Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

1899. julius 16.

TOLNAVÁRMEGYF.

5.

— Halálozás. Pakson f. hó 11-én délelőtti órákban egy köztiszteletben és szeretetben ál'ó özvegy hunyt el hirtelen, özv. Haypál Benőné szül. Eötvös Katalin. A megboldogultat f. hó 13 án d. e. 10 órakor helyezték az ismerősök és tisztelők nagy részvétele mellett örök nyugalomra. A gyászoló család következő gyászjelentést adta ki: Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a jó édes anya, nagyanya, illetve testvér özv. Haypál Benőné szül. Eötvös Katalin f. hó 11-én d. e. 11 órakor, életének 61-ik esztendejében, rövid szenvedés után meghalt. A megboldogult drága halott f. hó 13-án d. e. órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint végnyugalomra helyeztetni. Az igaznak örökkévaló lundamentuma van. Paks, 1899. julius 12. Haypál Eszter, Mária, Sándor, Benő gyermekei. Csukly Ignác, Takács Gyula vejei, Dienes Róza, Farkas Irma menyei. Csukly Béla, Gyula és Margit; Takács Gyula, Mariska és Irénke ; Haypál Benő, Mariska, Pista, Józsika és Etelka; Haypál Dezsőké unokái. Eötvös István, Ferenczi Józsefné Eötvös Lidia, Onody Lajosné, Eötvös Mária testvérei. Özv. dr. Farkas Kálmánné, Török Paula nászasszony.

— Becsapott korcsmárosok. Gundrum Béla bátaszéki péklegény vakmerőén csapott be egy pécsi felsővámház-utcai korcsmárost. Vacsorát és bort rendelt s midőn fizetésre került a sor, kijelentette, hogy nincs pénze. Midőn Gundrum eme legujabbi szereplésének hire ment, nem kevesebb, mint harmincöt korcsmáros jelentkezett a rendőrségnél azzal a panaszszal, hogy őket is becsapta a péklegény. Többnyire úgy követte el Gundrum a csalásait, hogy valami kendőbe kötve egy nagy csomó rongyot cipelt magával, s midőn étkezés után fizetésre került a sor azt mondta, hogy a «cech» fejében ott hagyja «ruháit.» S minthogy vannak a világon még jóhiszemű korcsmárosok is, sikerült a merész péklegénynek áldozatai számát harmincötre felszaporitani.

— Vásári csalás. Vesztére jött Akkermann Ferenc paksi lakos a folyó hó 3-án megtartott szegzárdi országos vásárra két szép lovával. Elakarta cserélni őket, fogott is egy kundschaftot Polyvás István szabadkai hírhedt csaló személyében, a ki odaadta a két csikóért az ő rozzant gebéjét és Ígért rá 140 frtot. De csak hogy Ígért. Mert azt mondta Akkermannak, hogy menjen el a kávéházba, ott van a társa, ez majd ki fogja fizetni. El is ment a jámbor, de ez alatt Polyvás is elment a két csikóval haza Szabadkára. Akkermann persze hasztalan kereste azt, a ki neki pénzt fog adni. Most aztán a lovait keresi, ha ugyan Polyvás már túl nem adott rajtuk.

— Éretlen tréfa. Gyakori azon esetek száma, hogy a községekben különösen lakodalmak alkalmával lövöldöznek és hogy szülői hatalom alatt álló gyermekek flobert fegyverekkel madarakra lövöldözéssel a járókelők biztonságát veszélyeztetik. Most a központi járás főszolgabirája hirdetést bo- csájtott ki, a községek belterületén a lövöldözést betiltotta és a rendelete ellen vétőket 50 írtig terjedhető pénzbün'etéssel sújtja.

— A kinek nem elég egy asszony. András Istvánnak hívják ezt a nagyszivü embert, a ki e tekintetben hasonlít az emberiség két harmadához. Úgy történt az eset, hogy ráunt szépséges hitvesére, a kihez már tiz évvel ezelőtt összefűzte sorsát. Szomszédjában lakott Almádi Pál özvegye. Sűrűén átjárt a nem épen öreges asszonyhoz és ösz- szeszürték a levet. A vége pedig az lett, hogy András Istvánt folyó hó 10-én rajta csípte hűtlenségén a felesége és kétszer rálőtt. Most a férjet közösen ápolják felesége és kedvese.

— Vidéki müveit nők rövid tartózkodásra is kapnak mérsékelt árért szállást és teljes ellátást a «Művelt Nők Otthoná»-ban. Bővebb felvilágosítás nyerhető 5 krajcáros levélbélyeg beküldése mellett az igazgatóságtól Budapest, Tisztviselő telep, X. kcr. Orczy-ut 30. sz. alatt.

— Hal-monstrumok. A vörösmaiti Dunaág- ban Fiiderer ottani halász a héten jó fogást csinált. Ugyanis fogott egy darab 34 kilós és 1 darab 42 kilós harcsát, ezenkívül egy darab 1 (egy) kilós súlyú ángolnát s több kecsegét.

— Legújabb szenzáció. Szinte hihetetlen, mire képes manapság a kereskedők élelmessége. A hírneves Párisi Nagy Áruház (Budapest, Kerepesi-ut 38.) oly páratlan kedvezményben részesíti vevőit, mely általános feltűnést kelt. E fenomenálisan berendezett áruház ugyanis fényképészeti műtermet létesített, a hol bármely arckép után egy művészies kiállítású 60 cm. magasságú fényképet készíttet s ezt vevőinek minden 10 frtnyi bevásárlásnál ingyen adja, csakis a díszes papirkeretért (passe partout) számit fel 1 frt 50 krt. Valóban csodálatos, hogyan lehetséges ez, mert a kép oly szép kivitelű, hogy 10 frtot testvérek között is megér, az áruk pedig, legyenek azok: diszmü- és játékáruk, porcellán-, üveg és bőráruk, vasbutorok, férfi-, női divatáruk, teljes konyhaberendezések, nászajándékok stb. mind szolid, jóminőségüek és a mellett olcsók. Az árak szabottak, mi által tulkö- vetelés is ki van zárva. Kívánatra képes nagy árjegyzéket ingyen és bérmentve küld a cég.

— Eladó zongora. Teljesen jó állapotban levő, kezdőknek különösen alkalmas zongora jutányosán eladó. Fölvilágositást nyújt Várkonyi Sándor, a kiadóhivatal vezetője.

— 20 krért egy tanyai gazdaság. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége ez idén rendezi első mezőgazdasági kiállítását Szegeden. E kiállítással kapcsolatban egy tárgysorsjáték is ren- deztetik, melynek húzása a kiállítás utolsó napján

— szeptember 10-én — tartatik meg. Az első főnyeremény 50,000 korona érték, melyet a sorsjáték rendezésére szövetkezett intézetek készek készpénzben, vagy egy szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is megváltani. A többi nyereményt főleg kiállított gazdasági gépek és eszközök képezik, melyek szintén beválthatók készpénzre. Kötelességünknek tartjuk olvasóink szives figyelmét e sorsjátékra felhívni, tekintettel arra a hazafias és közhasznú célra, a melyet az előmozdítani igyekszik, annál is inkább, mert egy-egy sorsjegyet a legszegényebb ember is megvehet, lévén ára csak 20 kr. Mint értesülünk, e sorsjáték iránt szokatlan élénk az érdeklődés s a sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek.

Rubigus Isten.

I.

A 70-es évek egyik tavaszi hónapjában, a a midőn épp ily esős idők jártak, mint a múlt héten s uralkodó bolygó a naptár szerint a gyönyörű Vénus volt ugyan, de tényleg Jupiter p'uvius mutogatta a maga hatalmát, az uzdi közbirtokosság egyik uriházánál többen voltunk együtt s mert az ember mindig saját sebjét tapogatja — a mint hogy már a római költő is ezt irta : nauta de ventis stb. az ott jelen volt gazdák is’aggodalmas arccal tekintgetlek ki a folyton hulló esőre és egyértel- müleg konstatálták, hogy a jó termésre való kilátásokat megöli a rozsda.

No lássátok — szólalt fel ekkor egy öreg ur

— ti fiatalok engem már több ízben világtól elmaradottnak neveztetek, mert azon állitástoknak, hogy a mai tökéletes földművelés mellett a jó termés már eleve biztosítva van — én ellent mondottam. No hát engedjétek kinyilatkoztatnom, hogy a vetéseinket tönkre tevő rozsda elterjedését egyj részt az általatok annyira feldicsért tökéletes esz- j közök használata, alkalmazása segili elő, a mennyiben t. i. a jól megművelt és jó maggal bevetett talajon, túlbuján tenyészik a növényzet.

Lám a régiek — mondá az öreg ur — a rozsdát nem ismerték. Gyarló eszközökkel művelték földjeiket. Silány magvat vetettek s mert ennek következtében vetésök ri kás volt, rozsda nem keletkezhetett.

Engedje meg azon immár sírjában nyugvó öreg ur, hogy a most élő gazdáknak ugyan sovány vigasztalásául tudomásukra hozzám, hogy a többször tisztelt öreg ur a rozsdát illető vélekedésében

— tévedett.

A régi időkben élt ritka vetésű gazdák is ismerték már a rozsdát, a mit azzal bizonyítok, hogy már a kezdetleges római népnek polgári és vallási törvényeket adott 2-ik királya Numa Pumpilius elrendelte 2600 évvel ezelőtt, hogy a veresellő isten, a Rubigus tiszteletére, — hogy vetéseiket a rozsdától megkímélje — évenkint április 14-én engesztelő ünnepet szenteljenek.

Használt-e az ünneplés, nem tudom, de hogy a nagy bölcsességü és ha eltalálja, olykor igazat is mondó 100 éves kalendárium midőn ezt mondja : a meleg esztendő, jó kedvvel telendő, de ha nagyon sáros, minden lészen áros — igazat mond, ezen mondásának igazságában nem’ tanúskodik.

Plagium.

ii.

A most élő magyar irónemzedék fejedelme Jókai Mór, a Magyar Hírlap f. évi május 27-iki számában «Csalatkozás» cimü tárcacikkét igy vezeti be: Soha kedvetlenebbül nem vettem a kezembe az irótollat, mint most.

Ezen kedvetlenséget okozta eme nagy írónknak egy érdem nélkül kitűnő hírre vágyó gimná- zista, ki a debreceni és sárospataki kollégiumokban jogot hallgatott Kun Béla, László Andor és Kubovich Géza kitűnő tehetségű ifjak költeményeit nevezett írónknak sajátja gyanánt mutatta be, most azonban kitűnt, hogy említett gimnázista plagiarius azaz irodalmi tolvaj.

Minthogy az iróvilágban már gyakran folyt háború az eszmetolvajlás — a plagium miatt, lássuk csak, ha vájjon a lopás ezen finomabb neme újabb keletü-e, vagy már a régi időben is szokásos volt.

Fájdalom ! valamint lótolvajok minden időben voltak, találkoztak már a legrégibb korszakban is gondokat, eszme tolvajok.

Horáciust már Wieland mentegette a plagium vádja alól azt állitván, hogy Archilochustól csak numerust, szchémát és tüzet kölcsönzött, de dolgot és szót nem.

Virgilius nemcsak Homértol, hanem a jó öreg Ennius müveiből is lopkodott, ezt maga igy fejezvén ki : gyöngyöt keresek a s emétdombon. Ugyancsak nevezett költő Bucolica vagy «Eccloga» cimü költeményében még a tárgyat is Theocritustól veszi. «Culex» cimü költeményében is, melyben egy megölt szúnyog árnyéka esedezik eltakarításáért, szintén sok a görög vonatkozás.

Ovidius sem menekülhetett a plagium vádja elől «Nux» cimü költeményét illetőleg, melyben egy utszélen álló diófa korholja kortársai fényüzési hajlamait.

Valerius Flaccus «Argonautika» cimü költeménye nem más, mint a rhodusi Appollonius görög Argonautikájának travestátiója.

Sallustiust- Tacitus, Róma florentissimus auc- torának nevezi történeti művére nézve, Quintilianus pedig ezt mondja művéről : az egész görögből van fordítva.

Schiller Bürgschaft cimü művének anyaga meg van a Talmudban, a weinsbergi nőkrüli monda meg szintén ott, a Midrasch Schir Baschirimben.

Cervantes, Don Quixote-jában említett azon kölcsönzött pénz, moly a botban volt, megolvasható a Talmud Nedorimban.

íme hamarjában mennyi plagium kimutatható a világhírű régi irók müveiben is, de ezen idézetekkel a gondolat tolvajlást mentein, de még csak szépitgetni sem akarom, hanem annyit mégis el kell ismernünk a? eszmerokonság folytán, hogy igen elmésen fejezte ki magát Juvenalis a plágiumra nézve; hogyan les/, 10 könyvből a 11-dik: Sic fit amice liber.

Mányoki Tamás.

Szölövizsgálat Szegzárdon.

Dr. Jablonovszky József, az országos rovartani állomás főnöke, múlt pénteken Szegzárdra érkezett, hogy a szénkéneggel föntartott régi szőlők némelyikén észlelt visszaesés okát megfejtse s útbaigazításokat adjon a baj elhárítására.

Az érdekelt és érdeklődő szőlősgazdák szombaton reggel gyűltek egybe a kaszinó nyári helyiségében, hol megjelent Jablonovszky is Nits litván felügyelő kíséretében, kinek vendége volt. Innen először a palánki szőlőket vizsgálták meg, majd átmentek Schneiderbauer József Fuchsvö'gyi szőle- | jébe, s itt a szives házigazda vi.lásreggelivel fogadta a vendégeket. A déklőtti kőrútban nem észlelt nagyobb baj'', mert a palánki és parasztai szőlők, úgy az ameiikaiak, mint a hazaiak, eléggé jó állapotban vannak. Az itt-ott észlelt hiányokat a hibás vagy éretlen alanynak tulajdonította, némelyik pedig még most is sínyli a jégverést. A szén- kénegezett szőlőknél a bő trágyázást különösen ajánlotta s a gondos, szabályszerű szénkénegezés alkalmazását, mert a kezelésben mutatkozó hibák könnyen megboszulják magukat, s azokat, nagyon I nehéz helyrehozni. A szénkénegező gépeket is na- | gyón kívánatos megválogatni és jó karban tartani ;

| a használatban levőknek sok hiányuk van, most már kapható egy tökéletesebb gép, melyet a ke- 1 vésbbé értelmes munkás is sikerrel használhat.