Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-13 / 33. szám

1899. augusztus 13. TOLNAVÁRMEGYE. 5. — A postahivatal helytelen reformja. Méltó feltűnést és elégedetlenséget keltett a postahivatal azon legújabb fonák intézkedése, hogy a Garay- téren a nagytőzsde mellett levő levélszekrényt múlt csütörtökön a közönség nagy ámulatára levették régi helyéről és elvitték a Széchenyi-utca végén levő Mehrwerth-{t\t házra. Most aztán a Széchenyi- utcában egymástól nem nagy távolságra két levél­szekrény is van; egy a Hangel-féle házon, egy pedig a Mehnverth-félén, de a város legnagyobb forgalmú gócpontján a Garay-téren nincs levélszek­rény, úgy, hogy a kórházig kell menni annak, aki levelet akar feladni. Amint halljuk, a Mehrwert-féle házra 100 aláírással kértek egy postaszekrényt; helyesnek tartjuk, hogy ha ott csakugyan szükség van rá: tegyenek oda is. De az már csakugyan szembekiáltó absurdum, hogy a város főforgalmi helyét fosszák meg ennek a kedvéért a nélkülöz­hetetlen levélszekrénytől. Reméljük, hogy a posta- hivatal illetőleg a postaigazgatóság a közönség jól felfogott érdeke szempontjából ezen a helytelen intézkedésen mi hamarább segíteni fog, mert a le­vélszekrényeknek nem az a céljuk, hogy személyes érdekeknek szolgáljanak, hanem a valódi közérdek s a közönség szükségletének kell megfelelniük. A Garay-téren egy levélszekrény elhelyezésére nem 100, hanem 1000 aláírást lehet gyűjteni, ha egy­általán ilyen módon kell megértetni az illetékes körökkel azt, hol van szükség levélszekrényre ! — Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi mi­niszter Wagner József és Petter Ágost apáti ág. ev. tanítók ötödéves korpótlékát államsegélyként utalványozta. — Névmagyarosítás. Engel Lajos pálfai il­letőségű budapesti lakos a saját és Julia nevű le­ánya vezeték nevét «Erdélyi* -re változtatta. — Megtóbolyodott lelkész. Megrendítő eset történt pénteken Győrött. Müller Róbert kalaznói ág. h. evang. lelkész a reggeli vonattal bejött Győrbe, meglátogatta volt iskolatársát, a győri posta- és táviró-hivatal egyik tisztviselőjét. Csen­desen, a következő tragikus percek sejtelme nél­kül beszélgettek. A postahivatalnok a «Sopron»-t mutatta meg Müllernek, mint a ki Sopronban is­merős. Müller ránézett a mutatott újságra s a kö­vetkező pillanatban kiiört rajta az elmezavar. Föl­ugrott, rámutatott a lap egy sorára és rémülten kiáltott: «nézd, olvasd, meghalt a feleségem és gyermekem.» A közgazdasági rovat volt a muta­tott hely és persze egy betűt sem tartalmazott Müllerről. Barátja csitította, biztatia, olvasta a la­pot, semmi sem használt. — Végre azzal lehetett a postahivatalból elvinni, hogy meglátogatják kö­zös iskolatársukat, Révész Sándor evang. segéd­lelkészt. Müller ebbe beleegyezett. Elmentek a konvent épületbe s mert Révész nem volt otthon, kiültek az udvarra. Kevés ideig nyugodt maradt, de fölriadt és mielőtt kísérője megakadályozhatta volna, kiszaladt a házból egyenest a Rábának. Szerencsére a meder szélén elfogták. Kivezették a kórházba. Müller fiatal csa'ádos ember. — Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Fischl Ármin decsi fakereskedő ellen a csődöt megnyi­totta. Csődbiztos dr. Sonnewend Frigyes, tömeg­gondnok dr. Be'óihy Károly. Követelések bejelenté­sének határideje szeptember 9.; felszámolási tár­gyalás október 3.; csődválasztmány megválasztása október 6. egész nemzet, s hogy én az illyrnek, orosznak, s ki tudja kinek el akarom adni az országot, s mint­hogy még ezen gyalázatosságok által sem hitték biztosnak győzedelmöket, az utosó éjjel leitatták a népet, s a részeg tömeggel erőszakosan buktattak meg. Hogy nevezzem ezt az eljárást ? erre egy új szót kellene föltalálni, mert az Ördögi gonosz­ság ehhez képest krisztusi erény I Ti néhány becsületes kaputos emberek, kik a magatok veszélyeztetésével is pártomon és igy a nép pártján voltatok, fölirom neveiteket és nem fogom elfeledni. De fölirtam a ti neveiteket is, ti nem tudom micsodák, kik ellenségeim és igy a nép ellenségei voltatok, s csak annyit mondok nek­tek, hogy két szót tanultam Erdélyben az oláhok­tól, ez a két szó : «ezine mintye /» És ennek ma kellett történnie, hogy engem mint orosz spiont, mint hazaárulót agyon akart verni a magyar nép, ma junius 15-én! ... ma ká­rom hónapja, hogy március 15-ike volt, midőn első valék azok közt, kik a magyar nép szabad­ságáért szót emeltek, sikra szálltak ! De én azért nem a népet kárhoztatom, hanem ámitóit, félreve­zetőit, kiket- egykor a törvény és az isten egyaránt meglakoltat ... a nép én előttem szent, annyival inkább szent, mert gyönge mint az asszony, s mint a gyermek. Dicsértessék a nép neve most és mind örökké ! Petőfi Sándor. — Lódijazás. A vármegyei lótenyésztési bi­zottság folyó hó 7-én délután 5 órakor Sztanko- vánszky János cs. és kir. kamarás elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározták hogya lódijazást az idén is Hőgyészen fogják megtartani szeptember hó 17-én. A díjazásra vonatkozó tudnivalókat hirdet­mény utján fogják közöhii a közönséggel. A bíráló bizottság elnöke Sztankovánszky János lesz, tagjai pedig : Bemrieder János, Bernrieder László, Dóry Jenő, Jeszenszky Andor, Perczel József és Pesthy Mór. Dijakul 2000 koronát fognak kiosztani. — Tűzoltóink nyári mulatsága. A szegzárdi önkéntes tüzoltó-egyesület múlt vasárnap tartotta meg szokásos nyári mulatságát a vámházi erdőben. Igen szép számú közönség vett részt a mulatságon, melyre a tűzoltók délután 3 óra után zenekarukkal testületileg vonultak ki, előttük pedig szegzárdi polgárlegények lovagoltak, kik a rendezett lófutta­táson is részt vettek. A lófuttatás 5 órakor kezdő­dött nagy érdeklődés mellett. Az első dijat Tildy József nyerte, a másodikat Tildy Sándor, a har­madikat Majsai József s a negyediket Tam János. Később megkezdték a tombolát, melynek igen sok nyereménye volt; a tárgyakat a szegzárdi iparosok és kereskedők ajándékoztak. Estefelé megkezdődött a tánc és éjfél után is még igen sokan jól mulat­tak a pompásan sikerült mulatságon, melynek jö­vedelme is volt az egyesület részére. — A legutóbbi szegzárdi tűz oka magukra hagyott kis gyermekek veszedelmes játékára vezet­hető vissza; abban a házban, ahol a tűz kiütött, a gyermekek sparherdest játszottak, gyújtóval tü­zet csináltak, ami aztán az udvaron levő sok szé­nába és nádtetőbe belekapott s két házat elham­vasztott. Négy szép malac, sok baromfi bennégett, a szobákban levő holmit és bútort azonban meg­mentették. — Népköltészeti gyűjtés. A muzeum egye­sület választmánya elhatározta, hogy a magyar és német régi népköltészet termékeinek megmentése érdekében fölhívást bocsát ki a tanítókhoz, kik a nép közölt élnek s vele legtöbbször érintkeznek. Öreg emberek még mindig tudnak sok ősrégi ver­se', melyek történelmi szempontból nagy fontos­sággal bírnak s a néplélek legilletékesebb magya­rázói ; ezeknek összegyűjtése és megmentése tör­ténelmi és művelődési szempontból nagy fontosság­gal bir s jelenleg a fővárosi néprajzi társaság is országszerte megindította a mozgalmat, hogy a népköltészet ezen becses termékei összegyüjtesse- nek. A dallamok megörökítése pedig fonográf ut­ján történik, amit a néprajzi társaság értesítés ese­tén szivesen fölvesz saját szakembere által. Hogy ezekből a mi múzeumunk is kapjon egy példányt, e célból a muzeum egyesület egy grammofon be­szerzését határo/.ta el 50 frtért, s igy a fölvett dallam nálunk is meg lesz örökítve. — Eltűnt siketnéma. Domonyik Sándor, 1871. évben Duna-Fóldvárön született süket-néma, múlt hó 19-én lakásáról eltávozott s a mai napig vissza nem tért. A paksi főszolgabiró tehát felkéri a hazai rendőrhatóságokat, hogy nevezettet ható­ságuk területén nyomoztassák és feltalálás esetén hivatalát értesítsék. Személyleirása a következő: termete magas, arca hosszúkás, szeme barna, sze­möldöke barna, orra, szája rendes, haja gesztenye­barna, fogai épek, szakála borotvált, bajusza barna, különös ismertető jelei: süket néma, egyik lábán az alszáron harapás sebhely, másik lábán pedig lábfeje nagyon nyerges. Eltűnése idejében csinvat nadrágot, kopott barna kabátot, fekete keskeny szélű puha ka'apot, lábán kopott ferde sarkú, cugos cipőt viselt. — Vasúti pénztárkezelőnők. A m. kir. ál am- vasutak igazgatósága közli velünk a következő fi­gyelmeztetést : A magy. kir. államvasutak vonalain rendszeresített pénztárkezelőnői állásokra régebbi folyamodások folylán a már előjegyzett, vizsgázott jelöltek száma oly nagy, hogy ezen á lások arány­lag csekély számánál fogva a beállható szükséglet évekre födözve van. Minthogy pedig ennek dacára úgy a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, mint az állami vasutak igazgatóságához folyamodások folyton nagy számmal érkeznek, a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter elrendelte, hogy mindaddig, mig a már előjegyzésben levő jelöltek elhelyezést nem nyernek, a kezelőnői állásokra való további kiképzés beszüntettessék s a beérkező folyamodvá­nyok minden érdemleges tárgyalás nélkül a folya­modóknak egyszerűen visszaadassanak ; ha pedig a már előjegyzett jelöltek elhelyezve lesznek, a további üresedések nyilvános pályázat utján töltes­senek be. Ily körülmények közt bizonyára az ille­tők érdekében is áll, hogy ez előre látható céltalan kérvényezés költségétől és fáradságától magukat megkíméljék. — Megszűntetett színigazgatói engedélyek. Aranyossy Gyula, Baranyai B, Mihály és Huszti Márton színigazgatók a szinészegyesülettel, valamint színtársulatukkal szemben fönálló kötelezettségeik­nek meg nem felelvén, a részükre kiadott sziníen- gedélyeket az országos szinészegyesület előterjesz­tésére a kir. belügyminiszter hatályon kívül he­lyezte. Erről a törvényhatóságokat azzal a fölhí­vással értesítette, hogy intézkedjék, hogy az emlí­tett és esetleg már helyhatósági engedélyt nyert színigazgatók társulataink működése beszüntettessék, a jelenleg Tenkén működő Huszti Mártonnak még be nem vont szini engedélye pedig bevonatván, haladéktalanul fölterjesztessék. — Tűzoltókat érdeklőleg a m. kir. közigaz­gatási bíróság 1898. évi 13360 számú elvi jelentő­ségű határozatában kimondotta, hogy az önkéntes tűzoltó egyletek javára tett hagyományok illeték- mentesek. A szegzárdi hadgyakorlatok. Szerdán, folyó hó 16-án élénk, moz­galmas élet költözik rövid időre nyári csend­ben nyugvó városunkba: katonaságot kapunk ! Szegzárdra — a hol emberemlékezet óta nem volt soha több katonaság egy-egy lo­vasszázadnál (s azt is régen elhalászták tő­lünk a tolnaiak !) — egy egész gyalogez­red jön. Az 52. gyalogezred, melynek ki­egészítő kerülete Baranyavármegyét és Pécs sz. kir. várost foglalja magában, tehát a pé­csi házi ezred, itt lesz öszpontositva ezred- gyakorlatok tartása végett. Az ezred 1. és 2. zászlóalja, valamint ezredtörzse Buda­pesten állomásoz s onnan hajókon érkezik, mig a 3. zászlóalj gyalogmenetben jön Pécsről. A 4. zászlóalj Boszniában van Sto- lac állomáson s a nagy távolság miatt nem vesz részt az összpontosításban. Az ezred parancsnoka nagyfokai Ud- vamoky Győző ezredes, ki a budapesti 32. számú Mária Terézia ezredtől helyeztetett át, kitűnő katona és derék magyar ember hírében áll. Az ideérkező 3 zászlóalj és ezredtörzs körülbelül 60 tisztből (beleszámítva az ide bevonuló tartalékos tiszteket), 1200 főnyi legénységből és 25 lóból áll. Az ezred ze­nekara, mely különösen 7 évi budapesti tar­tózkodása alatt művészi tökélyre emelke­dett, térzenékkel fogja a közönséget szóra­koztatni ; a király születése napján nagy díszszemle és tábori mise lesz. Az 52. gyalogezred 155 éves történe­téből a következő adatokat említjük fel: Az ezredet Mária Terézia alatt állították fel, mint a »vitám et sangvinem»-féle nem­zeti lelkesedés eredményét. Első tulajdonosa Bethlen Farkas gróf volt, utána következett Károlyi Antal gróf, Antal Győző főherceg, majd Ferencz Károly főherceg, mig most Frigyes főherceg nevét viseli az ezred ne­hány év óta. A derék magyar csapat keletkezése óta valamennyi háborúban részt vett, a ma­gyar szabadságharc alatt Olaszországban küzdött s a boszniai okkupációban is, külö­nösen Szerajevó ostromában tevékeny részt vett. Hadzsi Lója felkelő vezért is egy 52-es altiszt fogta el. Az ezred 150 éves jubileuma alkalmával vaskos kötetben adta ki történetét, mely a tisztek, de különösen a legénység önfeláldozó hőstetteinek való­ságos tárháza. A mi az ezred szegzárdi gyakorlatait illeti, bár laikusok vagyunk a harcászat és tereptan dolgában, nézetünk szerint az ilyenkor megoldatni szokott harci felada­tokra alkalmasabb terepet városunk kör­nyékénél nem választhattak épen sokolda­lúságánál fogva, mert itt a sik könnyen áttekinthető és a hegyes, szakadozott te­repet s ezeknek is minden válfaját megta­lálhatják. Azonkívül városunk nagy intelligenciája lehetővé teszi a nagyszámú tiszt tisztessé­ges elszállásolását s azt hisszük polgárné­pünk is szivesen fogadja a beszállásolást, melyben úgyis ritkán van része. A szállás- készítők már holnap városunkba érkeznek. Az ezred folyó hó 22-én vonul el Kö- lesdre, onnan pedig Gyönkre megy.

Next

/
Thumbnails
Contents