Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

IX. évfolyam. zx-ftfc szám. Szegzárd, 1899. junius 18. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KO HITÉL. SZÉKELY FEHEETC. Előfizetési ár : Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 6 frt — kr. 3 » — » 1 » 50 » . . 12 » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kirül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékeljen megállapított árszabály szerint számíttatnak. Széli Kálmán. Széli Kálmánnak, Magyarország mi­niszterelnökének államférfiul nagysága az elmúlt napok történelmi jelentőségű esemé­nyei közben, melyek magukra vonták egész Európa figyelmét, bontakozott ki a maga teljességében, az ország közvéleménye előtt osztatlan tisztelettel és lelkesült elismeréssel találkozó politikai és egyéni kiválóságában. Nehezebb és kényesebb helyzetben még alig volt kormányférfiu, mint a minőbe Széli Kálmán jutott az Ausztriával és királyunk­kal szemben legutóbb fölmerült nagy kér­dések elintézése alkalmával és hazánk ko­molyabb válság elé már évtizedek óta alig tekintett, mint az elmúlt hetekben és ebből a súlyos, kritikus helyzetből, a vitéz elszánt­sággal megvívott nagy ütközetből teljes si­kerrel és dicsőséggel jutottak diadalra Magyar- ország intákt jogai és legvitálisabb érdekei. Széli Kálmán kezében diadalmasan lo­bog a zászló, melyet mélységes hazaszere­tete, államférfim tapintata, szilárd elvhűsége és egyéni korrektsége emeltek győzelemre. A kik még kételyeket vagy aggodal­makat tápláltak Széli Kálmánnak az ország ügyeinek vezetésére való hivatottsága tekin­tetében, azon kevesek is immár beismerik és elismerik, hogy tévedtek és fenntartás nélkül rójják le irányában hódolatuk adóját. T A R C A. —+3S+— Az ablaknál. Á bus ifjú ott ül ablakánál Hervadozva viruló rózsáknál. Néz merően a csendes utczára, Mintha ottan jó ismerős járna. De az uteza olyan sötét, néma; A levegő mozdulatlan, béna, Mely a várost sötéten takarja, A nagy homályt nesz meg nem zavarja. Ez ablaknál ült akkor is egyre, Mikor az a szép lány járt még erre; Szerelemmel, türelemmel leste, Mig elhaladt itten minden este Megjelent az ablaknál a drága, Kiment hozzá, hü ölébe zárta ; Úgy bolyongtak üdvözülten ketten, Ájtatosan a nagy, sötét csendben. Elmúlt az üdv. Oh, ki hitte volna Hogy a leány egykor mást karolna; Másnak fogad örökös szerelmet S boldogan él büszke férje mellett. Négy esztendei háborúskodás, kemény tusák és összeütközések után meg van a kiegyezés Ausztriával. A heves ostrom alatt már-már recs- csenni kezdett a 67-iki nagy alkotásnak fundamentuma, aggódva és félve néztük, miképpen késmi összeomlani a haza böl­csének nagy müve és ime annyi viszontag­ság és bajvivás után ismét létrejött a ki­egyezés, a mely teljes tisztaságában meg­óvja hazánk állami önállóságát és az egész vonalon biztosítja gazdasági érdekeinket. Nem abban látjuk a legfőbb sikert, hogy a kiegyezés a pártközi megegyezés szellemében történt meg; s hogy a miben attól eltért, az a javaslatnak csak javára szolgált, hanem abban, hogy a bemutatott törvényjavaslatban a magyar álláspont szi­gorúan érvényesült és hogy Magyarország anyagi érdekeit, helyes gazdaságpolitikai be­rendezését minden jogjeladás nélkül biztosítja. Hazánk alkotmányát, jogait és anyagi érdekeit védelmezi és biztosítja az uj ki­egyezési törvényjavaslat. Az Ausztriával folytatott háború be van fejezve. Az eddigi bizonytalanság miatt kelet­kezett rések elenyésznek és megtámadott gazdasági hitelünk erőgyarapodásnak néz elébe. A politikai és gazdasági béke mellett a közéletbe visszatér a sokáig nélkülözött nyugalom, melyet ádáz belviszályok és párt­harcok küszöböltek ki, a felkorbácsolt szen­vedélyek helyét, melyek folytonosan zűrza­varos közállapotokat és személyes villon­gásokat idéztek elő, higgadtság, elfogulat­lanság és méltányosság foglalták el. A politikai és parlamenti békének eme szép korszakát, melynek hajnalhasadá­sát a közjó érdekében mindenki csak haza­fias örömmel üdvözölheti, Magyarország belső konszolidációjával és fejlesztésével, mint jogállam való kifejlődésével és kiépí­tésével járó nagy munkájának, az ez irány­ban megoldást sürgető fontos feladatok megvalósításának kell szentelni. Az egész nemzet hálásan üdvözli Széli Kálmánt, a miért a kiegyezési kérdéseket az ország törvényes és alkotmányos, erkölcsi és anyagi jogainak és érdekeinek épségben tartása mellett .fényes sikerrel megoldotta és föltétien megnyugvással párosuló biza­lommal tekint további működése elé. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság folyó hó 10-én tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt junius havi ülését, melyen részt vet­tek: D'óry Pál, Simontsiis Elemér, Kurz Vilmos, hordás Vilmos, dr. Hangéi Ignác, hink Kálmán, Per szín a Alfréd, Krcs marik Pál, Mayer F. Andor, Döry Dénes, Boda Vilmos, Kovách S. Endre, dr. Kramolin Emil, Jeszenszky Andor, Wosinsky Mór, . •• n Tihanyi Domokos, lotth Ödön, Orjfy Lajos ; elma­radását ’gazolta Bcrnrieder József. Beteg lett az ifjú e csapásra, Eszét vesztve hanyatlott az ágyra; Azt hitték, hogy többé föl nem ébred, Megöli a szivébe hullt méreg. De megküzdött mégis a halállal, Oh, nem azzal az örök liomálylyal, Mely fejére a nagy bútól szállott — Mindég hordja azóta az átkot. Ablakánál ott ül reggel, este, Visszatérő kedvesére lesve ; Azt a perczet türelemmel várja, Mikor ismét hü szivére zárja. Csavarodik sötét haja őszbe, De az idő hitét még tetőzte. Az ablaknál azt susogja egyre: Szép szerelmem elhalad majd erre ! VARSÁNYI GYULA. Perczel Móric levele Csapó Dánielhez Pozsonyból, 1844. február 27-ről. Közli: Csapó Vilmos es. és kir. kamarás. «Tekintetes Táblabiró úr ! Bár egy kissé késő, még sem mulaszthatom el, hogy bizalmas felszólítására, ha csak nehány sor­ral is,' válaszképpen egyrészt nagybecsű bizalmáért, melyet bennem helyeztetni kegyeskede, őszinte kö­szönetéin, — másrészt ismét mély és ingadozást nem szenvedő hű tiszteletem ki ne jelentsem. Mit is annál vidorabb érzeményekkel teljesítek: mert soha nem feledhelem, miként a politicai és jelesen megyei közpályára való léptetésemet, ottani kikép- zetésemet és fenntartatásomat, sőt mostani követi állásomat főleg Tiles úr párt fogolásának köszönhe­tem, ki is a dolgok külsőségén és személyetességem gyarlóságán átemelkedő, mint szinte a viszályok múlékonyságát felismerő, a polgárokat lélektanbani mélyebb óvatossággal szokta megítélni, mint az irigység, a hiúság leventéi! Én úgy hiszem, hogy Tettes ur jelen pályá­mon is távol attól, hogy épen a szabadeknű párttal történt kocolodásaimon felütközve — mert hisz el­járásom az előtt, ki ismert, váratlan nem lehet, — nemcsak nem fog tán'orodni bizalmában, melyet bennem eddig helyeztete; sőt a dolgok kifejlődését kivárva és eddig is istápolására érdemesítve, to­vábbra is alkalmat nyujtaud nekem bebizonyítani, hogy hazám boldogságán tiszta szándoklattal és ta­lán nem épen legügyetlenebbül munkálkodók, hogy reményei és bizalma irántam nem hiúsultak, nem téveszték célúkat 1 Országgyűlésünk állása mind a mellett, hogy tömérdeket dolgozánk és igen sok jót végzénk, mégis felette kellemesen. — Nehány szerencsétlen Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőhh beküldeni szíveskedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents