Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-02 / 14. szám
^m —— 1899. április 2. — A tisztviselők féláru vasúti jegyei. A tisztviselők egy régi kívánsága ment most teljesedésbe; a pénzügyminiszter elejtette azt a kívánságát, hogy a féláru vasúti menet kedvezményről szóló folyamodások bélyegkótelesek és felkérte a kereskedelmi minisztert, hogy a bélyegte’en folyamodásokat rendszeresen tárgyaltassa és azokat meg ne lele- tezze. A pénzügyminiszternek ezt a tisztviselők anyagi érdekében jelentős intézkedését hosszas tanácskozások előzték meg, melyeknek kiinduló pontja az volt, hogy a pénzügyminiszter 1897. novemberében rendeletet adott ki, melyben elrendelte, hogy a vasúti féláru jegyekért való íolyamodásokat, ha azokat az előirt bélyegekkel el nem látják, vissza kell utasítani. Azóta a kérdés több folyamadás kapcsán többször megfordult az illetékes minisztériumokban, mig végre múlt év decemberében a köz- igazgatási biróság pénzügyi osztálya kimondotta, hogy az ilyen folyamodások bélyegmentesek. Ez a határozat azután arra indította a pénzügyminisztert, hogy előbbi rendeletét visszavonja, sőt a miniszter utasította az összes pénzügyigazgatóságokat, hogy ha a régibb folyamodásokra kivetett büntetések most másodfokú elbírálás alatt állanának, a fellebbezést a közigazgatási biróság határozata alapján — vagyis kedvezően — intézzék el. — A pénzügyminiszter különben ebben az ügyben a következő átiratot küldte a kereskedelmi miniszterhez : «Hivatkozással a féiáru vasúti menetjegy váltására jogosító igazolványok kiállítása iránt a Magyar Államvasutak igazgatóságához benyújtót beadványok bélyegkötelezettsége tárgyában 1897. november hó 18-án kelt átiratomra, van szerencsém nagyméltóságodat tisztelettel értesíteni, miszerint tekintettel a m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 1898. évi december 22-én tartott osztályülésében hozott 8. számú döntvény által teremtett helyzetre, elejtem azt a kívánságomat, hogy az e tárgyban a Magyar Államvasutak igazgatóságához és üzletvezetőségeihez bélyegtelenül benyújtott beadványok a bélyegtörvény 104. §-ának második bekezdése értelmében ne tárgyaltassanak, illetve a netán jelenlevő ügyfeleknek egyszerűen visszaadassanak és felkérem egyben nagyméltóságodat, miszerint a Magyar Államvasutakat e célból újabban megfelelően utasítani méltóztassék azzal, hogy az ily tárgyú bélyegtelen kérvények leletezése mellőzendő lesz.» — Gyászrovat. Kovács Dávidné Nagy Lujzát, polgári leányiskolánk igazgatónőjét ismét súlyos családi gyász érte ; fivére losonci Nagy Elek ügyvéd, a szatmári ügyvédi kamara titkára s városi bizottsági tag elhunyt s múlt kedden temették nagy részvét mellett Szatmár-Németiben. — Ozanics Márk nyug. vasúti ellenőr, volt cs. és kir. főhadnagy a vitézségi és a hadiérem tulajdonosa, Szegzárdon 62 éves korában meghalt. Áz elhunyt főhadnagy az 1866-iki hadjáratban öt csatában vett részt s Königrátznél egy golyó fején találta és hosszas betegeskedés után kénytelen volt nyugalomba vonulni. Családja a következő gyászjelentést adta ki: «Vaszary Béla mint vő, E'elka, Riza és Viktor gyermekei; Ozanics Péter, Kamarás Béla és neje szül. Kovács Janka úgy a számos rokonság nevében is fájdalmas szívvel jelenti szeretett cs felejthetetlen ipa, atyjuk, testvér és sógornak Ozanics Márk nyug. főhadnagynak és nyug. m. á. v. ellenőrnek folyó évi március hó 26-án déli 1/2\ órakor, éle'ének 62-ik évében, a halotti szentségek íjta'os felvétele és rövid szenvedés után történt gyászos kimultát. A megboldogult hült tetemei március hó 28-án délután 4 órakor fognak az ajvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaznap reggeli Vs8 órakor a belvárosi r. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1899. március 26-án. Áldás és béke hamvaira !« — Tóth Ignác szegzárdi bírósági végrehajtó, ki ez állásában 8 évet töltött Szegzárdon, hosszas betegeskedés után, férfikora delén hunyt el Szegzárdon. Haláláról a következő gyászjelentést adta ki gyás zba borult özvegye : «Özv. Tóth Jgnácné szül bartalos Nagy Etelka a maga, úgy gyermekei: Kornélia és Erzsébet, valamint Kratochvilla Jenő szomorodott sziv- vel jelenti szeretett és felejthetetlen férje, édes atyjuk és nagybátyjának Tóth Ignác kir. bir. végrehajtónak, folyó évi március hó 29-én d. e. 11 órakor életének 42-ik évében, a halotti szentségek felvétele és hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei március hó 31-én d. u. 4 órakor fognak az alsóvárosi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig április hó 5 én reggel 8 órakor fog az Egek urának bemutattatni. Szegzárd, 1899. március hó 29. Béke hamvaira!» — Megfagyott az országúton. Bonyhádról írja tudósítónk: Szombatról vasárnapra éjjel a czikói zsemlyés ember (nevét nem közölte velünk a tudósitó) útban Czikóról Fekete községbe a hóviharban nem folytathatta útját hazafelé. Az országTOLNAVÁRMEGYF. __________ utón összeesett, bele a hóba; úgy találták meg másnap holtan. Az eladott zsemlyék árát rendben megtalálták nála. — Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a paksi kath. ifjúsági egylet alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. — Bajnok verseny. Két termetes somogyi suhanc : H o r v á t Gábor és K a p c z a György bajnoki versenyt rendezett folyó hó 27-én a duna- szentgyörgyi csárdában. Vásárról jöttek és néhány üveg bor felkeltette bennük a szunnyadó somogyi virtust. Azon kezdették a beszélgetést a jámbor dunaszentgyörgyiekkel, hogy két somogyi legény kiver száz tolnai legényt a korcsmából. A duna- szentgyörgyieknek azonban semmi kedvük sem volt, hogy harcoljanak a hegemóniáért, a somogyi legények meg minden áron verekedni, akartak. így aztán mit volt mást tenniük : egymással harcoltak és Kapcza György úgy elverte Horvát Gábort, hogy ez még másnap sem tért magához a kapott ütlegek súlya alatt. — Gyilkos olló. Régi példabeszéd, hogy éles eszközöket nem jó a gyermek kezébe adni. Varga János tamásii lakosnak hét éves kis István fia folyó hó 25-én levette az asztalról az ollót és játszadozott vele. Majd a körmét kezdette vagdalni, de az eszközzel nem tudván bánni, megvágta ballábának hüvelykujját. Az ollón lévő rozsda gyorsan inficiálta a vért és a kis gyermeken hamarosan a vérmérgezés tüneteit vették észre az orvosok. De a segély alighanem későn érkezett, mert a kis fiú élet és halál között lebeg. — A tréfa áidozata. Ismét a véletlen mentett meg egy fiatal életet a pajkos gyermeki gondatlanságtól. Folyó hó 25-én Szászy János tolnai lakos elküldötle a 19 éves Faih Jánost Perler Ke- resztély ugyanottani lakoshoz, hogy kérné el ettől fegyverét kölcsönbe. Perler nem volt otthon, hanem a 13 éves János fia azzal fogadta Fathot, hogy a fegyvert odaadhatja, de töltényt nem adhat. Ezzel Perler János bement a szobába, leemelte a falról a fegyvert és azt vélve, hogy nincs megtöltve, Fath Jánosra irányozta, elsütötte és a golyó Fath balcombjába fúródott. A gyermeket idejekorán behozták a szegzárdi Ferenc-közkórházba és j itt a löveget, a mely nemesebb testrészt nem érintett, eltávolilo'.ták a sebből. A gondatlan gyermek ellen a bűnvádi eljárást folyamatba tették. — A paksi dinamittoivaj körözése 1897. évben tudvalevőleg az adony—paks—szabolcsi vasút építési munkásai Pakson nagy mennyiségű dinamitot loptak el. A tettesek közül Kohtnan György kéméndi születésű, 20 éves péksegéd a büntetés elől megszökött s ezóta sem tudtak nyomára akadni, azért most a szegzárdi kir. törvényszék országszerte körözteti. — Angyaícsinálók. A Budapest területéről Bölcske községbe dajkaságba adott gyermekek sanyarú helyzetétől a főváros polgármesteréhez névtelen följelentés adatott be, s a főváros tanácsa j megkérte vármegyénk alispánját, hogy az abban foglaltak iránt vizsgálatot inditson, mert a szegény elhagyatott gyermekek ily bánásmód mellett csakhamar angyalokká válnak. — A bajba került Jánosok. Sülé János és Szegzárdi János faddi lakosok a messze Efdélybe elmentek kulikolni; összetartottak az idegenben a más vidékről származott sok mindenféle bajtárs között, s mindenütt segítettek egymás baján; megesett aztán, hogy pihenő napjukon egy kis kártyakompániát rögtönöztek és tiltott szerencsejátékkal igyekeztek jól kihasználni a pihenés óráit. Veszteségbe esett társaik aztán följelentették őket, s most az erzsébetvárosi járásbiróság keresteti a faddi kubikosokat. — Kóbor cigányok. Folyó hó 13-án Kovács János kóbor cigány összetalálkozott Sárközi György társával és együtt ballagtak tovább Sásdra. Itt Szél András magyarhertelendi lakos felbujtotta őket, hogy lopjanak neki lovat. Mi sem kellett több a cigányoknak a biztatásnál, elmentek Nakra és itt éjszaka idején ellopták a plébános lovait és elhajtották Szél Andráshoz. Szél attól félvén, hogy hamar neszét veszik a lopásnak, a lovakat elakarta hajtani az eszéki vásárra, de csak Siklósig jutott el, mert itt elfogták. A mikor hazaszállították, megvallotta egy másik bűnét is, hogy nem sokkal ezelőtt Czeczén két őrizetlen lovat lopott a cigányok segítségével és azt már eladta. Most mindhárman az ügyészség börtönében várják sorsukat. ______________________________________5_ — Névmagyarosítás. Berger Pál Ámánd, hőgyészi születésű, benedekrendi áldozópap, szent- mártoni lakos vezetéknevét *■ Hőgyészi*-re változtatta. — Cigányok és tótok harca- Ennek a két nemzetiségnek — ha ugyan lehet arról szó — Dunaföldvár határában kellett találkoznia, hogy kií vívják harcunkat. Folyó hó 26 án négy üveges tót ment el egy cigánysátor mellett. A kis purdék régi szokásuk szerint krajcárt kértek a tótoktól, a kik bizonyos nemzeti hegemóniával nézték le az Ádám kosztümbeli cigányrajkókat. Majd incselkedni kezdettek velük és az egyik tót véletlenül megrugta a cigánygyereket. Az éktelen sivitásra előtermett a cigánynak minden rendű és rangú rokona és látva, hogy csak tóttal kell háboruskodniok, megkezdődött a nemzeti harc Svatopluk és Fáraó ivadékai között. Ezúttal a Fáraóbeliek győztek és nemcsak alaposan elbántak a tótokkal, de ráadásul összetörték minden üvegjüket. Most a hatóság előtt kötnek békét. — Szédelgő utazó. Novák János horvátországi illetőségű fakereskedő több községben megfordult és utazási költsége hiányában egyesektől kisebb-nagyobb összeget csalt ki. Legutóbb Szegzárdon próbált szerencsét, de rajta vesztett, mert a csendőrség feljelentésre elfogta és átadta a szegzárdi ügyészségnek. — Veszedelmes diák. Rovacsek Pál bátaszéki tanitó azt a feljelentést tette Freund Bálint ugyanottani ipariskolai tanuló ellen, hogy midőn ez előadás közben csintalankodva, őt megfenyítette, Freund zsebjéből valami éles eszközt vett elő és ezzel akart a tanítónak menni. Az iparos tanonciskola felügyelő bizottsága a büntető bírósághoz tette át az ügyet. — A legjobb háziszer. Vannak népszerű háziszerek, melyek oly kitűnő hatásúak, hogy kisebb bajoknál a legjobb szolgálatot teljesitik, sőt gyógyító tulajdonságokkal bírnak. De csakis a valóban jónak bizonyult háziszerek méltók a közbizalomra. Ezek közé tartozik első helyen Brázay súsborszesze, mely rendkívül jó hatással van a fül-, szem-, fogós torokbaj ellen, megszünteti a szaggatást, fejfájást, migraint. a legjobb hajmosó szer ; eltávolítja a küte- get, pörsenést, kitűnő hatása van a gyenge szemre. Áz orvosok négyféleképpen javalják és pedig be- dörzsölésre, borogatásra, belsőleg és gyúró-gyógymódra, mint az dr. Lőrinczy Ferenc a használati utasításban különösen kiemeli. Kapható minden nagyobb füszerkereskedésben, de a számos utánzat elkerülése céljából ajánlatos csak az olyat elfogadni, melynek cimképén Brázay háza alatta 19. vagy 20. számú védjegy látható és palackjai a Brázay cég felirattal vannak ellátva. — Eladó billiárd. Szegzárdon egy igen jó karban levő forgatható márvány lappal bíró billiárd, kellő felszereléssel együtt, olcsón eladó. — Hol ? megtudható a kiadóhivatalban. VIDÉK. Felső-Nyék. A felső-nyéki kath. hitközség március hó 26-án tartott közgyűlése Magyar György gondnok, Horváth Imre iskolaszéki tag úgy a többi iskolaszéki tagokkal és a községnek köztiszteletben álló jegyzőjének Molnár Istvánnak felszólalása után határozatilag kimondotta, hogy a már több, mint 40 év óta híven működő érdemes hitközségi kántor-tanitót, Kiss Istvánt nyugdíjazza és utódjául ennek fiát Kiss Lászlót nevezi ki. Kimondja végül a közgyűlés egyhangúlag, hogy az iskolaszék állal már előzőleg szintén egyhangúlag hozott határozatot magáévá teszi s felkéri az iskolaszéket, hogy a Főtiszt, egyházmegyei főhatóság illetve püspök ur ő méltóságánál eme határozat érvényre emelését a kér. esperesi hivatal utján kérelmezze. Tolna. Megyénk több helyéről kapunk folyton hire- ket, műkedvelők által előadott, immár nem vígjáték, hanem népszínművekről. Bizonyára mindenütt élvezetet szereznek a közönségnek és különösen elmondhatjuk ezt a tolnaiakról, a hol Antal István jegyző ügybuzgalma egy, műkedvelőkből összeállított, úgy szólván állandó színtársulatot tart fönn. Az éneket és zenét, a fáradhatlan Lengyel Ferenc tanítja nagy sikerrel. Husvét hétfőn szinre kerül Tolnán. «Kósza Jutka.»
