Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-18 / 25. szám
IX. évfolyam. zx-ftfc szám. Szegzárd, 1899. junius 18. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KO HITÉL. SZÉKELY FEHEETC. Előfizetési ár : Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 6 frt — kr. 3 » — » 1 » 50 » . . 12 » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kirül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékeljen megállapított árszabály szerint számíttatnak. Széli Kálmán. Széli Kálmánnak, Magyarország miniszterelnökének államférfiul nagysága az elmúlt napok történelmi jelentőségű eseményei közben, melyek magukra vonták egész Európa figyelmét, bontakozott ki a maga teljességében, az ország közvéleménye előtt osztatlan tisztelettel és lelkesült elismeréssel találkozó politikai és egyéni kiválóságában. Nehezebb és kényesebb helyzetben még alig volt kormányférfiu, mint a minőbe Széli Kálmán jutott az Ausztriával és királyunkkal szemben legutóbb fölmerült nagy kérdések elintézése alkalmával és hazánk komolyabb válság elé már évtizedek óta alig tekintett, mint az elmúlt hetekben és ebből a súlyos, kritikus helyzetből, a vitéz elszántsággal megvívott nagy ütközetből teljes sikerrel és dicsőséggel jutottak diadalra Magyar- ország intákt jogai és legvitálisabb érdekei. Széli Kálmán kezében diadalmasan lobog a zászló, melyet mélységes hazaszeretete, államférfim tapintata, szilárd elvhűsége és egyéni korrektsége emeltek győzelemre. A kik még kételyeket vagy aggodalmakat tápláltak Széli Kálmánnak az ország ügyeinek vezetésére való hivatottsága tekintetében, azon kevesek is immár beismerik és elismerik, hogy tévedtek és fenntartás nélkül rójják le irányában hódolatuk adóját. T A R C A. —+3S+— Az ablaknál. Á bus ifjú ott ül ablakánál Hervadozva viruló rózsáknál. Néz merően a csendes utczára, Mintha ottan jó ismerős járna. De az uteza olyan sötét, néma; A levegő mozdulatlan, béna, Mely a várost sötéten takarja, A nagy homályt nesz meg nem zavarja. Ez ablaknál ült akkor is egyre, Mikor az a szép lány járt még erre; Szerelemmel, türelemmel leste, Mig elhaladt itten minden este Megjelent az ablaknál a drága, Kiment hozzá, hü ölébe zárta ; Úgy bolyongtak üdvözülten ketten, Ájtatosan a nagy, sötét csendben. Elmúlt az üdv. Oh, ki hitte volna Hogy a leány egykor mást karolna; Másnak fogad örökös szerelmet S boldogan él büszke férje mellett. Négy esztendei háborúskodás, kemény tusák és összeütközések után meg van a kiegyezés Ausztriával. A heves ostrom alatt már-már recs- csenni kezdett a 67-iki nagy alkotásnak fundamentuma, aggódva és félve néztük, miképpen késmi összeomlani a haza bölcsének nagy müve és ime annyi viszontagság és bajvivás után ismét létrejött a kiegyezés, a mely teljes tisztaságában megóvja hazánk állami önállóságát és az egész vonalon biztosítja gazdasági érdekeinket. Nem abban látjuk a legfőbb sikert, hogy a kiegyezés a pártközi megegyezés szellemében történt meg; s hogy a miben attól eltért, az a javaslatnak csak javára szolgált, hanem abban, hogy a bemutatott törvényjavaslatban a magyar álláspont szigorúan érvényesült és hogy Magyarország anyagi érdekeit, helyes gazdaságpolitikai berendezését minden jogjeladás nélkül biztosítja. Hazánk alkotmányát, jogait és anyagi érdekeit védelmezi és biztosítja az uj kiegyezési törvényjavaslat. Az Ausztriával folytatott háború be van fejezve. Az eddigi bizonytalanság miatt keletkezett rések elenyésznek és megtámadott gazdasági hitelünk erőgyarapodásnak néz elébe. A politikai és gazdasági béke mellett a közéletbe visszatér a sokáig nélkülözött nyugalom, melyet ádáz belviszályok és pártharcok küszöböltek ki, a felkorbácsolt szenvedélyek helyét, melyek folytonosan zűrzavaros közállapotokat és személyes villongásokat idéztek elő, higgadtság, elfogulatlanság és méltányosság foglalták el. A politikai és parlamenti békének eme szép korszakát, melynek hajnalhasadását a közjó érdekében mindenki csak hazafias örömmel üdvözölheti, Magyarország belső konszolidációjával és fejlesztésével, mint jogállam való kifejlődésével és kiépítésével járó nagy munkájának, az ez irányban megoldást sürgető fontos feladatok megvalósításának kell szentelni. Az egész nemzet hálásan üdvözli Széli Kálmánt, a miért a kiegyezési kérdéseket az ország törvényes és alkotmányos, erkölcsi és anyagi jogainak és érdekeinek épségben tartása mellett .fényes sikerrel megoldotta és föltétien megnyugvással párosuló bizalommal tekint további működése elé. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság folyó hó 10-én tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt junius havi ülését, melyen részt vettek: D'óry Pál, Simontsiis Elemér, Kurz Vilmos, hordás Vilmos, dr. Hangéi Ignác, hink Kálmán, Per szín a Alfréd, Krcs marik Pál, Mayer F. Andor, Döry Dénes, Boda Vilmos, Kovách S. Endre, dr. Kramolin Emil, Jeszenszky Andor, Wosinsky Mór, . •• n Tihanyi Domokos, lotth Ödön, Orjfy Lajos ; elmaradását ’gazolta Bcrnrieder József. Beteg lett az ifjú e csapásra, Eszét vesztve hanyatlott az ágyra; Azt hitték, hogy többé föl nem ébred, Megöli a szivébe hullt méreg. De megküzdött mégis a halállal, Oh, nem azzal az örök liomálylyal, Mely fejére a nagy bútól szállott — Mindég hordja azóta az átkot. Ablakánál ott ül reggel, este, Visszatérő kedvesére lesve ; Azt a perczet türelemmel várja, Mikor ismét hü szivére zárja. Csavarodik sötét haja őszbe, De az idő hitét még tetőzte. Az ablaknál azt susogja egyre: Szép szerelmem elhalad majd erre ! VARSÁNYI GYULA. Perczel Móric levele Csapó Dánielhez Pozsonyból, 1844. február 27-ről. Közli: Csapó Vilmos es. és kir. kamarás. «Tekintetes Táblabiró úr ! Bár egy kissé késő, még sem mulaszthatom el, hogy bizalmas felszólítására, ha csak nehány sorral is,' válaszképpen egyrészt nagybecsű bizalmáért, melyet bennem helyeztetni kegyeskede, őszinte köszönetéin, — másrészt ismét mély és ingadozást nem szenvedő hű tiszteletem ki ne jelentsem. Mit is annál vidorabb érzeményekkel teljesítek: mert soha nem feledhelem, miként a politicai és jelesen megyei közpályára való léptetésemet, ottani kikép- zetésemet és fenntartatásomat, sőt mostani követi állásomat főleg Tiles úr párt fogolásának köszönhetem, ki is a dolgok külsőségén és személyetességem gyarlóságán átemelkedő, mint szinte a viszályok múlékonyságát felismerő, a polgárokat lélektanbani mélyebb óvatossággal szokta megítélni, mint az irigység, a hiúság leventéi! Én úgy hiszem, hogy Tettes ur jelen pályámon is távol attól, hogy épen a szabadeknű párttal történt kocolodásaimon felütközve — mert hisz eljárásom az előtt, ki ismert, váratlan nem lehet, — nemcsak nem fog tán'orodni bizalmában, melyet bennem eddig helyeztete; sőt a dolgok kifejlődését kivárva és eddig is istápolására érdemesítve, továbbra is alkalmat nyujtaud nekem bebizonyítani, hogy hazám boldogságán tiszta szándoklattal és talán nem épen legügyetlenebbül munkálkodók, hogy reményei és bizalma irántam nem hiúsultak, nem téveszték célúkat 1 Országgyűlésünk állása mind a mellett, hogy tömérdeket dolgozánk és igen sok jót végzénk, mégis felette kellemesen. — Nehány szerencsétlen Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőhh beküldeni szíveskedjenek.
