Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-04 / 23. szám
6. 1899. junius 4. Babérlomb. Ezen becses lap folyó évi 22-dik számában, az érdemekben gazdag Peresei-család genealogikus leírásában, Peresei József mint nevezett úri család bonyhádi ágának megalapítója van feltüntetve. Ezen már rég hamvaiban porladozó derék férfiú emlékezetének legyenek szentelve az alábbi sorok, melyek hivatva vannak dokumentálni azon saját korát meghaladott nemes érzelmét és mély humanitását, melyet utódainak is örökül hagyott. Az ő idejében történt 1749-ben, hogy a tolnai református egyházmegye esperese a bonyhádi ref. hitközséget hivatalosan meglátogatván, ezen tettéért Bonyhád akkori egyik földesasszonya, Kaj- dacsy Juliannától a következő — azon durva kort jellemző — levelet kapta : «Értésemre esett, hogy kegyelmed itt volt visitálni. Köszönje kegyelmed az istennek, hogy én ide haza nem voltam, mert most bizony Pécsett térdig való vasban ülne. Intem is kegyelmedet, hogy soha többet egy falumba is be ne merjen menni, mert mihelyt észreveszem, úgy elhigyje, mint Istent hiszi mennyben lenni, mindjárt vasra veretem és Pécsre küldöm.» Ugyanezen időben Peresei József alispán a Hidasdon lelkészkedő Seregély esi Györgyöt, — kit sok rendbéli gyarlósága miatt már maga a papi közgyűlés is mellőzni akart •— pártíogásába veszi nemcsak, hanem mint ezt a Superin'endenshez intézett illedelmes levelében bejelentette, a bonyhádi ref. hi'.kozségbe be is helyezte. Boldog emlékezetű Percsel József urnák ezen humánus érzésre valló ténye előtt aztán az espe- resi gyűlés is meghajlott, egyhangúlag kijelentvén, hogy nevezett alispán urnák a reformátusok iránt mindig tanúsított jóakaratára való tekintetből kész lévén érdekükben még gyakorta a kalholikus főpapokkal is szembe szállani, a fenforgó ügyben teljesítik kívánságát és rendelkezését helybenhagyják. Ezzel — a boldogult humánus érzelmeit ragyogó fényben feltüntető történeti adattal — kívánok én is áldozni, a nemes Peresei család törzsatyjának, néhai Percsel József emlékezetének. Mányoki Tamás, ref. lelkész. VIDÉK. Szakcs. A szakcsi kaszinó által saját könyvtára javára műkedvelői előadással egyl ekötött táncmulatság május hó 27-én kiiünően sikerült Nagy József humoros prologja után Bérezik Árpád: «Nézd meg az anyját» cimü vigjátéka kerül színre, A szereplők mindegyike oly preczizitással játszó't, hogy bármelyik szintársulainak is dicséretére vált volna a siker. Előadás után táncra perdültek a vendégek és kivilágos virradtig fesztelen mulatság uralkodott. Jelen voltak: Semphtei Maczkó Lászlóné, Bejiczéné, Y>ujdosinc, Feliemé (Nak) Dávidné, (Dal- mand) Horvátiad’, Lcnthyné (Kocsola) Mányokaié, Ketyinc, Klappné, Szabotté, (Magyaratád) Tixné, (Leperd) Singet né, (Kocsola) Szabó Jánosr.é, Zzákné Kostolay né, Klapp nővérek, Károlyi Katica, Kosztolányi Teréz, Huszár Ottó és Margit, (Leperd) KV vács Teréz, Vargha Mariska (Inám) Szabó nővérek, bujdosó nővérek, Schanll Mariska (Putnok) Tóth Mariska (Hidegkút) Singer nővérek (Kocsola) stb. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1899. évi junius hó 6 án. Kocsis Pap Józsefeken gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Id. Pap Józset, ifj. Pap József és Pap István ellen súlyos testi sértés miatt. Schuk Herman ellen sikkasztás miatt. Illés István és Brányi Rozália ellen lopás I miatt. Bujdos Imre ellen gyilkosság miatt. 1899 junius hó 8-án. Herner János és Herner Jánosné ellen sikkasztás miatt. Klazsik József ellen emberölés miatt. Vellner István ellen erőszakos n. közösülés miatt. Sipos Balázs e'den lopás miatt. TOLNAVARMEGYE. — A bűnös Eszter. Széki Eszter nagyszo- kolyi leányzó súlyos bűnt követett el. Rossz anyja volt, a ki nem sokat törődött leányának nevelésével s hogy ne kelljen vele vesződnie, elszegődtette egy másik asszonyhoz. Eszter nevelésével itt sem sokat törődtek és a fiatal leányzó hamar belesü- lyedt az erkölcsi veszedelembe, a mely a gyönge nőket körülveszi. Városról-városra járt és erkölcstelen módon tengette életét. Egyszer aztán gólyamadár szállott arra a házra, a hol Eszter bűnös szerelmét árulta. Eszter azonban megijedt a csúnya madártól és mielőtt meghozta volna gyermekét, erőszakos módon elűzte. Ezért aztán a kir. törvényszék vád alá helyezte és múlt hó 30-án hat havi börtönre ítélte el, a mely itéle ben úgy ő, mint a közvádló megnyugodtak. Anyja, a ki a méhmagzat elhajtásában segítségére volt, félelmében megmérgezte magát s igy elkerülte a földi birák igazságszolgáltatását. — Uzsora forog fenn akkor is, ha a hitelező az adóst, az uzsorakamat ledolgozása végett szolgálatába fogadja. (M. kir. Curia büntető osztálya 1899. évi 7396/1898. sz. elvi jelentőségű ítélete.) IRODALOM. A Budapesti Napló mütárlatai. A maga nemében páratlan vállalkozással lepi meg a magyar közönséget a budapesti Nap ló szerkesztősége. Olyan vállalkozással, amely uj korszakot jelent a magyar művészet és magyar ízlés fejlődésében, s a melynek nagyságát elsősorban a egki- tünőbb magyar művészek, mint Benczúr, Lotz báró Mcdnyánszky azzal ösmerték el, hogy nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Budapesti Napló szerkesztőségéhez és szivvel-lélekkkel támogatják nagyszabású tervé'. A terv pedig a következő : a budapesti Napló szerkesztősége az ország különböző városaiban mű- tárlatokat rendez, a melyeken bemutatja egész Magyarországnak, hazánk legkitűnőbb művészeinek válogatott alko'ásait. Együtt lesz ezeken a kiál itáso- kon szine-java a legutóbbi évek művészi termelésének, tehát nem holmi vásári portéka, vagy olcsón összeszedett képek, a miken a művészek nem tudtak túladni, hanem alkotásaik legjava, a melyeket a külföldi és a Ludapesti kritika mestermüveknek ösmert el. Ezek a művek fogják végigvándorolni Magyarországot, ezeket viszi kőrútjára a Budapesti Napló. Nagy és mély a jelentősége ennek a vállalkozásnak. A magyar művészet mind ez ideig nem talált otthonra a magyar városokban. A magyar városok minden szépért lelkesülő közönségének pedig nem nyílt alkalma, hogy megösmerkedjék a gazdagon felvirult magyar művészet legszebb alkotásaival. A budapesti Napló tehát nemzeti és kulturális vállalkozásra adta magát, midőn nagy anyagi áldozat árán, saját költségén megtestesíti a művészet népszerűsítésének hatalmas eszméjét, s oly nagyszabású terv kivitelébe fog, a melyet eddig lehetetlennek tartottak. Tényleg lehetetlen is volt ez a hatalmas vállalkozás, mert hisz még a budapesti tárlatokat is csak nagy ügygyel-bajjal birják összeállítani, holott e célra a Képzőművészesi Társulat cvenkint mintegy 20,000 fríot költ. A budapesti Napló szerkesztősége azonban szerencsés kézzel megoldotta ezt a kérdést, szövetkezvén a magyar művészek vezető jeleseivel, a kik rögtön átlátták a budapesti Napló tervének nagy nemzeti jelentőségét. A budapesti Napló a magyar művészekkel kötött szerződésében csak egy pontot hangsúlyozott, azt, hogy a kiálli ás legalább is olyan színvonalon álljon, mint bármely budapesti műtársulat, a művészek pedig a maguk részéről szigorú bírálóbizottságot áditottak össze, mely a müveknek csak legjavát engedi kiállítani. Úgy a budapesti Naplónak, mint a magyar művészeknek éppen az a célja, hogy a magyar városok közönsége ne holmi gyári munkával ismerkedjék meg, hanem a művészi ihlettség legszebb alkotásaival, mert csak ezek értékesek, csak ezek hoznak hasznot a magyar nemzeti kultúrának. Az a lelkes gárda, amely a budapesti Napló- val e célra szövetkezed, tagjai sorában bírja a legkitűnőbb magyar művészeket. A budapesti Napló müiárlatain részt vesznek a többi közt: Ábrányi Lajos Ádler Mór Basch Gyula Benczúr Gyula Bihari Sándor Bosznay István Both Menyhért Bródszky Sándor Bruck Miksa Bruck Lajos Fényes Adolf Ferenczy Károly Lotz Lároly Mark Lajos Markup Béla Mannheimer Gusztáv Mednyánszky László br. Mihalik Dániel Munkácsy Mihály Neogrády Antal Olgyay Ferenc Pállya Celesztin Papp Sándor Radnai Béla Grünwald Imre Grosz Béla Haraszti József Hegedűs László Innocent Ferenc Jantyik Mátyás Kacziányi Ödön Kallós Ede Kann Gyula Karlovszky Bertalan Karvaly József Kernstock Károly Kimnach László Klaber Gyula Knopp Imre Koszkol Jenő Koszta József László Fülöp Ligeti Miklós Réti István Róna József Spányik Cornél Stetka Gyula Strobl Alajos Szenes Fülöp Szlányi Lajos Tahi Antal Teles Ede Telepy Károly Thein Miksa Tolnay Ákos Tölgyessy Artur Tornai Gyula Túli Ödön Ujváry Ignác Vajda Zsigmond Weinberger Márk Zala György Csupa kitűnőségei a magyar művészvilágnak, a kik viszont alkotásaik javarészével vesznek részt a Budapesti Napló műtárlatain. A Dudapesti Napló ezeket a tárlatokat sorra rendezi Magyarország városaiban. Egy-egy tárlat a helyi viszonyokhoz képest 2—3 hétig lesz a közönség rendelkezésére. A magyar városok művelt és hazafias publikuma bizonyára nagy lelkesedéssel fogadja a Budapesti Napló-nzk e hatalmas, hazafias, kulturális vállalkozását, a mely a művészet aranyfonalával köti össze a magyar művelődés szétszórt gócpontjait. A művészek óriási lelkesedéssel dolgoznak máris az első kiállítás anyagának rendezésén. Velük fáradozik a Budapesti Napló buzgó szerkesztősége, hogy olyan kiállítás jusson a magyar városoknak, a mely még a külföld nagy központjaiban is méltó lelkesedést keltene. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi május 27-től junius 3-ig: Született: 4 gyermek 2 fiú és 2 leány. Kihirdetve: Frebrich Lajos — Simon Teréziával, Adler Antal — Hirschfeld Minával. Házasságot kötött: Somogyi János — Baki Júliával, Bereczky Gyula — Grósz Erzsébettel. Meghalt: Nedics Lázár, Ferencz Erzsébet, Káldi József, Takler Terézia, Fekete Anna, özvegy Hasszál Józsefné szül. Krebsz Alojzia, Hauszknecht József, Búzás Ferenc, Laták Istvánná szül. Dombi Julia. KÖZGAZDASÁG. — A vármegyei gazdasági egylet választmánya múlt pénteken Jeszenszky Andor al- elnök vezetése mellett ülést tartott, melyen jelen voltak : Apáik Alajos, Bernrieder János, Dóry Frigyes, Filátz Lajos, Kollmaun Gyula, Mittwégh Henrik, Nits István, Terczel József, Wiltzck Sándor és Molnár József, egyesületi titkár. Elnök a megjelentek üdvözlése és az ülés megnyitása után a jegyzőkönyv hitelesítésére Nits István és Wilczek Sándor választmányi tagokat kérte föl. A bonyhádi telién- és üsződíjazás előkészítése ügyében tett elnöki intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vették, s megalakították a helyi rendező, bíráló és döntő- bizottságokat. A díjazás megtekintése és részben vásárlás céljából érkező mintegy 350 délvidéki kisgazda elszállásolásával és kalauzolásával a titkárt bizták meg. Megalakították a szőlő ujjáalakitásra kiirt pá'yázat folytán a bíráló bizottságot. A hő- gyészi havi állatvásárok ügyének rendezése végett tett elnöki intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vették. A kisbéri állami ménesbirtok tanulmányozására Nagy Szoko/y községből 50 kisgazdának vezetésével az egyesületi titkárt bizták meg. Az elnök választó gyűlés határnapját folyó hó 25-ére tűzték ki. — Gondoskodás az arató munkásokról. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter már most gondoskodik arról, hogy aratás idejére a gazdáknak kellő munkaerőt biztosíthasson. A törvény- hatóságokhoz intézett leiratában a miniszter felhívja ezeket, hogy Írják össze mindazokat a mezei munkásokat, kik önhibájukon kívül foglalkozás nélkül maradnak. Egyúttal azonban értesitendők a munkaadók is, hogy a mennyiben munkáskézre szükségük lenne, e végből a földmivelésügyi minisztérium- iioz forduljanak. Minden eshetőséggel számolva, a miniszter az idén is gondoskodik munkástartalékról, melynek nagyságát azonban csak később fogja meghatározni, ha majd az összes adatok beérkeztek.
