Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

2.

tolnavarmegte.

1899. április 16.

tozik annak határozott megjelölése mellett, hogy milyen módon és milyen terjedelemben ejtette meg a havi szemlét;

végül kötelezném az igazgatóságot, hogy a rendes évi közgyűlésen kimerítő és részletes jelentést tegyen minden egyes üzletágat illetőleg, kiemelésével és indokolásával azon intézkedéseknek, melyek bármily tekintetben kivételes jellegűek.

A csődeljárásban az érdekcsoportok rendszerének vagyok barátja.

Csak vázlatosan és nagyjában közöltem a reformra vonatkozó eszméimet, mert politikai lap keretében a részletekre bővebben kiterjeszkedni nem lehet.

Zob.

VÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság április havi ülését kedden, folyó hó 18-án fogja megtartani.

— A vármegyei nyugdíjintézet múlt évi számadása szerint az intézet alaptőkéje a tartaléktőkével együtt az 1898. évi számadási zárlat szerint 87,394 írt 73 krt tesz ki. Nyugdíjban és nevelési pótlékban a múlt év folyamán 35-en részesültek, s az erre kiadott összeg 7407 frt 32 krra rúgott. A nyugdijak és nevelési pótlékok a következők : Csukly Ignác nyugdíjra 280 frt. Füri István nyugdija 119 frt. Darócy Tamás nyugdija 672 frt. Özv. Tóth Pálné nyugdija 81 frt. Tóth Emma nevelési pótléka 56 frt 70 kr. Özv. Boda Aladárné nyugdija 80 frt. Boda Jolán nevelési pótléka 16 frt. Szabó Károly nyugdija 406 frt. Gerenday Lajos nyugdija 624 frt. Lauschmann Ferenc nyugdija 420 írt. Özv. Sass Istvánné nyugdija 230 frt. Ágoston Károly nyugdija 440 frt. Özv. Lengyel Lászlóné nyugdija 189 frt. Lengyel Szeréna nevelési pótléka 37 írt 80 kr. Özv. Korbonics Elekné nyugdija 270 frt. Özv. Guzmits Zsigmondné nyugdija 316 frt 80 kr. Fonyó László nyugdija 924 frt. Orosz Endre nyugdija 700 frt. Özv. Búzás Józsefné nyugdija 63 frt 80 kr. Özv. Csonka Józsefné nyugdija 58 frt 50 kr. Forrai Mihályné nyugdija 80 frt 05 kr. Forrai Aranka, Aladár, Lajos, István és Béla nevelési pótléka összesen 80 frt. Kövesdi József nyugdija 48 frt. Herner József nyugdija 180 frt. Kelemen Kálmán nyugdija 336 frt. Özv. Győrlfy Jánosné nyugdija 222 frt. Győrífy Laura és János nevelési pótléka összesen 88 frt 80 kr. Özv. Korbuly Sán- dorné nyugdija 142 frt 08 kr. Özv. Szeiíf Lipótné 192 frt. Özv. Löwy Mórné nyugdija 81 frt 98 kr.

— A kinevezés alá eső vármegyei állásokra pályázók törvényes minősítésének elbírálása első sorban az illetékes főispán hatáskörébe tartozik. (M. kir. belügyminiszter 1899. évi 8547. sz elvi jelentőségű határozata.)

Hirek.

— A 48-as törvények szentesítésének emlékére rendelt nemzeti ünnepet múlt kedden városunkban is kellő fénynyel ünnepelték meg. A hivatalos épületeken, tanintézeteken, sőt magánosok házain nemzeti szinü lobogók lengtek. 8 órakor reggel a tanintézetek növendékei részére a belvárosi templomban volt isteni tisztelet; 9 órakor pedig a hatóságok tagjai testületileg vonultak a templomba, hol Wosinsky Mór esperes-plébános két segédlelkészszel ünnepi misét tartott, melyen a templomi énekkar szép éneke működött közre.

— Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja Ajaccióból már visszaérkezett ; múlt szerdán hivatalos ügyek elintézése végett Szegzárdon időzött; innen pedig Budapestre utazott. Holnap ismét Szegzárdra érkezik és kedden a közigazgatási bizottság ülésén fog elnökölni.

— A magyarság pusztulása Tolnában. Mióta az ismert tolnai botrány fölmerült, azóta ezen hangzatos cim alatt: «A magyarság pusztulása Tolnában» egyes napilapokban, a «Magyarország»-gal élükön, napról-napra borzalmas históriákat olvasunk

arról, hogy Tolnavármegyében a magyarság mennyire pusztul és milyen veszedelmes méretekben emelkedik a németek hegemóniája a magyarok fölött. A nagyobb hatás és hitelesség kedvéért statisztikai adatokkal fűszerezik ezen közleményeket. Azok a szegény, együgyü tolnai sváb asszonyok, kik a nagypénteki otromba és ostoba jeleneteket előidézték, bizonyára mai napig sem sejtik, hogy ők milyen nagy politikai dolgot csináltak, a melylyel a fővárosi lapok hasábszámra foglalkoznak. A megjelent fővárosi közleményekben a hány szó, annyi a túlzás és ferdítés. A tolnai sváb asszonyok tüntetésének nemzetiségi jellege alig volt és azt ebből a szempontból komoly ember nem is veheti komolyan számba. Az egész stikli, mint a vizsgálat kiderítette, inkább személyes okokra vezethető vissza, és legkevésbbé akart az a magyar állam- eszme ellen való tüntetés lenni. A tolnamegyei németajkú lakosok érzésben és cselekedeteikben hü és igaz magyarok, az ifjabb nemzedék a magyar nyelvet szívesen tanulja és gyakorolja és ha némely községben a magyarosodás nem is terjed abban a mértékben, a mint az kívánatos volna, azért erőszakos eszközökre épenséggel nincsen szükség. Azt a benső jó viszonyt és iÖsszhangot, mely a magyar és németajkú lakosság között a mi vármegyénkben már emberemlékezet óta fennáll, azzal lehet legkönnyebben megzavarni, ha rémmeséket és üres vádakat kürtőinek világgá és a szúnyogból elefántot csinálnak. Legszebb végül az egész dologban az, hogy ezen tolnai, nem is a bonyhádi kerülethez tartozó községben előfordult ügygyei váltig Perczel Dezső nevét hozzák kapcsolatba, a kinek a magyarosodás terjesztése és a hazafias érzelem ápolása körül kiváló érdemei vannak vármegyénkben és főleg az ő választókerületében, olyannyira, hogy nincsen ember Tolnavármegyében, a ki ne mosolyogna, a midőn az emlitett lapban állandóan azt olvassa, hogy Perczel Dezsőt állittatik oda ezért is bűnbaknak.

— 48-as emlékünnepély a főgimnáziumban. A szegzárdi állami főgimnázium az 1848-as törvényalkotások emlékére szépen sikerült ünnepélyt rendezett az intézet tornacsarnokában. A tágas tornahelyiséget előkelő közönség töltötte meg és mindvégig élvezettel hallgatta a tárgysorozar minden egyes részét. Wigand János igazgató ecsetelte a növendékek előtt a nap jelentőségét, a gyermekek szépen énekeltek és szavaltak, a kik közül különösen Lunova Jenő, lóth Pál és Csótányt Já nos váltak ki a hazafias költemények átgondolt és sikerült előadásával. Ugyanekkor a polgári fiú- és leányiskolában is rendeztek ünnepélyeket, a hol az intézetek vezetői buzdító beszédeket tartottak, a növendékek közül pedig többen hazafias költeményeket adtak elő.

— A bíróság köréből. Az igazságügyminiszter Kraicz Ernő gyönki kir. járásbirósági aljegyzőt a veszprémi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki.

— Esküvő. Bajé Pál, a központi járás szol- gabirája folyó hó 10-én esküdött örök hűséget Győrben arájának, Benes Mila urhölgynek, a szegzárdi polgári leányiskola tanárnőjének.

— Vármegyei múzeumunk hírneve műértő körökben mind jobban terjed. Dr. Dedek Crescens Lajos, budapesti múzeumi könyvtárőr, hírneves történettudós a múlt héten egy egész napot szentelt a muzeum megtekintésére s nagy elismeréssel nyilatkozott róla. Tegnap pedig Pécs város küldöttsége az ottani polgármesterrel élén, látogatta meg múzeumunkat tanulmányozás céljából, mert Pécsett is akarnak létesíteni városi múzeumot.

— A muzeum ünnepélyes megnyitása

május végén, vagy junius első napjaiban fog megtörténni a közoktatásügyi miniszter és több előkelő fővárosi vendég jelenlétében. A megnyitás napján a szegzárdi r. kath. ovoda- és gyermekmenhely-egyesület javára hangversenyt vagy táncestélyt rendeznek.

— Pályázat a Tereziánumba. A bécsi Te- reziánumban a jövő 1899—190J-iki évre megüresedő Mária Terézia-féle bátaszéki, valamint egy a khály nevét viselő alapítványi helyre pályázatot hffdetnek. A Mária Terézia-féle alapítványi helyre csak magyar főúri, vagy magyar nemesi rendből származó, katholikus ifjak, a király nevét viselő alapítványi helyre minden, akár római, avagy görög katholikus, akár ágostai vagy helvét, akár végre görög keleti vagy unitárius vallásu, bármely rangú vagy rendű, nemes, vagy nem nemes származású, magyar állampolgár szülőktől Magyarországon született ifjak pályázhatnak. A kérvényt •május 15-ig kell benyújtani. Közelebbi felvilágosítást a kultuszminisztériumban lehet kapni.

— A paksi polgári iskolai tanárok

ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter is döntött. A miniszteri végső határozat megváltoztatta a közigazgatási bizottság határozatát, s azzal egészen ellenkezően rendelkezett. Györfy Józsefet csak 25 frt pénzbüntetésre Ítélte, Demkó József, Sa- nek Samu és Günz Gábor tanárokat pedig csak megintésre; ellenben értesítette a miniszter a közigazgatási bizottságot, hogy Kászonyi Mihály igazgató áthelyezése iránt legközelebb intézkedni fog. A miniszter döntése bizonyára nagy föltünést fog kelteni érdekelt körökben, mert a két elsőfokú fegyelmi hatóság az igazgatót teljesen hibátlannak találta, s azt határozta, hogy a tanárok az áthelyezésen kivül pénzbüntetéssel is sujtassanak.

— Eljegyzések. Mink Gyula, a szegzárdi betegsegélyző pénztár könyvelője eljegyezte néhai Ozanics Márk nyug. vasúti ellenőr leányát, Ozcuiics Riza kisasszonyt Szegzárdon. — Schneider János népbanki könyvelő pedig jegyet váltott Pakson, lakács Gyula ottani jegyző leányával; Mariskával.

— A Középduna hídja. A «Pesti Napló» következőket írja : Kitűnő forrásból értesülünk arról, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban munkába vették a Baja és Bátaszék között építendő Duna-hid tervezésének ügyét, A miniszter rendeletére első sorban egybegyüjtik az erre vonatkozó régebbi iratokat és terveket s ezeknek fel| használásával fogják megejteni azokat a számításokat, melyek a Középduna áthidalása s az arramenő vasúti összeköttetés létesítése esetén bekövetkező uj forgalmi viszonyokra vonatkoznak. A nagyjelentőségű ügy előkészítése most már remélhetőleg gyorsabb lépésekkel fog haladni.

— A pécsi egyházmegyéből. R ö z 1 e r Ferenc bogdásai segédlelkészt Monostorra és a szegzárdi származású R a j c z y János mohácsi segéd-' lelkészt Szalatnakra adminisztrátornak nevezte ki a püspök, B a á n Bonifáczot pedig Harkanovczéról Bogdására helyezte át segédlelkészi minőségben, — A megyés püspök a püspöki patronátushoz tartozó lancsuki plébániára Götz Sándort, volt szegzárd- ujvárosi plébánost nevezte ki plébánossá. Rausz Alajos ujmisést segédlelkészi minőségben Babarcra helyezte a főpásztor, Szommer Gyula segédlelkészt pedig Babarczról Mohácsra.

— A „Vereshaju“ harmadszor. A

szegzárdi általános ipartestület által rendezett műkedvelő-előadás oly nagy sikert aratott, hogy ma estére már harmadizben adják, részben a szegzárdi r. kath. ovodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület, részben az ipartestület javára. Múlt vasárnap a második előadás pompásan sikerült. A szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt a nagyterem ; sokan nem kaptak már jegyet, a kik vasárnap akartak váltani. Derék műkedvelőink ezúttal még jobban játszottak, mint első ízben; folytonos éljenzés, taps kisérte kitűnő játékukat és szépen előadott dalaikat. Róth Sándor újabb kupiéket is énekelt, a melyek szintén nagy hatást arattak. Előadás után a műkedvelők s a közönség köréből is többen, a kisteremben hajnalig tartó tánccal fejezték be a fényesen sikerült estélyt. A mai előadásra a vidéki előkelőség köréből is sokan bejönnek, mely igazi műélvezetet nyújthat a kényesebb igényű közönségnek is, mert bátran állíthatjuk, hogy bármely jó vidéki színtársulat népszínmű előadásával versenyezhetnek a kitünően betanított s teljes elismerésre méjtó műkedvelők.