Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

2.

TOLNA VÁRMEGYE.

Az iparososztály minden tagja igyekezzék az általános műveltségnek legalább azt a fokát megszerezni, a mely a társadalmi érintkezés téréin a helyesen gondolkozó embereket egyenlőkké teszi, igyekezzék saját szakmájában a kor színvonalára jutni és összetartani társaival s ha ezekkel a fegyverekkel indul a félszegségek elleni harcba, akkor le kell törni az előítéleteknek, el kell bújni a középkori sötétség bajnokainak, mint a hogy az egyenlőség eszméje előtt porba omlott az öröklött jogok csillogó bálványa.

Művelt iparosokra van tehát szükségünk, a kik ismerik a szellem hatalmát s öntudatosan törekesznek a magyar ipar fejlesztésére és a magyar iparososztály társadalmi színvonalának emelésére.

VÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság május havi ülését folyó hó 15-én fogja megtartani.

— A központi választmány május hó

1-én D'óry Pál alispán eluöklete alatt : Wosinsky Mór, Kurz Vilmos, Forster Zoltán, Torok Béla, Simontsits Elemér, Szeniczey Géza, László Lajos, F'órdős Vilmos és Kramolin Emil választmányi tagok jelenlétében ülést tartott, melyben a jelenlevő tagok az esküt letették, és László Lajos választmányi tag jegyzővé egyhangúlag újból megválasztatott. Az országgyűlési képviselők 1900. évben érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítása céljából az 1874. t.-c. 40. §-a értelmében s tekintettel az 1876. XVili. t.-c. 1. §-ára, elhatározták, hogy a vármegye területén levő hat választó-kerülethez tartozó községek ez évben is csoportokra osztatván, ezekben az országgyűlési képviselőválasztók több küldöttség álfal írassanak össze. — A szegzárdi választó-kerületben a következők választattak meg : Szegzárd községre nézve, elnök : dr. Hiding Ádám ; rendes tagok : Goldberger J. Mór és Tóth Károly; póttag : dr. Leopold Kornél. Ocsény és Decs községekre nézve, elnök: Dúzs Dániel ; rendes tagok; Bús Lajos és dr. Pécsvárady József; póttag: Bozsolik Ferenc. Tolna, Simonma- jor, M'ózs és Agárd községekre nézve, elnök: Rosmayer Ferenc ; rendes tagok : Wittinger Sándor és Parti József; póttag : Pápay István. Pilis, Alsó-Nyék és Várdomb községekre nézve, elnök: László Lajos; rendes tagok : Kálmán Béla és Babay

Béla ; póttag : Berényi Jenő. Bátaszék és Bála községekre nézve, elnök: Mitivégh Henrik; rendes tagok: dr. Mayer Gyula és Hobtdonner Ferenc; póttag : Purth Adolf. A küldöttségi elnökök az ösz- szeirásokat május 31-ig tartoznak beküldeni a központi választmányhoz.

— Törvényhatósági távbeszélő hálózat.

A kereskedelemügyi miniszter vármegyénk közigazgatási bizottságának évi jelentésében foglalt fölter- , jesztáséből kifolyólag értesítette vármegyénket, hogy í a csendőrörsöknek az illetékes csendőr parancsnok- J sággal távbeszélővel való összeköttetésére vonatkozó kérelmet ily alakban nem teljesítheti. Hajlandó azonban az esetre, ha a törvényhozás a szükséges hitelt rendelkezésére fogja bocsátani, Tolna vármegyében a szokásos föltételek mellett, iörvényható- sági távbeszélő hálózatot létesíteni, melynek keretében a közigazgatási bizottság által kért összeköttetések is létesíthetők lennének. Bölcske és Szakcs községekben távirda hivatalok felállítását nem engedélyezheti, mert azon távirdavezetékek, melyek a kért távirdahivataloknak a fönálló távirdaháló- zatba való bevonására rendelkezésre állanak, any- nyira megvannak terhelve hivatalokkal és táviratforgalommal, hogy azokba újabb hivatalokat a táviratforgalom gyors lebonyolításának kockáztatása nélkül bekapcsolni nem lehetett.

Hírek.

— Az „Otthon“ előfizetői a mai számunkkal veszik a május hónapra járó füzetet.

— Személyi hir. Dr. Schmidt József kereskedelemügyi miniszteri államtitkár, a múlt héten D'óry József meglátogatása végett Dombóvárra érkezett.

— A pécsi püspök bérmautja. Hetyey Sámuel pécsi püspök szombaton Lengyel községben 300 személynek osztotta ki a bérmálás szentségét, majd az iskolát látogatta meg. Hétfőn váratlanul Kakasd községben termett, a hol ezen napon szentség- imádás volt. A püspök meghallgatta Weisz János nagymányoki esperes szent beszédét, majd a hívők nagy épülésére énekes szent misét mondott. Kedden Mucsi és Závod községekben bérmált a püspök, majd meglátogatta az iskolákat. Mucsi község határában Nagy István, dombóvári főszolgabíró fogadta a püspököt, a kinek a két község lakossága is épp oly fényes, mint lelkes fogadtatást rendezett.

— Olaszországi lit. Forster Zoltán vármegyei első aljegyző holnap utazik el nejével Olaszországba néhány heti tartózkodásra.

Szerző, művész és kiadó finom együttmunká- lásának köszönhető, hogy ez a par excellence magyar családi könyv ily választékos formában és értékes, lelket tápláló és vidító tartalommal jelenhetett meg.

A sok száz anekdotáról lehetetlen egy tárca keretében közelebbi ismertetést írni. Inkább kiválogatunk néhányat a gazdag gyűjteményből és bemutatjuk olvasóinknak: következtessenek róluk a többire. Mutatóba, Ízelítőül álljon itt ez a néhány, alább következő:

Albrecht kir. herczeg és a kún ember.

Albrecht kir. herceg vonatot várt a karcagi állomáson. Az állomás kerítésén, kívülről egy barna arcú kún könyökölt be, szájában a makrapipa, fejében a kis zsíros pörge kalap, és nézegeti a fényes katona urakat.

Egyszer csak odalép hozzá Albrecht kir. herceg és igy szólítja meg :

— Hány ember megvan a faluban ?

A kún a legnagyobb flegmával felel:

— Megvan az mind, nem veszett el egy se.

— Azt kérdem hány lakosa van a falunak ?

— Nem falu ez, hanem város felel a kún rendületlenül.

— Hát hányán laknak városban ? Nem érti ?

— Mit tudom én 1 Nem vagyok én pap.

Mire Albrecht kir. herceg türelmetlenül:

— Maga tán nem is tudja, hogy kivel beszél ? Én Albrecht főherceg vagyok.

Mire a kún szemeire huzza a kalapot és igy

felel:

— Mán én arrul se tehetek.

Rút dolog a háború.

Hogy milyen rút dolog a háború, kézzel toghatóan bizonyította be 1780-ban az eperjesi minorita atyáknak egy Valentin nevű huszárkáplár. A páterek, miután jól tartották a káplárt étellel, itallal, azt kívánták a bortól hevült katonától, hogy mutassa meg nekik szinről-szinre, milyen volt a porosz háború ? A káplár minden szentre kérte a pátereket, hogy ezt ne kívánják tőle, mert rút dolog a háború. De mikor a kiváncsi páterek csak annál jobban unszolták, felkötötte kardják, fejébe tette csákóját, azután kardot rántva, eleinte lassan vagdalkozni kezdett a mohón váró minoriták felé: Holblinks, Holbrechiz, recht- zumkerdaj, hajnarum, fajer, sapperment / Majd szörnyű sebesen hadonázott mindenfelé; potzhundert, tausend million, ke diabio, elkora, alkora, elinni, kosthumi, avendó vedutto, viandra belle la person, battalions karé, sirela jaszna, okuvanat paraj hu- vana, tüzes, láncos! és nem csak derekasan elkard- lapozta a minoritákat, hanem összetört minden poharat, kancsót, ablakot is. Mikor a minoriták panaszt tettek az ezredesnél, az ezredes kijelentette, hogy a káplár nem bűnös, mert a háborút szinről- szinre, a mint a páterek kívánták, nem mutathatta meg másképpen.

(Szirmay Antal, Hungária in P a r a— Uj kórházi gondnok. D'óry Pál vármegyénk alispánja a szegzárdi »Ferencz> közkórháznál megüresedett gondnoki állásra Hauk Ádám eddigi ellenőrt, ennek helyére pedig Fonyö Andor oki. gyógyszerészt nevezte ki.

— Előléptetés a közalapitványi uradalomnál. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Antal Pál szegzárdi kir. közalapitványi felügyelői segédet uradalmi ispánná nevezte ki.

— Kinevezés. A szegzárdi pénzügyigazgatóság számvevő osztályánál megüresedett számgyakornoki állásra Rónay Viktor neveztetett ki.

— Kirendelés. A m. kir. igazságügyi miniszter Jeney László szegzárdi kir. alügyészt tizennégy napi időre f. hó 15-től kezdődőleg szolgálattételre a pécsi kir. ügyészséghez rendelte.

— A pécsi püspök a szegzárdi rom. kath. ovoda egyesületnek. Lapunk legutóbbi számában már jeleztük, hogy a szegzárdi rom. kath. ovodát és gyermekmenhelyet föntartó egyesület közgyűléséből Hetyey Sámuel pécsi püspökhöz, az intézet nagylelkű pártfogójához, üdvözlő és köszönő iratot intéztek. A püspök ezen feliratra D'óry Pálnéhoz, az egyesület érdemdús elnökéhez a következő levelet intézte : «Nagyságos Asszonyom 1 A szegzárdi r. k. ovodát fentartó egyesület folyó évi április 22-én tartott közgyűlésének meleg üdvözlete csak azon nemes lelkületnek visszhangja, mely az egyesület derék és buzgó tagjait hevíti, hogy a kisde- dedeknek gondját viseljék, őket az édes Jézushoz vigyék. Örömmel fogadtam azért kedves üdvözletüket s midőn azért őszinte köszön etemet nyilvánítom, ugyanakkor az egyesület sikeres működésére, valamint annak összes tagjaira föpásztori áldásomat küldöm. Fogadja Nagyságos Asszonyom kiváló tiszteletem nyilvánítását. Baranya-Nádasd, 1899. május 1-én. Hetyey Sámuel s. k. püspök.« A jótékony főpásztor az ovodaegyesületnek egy év alatt már 500 frtot adományozott, s folyton meleg érdeklődéssel viseltetik az egyesület iránt.

— Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a dombóvári iparostanonc iskola részére 300 írt államsegélyt engedélyezett.

— Hivatal vizsgálat. Selcz József kir. törvényszéki elnök f. hó 2-tól 6-ig a gyönki járásbíróság ügymenetét vizsgálta meg.

— Nyilvános vegykisórleti állomást rendszeresített a földmivelésügyi miniszter Kaposvárott, annak vezetésével Scholz Lajos városi vegyészt, a m. kir. orsz. központi mintapince volt igazgatóját bízta meg.

— Eljegyzés. Dr. Grünfeld Adolf paksi orvos eljegyezte Goldstein Jolán kisasszonyt, Goldstein Ignác paksi kereskedő leányát.

1899. május 7.

b o 1 i s. A dőlt betűs szavak a deák eredetiben is igy.)

A Kemény Zsigmond szivarai.

Fáik Miksa egyszer Kemény Zsigmondhoz ment, hogy elkísérje valami gyűlésre. Indulás előtt a báró egy pillantást vetett Íróasztalára, melyen egynéhány szivar hevert. Aztán belenyúlt a zsebébe, kivette szivartárcáját s a bennlevő havannákat oda rakta az asztalra a többihez.

Fáik nem értette, hogy az erős dohányos Kemény szivar nélkül indul útnak.

— Ennek az a nyitja, magyarázta a báró, hogy inasom az én szivarjaimat szívja. De ha csak három-négy marad az asztalon, a szegény ember zsenirozza magát — nem mer elvenni belőle.

És aztán útközben látta el magát szivarral a jószivü nagy ember.

A szerző.

Tóth Kálmán «A Király házasodik» vigjátékát adták először, 1863 telén a Nemzeti Színházban. A költő estefelé barátaival előre áldomást ivott lakásán a darab sikerére. Hét óra tájt aztán jó kedvvel indultak a színházba. A lépcsőn lefelé haladó társaságnak Tóth Kálmán régi hü inasa, Pista világított a nagy karos gyertyatartóval.

— No Pista, nevetett a költő és egy bankót vett elő a zsebéből, gyere el ma te is a színházba, aztán, ha hivnak engem, hát majd kiabálj te is.

Az első felvonás után tetszés zajával volt teli a színház. «Szerző! szerző! Tóth Kálmán!» hallat-