Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-25 / 26. szám
IX. évfolyam. 26. szám. Szegzárd, 1899. junius 25. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár : Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 • — » Negyed évre . . I > 50 » Egy szám ára . . . I ? » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hiratalon kívül elfogad Krammcr Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: JDx. LEOPOLD KOHNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FEREBTC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérséke^en megállapított | árszabály szerint számíttatnak. Közjog és kiegyezés. A képviselőház szerdai ülésén Széli Kálmán miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztriával a vám- és kereskedelmi szövetség nem jött létre. Bővebb indokolást ehhez a tényhez nem csatolt, hanem azonnal előterjesztést tett a képviselőháznak az Ausztriával való gazdasági viszonyaink rendezésére nézve, most már az ország önálló, egyoldalú intézkedései alapján. Ennélfogva Széli Kálmán miniszterelnök múlt szerdai előterjesztésének kettős oldala van. Az egyik a közjogi, a másik a gazdasági oldal. A közjogi rész abban a hatszakaszos törvényjavaslatban nyer megoldást, melyet Széli Kálmán a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdéseknek rendezéséről a Ház elé terjesztett. A képviselőház közvetve most jóformán csak ezzel a közjogi részszel foglalkozik, mert a gazdasági kérdéseknek rendeleti utón való szabályozására, illetőleg a tényleges viszony fentartására ugyanebben a törvényben a törvényhozás íelhatalmazást ad a kormánynak, azzal a határozott utasítással, hogy ezeket a rendeleteket a törvényhozásnak azonnal bejelenteni tartozik. A dolog tehát úgy áll, hogy miután a törvényhozás közvetve hozzá nem férhet most ezeknek a tényleges állapotoknak szabályozásához, azok iránt tehát közvetve, a végrehajtó hatalomnak adott nagyobbmértékü felhatalmazás utján intézkedik, persze ezzel szemben a legerélyesebb ellenőrzést fogja gyakorolni és a miniszteri felelősséget a leghathatósabban érvényesíteni. Ez a Széli Kálmán által benyújtott törvényjavaslat tehát igen nagyfontosságu garanciális törvény az Ausztria és Magyar- ország között fennálló gazdasági viszonyok tekintetében. Mindjárt a törvényjavaslat első pontja a legerélyesebb jogfentartást és biztosítást hangsúlyozza az ország önnáHósága és függetlensége tekintetében. Akárhogy alakulnak is a tényleges viszonyok, midőn az egyébként oly kívánatos vámközösség iránti egyezmény törvényhozási rendes utón vámszövetség utján többé már fenn nem tartható, Magyarország önrendelkezési joga, állami függetlensége és állami akarati individualitása erősen kidomborittatik ; jogainkat az clhomályositástól, a félreértéstől megmentjük ; azokat újból tisztázzuk és kétségtelenné tcszszük. Ennélfogva nem hogy jogfeladás nem történt, hanem igenis önállóságunkra, önrendelkezési jogainkra nézve alkotmányos erősségünket még egy garanciális törvénynyel biztosítottuk. Ennek a nagyfontosságu közjogi törvényjavaslatnak második pontja azt a keretet vonja meg, melyben a kormány rendeleti utón intézkedhetik a vám- és kereskedelmi tényleges állapotok felől. Ebből a tárgyi szempontból jóformán ugyanaz a keret tartatik fenn, melyet az eddigi törvényeink megszabtak. A többi szakaszok az ország önrendelkezési jogát biztosítják úgy a külföldi, mint az Ausztriával való egyezmény tekintetében. A külfölddel való kereskedelmi ügyekben is a közös külügyminiszter közbenjártával érintkezünk. De hisz ez alkotmányos alaptörvényünk, hogy a külfölddel szemben Ausztriával együtt közösen képviseltetjük magunkat, akár közös, akár önálló vámterület alapján állunk. Igen fontos, hogy az 1907. utáni időre, feltéve, hogy addig a mostani állapot fenntartható lesz, teljesen szabad kezet biztosítunk magunknak Ausztriával szemben, úgy, hogy akkor még a tényleges állapotot se legyünk kénytelenek fenntartani, hanem a kormány már 1901-ben utasittatik, hogy Ausztriával a vám és kereskedelmi szövetség létesítése iránt idejekorán tegyen intézkedést ; de ha ez nem sikerül, azonnal külön vámterület alapjára léphessünk át. Épen azért 1907. éven túl a külföldi szerződések sem tarthatók fenn. Mindegyik fél felmondhatja külön-külön a külföldi kereskedelmi szerződéseket. Ez is egy igen nagyT A R C A. —K3S»— Mikor Yégra elszakadtunk... Mikor végre elszakadtunk, Egymástól mi ketten, Bevallottam én teneked Lángoló szerelmem. Elrebegtem forró szivvel, Mint szeretlek téged, Sokat, sokat gyötrődtem már, Szenvedtem én érted. S nem feleltél szavaimra, Csak két szócskát mégis, Szomorúan, fájdalommal Annyit csupán : «En is.» VESZELEI KÁROLY. Lez-u-kiant. — Mese hajdanából. — — A »TOLNAVÁRMEGYEc eredeti tárcája. — Irta: Sándor József. Ülvén itt az én remete lakom mélységes csöndjében, asztal mellett egy XIV. Lajos korabeli fau- teille-en, kinevetem most önt igen tisztelt publikum, mivelhogy okosabb dolgot cselekednem nincs innyemre. Az önök életének morajló zajából lassú ritmusok hallatszanak be remete lakom alacsony ablakán, csúnya bús akkordok, mint az elnyomottak sóhaja. Utára visszatartott lélekzetvétel. Majd mikor a szomorúan kétséges állapotot a csalódás keserű érzete váltja fel, a fojtva tartott «ah» sűrű sóhajokban tömörül össze s mintegy villámcsapásként sújt. Én pedig remete lakom mélységes csöndjében kacagok, szörnyű mérgesen kacagok és rendre boncolom azoknak a kitürkészhetetlen vágyait, a kiknek sikerült ismét felültetni az emberek X meny- nyiségét. Mivel pedig hogy X mennyiségről tettem légyen említést, a mi tudvalevőleg a bizonytalan tömegnek kifejezése, nem is szükséges az algebránál tovább mennem és elnevezhetem azokat, a kikről emlités lészen, az előkelők koefficienseinek. A mese elég banális. Szélhámosy Nándor tizenötezer forint adósságok, három elintézetlen affaire és egy vadonatúj frakk öltözet hátrahagyásával eltűnt. Lányok könyes szeme, tüzesvérü asszonyok fanyar kiábrándulása és többrendbeli hitelezők átkos szava volt a kísérője bizony alan utján. Az öregek bólintgattak, — voltak, a kik kárörömmel beszéltek róla, a legtöbben pedig elmesélték egymásnak, hogy miként csapta be a szállodást, a szabót, a cipészt, a bankot, a szobalányt es az embereknek X mennyiségét. Én pedig ülvén itt remete lakom mélységes csöndjében, egy rég elfelejtett svájci bölcselőnek: Iselin-nek második kötete százhuszonhatodik lapján I olvasom a következőket: «Az alsóbb milliók a fel- sőbb tízezrek majmolói.» És ez a demokratikus levegőben növekedett filozófus nem is volt oly szörnyű ostoba, a mikor gondolatát könyvébe irta. Példa reá, fényes példa a Szélhámosy Nándor szomorú esete. Ott nőtt fel, ott szivta az élet első igazságait leikébe, a mindent egyenlővé tevő sikságos hazájában, az alföldi rónán. Aztán Dr. Idő, ez a kérlelhetetlen potentátum elszóllitotta az életbe!. Látta a maga szürke kicsinységét. Leikébe eddigien ismeretlen vágyak vonullak, ősi képzeteit újak váltották fel, újak, vonzók, kedvesek és nagyok. Lidércnyomást érzett. A maga túlhajtott egyszerűségében a kifejlődött tudatokat silányaknak, törpéknek érezte. Aztán valami sejtelmes fájdalom bizsergett idegeiben, a nagyság vágya, az előkelőség érzete, a mely nem tűr nálánál nagyobbakat', csak maga előtt szerelné Iá'ni térden állva az emberek tömegét, azt a nagy világot, a- mely ott nevelte a mindent kiegyenlítő rónán. Kinos fájdalmak gyötörték. Lelkének vele szü'etett egyenlőségi érzete bántó disharmóniát okozott azzal a titokzatos vágygyal, hogy egyenlő legyen azok között, a kikhez nem ért fel. Aztán a vágyak az akaratból valót teremtettek. Hogy az élet szolgálatába állott, úri képzetekkel, a nagyravágyás beteges ambíciójával szállt a síkra. Eljött hozzánk. Már úgy jött, mint a kit fényes körök neveltek nagyra. A gondot és az élet Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
