Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-16 / 29. szám
borszernagyot; reggel misét hallgattak s aztán egész nap vendége volt a szives házigazdának. Lobkovitz másnap átment Tolnára és megvizsgálta az ottani katonaságot. — „A szolga.“ Rátkay László orsz. képviselő lapunkat egy szép költeménynyel tisztelte meg, melyet mai számunk tárcarovatában közlünk, s melyre külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. — A bíróság köréből. Selcz József kir. törvényszéki elnök nyári üdülésre folyó hó 20-án családjával Budapestre a Császár-fürdőbe utazik. Hat heti távolléte alatt a kir. törvényszék vezetésével az igazságügyminiszter Ágoston István kir. Ítélő táblai bírót bízta meg. — Abay Leo kir. törvény- széki biró folyó hó 20-án két heti tartózkodásra a Balaton vidékére utazik. Távolléte alatt a váltóügyek előadója dr. Sonnewend Frigyes lesz. — Gerle Jakab kir. tszéki biró szabadságáról folyó hó 12-én visszaérkezett. —Dr. Szabó Gyula kir. törv. vizsgálóbíró állapota — mint örömmel értesülünk — jóra fordult. Folyó hó 20-ika táján hét heti tartózkodásra a Lukács-fürdőbe utazik. — Katonai utóállitás. A m. kir. honvédelmi miniszter a cs. és kir. 4. hadtestparancsnoksággal egyetértőleg megengedte, hogy a fősorozástól távol maradt állítás- kötelesek utóállitása céljából Szegzárdon a folyó évre nézve is állandó sorozó bizottság szerveztessék, s az folyó évi julius hó 24-én egybegyüljön és működjék. — Selyemszövögyár Szegzárdon ? A «Pécsi Figyelő» azt írja, hogy Bujatti Ferenc bécsi cég Szegzárdon selyemszövőgyárat épit. Illetékes helyen erről a hírről mit stm tudnak, mert az eddigi megállapodások szerint ez a gyár a miniszterelnök megyéjében fekvő Szent-Gotthárdon fog fölállittatni. A selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott, mint halljuk, Komáromba tervezte az uj gyárat, de végre is Szent-Gotthárd győzött. — Rátkay László beszámolója. A pinczehelyi kerület kiváló képviselője, Rátkay László, miként értesülünk, kerületében beszámolóját nem julius hó folyamán — a mint ez a fővárosi lapokban tévesen közöl- tetett — hanem augusztus havában fogja megtartani. — Hát nincs senki, aki e fickót megtanítaná ? Az instruktorok — mint ilyen kérdéseknél szokás — a födélzetre néznek és nem mernek a tisztre tekinteni, mert félnek, hogy ez tévedésből az «én« vállalkozó szót találná szemeikből kiolvasni. — Hát nincs senki — szólal meg ismét, de most már fenyegető hangon. Nem tudom, talán az ördög bujt belém, egyszerre csak előtte állok és nyugodt, biztos hangon jelentem ki: — Én meg fogom tanítani! — Maga? Oh Írnok ur, mit keres ön itt az iskola idején, miért nincs az irodájában? — Feljöttem, mert hallottam a kérdést és kötelezem magamat ezt az embert 2 hét alatt a «Kriegsflaggéra« megtanítani. — Ha ezt bár mily módon megtudja tenni, megkapja, a mire egy intelligens tengerész altisztnek föltétien szüksége van 1 — Meg lesz. Ha sorhajóhadnagy ur parancsolja, akkor két hét múlva a hajószemle után felmondhatja. — Maga úgy beszél, mintha ezt a barmot már is megtanilotta volna; vigyázzon nem lesz könnyű munka ! Csak midőn az irodába visszatértem, kezdtem megfontolni, hogy mit tettem; és őszintén megvallva, midőn fontolóra vettem a helyzetet, nagyon megszeppentem, mert világos lett előttem, hogy két ellenséggel kell megküzdenem : Pista butaságával és magával Pistával. Mert mi sem valószínűbb, hogy fogadásom miatt kerülni fog, mint legalább is a hajószolgál atvezetőt; de ha már a személyét meg is nyertem, hogy fogom majd butaságát legyőzni ? 1899. julius 16.________________________ — Tanfelügyelőnk kitüntetése. Mint az *Ung- vármegyei Közlöny» irja, az ottani általános néptanító-egyesület múlt hó 30-án tartott évi rendes közgyűlésén lakács László azt indi ványozta, hogy Tihanyi Domokos volt ungvármegyei, jelenleg tolnavármegyei kir. tanfelügyelőt a tanügy terén eltöltött 30 éves jubileuma alkalmából válaszsza meg a közgyűlés az egyesület tiszteletbeli tagjává. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel és egyhangúlag elfogadta és egyúttal felkérte azon tagokat, a kik Tihanyinak, a megye egykori jeles tanfelügyelőjének augusztus havában tartandó jubileumára lerándulnak, hogy a jubileumon az egyesületet képviselni és a jubilánsnak a tiszteletbeli tagságról szóló oklevelet az egyesület nevében átnyújtani szíveskedjenek. — Kinevezés. A m. kir, pénzügyminiszter a szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendel- számvevőséghez Brazorotto Aladár gyönki adótiszt tét pénzügyi számtisztté ideiglenes minőségben kinevezte. — Esküdtszéki eljárás. Az esküdtbiróságok szervezetéről szóló 1897 : XXXIII. t. c. előírj?, hogy a kir. törvényszékeknél működő esküdteket összeíró bizottsághoz a törvényhatóság bizottsága egy évi időtartamra saját kebeléből tizenkét bizalmi férfit választ és ezek jegyzékét október végéig azon törvényszék elnökéhez teszi át, a melynél az esküdtbiróság szervezve van. Mint halljuk, Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága eme bizalmi férfiakat a jövő hó elején tartandó közgyűlés idején választja meg. — Iskolatársak találkozója. A soproni ág. evang. lyceum volt növendékei, kik 1866-ban végezték be tanulmányaikat, most találkozóra jöttek össze Sopronban. A találkozó iskolatársak között ott volt Török Béla, szegzárdi ügyvéd is. — Nagy erdei mulatság. A szegzárdi általános ipartestület a kedveződen idő miatt múlt vasárnapról elmaradt nyári mulatságát ma fogja megtartani a vámházi erdőben. Belépti dij 30 kr, gyermekeknek 10 kr. Müller Ferenc bátaszéki karmester vezetése alatt tűzoltó zenekar és cigányzenekar fog közreműködni a mulatságon, melyen tréfás versenyek, szórakoztató játékok, tánc és tűzijáték is lesz. Társaskocsik a Garay-térről és a polgári olvasókörtől fognak közlekedni ; viteldij személyen- kint 10 kr, este 9 órától kezdve 15 kr. TOLNAVARMEGYE. _________ Ha Ígéretemet be nem váltom, úgy becsuknak, vagy talán le is fokoznak és kezdhetem újból! Hát kellett ez nekem, nem maradhattam én meg a bőrömben ? Az ördög vigyen el Pista ! Pistát két napig nem láttam ; éreztem, hogy tenni kell már valamit, egy es e tehát az irodába hivattam. Megjelent, magatartása azonban most nem volt félénk, hanem inkább daczos és be sem várta a megszólítást, egyszerűen kijelentette ; Ih nih tájcs ! — Látod Pista, én a te dolgodba avatkoztam és megmentettelek nagy büntetéstő', melylyel sújtottak volna, ha én hamarjába el nem vállalom, hogy megtanitlak a «Kriegsflaggé»-ra. Legyen hát eszed és tanuld meg! Vagy talán már tudod is, mi ? Hát mi az a Kreigsílagge ? — A Kriegsláge piros mög fehér posztó ! — Ugyan legyen már eszed ! Beszélj komolyan ; hát mi a Kriegsflagge ? — Két pofon ! mert a múltkor az instruktor is kérdözte, osztán mikor feleltem néki, nyakon ütött és aszouta : nesze ez a Krixpláge ! Hát bánom is én ! «*■ Egy szivart vettem ki fiókomból. — Pistikám mi ez ! — Szivar. — Milyen szivar? — Finom szivar. — Nemcsak finom, de jó is ! Kapsz 10 drbot belőle, ha megtanulod. — Kvátérmester ur én magának szivbü mondom, hogy igazán nem tudom mögtanunyi ! Talán az önérzet vagy a dicsvágy legyőzi butaságát — gondolám. — A vidéki városok és a kereskedelemügyi miniszter. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter hétfőn délután Győrre érkezett, hogy az áruraktár részvénytársaság által létesített elevátorokat tekintse meg és döntsön ezen társaságnak a miniszterhez intézett négyrendbeli kérelme tárgyában. A hivatalos fogadtatás után hosszabb beszédben válaszolt a miniszter, melyben a vidék jogos igényeire utalt. A miniszternek erre vonatkozó programmszerü kijelentése igy szól: «Magyarország vidékeinek jogos igényei most már megkövetelhetik azt, hogy teljesülésük ne tétessék függővé a főváros előbbre való igényeitől, mert fővárosunk mai forgalmi fejlettsége mellett most már fokozott figyelemnek kell a vidéki gócpontok fejlődési érdekei felé fordulni és ez csak előmozdíthatja a főváros fejlődésének érdekszolgálatát is.» Okos és bölcs szavak ezek, ha azokat a prakszisban is magáévá teszi a miniszter, a mire a bátaszéki hid kérdésének eldöntése alkalmával lesz is bő alkalma, mert ezen hid csakis a fővárosi érdekek megóvása végett nem épülhetett eddig. — Halálozások. Ifj. Mutinyánszky Alajos si- montornyai járási Írnok hosszas betegeskedés után elhunyt Gyönkön folyó hó 9-én; helyettes járási írnokul az alispán Danóczy Géza ottani napidíjast rendelte ki. — Nagy Alajos nyug. szálkai körjegyző 76 éves korában Diós-Berényben meghalt. — Szövetkezetek Tolnavármegyében. A szövetkezetek terjedéséről a folyó év első felében, a «Magyar Kereskedelmi Muzeum» érdekes áttekintést nyújt. E szerint vármegyénk területén is örvendetes módon szaporodnak a szövetkezetek. Hitelszövetkezet a tolyó év I. felében vármegyénkben 3 uj alakult, u. m. az alsónánai önsegélyző szövetkezet, a felsőireghi és kisvejkei községi hitel - szövetkezet, ez utóbbiak mint az országos központi hitelszövetkezet tagjai. Tejszövetkezet a folyó év első felében 21 alakult az országban s ebből megyénkre 10 esik, Baranyára pedig csak 1 ; ilyen uj tejszövetkezetek alaku’tak nálunk: Kakasdon, Mőcsényben, Tevelen, Mözsön, Mórágyon, Mucsfán, A.-Nánán, Mekényesen, Apáthiban és Nagy-Vejkén. — Egy volt jegyző körözése. A szegzárdi kir. törvényszék országszerte körözteti az okirat- hamisitás bűntettével terhelt és ismeretlen tartóz- kodásu, illetőleg szökésben levő ifj. Kunosi Ármin, volt szemcsecsehii jegyzőt, ki jelen'eg allitólag ügynökösködik. _________________________________3^_ — Pista mi voltál te odahaza ? — Dis/nópásztor ur vótam ! — Hát mikor ide jöttél ? — Mig ide nem értem, embör vótam ! — És mióta itt vagy ? kérdezőm kíváncsian. — Azuta csak matróz vierter klasse vagyok, és arru a nagyzási hóbortru, hogy embör vagyok hama lemontam ! — Pista akarsz-e ismét ember lenni ? — Akarok ! — Akkor hát tanuld meg a Kriegsflaggét és meglásd, a jó kapitány ur még meg is veregeti a válladat! — írja lé hát a Krixplágét egy papirosra 1 Hogy megörültem ! íme megtaláltam az utat, mely célomhoz vezet 1 Gyorsan leírtam neki az egész mondatot. — Hát igazán megtanulod Pistikám ? — Mógtanulom ... és ezzel elrohant. Utánna sompolyogtam és láttam, a mint egy oldallámpa alatt magolt . . . Nem háborgattam egy hétig; vártam mig jelentkezni fog, de Pista nem jelentkezett, csak magolt tovább ! Végre soka'ni kezdtem az időt és egy este meglestem. A legénység már lefeküdt, csak ő járt még a fedélzeten fel s alá egy-egy alvó alakban megbotolva. Észre sem veszi ! Lám, hogy bele melegedett. De hát mit csinál a bolond, hisz öklével a homlokát és a mellét verdesi ! Most meg bambán a papirosra néz, a fejét csóválja, még egyszer nagyot üt homlokára, azután ráborul a kormánykerékre és elkezd sírni. . . . Egy pár perc múlva 1 azonban felegyenesedik, lassan egy vízzel telt kád-
