Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

2.

TOLNA VARMEGYE.

örömzaj elnémult, minden életjel elenyészett ; fa elveszté zöld lombját, a mezők virága elhervadt, elnémult az erdei madárdal, patak vizét, tavak tükrét jég boritá, halál fedé. Nem kcrdhette-e méltán a szorongó szó: >Van-e még e napon föltámadás ?»

A mezők elfakult szőnyege ismét felüdül, uj életet nyer, a lombtalan, csupasz fák friss rügyeket hajtanak. »Az élet ül diadalt a halál fölött.» Ezt a szózatot har- sogtatja a husvét nagy napja a föld egyik sarkától a másikig.

Föltámadunk.

Ember! Hangozzék föl szivedben e magasztos szózat, szárítsa fel könnyeidet, oszlassa el bánatodat, erősítsen a küzdelemre s juttasson el a diadalra, mely el nem vétethetik azoktól, a kik hisznek, a kik bizva-biznak, akik igazán nemes eszmékért, valóban szent ügyért küzdenek.

VÁRMEGYE.

A Tolnavármegyében alakított borellen- őrzö bizottságok szervezeti szabályai és ügyrendje.

Megállapittatott a március hó 24-én tartott rendes törvény- hatósági közgyűlésen.

1. §. A mesterséges borok készítésének és forga- I lomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893: XXIII.

t. e. végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53.850. sz. alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet alapján alakított borellenőrző- bizottságok feladata a borforgalomnak az 1893: XXIII. t. c. szempontjából való megfigyelése, az elkövetett kihágások tekintetében az illetékes hatóságok nyomravezetése s a kihágások kiderítésére irányuló eljárásuk megkönnyítése.

2. §. A bizottságok elnökeit és tagjainak felét (a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselő-testületek tagjainak sorából) a főispán nevezi ki, a tagok másik felét pedig (szintén a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselő- testületek tagjainak sorából) a törvényhatósági közgyűlés választja.

3. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megnevezése, illetőleg megválasztása, három-három évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatok.

polyból, mivel gróf Waldstein későbben betegedett meg, későbben is gyógyult fel. Ezen Török birodalomban pedig Constanti- nápolytól Belgrádig, vagyis a magyar határig, lóháton utazva egyes ember maga útra ne induljon, de nem is indulhat a sok költség és bátortalanság miatt. Ilyen bajos utat csak kedves hazájáért tehet egy magyar, azért reméllem, hogy Tekintetes Első alispán ur meg fog engedni későbbi elmaradásomért ; még az idén mindent helyrehozok, sőt bőven kipótolja azon haszon, mely uta- j zásunkból hazánkra fog bizonyosan hárulni; — Orsováról elindultunk julius 5-én délután öt órakor, ide félmérföldre esik Uj- Orsova vára a Dima közepén egy szigetben, ezen alól félmérföldnyi távozatra kezdődik a törökországi Vaskapu vizrohanása a Dunának, «Demirkapi» törökül. Itt a víznek szélessége 260 öl, az ugrása, vagyis rohanása, az egész Dunának tiz lábnyi magas, de ezen rohanás ezer ölnyi hosszaságra feloszlik ; a Duna fenekén mély gödrök, kőszikla éles hátok, kőszikla darabok vannak, azért a viz irtóztató tajtékos és nagy zúgású forgókat, örvényeket és rohanásokat formál úgy, hogy a hajósoknak odavaló embereknek kell lenni, a kik a módját és útját a hajózásnak lefelé ilyen helyen tudják. A Duna partjai ezen vaskapunál jobbak, mint a magyarországi vaskapunál, melyet Kázámiak hívnak és a melyet Orsováról leírtam. A török vaskaputól

Ha valamelyik bizottsági tag ezen állásáról lemond, továbbá ha meghal, vagy más ok miatt a bizottsági tagokra bízott teendők ellátására képtelenné válik, a bizottság elnöke vagy helyettese tartozik ezen körülményt a törvényhatóság első tisztviselőjének (alispán, polgármester) azonnal bejelenteni.

4. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napidijakkal, utazási vagy ügyviteli költségek megtérítésével stb.) nem jár.

5. §. A borellenőrző-bizottság megalakuló ülését ezen szervezeti szabályzat és ügyrend megállapításától számitandó 30 napon belül tartozik megtartani, s azon elnökhelyettest választani.

Ezen kivül a bizottság negyedévenként legalább egy ülést tartozik tartani, melyen az elnök, vagy helyettese a bortörvénybe ütköző kihágások gyanúja miatt tett följelentésekről, az ezen kihágási ügyekben hozott ítéletekről, az ezek ellen történt felebbezésekről jelentést tesz, s az elnök, valamint az egyes bizottsági tagok általában előadják a bortörvény végrehajtása körül szerzett tapasztalataikat és erre vonatkozó esetleges javaslataikat.

6. §. Az 5. §-ban említett negyedéves üléseken kivül a borellenőrző-bizottság annyiszor tart ülést, a hányszor ennek szüksége felmerült.

Az ülések napját az elnök vagy helyettese tűzi ki s az ülést ő hívja egybe.

Két bizottsági tag kívánságára az elnök vagy helyettese köteles ülést egybehívni.

7. §. Az üléseket az elnök vagy helyettese, ezeknek akadályoztatása esetén pedig a jelenlevők által maguk közül erre felkért bizottsági tag vezeti.

A bizottsági ülés határozatképes, ha azon az elnökön kivül legalább két tag van jelen.

A határozatok szótöbbséggel hozatnak és jegyzőkönyvbe foglalandók.

Szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény tekintetik a bizottság határozatának, a mely mellett az elnök szavazott.

8. §. A borellenőrző-bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készit- tetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, a melyek az 1893 : XXIII. t. c , illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53.850. sz. alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet rendelkezéseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgáltatható körülméfogva a Fekete tengerig a Duna jó, olyanforma széles, mély és sebes, mint Földvártól fogva Paksig T. Tolnavármegyében! A directiója igen alkalmatos a tengeri hajóknak följövetelére, azért is a tengertől 50 mértföldnyire a Dunában tengeri hajókat találtunk és pedig a legnagyobb nemű kereskedő hajókat. A Dunán egész Törökországban a legkisebb csónikon is vitorlával járnak. Ez nálunk is lehetséges, csak hogy nem szokták. Galatzra értünk julius 19-én. Ez közös kereskedő nagy város, a hol minden kereskedő nemzetek hajói a tengerről ide jővén, a folyóvízi hajókról a terheket és portékákat által veszik. Augusztus 2-án indultunk el Galatzból tengeri hajón és aug. 11-én délután Constantinápolyba értünk, midőn három és fél nap a tengeren utaztunk volna Constantinápoly hely- heztetése a Fekete és Mármora tengerek között, a Tráki Bosporus hasznos volta, de mindenek fölött a tengeri kikötőhely, melyet a régiek nem ok nélkül hívtak Bőség aranyszarvának, csudálkozásra méltó 1 Itt minden nemzetek hajói, minden portékái vám nélkül be és kimehetnek, ez is csodálkozásra méltó a töröknél 1 Egy amerikai hajót, egy muszka fregattát, török léniahajót és egyéb hajókat megnéztem s a több itten levő látnivalót. — Ezek után méltó tisztelettel maradok Tekintetes uramnak alázatos szolgája Beszédes József s. k.»

nyékét észlel, vagy épen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, tartozik erre a bizottság elnökét, vagy ennek helyettesét figyelmeztetni.

Ha az elnök vagy helyettese a bizottsági taggal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzájárul, ezt az illetékes első fokú hatóságnak akár szóval, akár írásban azonnal bejelenteni köteles. Ha az elnök a bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egyet, tartozik erről az illető bizottságot azonnal értesíteni. Ellenben, ha ily figyelmeztetést nem valamelyik bizottsági tag egy magában, hanem legalább két bizottsági tag együttes megállapodás alapján tesz, akkor az elnök a bejelentést az illetékes első fokú hatóságnak azonnal még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem is értene egyet.

9. §. A 8. §. második bekezdésében említett följelentéseket előzetesen a bizottsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, sőt a dolog gyorsabb eli intézhetése végeit, valamint azért is, hogy a gyanúsított felek az ellenük indítandó eljárásnak ne- j szét ne vehessék, a följelentés rendszerint bizottsági ülés összehívása nélkül a 8. §-ban előirt mó- I dón haladéktalanul megteendő az illetékes hatóság- | nál; utólagosan azonban a följelentések a legközelebbi bizottsági ülésen bejelentendők.

10. §. A följelentésnél, valamint általában mindenkor kellő óvatossággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenük tervezett eljárásnak neszét ne vegyék s azt meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senkit se gyanu- sittassék.

Ezért a megbízás attól a bizottsági tagtól, a ki alaptalan följelentéseket ismételten tesz, bármikor megvonható, s helyébe a szerint, a mint kinevezés vagy választás utján jutott a bizottsági tagsághoz, a három évi időszak (1. a 3. §-at) még há'ralévő részére uj tag nevezendő ki, illetőleg választandó.

11. §. Az 1893: XXIII. t. c. végrehajtása tárgyában 1897. évi 53.850. sz. alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri 34. §-a értelmében, a borellenőrző-bizottság, illetőleg ennek elnöke vagy helyettese által tett följelentés alapján az illetékes I. fokú hatóság — anélkül, hogy a följelentésre okot szolgáltató körülményeknek s a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék, — köteles azonnal, mihelyt a följelentés megtörtént, a a kihágási eljárást a gyanúsított fél ellen megindítani.

12. §. Ha a borellenőrző bizottság, vagy annak bármely tagja a hatóság által a gyanúsított fél pincéjében, elárusító vagy más helyiségeiben foganatosítandó helyszíni szemlénél, vagy a későbbi tárgyalásoknál jelen akar lenni, ezt a hatóság meg nem tagadhatja.

Ily esetben — az előző §-ban említett végrehajtási rendelet 34. §-a értelmében köteles a hatóság a bizottságot, vagy az illető bizottsági tagot a helyszíni szemle, illetőleg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni; köteles továbbá a hatóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindig tekintetbe venni az okot és körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság vagy egyes bizottsági tag felhívja. így különösen a gyanúsított boraiból eszközlendő mintavétel alkalmából azokból a hordókból (vagy más edényekből) a melyeket, mint gyanúsakat a a borellenőrző-bizottság vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg mindenesetre köteles mintát venni (az előirt mennyiségben), t. i. minden egyes fajta borból 4—4 félliteres palackban.

13. §. Ugyancsak az említett végrehajtási rendelet szerint az I., II. és III. fokú ítéletek az illetékes borellenőrző-bizottsággal, mint az 1893: XXIII. t. cikkbe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkör állandó képviselőjével, írásban minden esetben közlendők, tehát akkor is, ha az eljárás nem a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének följelentése alapján tétetett folyamatba.

14. §. Arra az esetre, ha a bizottság az I. vagy II. fokú ítéletet nem tartaná elég szigorúnak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének az ellen — a szabály___________________ 1899. április 2.