Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

TOLNA VÁTÜEE^YR

3.

Hírek.

— Széli Kálmán és a <D. K. E.» A dunántúli közművelődési egyesület, a melyet tudvalevőleg Széli Kálmán teremtett meg, impozáns módon óhajtja Széli Kálmán iránt hódolatát kifejezni s e hó folyamán rendkívüli közgyűlést tart, a melynek egyedüli tárgya az lesz, hogy Széli Kálmánt az egylet tiszteletbeli elnökévé választja. Ezen a közgyűlésen a Dunántúli tizenegy vármegye — köztük Tolnamegye is — küldöttségileg lesz képviselve.

— A püspök bérma-utja. Hetyey Sámuel pécsi püspök folyó hó 26-án kezdi meg bérma-utját a völgységi kerületben.

— Áthelyezett Igazgató. A paksi polgári iskolai tanárok fegyelmi ügyéből kifolyólag a közoktatásügyi miniszter Kászonyi Mihály polgári iskolai igazgatót a veszprémi polgári iskolához helyezte át; Paksra pedig Nagy Bálint hódmezővásárhelyi igazgatót helyezte át hasonló minőségben.

— Államsegélyek. A belügyminiszter értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy a felső- ireghi anyakönyvi kerületbe szervezendő anyakönyvvezető helyettes-irnoki ál'ás javadalmához hajlandó évi 200 frt államsegélyt engedélyezni; Apar község kérvényére pedig kijelentette, hogy az ott szervezendő segédjegyző-ar.yakönyvvezető helyettesi álláshoz szintén hajlandó 200 írttal hozzájárulni.

— Selyemgyár Bátaszéken. Több ma- j gyár város is fejtett ki mostanában élénk j mozgalmat egy selyemgyár létesítése érdekében. A Bujatti-féle olasz selyemgyár tárgyalásai a magyar kormánynyal most végleges eredményre vezettek és igy Bátaszéken legközelebb már hozzá is kezdenek a gyár építéséhez. A kormány más kedvezmények mellett a szegzárdi selyemgubó- gyár összes termékeit rendkívül kedvező feltételek mellett bocsátja a bátaszéki selyemgyár rendelkezésére. A gyár több száz munkást és munkásnőt fog foglalkoztatni.

— Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Novotny Mihály dunatöldvári adóhivatali tisztet az alsólendvai kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki.

— Színtársulat Szegzárdon. Dobó Sándor győr—székesfehérvári színigazgató, május 10-től, junius végéig terjedő időre engedélyt kapott Szegzárdon előadások tartására. A jóhirnevü igazgató — nyári arénát építtet, mert a »Szegzárd Szálló» nagyterme a nyári meleg napokban nem alkalmas szinielőadások taitására.

1899. április 23.

E közben a szolgaszemélyzet eredmény nélkül kutatta át a parkot, sőt egy rendőr is majd a föld alá sülyedt, hogy semmit se vett észre. Mire a lord parancsára Londonba táviratoztak egy titkosrendőrért.

Este a tea után a barátom, a báró szobájában ültünk ketten együtt. Nos, most aztán meg fogja látni, hogy milyen keveset tud egy ilyen detektív. Holnap idejön majd egyike a legügyesebbeknek, valószínűleg M. felügyelő. Meglátja, mindent fordítva fog csinálni. Először az ablak alatti talajt fogja gondosan átkutatni. A miből pedig nem segíthet ki sokat, mert ott már annyi ember szaladgált, hogy no. Ekkor aztán csak az volna a csoda, ha a sok nyomban nem akadna egy olyanra, mely létrától ered. Ekkor aztán majd létrát hozat, a melyen saját becses személyében fel fog mászni; ez respektust kelt.

Majd meg a szoba padlóján fog kapirgálni, hogy mit felejtett ott a mélyen tisztelt és mindenütt keresett tolvaj ur? A kipattant ajtónál pedig igen egyszerűnek fogja találni, hogy az az egy tolvaj tulajdonképpen két tolvaj volt, az egyik őrt állott, mig a másik a szobában zsebelt. Eket toltak az ajtó alá, hogy kívülről rájuk ne nyissanak. Különben — fogja mondani, egyelőre itt úgy sincs semmi tenni való, a tolvajok már rég Londonban vannak, ott keressük tehát őket.

Másnap szóról-szóra minden igy történt.

*

Néhány hónap múlva a bárót meglátogattam Londonban. A Carniston lordnál elkövetett lopásról folyt a szó.

— A baja—bátaszéki hid ügyében, melynek j létesítése érdekében az érdekelt megyék már az előző kormánynál is lépéseket tettek, a bajai kereskedők küldöttségileg tisztelegtek Plósz Sándor igazságügyminiszternél, mint a kerület képviselőjénél és előterjesztették azt a kérésüket, hogy a miniszter hatna oda, hogy az uj kormány is támogassa a tervezett hid ügyét. Plósz Sándor igazság; ügyminiszter kijelentette, hogy a kormány igyekszik a hid építését mielőbb megkezdeni, sőt tudomása van arról, hogy Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter nemsokára műszaki hivatalnokkal Bajára megy, hogy személyesen is tanulmányozhassa. Mily komolyan foglalkoznak most a hídépítés tervével, mulatja, hogy a kereskedelemügyi miniszter megbízásából egybegyüjtik most az érdekelt vidék sajtójának n hídépítésre vonatkozó közleményeit, a miből leginkább lehet arra következtetni, hogy az uj kereskedelemügyi miniszter a terv előzményeit is alaposan meg akarja ismerni.

— Uj postamester. A kereskedelmi miniszter kölesdi postamesterré alistáli Máthis Gyula nyugalmazott honvédszázadost, Máthis Kálmán vármegyei főszámvevőnk testvéröcscsét nevezte ki.

— A „Vereshaju“ harmadszor. A

szegzárdi általános ipartestület műkedvelői múlt vasárnap harmadszor adták elő a ‘Vereshaju» cimü népszínművet zsúfolt ház előtt. A derék műkedvelők ismét nagy tetszést, sok tapsot és éljent arattak pompás játékukért, mely a szokottnál nagyobb élvezetet nyújtott a nagyszámú közönségnek. Döry Pálné, a r. kath. ovoda-egylet elnöke, a szereplő hölgyek mindegyikének egy szép mellcsokrot ajándékozott; ez a szép figyelem és elismerés még jobban emelte játékkedvüket a derék műkedvelőknek, kik szorgalmuk és tehetségük révén az ovoüa-egy- letet is jövedelemben részesítették. Előadás előtti délután a kaszinó kertjében az összes szereplők jelmezesen lefényképeztet- ték magokat, s az ipartestület minden szereplőnek a kitűnő előadások emlékéül egy- egy fényképet ajándékozott. Előadás után a nagyvendéglő kistermében tánccal fejez- ték be a műkedvelők a nagy erkölcsi és anyagi sikerrel végződő esték sorozatát.

— Pályázat. A ggónki kir. járásbíróságnál aljegyzői állásra két heti határidővel pályázatot hirdetett a szegzárdi kir. törvényszék elnöke.

— Biróválasztás. Czikón a Hahn Boldizsár lemondása folytán megüresedett községbirói állásra Krass Ádám választatott meg.

— Érdekli-e önt, hogy történt a dolog ? — kérdezte tőlem.

— Nagyon !

Ez az egész magyarázata. Zsebéből erre egy rézéket húzott ki, melynek vas’agabb végén egy gyűrű volt, vékonyabb végén pedig egy nyílás.

— De hát ez egy közönséges ék, hisz tudjuk, hogy a tolvaj ilyet használt.

— Zseniális gondolat, folytatta tovább a báró és nyugodtan egy zsinórt húzott ki zsebéből, melynek egyik végén kis karikagyűrű volt, mit bei lesz- tett az ék nyílásába. — Látja, igy az éket a szoba padlóján végig húzhatom és ha a zsinórra rátapc- posok, a gyűrű leszakad és az ék ott marad a helyen. Ha már most én belülről akarok egy szoba ajtót elzárni, illetőleg ha belülről találom az ajtót beékelve, úgy nem szabad arra következtetnem, hogy a tolvaj az ablakon keresztül jött. Az egész idő alatt ott lehetett a tolvaj az épületben, bevárta a kedvező pillanatot, hogy ott azt kerítse kézre, a mi éppen tetszését megnyerte s nem kellett, hogy az ablakon keresztül jusson a szobába. Aztán kinyitotta az ablakot, az ajtó alsó nyílásán keresztül húzta a zsinórt és azt maga után vonszolva, kiment az ajtón. Azt kívülről bezárta, erősen meghúzta az éket, leszakította a zsinórt és elhagyta a házat, miután az ajtót igy belülről elzárta volt.

— És a létra ?

Nem is használt létrád annak létezését csak úgy költötték.

— De hát mért hagyta a többi ékszert a helyén ?

— A „Felhő Klári“ Szegzárdon. A szegzárdi róm. kath. olvasókör saját házalapja javára április hó 30-án, azaz jövő vasárnap műkedvelői előadást reudez, mely alkalommal Ráikay László pályanyertes, hírneves népszínműve «Felhő Klárii kerül szinre. Az előadás szerfölött érdekesnek mutatkozik, mert ezt a pompás népszínművet a szegzárdi polgárság köréből toborzolt nők és férfiak játszák, s a már egy hónap óta tartó próbák után a siker reményével tekinthetnek az előadásra. Kezdete pontban 8 órakor lesz. Helyárak : Körszék 80 kr, zártszék 50 kr, földszinti állóhely 40 kr, karzatjegy 30 kr, diákjegy 20 kr. Jegyek előre válthatók Ferencz Gyula és Steiner Károly kereskedésében, este pedig a pénztárnál.

— Szöllötulajdonosok figyelmébe. Döry Pál vármegyénk alispánja, mint a vármegyei fillokszera bizottság elnöke az érdekelteket lapunk utján figyelmezteti, hogy a folyó évi nyári és őszi gyérítéshez szükséges szénkéneg megrendelések az illető községi elöljáróságoknál, vagy pedig közvetlenül a szénkéneg raktár kezelőségénél (Nils István h. fillokszera biztosnál Szegzárdon) folyó évi április lib végéig annál inkább is eszközlendők, mert ezen határidőn túl érkező megrendelések figyelembe vétetni nem fognak.

— Pécsi küldöttség a múzeumban. Pécs város főispánjának megbi.ása folytán Majorossy Imre polgármester és Juhász László pécsi ügyvéd és archeológus múlt szombaton megtekintették hírneves vármegyei múzeumunkat, hogy a legközelebbi városi gyűlésen a törvényhatóságnak referálhassanak az itteni múzeumban szerzett tapasztalataikról, mert Pécs városa is muzeum fölállítását határozta el. A küldöttség tagjai Wosinsky Mór esperes ur vendégei voltak s fölkérték őt, hogy a muzeum létesítésére vonatkozó utasi ásait memorandumszerü- leg közölje a város törvényhatóságával.

— Köszönetnyilvánitás. A szegzárdi általános ipartestület által folyó hó 16-án rendezett műkedvelői előadás tiszta jövedelméből a vezetésem alatt álló r. kath. ovoda és gyermekmenhelyet fen- tartó egyesületnek 66 frt 85 kr jutott; hálás köszö- neíemet fejezem ki ez utón az igen tisztelt ipartestületnek, a közreműködőknek és a rendező uraknak Döry Pálné, elnök.

— Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi miniszter Glück Márton és Schneider József várdombi r. kath, Kiss Béla István őcsényi r. kath., Hoi-váth Mihály mázai r. kath. tanitók korpótlékát államsegélyként utalványozta.

— Mert értette az üzletét. Nem akarta magát haszontalan értékű dolgokkal terhelni. Hisz minden tárgy csak növelte volna felfedeztetése veszélyét. Különben csak a diadém gyémántjai feleltek meg az ő céljainak.

— Hogyan ?

— Mert épp kellő nagyságúak voltak. Igen nagy gyémántokat úgy sem használhatott volna, mert ismerik eredetüket. A kisebb kövek azonban hasonlítanak egymásra, mint a tojások, mert csak egy köszörülési módjuk van. Akarja tán látni ? Nekem szép ékkő-gyűjteményem van.

Erre egy kis vaskasszához ment és egy marék foglalat nélküli gyémántot tartott szemeim elé, melyek úgy szikráztak, mint sötét éjjel az egymást szerelmesen kergető szentjánosbogarak raja.

— Akar-e közölük egypárt a mennyasszonya számára ? Mindig tájt, ha rágondol am, hogy a nagy- nénjénél tör ént lopás önt is káros'totta.

— De hiszen erről ön nem tehet 1 — mondám kacagva — meg oszt ily kerai ajándék mindig rosszat hozott.

— Talán igaza van? Talán nem hoznának önre szerencsét ez ékszerek.

Arcába néztem. Hangjában valami titokzatosság rezdült fel.

Hirtelen aztán rettenetes sejtelem cikkázott át agyamon — de csak egy pillanatig.

Ez az ember talán egy olyan bűnszövetkezet feje, mint a milyenről egyszer nekem beszélt ?

De magam fölött rögtön kacagtam aztán. E gondolat igazán nagyon bizarr volt. Bizarr ?