Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

— A D K. E. ülése. A dunántúli közművelődési egyesület igazgató választmánya tegnap az egyesület Budapesten ülést tartott. Orgróf Pallavicini Ede elnök üdvözölte az egybegyűlteket, megköszönte a tagok érdeklődését s rövid visszapillantást vetett a lefolyt évre. Az egyesület nagy eredményekre és fényes sikerekre ez idő szerint még nem hivatkozhatik, mivel még mindig a kezdet nehézségeivel kell küzdenie s anyagi eszközei nagyon korlátoltak. A reményt azonban nem adja fel s hiszi, hogy a közel jövőben sikerül az egyesület érdekében általánosabb érdeklődést kelteni s az egyesülel elé tűzött kulturális feladatok megoldásában gyorsabb tempóval haladni. A napirend során foglalkozott az igazgató választmány a szlavóniai magyarok ügyével is és Antal Gábor ev. ref. püspök kérelmére száz frt tanítói dijat szavazott meg a mostani évre. Elhatározta a választmány azt is, hogy a pénzesházi nyári menedékházat ez évben is fentartja. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő nagyvázsonyi óvodáját az egyesület anyagi viszonyainak javultával veszi át a saját kezelésébe. Őrgróf Pallavicini Ede elnök indítványára elhatározta az igazgató választmány, hogy legközelebbi ülését október első napjaiban fogja megtartani.

— Biró- és pénztárnokválasztás Lengyelen.

Lengyel községben Probszt Mihály lemondása folytán Röder György birórá, Pappert István pénztárnok lemondása folytán pedig ezen állásra Doni Antal választatott meg.

— A «Szegzárdi Magyar Első Asztaltársaság« folyó évi junius hó 18-án a szegény gyermekek felruházó alapja javára, a vámház melletti kiserdőben táncvigalommal egybekötött juniálist rendez.

— A r. kath. ovoda vizsgája. A szegzárdi r. k. ovoda a szokásos évi vizsgáját folyó hó 22-én csütörtökön tartja meg d. e. 9 órakor az ovoda helyiségeiben; a szülőket és az érdeklődőket a vizsgálaton szívesen látja. A válasz mány nevében: Dory Pálné elnök.

— Határigazitás, Bogyiszló, Fadd, Tolna, Szegzárd és Ücséuy községek közötti és egyúttal a törvényhatósági határvonalnak megállapítása céljából Pest és Tolnavármegye küldötteiből vegyes bizottsági helyszíni eljárás lesz junius 20-án. A bizottság összejöveteli helyül Bogyiszló községházát tűzte ki. A helyszíni eljárás foganatosítására hivatott vegyes bizottságba Tolnavármegye részéről a vármegye alispánjának vezetése mellett Fö/dos Vilmos vmegyei tiszti ügyész, Totth Ödön vármegyebizottsági tag, a központi és dunaföldvári járási főszolgabiró, továbbá Perszina Alfréd kir. főmérnök küldettek ki. A helyszíni tárgyaláshoz Tolna, Szegzárd, Ocsény és Fadd község elöljárósága, a paks-fadd-bogyiszlói ármentesitő társulat és egyéb érdekeltek hivatnak meg.

— Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi miniszter Wirscking Nándor, Mezcy János, Keller Vilmos, Jelin Ferenc, Mohiár Jusztina, Jéhn Győző, Névery Józsa, Csekey Károly, Eichmüller Emilia, Dudás Gyula, Kőtay Lajos és Névery Endre dunaföldvári tanítók ötödéves korpótlékát államsegélyként kiutalványozta.

— A szegzárdi vadászterület bérletére tegnap megtartott árlejtésen legtöbbet ígérő lett Horváth József szegzárdi fakereskedő, ki a bérletért 210 irtot ajánlott meg.

— A zászlós ur. Üreg anyóka állított be a minap a postahivatalba és megkéri az egyik hivatalnokot nagy alázatosan :

— Tessen ráírni, könyörgöm, a fiam czimét a borítékra. Újvidékre tessen címezni.

— Hát hogy hívják a fiát, néni?

— Azt nem tudom, könyörgöm, csak annyit mondhatok, hogy igen nagy ur.

— De hát tudnom kell a nevét, ha fül akarom írni a címét,

— Hát kérőm, csak tessen ráírni, hogy igen nagy ur. Nincs olyan több Újvidéken. Most nagyobb lett a fizetése is. Ászlós ur, kérem szeretettel.

— Miféle zászlós ur ?

— Hát olyan kérőm, a ki kint áll ászlóval a vasútnál és a vonatokat le-föl parancsolja.

4. ______________

— Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter az értényi anyakönyvi kerületbe Zsigmond László ottani községi jegyzőt nevezte ki.

— Gabona-árak. Tolnamegyében Szegzárdon és a nagyobb községekben lévő magyar kir. posta- hivatalok, a budapesti gabonatőzsde árakat minden hétfőn, szerdán és szombaton teszik közhirré a postahivataloknál kitett hirdetési táblákon. A bécsi gabonatőzsde árakat hetenkint egyszer, még pedig szombaton.

— A lelkészek adójára vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 82+3. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy ha a lelkésznek IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmén kivül más jövedelme is van : a segédlelkész tartásának költsége a IV. oszt. kereseti adónál csak aránylagosan vehető számba.

— Öngyilkos anya. Ifj. Sipos Antal simon- tornyai szabómester neje született Diczi Apollonia folyó hó 10-én d. e. 11 órakor pillanatnyi elmezavarában kútba ugrott s rögtön meghalt. 3 kis árvát hagyott hátra, kik közül a legfiatalabb 3 hónapos.

— Nem szabad bogarászni! Azok az emberek, a kik nem találtak már gyönyörűséget mindama élvezetekben, melyet a századvég raffinált korszelleme nyújtani képes, fogtak egy hosszú botot, annak tetejébe madzagot kötöttek, melynek végére szigonyt kötve, elmentek picézni. Mások pedig egy nagy skatulyát akasztva a nyakukba s kellő meny- | nyiségü gombostűvel felszerelve, neki vágtak a réteknek — s bogarásztak. Hát eme szórakozók első felének, a picézőknek megmarad a maguk gyönyörűsége, mert hiszen a picézést nem tiltja eddig még senki s mindenki kotorászhat spárgás botjával a vízben, feltéve, hogy talál alkalmas vizet. A bogarászoknak azonban beborult. Le fognak tűnni

a láthatárról azok a széles karimáju szalmakalapos, vitorlavászon ruhás alakok, a kiknek volt eruyedet- len türelmük keresztül-kasul bújni a rétet egy nagy bajuszu cincérórt. Mert a belügy miniszternek egy legújabb keletű rendeleté fo'ytán tilos a bogará- szás. Tilos pedig azért, mert ilyenkor, tavasz vége felé, nyár elején van ugyan a logtöbb bogár s igy ez lenne a bogarászatra a legalkalmasabb idő, azonban ilyenkor áll talpon a zöldelő búza is s gyakran megesik, hogy egy egy szenvedélyes bogarász nem respektálja a lábon álló termést, hanem neki gázol a búzaföldeknek is azért a bizonyos hőscin- cérért S ezzel természetesen több kárt okoz, mint azzal a hangoztatott haszonnal, hogy pusztítja a kártékony férgeket. Több vidékről érkezett ily értelmű panasz volt az oka annak, hogy most rendeletileg kimondták, hogy nyáron nem szabad bogarászni 1

— Tudnivaló a háztulajdonosoknak. A m.

kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 7904. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a kázbéradot a 3 évi kivetési cyclus alatt béremelkedés cimén fölemelni nem lehet.

— Furcsa igazságszolgáltatás. Dér Péter bátai lakos azt a feljelentést tette, hogy a napokban Bátán néhány szilvafacsemetét vitt el a faiskolából, a miért aztán Kazinczky János, Eberling Ignác és Bárdos István mezőőrök olykép szolgáltattak igazat, hogy Dér Pétert bekísérték a faluba, a hol ennek minden ház előtt megkellett állani és hangosan mondania: »így jár, a ki fát lop«. Sőt elkísérték a szomszédos Somberek községbe is és ilt ugyanazt a proczessust vitték véghez. Ha ugyan való, furcsán szolgáltatják a bálái mezőőrök igazukat a 19. század végén.

— Zsaroló körözése. A budapesti kir. törvényszék Müller Mária (Mónika) szakályi születésű 34 éves napszámos asszonyt zsarolás miatt körözteti, mert a büntetés elől ismeretlen helyre költözött s tartózkodási helyét eddig megállapítani nem lehetett.

— Házi szarka. Bravic Anna cselédleányt Pécsett éppen akkor csípte nyakon egy rendőr, mikor egy brillánskövü melltüt akart egy ékszerésznek eladni. Kitűnt aztán, hogy a leány a melltüt úrnőjétől lopta, a kinél szolgalatban állt. A rendőrség a tolvaj leányt — a ki lcocsolai illetőségű — letartóztatta és átkisértette az ügyészség börtönébe.

TOLNA VÁRMEGYE.

— Fiatal tolvajok. Gyurita István és Reisin- ger István szegzárdi suhancok nagyon fiatal korukban kezdik növelni a lopás mesterségét. Az utóbbi még iskolába jár és máris oly tökélyre vitte ezt a művészetet, hogy kiállja a versenyt bármelyik címeres tolvajjal. Alig van Szegzárdon ház, a hol ez a két csemete meg ne fordult volna és egynéhány ^csirkét ne lopott volna. Tolvajlásaiknak száma légió. Űzik már ezt a mesterséget évek óta és oly ügyesen, hogy csak a legutóbbi időben fedezték fel őket. A napokban ugyanis Imrei Géza pénzügyőri tővigyázó pincéjébe hatoltak le és onnét kilenc üveg bort loptak el, a melyen aztán megosztozkodtak. Feljelentették őket a hatóságnál.

— Megégett gyermekek. Takács József Takler és neje szegzárdi lakosok f. hó 13-án hazulról eleltávoz vaő és 4 éves kis gyermeküket minden gondviselés nélkül hagyták otthon. A gyermekek a trágyadomb mellett tüzet raktak s csak a véletlennek köszönhető, hogy a szomszédok a tüzet idejében észrevették és a gyermekeket még akkor mentették meg, a midőn még nagyobb baj nem történt. Ez már a második eset Takácsnál, hogy ily gondatlanul hagyja otthon gyermekeit.

— A hős párbajozók. A héten történt egy városban, nem mondom, hogy nem a mienkben, hogy két fiatal ur összeveszett egymással. Természetes, hogy az összeveszés folytán oly folytonos- sági hiányok keletkeztek a fiatal urak becsületén, a melyet csak a vér tud lemosni. Ámde összeveszni sokkal könnyebb, mint a síkra szállni s a két fiatal urnák, őszintén bevallva, sehogy sem tetszett az a leendő párbaj, a melyet a vérre szomjas «lelkiismeretes» segédek nagy igyekezet után elhatároztak. Az ördögbe is, néha a kapanyél is elsül, sőt sokszor a vak tyuk is gyöngyöt talál, hátha még a pisztolyok is eltalálnának sülni, sőt az ostoba golyó . . . nem, — erre még gondolni is hátborzongató dolog. Az egyik ur tehát elhatározza, hogy bejelenti a dolgot a csendőrségnek. A csendőrség közbelép, mielőtt a párbaj végbemenne : drukkolni se kell és a bátorság nimbusza is megmarad. Beállít tehát nagy titokban a csendőrfőnökhöz s előadja neki részletesen a dolgot. A joviális főnök nézi, nézi és hallgatja, aztán csak ennyit mond a bátor fiatalnak:

— Nagyon helyes ... de igazán kár volt fáradni . . . Már itt volt a másik ur, éppen egy félórával ezelőtt . . .

— Eltűnt. A budapesti főkapitányság közzé teszi, hogy Juhász János paksi születésű, 40 éves ácssegéd még május hó 4-én budapesti Telepi-utcai lakásáról nyomtalanul eltűnt s azóta a fővárosban nem volt föltalálható.

— Borzasztó. A komédiásbódé direktora bemegy a bódéba, honnét nagy lármát hall:

— Micsoda lárma ez ?

A mire a szolga ezt feleli:

— Kérem, a kétfejű ember összeveszett önmagával, hogy melyik fejét borotválja meg előbb.

— Ruha üvegből. Hogy az üveget fonni lehet, azt már régen tudjuk, de a technika olyan eszközöket is talált fel, a melyekkel ezt a merev anyagot hajlékonnyá és puhává lehet tenni. Bizonyos fokig már több évtized előtt ismerték ennek a nyitját. Napóleon koporsóján, a melyet az invalidusok templomában őriznek Párisban, már üvegszálakkal átszőtt szemfödő van. I. Lajos bajor király palotájának egyik terme üvegből szőtt tapétákkal volt kárpitozva.. A chicagói kiállításon bemutatott száz meg száz dolog között nem utolsó helyen állott az üvegszövészet. A Libbey G as Co. cég külön pavillonban állította ki a legkülönbözőbb üvegszöveteket s az ezekből készült ruhákat. Legnagyobb feltűnést keltettek a kárpitok, asztalteri ők és gobelinek, nemkülönben a függönyök, kendők stb. Tagadhatatlan, hogy az üvegszövetek még mindig különlegesség számba mennek s éppen ezért nagyon drágák. Egy üvegszövetből készült derék néhány év előtt még 120—150 frtba került. De hány találmányt vett már át a kuriozitások honából a gyakorlati élet. Az üvegszövetkezetekről azt mondják, hogy fogásra nézve miben sem különböznek a selyemszövettől, de szinpompa tekintetében messze fölülmúlják emezeket.

________________________1899. junius 18.