Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-09 / 15. szám

1899. április 9.

TOLNA VÁRMEGYE.

5.

Szemes Borcsa szerepében Kresz Annusba emelte az előadás sikerét; szépen csengő, magas regiszterii hangjával pompásan énekelte szerepének dalait, s játéka is teljesen élvezhető alakítást nyújtott. Megérdemelte a süriin felhangzó tapsokat; Ízléses öltözéke jól illett karcsú, szép termetére.

Ozv. Sajgóné szerepében Hübner Mariska kiváló alakítást nyújtott; fiatal leány létére a büszke, gőgős özvegy asszony nehéz szerepét halározott sikerrel adta s az előadás szinvonalának emeléséhez nagyban hozzájárult. Mojzes Ilonka Boglár Ágnes nehéz szerepét elég bensőséggel és érzéssel játszotta, s a fájdalom alaphangját jól eltalálta : méltán tapsolták gyakran mindkettőjüket szép játékukért.

A két Szekeres nővér is teljes elismerést érdemel ; Maliid, Csinos Julcsa szerepében kellő élénkséggel és teljes hatással játszott, Bözsike pedig mint Zsófika, a bánatos fiatal kisleány szivfáj- dalmait kedves hangon, értelmesen és igazi mély érzéssel adta elő.

Legnagyobb önfeláldozást igényelt Regölyi Mariska szerepe, ki Pozdorja Sári szerepében vén leányt volt kénytelen adni; annál nagyobb dicséret és elismerés illeti, mert hamisítatlan humorral, természetesen és zajos hatást keltve alakította a komikus vén leány szerepét. Maszkirozása, öltözete teljesen a szerepnek megfelelő volt. Még készakarva hamisan előadott éneke is sikerült.

A férfiak közül legelső helyen kell megemlítenünk Röth Sándort; ő már nem is megy műkedvelő számba, mert nagyobb színtársulat is örülhetne, ha ilyen kiváló tehetségű komikussal rendelkeznék. Az ő játéka már a művészet magaslata felé hajlik s könnyű neki tapsokra indítani a közönséget. Kupiéi óriási hatást keltetlek. Borosok József volt a népszinmüénekesük ; feltűnést keltett nyugodt, természetes játékával és biztos énekével, szép öltözéke pedig nagyban emelte előadásának sikerét. Székelyi József igazi bensőséggel, cikornya nélkül, s a mély érzés hangján adta András elég nehéz szerepét.

Csikós Mihály és Mojzes László a két Keszeg kisebb szerepét teljes megelégedésre adták s hozzájárultak az előadás sikerének előmozdításához.

Az összjáték tejesen precíz voll ; a kardalokat olyan egybevágóan énekelték, hogy kiváló színtársulatnál halhatunk csak ilyen kifogástalan karszereplést. Teljes elismerést is érdemelnek a karban szerepelt segéd szereplők, Gyüszü Annuska, Mészáros Jolánka, Darázsi Juliska, Parragh Etelka és Vargha Etelka, kik szép magyar öltözékeikben egészen otthonosan mozogtak a színpadon s a szemnek is elég gyönyörűséget okoztak.

A férfiak közül segéd szerepeket játszottak szintén kifogástalan öltözékben Darázsi János, Ott Péter, Hegyi János és Albert Mátyás és teljesen be- töltöltték szerepöket.

Vagyis örömmel constatálhatjuk azt, hogy a derék műkedvelők buzgalmát teljes siker koronázta. A közönség folyton lelkes tapsokkal, éljenzésekkel kisérte az előadást, s mindenki meglepetésének adott kifejezést a nem várt pompás élvezetért, a mit műkedvelőktől nem is szokott kívánni a közönség. A kath. legényegylet által előadott «Sárga csikó» és «Falu rossza» előadásai a «Vereshaju»-é mellett messze elmaradnak ; ez határozott és a kényes igényeket is teljesen kielégítő siker volt, a mihez nemcsak a szerepeknek, hanem a betanítás és rendezés körül fáradozó Rácz József, Báli Sándor és Kecskés Eleknek is őszintén gratulálni lehet.

A hölgyek és férfiak jelmezei is nemcsak kifogástalanoknak, hanem határozottan Ízléseseknek és szépeknek mondhatók. A színpadi díszleteket ifj. Róth Sándor festette s ezek is teljesen kifogástalanok voltak : sokkal szebbek, mint a milyeneket a színtársulatoknál láthattunk.

Az előadást hajnalig tarló Afr/z követte; fesztelen jókedv és igaz öröm ragyogott az arcokon s a néző közönség élvezettel gyönyörködött a hamisítatlan, igazi jókedv nyilvánulásaiban.

Meg kell még említenünk, hogy az előadás eszméjének megvalósítása, a szereplők megnyerése az ipartestület fáradhatlan elnökének: Andre Istvánnak és Végess Ferenc h. jegyzőnek érdeme, kik önzetlen buzgalommal és lelkesedéssel iparkodtak biztosítani az előadás erkölcsi és anyagi sikerét.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1899, évi április hó 13-én.

Adorján Sándor ellen erőszakos n. köz. miatt.

Csányi Ferenc és Csötönyi Ferenc ellen lopás miatt.

Farkas Józsefné ellen súlyos testi sértés miatt.

1899. április hó 13-án.

Horváth István ellen lopás miatt.

Höning Lajos ellen vagyon rongálás miatt.

Máté Mihály ellen lopás miatt.

Boros József és Rácz József ellen súlyos testi sértés miatt.

1899. évi április hó 15-én.

Pajor István ellen emberölés miatt.

Kovács János, Sárközy György, Lakatos Antal, Szél András és Kovács Mihály ellen lopás miatt.

— Vétkes bukás vétsége miatt került a büntetőbiróság elé Szántó Bernát paksi kereskedő. 1892-ben kezdette meg üzletét kis tőkével és merész tervekkel. Nagy vállalatokba bocsájt- kozott, amelyek a tőke hiány miatt nem sikerültek, így a múlt év február havában csődbe került és a bűnügyi vizsgálatot hivatalból tették ellene folyamatba. A kir. törvényszék folyó hó 5-én vonta felelősségre és két havi fogházra, egy évi hivatal- vesztésre ítélte el.

— Házasságjogi Ítélet. Ha az egyik házassági köteléknek az illetékes bíróság által való felbontása előtt és a házassági kötelék fennállásának tudatában újabb házasságra lép és ezen újabb házasságot jelenben is folytatja, a második házasfél a házassági kötelék felbontását kérni jogosítva van. (M. kir. Curia 1899. évi január 10-én hozott

4-590. sz. ítélete.

— Aki hamisan esküszik. Özv. Gábor Józsefné szül. Kovács Teréz regölyi lakos a szegzárdi kir. törvényszék előtt megesküdött arra, hogy azon váltót, amelynek alapján őt perelték és amelyen ő mint elfogadó volt megjegyezve, nem irta alá és az aláírással senkit meg nem bizott. Később kiderült, hogy a váltót tényleg Gábor Józsefné irta alá Kerboll István és Kovács Antal előtt. Ezért a kir. törvényszék folyó hó 5-én 3 havi fogházra és 30 frt pénzbünletésre ítélte el.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A szegzárdi kerületi betegsegélyző pénztár Vl-ik zárszámadása megjelent az 1898 ik évről. Az elnöki jelentésből kiemeljük, hogy a kiadási rovatban a következő tételek szerepelnek: Betegellátásért (táppénz, gyógyszer költség, kórházi ápolási költség, kórházba szállítási költség, szülésznői dij) 6770 frt 79 kr, temetkezési pótlék 190 frt, orvosok tiszteletdija címén 2596 frt, fuvar dija 614 frt 41 kr, hivatalnokok fizetése 1800 frt, hivatalnokok lakbére 200 frt, bizalmi férfiak tiszteletdija 1252 frt 78 kr, nyomtatvány számla 262 frt 10 kr, házbér 280 frt, egyéb anyagi kiadások 263 frt 89 kr, takarékpénztárban elhelyezve folyó számlán 1972 frt 42 kr, tarlalék-alapra 1512 frt 40 kr, magyar kir. postatakarékpénztárban cheque torgalmán 12229 frt 30 kr, magyar kir. postatakarékpénztárban dij- és jutalékért 23 frt 60 kr, tarta'ék-alap számla 8600 frt, pénzkészlet 1898. évi december hó 31-én 1345 frt 31 kr, összesen 40249 frt.

Ezen nagyobbmérvü kiadások mellett a tartalék-alap 6 év alatt 8761 frt 38 krra emelkedett; mihez ha hozzászámítjuk, a takarékpénztárban elhelyezett 1812 frt, továbbá a magyar kir. postatakarékpénztárban elhelyezett 1056 frt 78 kr, úgy a pénzkészletet 1345 frt 31 kr, az összes vagyon készpénzben 12975 frt 47 kr, hátralékban és leltár értékben 3266 frt 97 kr, igy a vagyonérték számokban 16212 frt 44 kr.

Levonva a még ki nem fizetett, valamint a tartalék-alapra el nem helyezett összeget 1844 frt 89 kr, a pénztár tiszta vagyona 14397 frt 55 kr.

A tagok száma volt 1898. évi január 1-én 2669, az év folyamán bejelentetetett 9948, az év folyamán kijelentetett 10004, a taglétszám volt 1898. év december 31-én 2613.

Az intézet vezetősége: Mehrtuerth Ferenc, elnök. Várkonyi Sándor, titkár. Mirth Gyula, könyvelő. Hradek Ferenc, pénztáros. — A felügyelőbizottság tagjai: Seiner Ljpót, elnök. Bóday Gusztáv, biz. tag. Csikós Mihály, biz. tag. Grosz Dezső, biz. tag. Schelesznik Gyula, biz. tag.

Budapesti levél.

A tavasz beköszöntével nagyobb mérvben fordul a főváros felé a vidéki közönség érdeklődése ; ennek némi kielégítésére óhajtunk szolgálni jelen tudósításunkkal.

A divat fejlődése a finomultabb izlés fejlődését, a művelődés terjedését vonja maga atán, mely a műipar termelésének emelkedését mozdítja elő általánosságban. Magyarországon is, mint mindenütt, a főváros a mérvadó vezető a divat jelenségeiben ; innen indul ki a kezdeményezés a vidékre, mely viszont háláját a fogyasztás által nyilvánítja az uj alkotásokért, az iparosok kitartó munkásságáért s a vállalatoknak minden szükségletre kiterjedő gondosságáért.

Kertész Tódor műiparáru raktárában (Budapest, Kristóf-tér sarkán) a tavaszi idényre a legnagyobb választékban találhatók a tavaszi sport, játék, diszmű- és háztartási cikkek, melyek közül különösen kiemeljük a Lawn-tennis kellékeit 50— 120 frtos összeállításban; a Lawn-tennis játék szabályainak nyomtatott magyar szövegével. Tornaeszközök úgy a szobában, mint a szabadban. Dr. Thelan-féle izomerősitő. A horog halászat összes kellékei. Gyermekkocsi 8—16 frtig. Háztartási cikkek. Fagylalt készítő gépek 4.50—10 frtig. Amerikai húsvágó gép 2.50 kr. Gyorsforraló 80 krtól 2 frtig. Finom asztali kések és villák 12 pár 2.80- tól 13 frtig. Szódavíz készítő gép 6—14 frtig. Aranyozó folyadék, melylyel mindenki azonnal megaranyozhat tükör- és képkereteket, 1 üveg ecsettel 80 kr. Ripolin teljesen kész tartós festék minden színben, */, kilós szelence 95 kr. Utazási cikkek, bőröndök, fésűk és hajkefék, borotvák, amerikai borotvák és hajnyiró-gépek, acél zsebkések és ollók, l orszesz-lámpa, hajsütő-vas és különféle egészség-ápolási cikkek. Községi elöljáróságoknak postatáska 6.50—10.50, éjjeliőr-kürt 60 krtól 2.50 krig, tartós rézdob 14 frt. Kertészeti cikkek. Kerti ollók 80 krtól 3 frtig, kerti kés 81 krtól 2 frtig. Biztonsági revolverek 3—15 frtig. Lovagló eszközök, angol nyergek, lószőrnyiró olló, ostorok, kutyakorbács stb. Dohányzó eszközök, szivarszipkák, Rá- kóczi-pipa gyűrött tajtékból 75 kr. Angol mackenzi egészségi fapipa 1 frt. zsebgyufatartó 60 krtól 2 frtig. Kuglizó bábok 2.25 kr. Lignum santum golyók 1.15—3.40 kr. Vidéki megrendelések gondosan és gyorsan (eljesittetnek.

A villamvilágitás kérdésével foglalkozik a vidék számos városának közönsége, a mi nagyon indokolt ott, hol ez a kérdés még elintézve nincs, hogy az intézkedések most tétessenek meg arra, hogy a berendezési munkálatok bevégeztethessenek a nyár folyamán s a villamvilágitás már az őszre igénybe vétethessék. A hol tökéletesebb rendszerű villamvilágitás már be van vezetve, mindenütt elismerték, hogy ez jobb és nem drágább más világítási módszernél. A vi lamvilágitás berendezés terén a legismertebb a világhírű Siemens és Halske cég, mely hazánkban is a legtöbb várost és épületet szerelt fel villamvilágitással, valamint a villamos vasutakat Budapesten és több városban építette. A Siemens és Halske cég Budapesten kívánatra tervezeteket és kö'tségvetéseket díjmentesen készít és küld.

A háztartásban igen nagy szerepet játszik a pecsétes vagy a szinehagyott ruháknak vegyi tisz- tittatása vagy műfestetése s ezt legcélszerűbb már tavaszszal eszközöltetni, hogy azok idejekorán használható állapotba jussanak. A piszkolódott ruhák, valódi és mindennemű csipkék, krép desin és egyebek vegyi tisztítás által ismét használhatóvá, az újhoz egészen hasonló széppé válnak, az e téren egyedüli specialista Lohr Mária (ezelőtti Kronfusz) vegyészeti és műselyemfestő intézetében, (Budapest, Vili., Baross-utca 85., saját ház.) Ugyanitt ruhák, selymek, kelmék s egyéb szövetek műfestése a legmeglepőbb szépen eszközöltetnek. Ruhák fejtet'en állapotban is festetnek. Vidéki, megrendelések a legpon'osabban teljesittetnek,