönkre megy.
