Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

— A D K. E. ülése. A dunántúli közműve­lődési egyesület igazgató választmánya tegnap az egyesület Budapesten ülést tartott. Orgróf Pallavicini Ede elnök üdvözölte az egybegyűlteket, megköszönte a tagok érdeklődését s rövid vissza­pillantást vetett a lefolyt évre. Az egyesület nagy eredményekre és fényes sikerekre ez idő szerint még nem hivatkozhatik, mivel még mindig a kezdet nehézségeivel kell küzdenie s anyagi eszközei na­gyon korlátoltak. A reményt azonban nem adja fel s hiszi, hogy a közel jövőben sikerül az egyesület érdekében általánosabb érdeklődést kelteni s az egyesülel elé tűzött kulturális feladatok megoldásá­ban gyorsabb tempóval haladni. A napirend során foglalkozott az igazgató választmány a szlavóniai magyarok ügyével is és Antal Gábor ev. ref. püspök kérelmére száz frt tanítói dijat szavazott meg a mostani évre. Elhatározta a választmány azt is, hogy a pénzesházi nyári menedékházat ez évben is fentartja. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő nagyvázsonyi óvodáját az egyesület anyagi viszo­nyainak javultával veszi át a saját kezelésébe. Őrgróf Pallavicini Ede elnök indítványára elhatá­rozta az igazgató választmány, hogy legközelebbi ülését október első napjaiban fogja megtartani. — Biró- és pénztárnokválasztás Lengyelen. Lengyel községben Probszt Mihály lemondása foly­tán Röder György birórá, Pappert István pénztár­nok lemondása folytán pedig ezen állásra Doni Antal választatott meg. — A «Szegzárdi Magyar Első Asztaltársa­ság« folyó évi junius hó 18-án a szegény gyerme­kek felruházó alapja javára, a vámház melletti kis­erdőben táncvigalommal egybekötött juniálist rendez. — A r. kath. ovoda vizsgája. A szegzárdi r. k. ovoda a szokásos évi vizsgáját folyó hó 22-én csütörtökön tartja meg d. e. 9 órakor az ovoda helyiségeiben; a szülőket és az érdeklődőket a vizsgálaton szívesen látja. A válasz mány nevében: Dory Pálné elnök. — Határigazitás, Bogyiszló, Fadd, Tolna, Szegzárd és Ücséuy községek közötti és egyúttal a törvényhatósági határvonalnak megállapítása cél­jából Pest és Tolnavármegye küldötteiből vegyes bizottsági helyszíni eljárás lesz junius 20-án. A bi­zottság összejöveteli helyül Bogyiszló községházát tűzte ki. A helyszíni eljárás foganatosítására hiva­tott vegyes bizottságba Tolnavármegye részéről a vármegye alispánjának vezetése mellett Fö/dos Vil­mos vmegyei tiszti ügyész, Totth Ödön vármegye­bizottsági tag, a központi és dunaföldvári járási főszolgabiró, továbbá Perszina Alfréd kir. főmér­nök küldettek ki. A helyszíni tárgyaláshoz Tolna, Szegzárd, Ocsény és Fadd község elöljárósága, a paks-fadd-bogyiszlói ármentesitő társulat és egyéb érdekeltek hivatnak meg. — Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi mi­niszter Wirscking Nándor, Mezcy János, Keller Vilmos, Jelin Ferenc, Mohiár Jusztina, Jéhn Győző, Névery Józsa, Csekey Károly, Eichmüller Emilia, Dudás Gyula, Kőtay Lajos és Névery Endre duna­földvári tanítók ötödéves korpótlékát államsegély­ként kiutalványozta. — A szegzárdi vadászterület bérletére teg­nap megtartott árlejtésen legtöbbet ígérő lett Hor­váth József szegzárdi fakereskedő, ki a bérletért 210 irtot ajánlott meg. — A zászlós ur. Üreg anyóka állított be a minap a postahivatalba és megkéri az egyik hiva­talnokot nagy alázatosan : — Tessen ráírni, könyörgöm, a fiam czimét a borítékra. Újvidékre tessen címezni. — Hát hogy hívják a fiát, néni? — Azt nem tudom, könyörgöm, csak annyit mondhatok, hogy igen nagy ur. — De hát tudnom kell a nevét, ha fül aka­rom írni a címét, — Hát kérőm, csak tessen ráírni, hogy igen nagy ur. Nincs olyan több Újvidéken. Most nagyobb lett a fizetése is. Ászlós ur, kérem szeretettel. — Miféle zászlós ur ? — Hát olyan kérőm, a ki kint áll ászlóval a vasútnál és a vonatokat le-föl parancsolja. 4. ______________ — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisz­ter az értényi anyakönyvi kerületbe Zsigmond László ottani községi jegyzőt nevezte ki. — Gabona-árak. Tolnamegyében Szegzárdon és a nagyobb községekben lévő magyar kir. posta- hivatalok, a budapesti gabonatőzsde árakat minden hétfőn, szerdán és szombaton teszik közhirré a postahivataloknál kitett hirdetési táblákon. A bécsi gabonatőzsde árakat hetenkint egyszer, még pedig szombaton. — A lelkészek adójára vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 82+3. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy ha a lelkésznek IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmén kivül más jövedelme is van : a segéd­lelkész tartásának költsége a IV. oszt. kereseti adónál csak aránylagosan vehető számba. — Öngyilkos anya. Ifj. Sipos Antal simon- tornyai szabómester neje született Diczi Apollonia folyó hó 10-én d. e. 11 órakor pillanatnyi elme­zavarában kútba ugrott s rögtön meghalt. 3 kis árvát hagyott hátra, kik közül a legfiatalabb 3 hónapos. — Nem szabad bogarászni! Azok az embe­rek, a kik nem találtak már gyönyörűséget mind­ama élvezetekben, melyet a századvég raffinált kor­szelleme nyújtani képes, fogtak egy hosszú botot, annak tetejébe madzagot kötöttek, melynek végére szigonyt kötve, elmentek picézni. Mások pedig egy nagy skatulyát akasztva a nyakukba s kellő meny- | nyiségü gombostűvel felszerelve, neki vágtak a ré­teknek — s bogarásztak. Hát eme szórakozók első felének, a picézőknek megmarad a maguk gyönyö­rűsége, mert hiszen a picézést nem tiltja eddig még senki s mindenki kotorászhat spárgás botjá­val a vízben, feltéve, hogy talál alkalmas vizet. A bogarászoknak azonban beborult. Le fognak tűnni a láthatárról azok a széles karimáju szalmakalapos, vitorlavászon ruhás alakok, a kiknek volt eruyedet- len türelmük keresztül-kasul bújni a rétet egy nagy bajuszu cincérórt. Mert a belügy miniszternek egy legújabb keletű rendeleté fo'ytán tilos a bogará- szás. Tilos pedig azért, mert ilyenkor, tavasz vége felé, nyár elején van ugyan a logtöbb bogár s igy ez lenne a bogarászatra a legalkalmasabb idő, azon­ban ilyenkor áll talpon a zöldelő búza is s gyak­ran megesik, hogy egy egy szenvedélyes bogarász nem respektálja a lábon álló termést, hanem neki gázol a búzaföldeknek is azért a bizonyos hőscin- cérért S ezzel természetesen több kárt okoz, mint azzal a hangoztatott haszonnal, hogy pusztítja a kártékony férgeket. Több vidékről érkezett ily ér­telmű panasz volt az oka annak, hogy most ren­deletileg kimondták, hogy nyáron nem szabad bogarászni 1 — Tudnivaló a háztulajdonosoknak. A m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 7904. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a kázbéradot a 3 évi kivetési cyclus alatt béremel­kedés cimén fölemelni nem lehet. — Furcsa igazságszolgáltatás. Dér Péter bátai lakos azt a feljelentést tette, hogy a napok­ban Bátán néhány szilvafacsemetét vitt el a faisko­lából, a miért aztán Kazinczky János, Eberling Ignác és Bárdos István mezőőrök olykép szolgál­tattak igazat, hogy Dér Pétert bekísérték a faluba, a hol ennek minden ház előtt megkellett állani és hangosan mondania: »így jár, a ki fát lop«. Sőt elkísérték a szomszédos Somberek községbe is és ilt ugyanazt a proczessust vitték véghez. Ha ugyan való, furcsán szolgáltatják a bálái mezőőrök igazu­kat a 19. század végén. — Zsaroló körözése. A budapesti kir. tör­vényszék Müller Mária (Mónika) szakályi születésű 34 éves napszámos asszonyt zsarolás miatt köröz­teti, mert a büntetés elől ismeretlen helyre költö­zött s tartózkodási helyét eddig megállapítani nem lehetett. — Házi szarka. Bravic Anna cselédleányt Pécsett éppen akkor csípte nyakon egy rendőr, mikor egy brillánskövü melltüt akart egy ékszerész­nek eladni. Kitűnt aztán, hogy a leány a melltüt úrnőjétől lopta, a kinél szolgalatban állt. A rendőr­ség a tolvaj leányt — a ki lcocsolai illetőségű — letartóztatta és átkisértette az ügyészség börtönébe. TOLNA VÁRMEGYE. — Fiatal tolvajok. Gyurita István és Reisin- ger István szegzárdi suhancok nagyon fiatal ko­rukban kezdik növelni a lopás mesterségét. Az utóbbi még iskolába jár és máris oly tökélyre vitte ezt a művészetet, hogy kiállja a versenyt bárme­lyik címeres tolvajjal. Alig van Szegzárdon ház, a hol ez a két csemete meg ne fordult volna és egy­néhány ^csirkét ne lopott volna. Tolvajlásaiknak száma légió. Űzik már ezt a mesterséget évek óta és oly ügyesen, hogy csak a legutóbbi időben fe­dezték fel őket. A napokban ugyanis Imrei Géza pénzügyőri tővigyázó pincéjébe hatoltak le és on­nét kilenc üveg bort loptak el, a melyen aztán megosztozkodtak. Feljelentették őket a hatóságnál. — Megégett gyermekek. Takács József Takler és neje szegzárdi lakosok f. hó 13-án hazulról el­eltávoz vaő és 4 éves kis gyermeküket minden gond­viselés nélkül hagyták otthon. A gyermekek a trágyadomb mellett tüzet raktak s csak a véletlen­nek köszönhető, hogy a szomszédok a tüzet idejé­ben észrevették és a gyermekeket még akkor men­tették meg, a midőn még nagyobb baj nem tör­tént. Ez már a második eset Takácsnál, hogy ily gondatlanul hagyja otthon gyermekeit. — A hős párbajozók. A héten történt egy városban, nem mondom, hogy nem a mienkben, hogy két fiatal ur összeveszett egymással. Termé­szetes, hogy az összeveszés folytán oly folytonos- sági hiányok keletkeztek a fiatal urak becsületén, a melyet csak a vér tud lemosni. Ámde össze­veszni sokkal könnyebb, mint a síkra szállni s a két fiatal urnák, őszintén bevallva, sehogy sem tetszett az a leendő párbaj, a melyet a vérre szom­jas «lelkiismeretes» segédek nagy igyekezet után elhatároztak. Az ördögbe is, néha a kapanyél is elsül, sőt sokszor a vak tyuk is gyöngyöt talál, hátha még a pisztolyok is eltalálnának sülni, sőt az ostoba golyó . . . nem, — erre még gondolni is hátborzongató dolog. Az egyik ur tehát elhatá­rozza, hogy bejelenti a dolgot a csendőrségnek. A csendőrség közbelép, mielőtt a párbaj végbemenne : drukkolni se kell és a bátorság nimbusza is meg­marad. Beállít tehát nagy titokban a csendőrfőnök­höz s előadja neki részletesen a dolgot. A joviális főnök nézi, nézi és hallgatja, aztán csak ennyit mond a bátor fiatalnak: — Nagyon helyes ... de igazán kár volt fáradni . . . Már itt volt a másik ur, éppen egy félórával ezelőtt . . . — Eltűnt. A budapesti főkapitányság közzé teszi, hogy Juhász János paksi születésű, 40 éves ácssegéd még május hó 4-én budapesti Telepi-utcai lakásáról nyomtalanul eltűnt s azóta a fővárosban nem volt föltalálható. — Borzasztó. A komédiásbódé direktora be­megy a bódéba, honnét nagy lármát hall: — Micsoda lárma ez ? A mire a szolga ezt feleli: — Kérem, a kétfejű ember összeveszett ön­magával, hogy melyik fejét borotválja meg előbb. — Ruha üvegből. Hogy az üveget fonni le­het, azt már régen tudjuk, de a technika olyan eszközöket is talált fel, a melyekkel ezt a merev anyagot hajlékonnyá és puhává lehet tenni. Bizo­nyos fokig már több évtized előtt ismerték ennek a nyitját. Napóleon koporsóján, a melyet az invali­dusok templomában őriznek Párisban, már üveg­szálakkal átszőtt szemfödő van. I. Lajos bajor ki­rály palotájának egyik terme üvegből szőtt tapéták­kal volt kárpitozva.. A chicagói kiállításon bemuta­tott száz meg száz dolog között nem utolsó helyen állott az üvegszövészet. A Libbey G as Co. cég külön pavillonban állította ki a legkülönbözőbb üveg­szöveteket s az ezekből készült ruhákat. Legna­gyobb feltűnést keltettek a kárpitok, asztalteri ők és gobelinek, nemkülönben a függönyök, kendők stb. Tagadhatatlan, hogy az üvegszövetek még min­dig különlegesség számba mennek s éppen ezért nagyon drágák. Egy üvegszövetből készült derék néhány év előtt még 120—150 frtba került. De hány találmányt vett már át a kuriozitások honából a gyakorlati élet. Az üvegszövetkezetekről azt mond­ják, hogy fogásra nézve miben sem különböznek a selyemszövettől, de szinpompa tekintetében messze fölülmúlják emezeket. ________________________1899. junius 18.

Next

/
Thumbnails
Contents