Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-21 / 21. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE. A községi jegyzői intézmény nemcsak a közigazgatási, hanem az egész állami szervezetben egyike a legfontosabbaknak.. A községi jegyző mostani hatáskörében lelke és szellemi vezetője a község lakosságának, de motora a község anyagi viszonyainak is. Amint sokoldalú működési körében bő alkalma van közhasznú, áldásos tevékenységre, aminthogy nagyrészben a jegyző kezeiben nyugszik a községnek felvirágzása, épúgy megfordítva, a lelkiismeretlen jegyző kimondhatatlan bajoknak, zavaroknak és károknak lehet előidézője községében. A község életében, de a vármegye és az állam részére is manapság annyi nehéz munkával van a községi jegyző túlterhelve, hogy azoknak szabatos ellátására, a leg- megfeszitettebb munkásság dacára, úgyszólván teljesen képtelen. Adóbehajtás, katonai ügyek, községi bíráskodás, hagyatéki dolgok, anyakönyvi ügyek, a községi háztartás intézése, a községi önkormányzat összes ügyei, a felsőbb közigazgatási hatóságok reiideleteinek végrehajtása stb. stb. mind a községi jegyző hatáskörébe tartoznak. Ezen óriási munkakörből és munkahalmazból ki kellene vonni első sorban a magán felek részére teljesíthető munkákat, a melyeknek sorába igen sok olyan természetű jogügylet tartozik, a melyek kizárólag közjegyzői vagy ügyvédi hatáskörbe volnának kötelezőig utalandók. Ha már most a szerződések, kölcsönügyletek, telekkönyvi ügyek és egyéb hasonló magán munkálatok a jegyző kezéből ki lesznek véve, nem lesz olyan tág tere a visszaéléseknek.1 A hatósági végzések, bírói ítéletek kézbesítése a községi elöljáróság helyébe a sokkal biztosabb, gyorsabb, pontosabb és több anyagi szavatosságot nyújtó postának körébe volna utalandó. A személyazonosság megállapítása, bár a gyakorlati életben sok nehézségbe ütközik, a kir. közjegyző vagy a vagyoni felelősség kimondása mellett magán személyekre volna kiterjesztendő. latin nyelv behozatala mellett, az említett ősmagyar írásjegyek ellen synodális parancsot is adott ki. Őseink ruházatját illetőleg említést érdemel a szűr, melyet az arabok zir, az izraeliták zur névvel neveztek. Ez négyszegletű hosszudad posztó volt, melyen semmi varrás nem volt. Nappal balvállukon átvetve hordozták, éjjel kibontván, vele takarództak. Jézusnak varrás nélküli ruhája is ilyen zűr vagy zur volt. Ezen posztó készítésében leghíresebbek voltak az Araltó mellett lakó Karasánok s innen van, hogy az alföldön a szép posztót még ezelőtt 50—60 évvel is karásiai posztónak nevezték. Ha ezen zűrt valaki zálogba elvette, éjszakára vissza tartozott adni — 2. Mózes XXII : 26. — ami humanitásra mutat. Az ilyen fehér posztót héberül — pisztah tümsóval vagy timsóval készítették. Ezen sót nevezték az izraeliták tümmimnek. — Úrimnak pedig azon nyakukba akasztott villogó ékszert, melyen a nap, hold és csillagok formái voltak kiábrázolva. Az urimot nemcsak szerencsétlenségtől óvó talizmánnak, hanem a jövendő megismerésére is alkalmasnak tartották. — Ezen hit közös volt a Tigris és Eufrát vidékén lakott Syrusok, Medusok vagy Madajokkal, Az állam és a vármegye a közadókat \ saját külön közegei utján közvetlenül hajtsa be a felektől. Ezen és az ezekhez hasonló reformok elkerülhetetlenül szükségesek. így egy részről el lesz érhető, hogy a községi jegyzőknek a roskadásig túlterhelt munkaköre lényegesen apadni fog és ennek következtében szorosan vett hivatásuknak több időt szentelhetnek és jobban felelhetnek majd meg hivatalos kötelességeiknek, másrészről pedig a magán felek részére teljesíthető munkálatok elvonásával kevesebb alkalom kínálkozik a hibák és visszaélések elkövetésére. Ezen reformokkal egyidejűleg elodázha- tatlanul szükséges, hogy Javadalmazásuk lényegesért javittassék és állandósítva biztosit- tassék, vagyis, hogy az elvont magánjövedelem fejében megfelelő kárpótlásban részesüljenek, lehetőleg pedig az állam részéről, miután számos állami funkciót teljesítenek minden díjazás nélkül. Nálunk, Tolnavármegyében, a községi jegyzői kar nehéz feladatának magaslatán áll és a majosi eset hál’ Istennek csak a kivételek és a legritkábbak közé tartozik. A majosi megdöbbentő eset azonban kötelességünkké tette, hogy ezzel a kérdéssel általánosságban foglalkozzunk és néhány igénytelen reformeszmét a várva várt és a jelenlegi békekorszakban mielőbbre remélt álamositás előtt fölvessünk. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság május havi ülését múlt hétfőn tartotta meg grót Széchenyi Sándor főispán, elnöklete alatt. A bizottság tagjai közül jelen voltak : Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos, Fink Kálmán, Fördös Vilmos, Tihanyi Domokos, Krcsmarik Pál, Perszina Alfréd, Döty Dénes, Bernrieder József, Perczel Lajos, Wosinsky Mór, dr. Kramolin Emil, Kovách S. Endre, Jeszenszky Andor. Elmaradásukat igazolták: Orffy Lajos, Boda Vilmos, loüh Ödön, Mayer F. Andor. Az alispán jelentése szerint az alispáni hivatalnál a múlt hó folyamán feldolgozandó volt 2368 drb, ebből elintéztetett 2187, közgyűlési tárgyalásra fenhagyatott 17, elintézetlen maradt tehát 164 drb. A közbiztonsági állapot nagyobb rendellenességet nem mutat, letartóztattatott 10 egyén lopás miatt, 1 egyén gyilkosság kísérlete miatt, 7 orgazdaság kiket, mivel állandó lakással birtak, Hun- nusok vagy Honosoknak neveztek^ A Médu- soknak fővárosuk volt Ek bata ----- Ékespajta, de hogy a Madajároknak több városaik is voltak, erre nézve lásd 2. királyok XVIII. 11. versét. Ugyanezt bizonyítja azon tény, hogy midőn Jézus szül. u. 500 évvel a Pár- thusok és még inkább az Arabok berohaná- sainak ellentállani nem tudtak, elhúzódtak fel éjszakra a Kuma, Volga és Tanais folyamok mellékére s attól fogva azon föld róluk Magáriának neveztetett. Építettek is itt egy nagy várost a Kuma folyam mellett, melyről Garber tudós utazó ezt írja : azon helyen, a hol a Kuma folyam a Biruma folyót magába fogadja, egy régi város romjai láthatók, mely maiglan Magyarvárnak neveztetik. Valószínű, hogy Magyarország alapitói innen származtak. Fent nevezett tudós utazónál mintegy félszázaddal későbben Zarmoni Rizzi az akkori török birodalom éjszaki térképét Páris- ban kiadván, egy fejezetnek homlokára ezen mondatot állítja: «A magyarok lerontott városa, honnan a magyarok származtak.» Vilié détruite des Magjiars, d’ou les Hon- grois sont sortis. Érdekes reánk nézve őstörténelmi kutatásainkban Gmelin nevű tudós utazó elbeszélése is, ki 1772-ben járván Magyarvár miatt. Fegyelmi eljárás rendeltetett el 9 községi alkalmazott ellen, rendbiróság alkalmaztatott 2 községi elöljáró ellen. A múlt hó folyamán vették kezdetüket a folyó évi fősorozások, melyek közül a simontornyai, központi, tamási és dunaföldvári sorozó járásokban a katonaállitás már befejeztetett, a völgységiben a mai nappal veszi kezdetét, a dombóváriban pedig a hónap utolsó napjaiban fognak megtartatni. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hó folyamán az árvaszékhez 2113 ügydarab érkezett, melyhez a március végén maradt 1094 drb hátralékot hozzá számítva, elintézésre várt 3207 drb, ebből feldolgoztatott 2696, elintézetlen maradt 511. A pénzügyigazgató jelentése szerint adókból és illetékekből a múlt hó folyamán 125.117 frt 98 kr folyt be, 20.041 frt 84 krral hevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak jókarban vannak s az előirányzott henge- rezési munkálatok befejezést nyertek. A szegzárdi vámhid vasfölszerkezetteJ való újra építése junius hóban már megkezdhető lesz. A kir. ügyész jelentése szerint a múlt hónapban 129 egyén volt letartóztatva, közülök fegy- házra volt ítélve 7, börtönre 68, fogházra 29, elzárásra 2, vizsgálati fogoly volt 12, fóllebbezés alatt állott 11. A fogházi kórházban 5 rabot gyógyítottak, s ezek közül 3 meggyógyult, kettőt tovább ápolnak. Föltételes szabadságra 2 egyént bocsátottak. A tiszti főorvos jelentése szerint, a legközelebbi lefolyt április hónapban a közegészségi állapot határozott javulást mutat; az influenza okozta bajok kevesbedtek, a fertőzőbetegségek száma jelentékenyen apadt, lefolyásuk enyhébb, gyógyered- ményük jobb volt. Legtöbb megbetegedést a kanyaró s egyáltalában a légző szervek bántalmai okoztak; kevesebb volt a vörheny s difteritis; hagymázból ezúttal egy újabb eset sem merült föl. A védhiml'ó oltás az egész vármegye területén megkezdetett s akadálytalanul folyik. Rendőri boncolás és hulla szemle 5 teljesittetett és pedig: 2 öngyilkosság, 2 véletlen haláleset, s egy ismeretlen halálok kiderítése céljából. Az előirt orvosrendőri vizsgálatok kellő számban s esetben teljesittettek, közhelyek, iskolák s piaczok rendben találtattak. A Bölcske községben a budapesti fehérkereszt egyesület által elhelyezett lelenczek, egy névtelen följelentés folytán megvizsgáltatván, azok gondozása kifogástalannak találtatott. A kir. tanfelügyelő jelentése szer int a múlt hó alatt 4 iskolát és 1 menedékházat látogatott meg: nevezetesen a szegzárdi községi polgári íiu és leány, a mözsi róm. kath. és a szegzárdi izr. ________________________1899. május 21. tá jékán, azt valamely büszke scytha város romjainak tartja s igy nyilatkozik : Magyarváron alul mintegy 200 ölnyire a Kuma folyam mellett, három — egymáshoz közel levő helyen épület romok találhatók, melyek közül az Astrakán felé esők felső Magyarnak, a középső romok nagy Magyarnak s az alsók kicsiny Magyarnak neveztetnek. Nevezett tudós ezen Magyar nevű romokra vonatkozó leírását azzal zárja be, hogy 1735-ben az astrakáni kormánytól ezen romok átvizsgálására kiküldöttek ott, egy kék papírra írott irást és különböző régi pénzeket találtak, melyek szakértők által scytha eredetüeknek ismertettek el. Reinegs és Busching szintén ott járt utazók azt hiszik, hogy a Hedzsira 2-ik századában Magyar és vidéke lakosai a Mongolokkal való hosszas harcot megunván, minden jószágukkal együtt elhúzódtak nyugatra és amidőn ezen tudós ezt mondja, nyilván őseinkre céloz. Érdekesebb ennél Klaproth a párisi egyetem keleti nyelvek tanárának kaukázusi utazásában említett s tárgyunkra vonatkozó véleménye: Ezen név Magyar, Tatár eredetű szó és kőből való épületet jelent. — Az ezen kőromok közelében lakó Turkók Kirkmagyarnak, azaz négy vagy sok kőből való épületnek nevezik, amennyiben ezen
