Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-20 / 12. szám

6.

TOLNA VÁRMEGYE.

1898. március 20.

— Elégett tekepálya. Forberger László bonyhádi lakosnak a hó első napján leégett a nyári helyisége és vele együtt a fedett tekepálya is. Kára 150 írt. A tűz oka, mint rendesen, ismeretlen.

— Mezei egerek tömeges és biztos kipuszti- tására legbiz osabb szer a már eddig is sok előkelő uradalomban, nagyobb gazdaságokban, több községben a legjobb sikerrel használt javított egérméreg labdacs alakban. (1 holdra 1—2 kiló elegendő. 100 kiló ára +5 frt, 10 kilós csomag ára 5 frt, 5 kilós csomag ára 3 írt.) Megrendelések Antal Gyula gyógyszertárához Pécsre intézendők.

VIDÉK.

Tamási.

A tamáséi sorozó járásban a folyó évben megtartott fősorozás eredménye a következő :

A felhívott hadkötelesek száma 813. I. k. o. 409, II. k. o. 198, 111. 1, magasabb korosztályú 1.

Az újonc jutalékra besoroztattak: végleges ajánlással 5, ajánlás és beosztás fentartása mellett 199, (összesen 204) végleges ajánlással a honvédséghez besoroztatott 1, mint egy évi önkéntesek — a beosztás fentartásával — 4, öröklött mezőgazdaság birtokosai 2, családfentartó 15, kevésbbé alkalmas 64, visszahelyeztetett 347, fegyverképtelennek találtatott 90, megfigyelés végett katonai kórházba küldetett 1.

HALÁLOZÁSOK.

— Egy előkelő uriasszony, özv. joba- házi D ö r y Károlyné hunyt el Pécsett az elmúlt szombaton reggel. Az agg úrnő jobblétre szende- rültét a következő gyászjelentés tudatja : »Jobaházi D ö r y Stefánia a maga, úgy öcscse br. R u d- nyánszky István, ennek gyermekei Dezső és Miklós, valamint az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy szeretett nagynénjök, illetve rokonuk özv. jobaházi D ö r y Károlyné szül. Erdély Mária folyó hó 12-én reggel 4 órakor rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 86-ik évében elhunyt. A boldogult hült tetemét folyó hó 14-én délután 3 órakor fogják a róm. kath. egyház szertartása szerint a zombai családi sírboltban örök nyugatomra helyezni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaznap délelőtt 10 órakor fog az Egek urának bemutattatni. Áldás és béke lebegjen porai felett!

— Özvegy Kúr Pálné szül. Sörös Erzsébet, néhai Kúr Pál volt alsónyéki kántor-tanitó özvegye, rövid szenvedés után, életének 72-ik évében Duna-Kömlődön meghalt. Az elhunytban Kúr Kálmán bátai ev. ref. lelkész, K ú r Pál szegzárdi kir. adótiszt édesanyjukat gyászolják. Temetése a szabadságharc 50 éves évfordulóján, március 15-én ment végbe óriási közönség részvéte mellett Duna- Kömlődön.

— A köztiszteletben álló tolnai Matcjka családot mély gyász érte özv. Matejka Józsefné elhunyta alkalmával, miről a következő gyászjelentést vettük: «Alulírottak mélyen megszomorodott szivvel jelentik az összes rokonok nevében felejthetetlen s hőn szeretett édes anyjuknak, illetve nagyanyjuknak özv. Matejka Józsefné 1898. évi március hó 17-én, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 67-ik évében történt gyászos elhunytat. Az Istenben boldogult földi maradványa folyó évi március hó 15-én délután 1/25 órakor fog a rom. kath. egyház szertartása szerint, beszenteltetni és a helybeli sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó évi március hó 16-án reggel 10 órakor fog- a Midenhatónak bemutattatni. Tolna, 1898. március hó 14-én. Áldás és béke lebegjen porai felett! — Matejka Antal, Matejka Károly, Matejka József, Matejka Mari, Kardos Gézáné szül. Matejka Anna, Roboz Jánosné, szül. Matejka Vilma, Matejka Janka, mint gyermekei. Matejka Józsefné, szül. Lukinich Vilma, Kardos Géza, Roboz János, mint vejei, illetve menye. Kardos Angyalka, Kardos Matild, Roboz Károly, Roboz István, ifj. Matejka Károly, mint unokái.

VADÁSZAT.-— A szalonkák. A tapasztalat szerint a mai vasárnappal éri el a schnepf-saison tetőpontját, mindamellett az idén eddig aránylag kevés darabot láttak és lőttek, bár az idő néhány nap óta elég enyhe, de talán túlságos száraz, mely körülmény a vándorokat esetleg más, nedvesebb időjárással biró vidékre terelte. Vagy tán hátra van még a java! A szomszéd Baranya vármegyének a napokban a szalonkavadászatok alkalmából magas vendége lesz: Frigyes főherceg rándul le néhány napra. A főherceg évenként kétszer szokott ottani birtokain vadászni, ősszel szarvasra, tavaszszal pedig sneffre.

; Roppant kiterjedésű vadászterületei valamelyik pagonyában dacára az idei snepfhiánynak, bizonyára l bőven kiveheti majd részét, a vadászember tavaszi örömeiből!

— Szarvjisok. Nagyon sok vármegyéje van hazánknak, a hol a vadász egész életében nem lát nagy vadat. E tekintetben mi nem panaszkodhatunk, mert vármegyénknek majd minden nagyobb erdejében van szarvas, néhány vidéken szép dámvadállomány is van s a vaddisznó is mindenütt előfordul. A városunk közelében fekvő vadászterületek közt leggazdagabb szarvas-államánya van a kalocsai érsek tulajdonát képező Gemenc nevű erdőrésznek, melyben a vadászati jogot Bezerédj Pál földbirtokos élvezi. Már a múlt őszi bőgés alkalmával ott észleltettek a legnagyobb számmal az erős bikák; most az ott járt fafuvarosok csodákat beszélnek, a keselyűsben lakó védgát- és erdőőrök állítása szerint százakra menő csapatokban jönnek át a szarvasok éjjelenkint a töltésen, a mit különben a nagy meny- nyiségü csapások teljesen igazolnak. Egy öreg szakember állítása szerint Gemenc valóságos «gyűjtő- medencéje» a nagy vadnak a hol a bikák bőgőskor összejönnek s a mely az egész vidék erdőségeit ellátja vaddal.

Az igazi vadászember egyszersmind a természet barátja s ezen elv alapján fordulunk vadászati rovatunkban olvasóinkhoz alábbi sorainkkal. Segítsünk legjobb barátaink lakásszükségén! Leghasznosabb éneklő madaraink nagy része odúban szokott fészkelni s minthogy évrőlévre kevesebb lesz a vén, odvas fa, melynek kisebb-nagyobb üregjeiben a madarak fészket rakhatnának, igy pl. vármegyénk egyes részeiben mérföldekre nem találunk öreg fát, ezen a rovarok pusztítása által oly igen hasznos madarak rendkívüli lakáshiányban szenvednek, úgy, hogy kénytelenek némely vidéket egészen elhagyni. Ezen bajon mesterséges fészek-odúk felállítása által könnyen segíthetünk. A szegzárdi ka&zinóban megtekinthető «Leipziger illustrierte Zeitung« valamint a «Fliegende Blätter» lapjain egyes üzletek hirdetnek ilyeneket s ott ábrázolva is láthatók.

Ha kertünkben vagy szellőnkben egy-két ilyen házikót felfüggesztünk a gyümölcsfákra, biztosak lehetünk, hogy egy cinege- vagy másféle madárpár belefészkel s mondanunk sem kell, hogy azok éhes fiókjaik táplálására milyen rengeteg mennyiségű hernyót szednek össze ; azonkívül élénkítik a vidéket s csicsergésükkel gyönyörködtetnek.

E sorok írója próbát tett, mindössze pár hatosba került egy-egy ilyen mesterséges fészkelő-odu, s örömmel tapasztalta, hogy az énekes madarak száma megkétszereződött. Austriában, Németországban mindenütt látjuk ezt az üdvös intézményt, igaz, hogy leginkább a seregélyeket részesítik ezen jótéteményben, a mi bortermő vidéken persze nem volna helyes. A különböző madárfajok számára másmás nagyságú és nyílással biró fészekhelyet lehet rendelni az árjegyzékek szerint, pl. a cinege számára oly kicsi a nyílás, hogy abba veréb bele nem fészkelhet. Hogy üregben költő madarainknál mily nagy a lakáshiány, mutatják azok a harcok, melyeket egy-egy alkalmas helyért küzdenek, ilyen küzdelmet bizonyára mindenki észlelt már, a ki az ilyesmit meg szokta figyelni; mutatja továbbá az a nem is ritka eset, hogy a cinege szorultságában spárgatakaróba rak fészket.

így vagyunk pl. a kisebb bagoly faj okkal is, melyek az egerek pusztítása által rendkívül hasznot hajtanak, de mivel odvas fákat vagy romokat a gazdaságok közelében nem találnak, az erdők mélyébe vonulnak vissza, hacsak — a mi szintén előfordul — valami üres galambdúcban nem ütnek tanyát. Ha a magtár eresze alá, vagy a közeli fákon megfelelő nagyságú fészekodut alkalmazunk, bizton felkeresi azt egy bagolypár, aztán jaj a környékbeli egereknek. Most a párosodás és a fész- kelés idejében melegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe ezen ügyet úgy a saját, mint a kertek, berkek lakást kereső vidám apró népsége érdekében 1 —

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. tiirvérs) széknél véglárgyalásra ki- luzolt bűnügyek:

1898. évi március hó 22-én.

Bolczer Gyula és Szabó Ferenc ellen lopás

miatt.

Jagel Henrik ellen súlyos testi sértés miatt.

Imre Józsefné, Csernei Istvánné és Viszló Jánosné ellen magzat elhajtás miatt.

Brucker Hermanné ellen sikkasztás miatt.

Tarján Mihály, Tarján András és Tarján Katalin ellen csalás miatt.

1898. évi március hó 24 én.

Rozsa Erzse ellen lopás miatt.

Klein Vilmos és Heiszler Richárd ellen csalárd bukás miatt.

Baumgarten Viktor ellen sikkasztás miatt.

Idősb Hosnyánszky András, ifjú Hosnyánszky András, Szuprits Vendel, Hosnyánszky József és Haszeg József ellen súlyos testi sértés miatt.

— Megakarta úsztatni. Horváth János 1896. évi május hó 23-án Duna-Földváron Juhancsik János községi rendőrt, midőn ez őt csendre intette, megragadta, földre teperte és a Duna partján lévő csónakba bevitte, elakarván őt úsztatni. Szerencse, hogy a parton mások is voltak, akik Horváthot ebben megakadályozták. A kir. törvényszék a folyó hó 13-án tartott végtárgyaláson vádlottat, tekintetbe véve, hogy teljesen ittas volt a bűncselekmény elkövetésekor, nyolc napi fogházra Ítélte, melyben úgy ő, mint a kir. ügyész megnyugodtak.

— Sebes hajtás. Pavela György miklós- vári lakos a múlt év julius 7-én egy szembe jövő szénás szekeret akart hintájával elkerülni, amikor a szekér hátuljára felkapaszkodó Miklós András öt éves liu a szekérről leugrott és a hintó keresztül ment rajta. A kir. törvényszék a végtárgyalás adataiból Pávela gondatlanságát nem állapította meg és a vád alól felmentette.

— Akinek nem elég egy asszony. Balogh Pál némedii lakos nem elégedett meg hűséges hitves társával, hanem T. Bábián István feleségére és Fábián Erzsére is rá vetette szemeit. A két némber végre megsokalta Balog Pál folytonos hajszáját és 1897. március 28-án T. Fábián István Fábián Erzsével alaposan elverték a szerelmes Balogh bácsit, hogy húsz napon túl nyomta az ágyat. Betegsége alatt kigyógyult a reménytelen szerelemből és feljelentette a tetteseket. A kir. törvényszék folyó hó 3-án tartott végtárgyalásán T. Fábián Istvánt és Fábián Erzsét a sok enyhítő és a sértettre nézve súlyosbító körülmény figyelembe vételével 14—14 napi fogházra ítélte.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A szegzárdi népbank folyó évi március hó 6-án tartotta Boda Vilmos elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. Jelen volt 95 szövetkezeti tag 1634 betéttel. Elnök üdvözölvén a jelenlevő szövetkezeti tagokat, örömének ad kifejezést, hogy ily nagy számban jelentek meg, bizo- nyitékául azon érdeklődésnek, melylyel az intézet sorsa iránt viseltetnek. Hogy méltó is ezen áldásos intézmény a támogatásra, ezt 26 évi jótékony működése bizonyítja, melyet most a mintegy közcélnak szentelt ház felépítésével megkoronázott.

A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére megválasztattak: Szeghy Sándor, Imberl Ferenc és Nagy János Prantner. —- A választtnány és a felügyelő bizottság évi jelentéseit, úgy az 1897. évi számadásokat a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. A választmány indítványozza, hogy a zárszámadás szerint a VI. csoport vnnde?i betétjére esendő yj frt 02 krból a künnlevő követelésekben szenvedendő veszteségek és 150 frt jótékonycélu adományok fedezésére 40 kr tartassák vissea és minden betét 72 Irt 62 krral fizetessék ki. A maradvány a tartaléktőkébe fordítandó. A közgyűlés helyesléssel togadta a választmány indítványát, mely szerint a 72 frt 62 kr folyó évi . April 1-én fizetendő ki. Következett a Varasdy Lajos elnöklete alatt megejtett tisztujitás. Az igazgató választmány tagjaiul megválasztattak : Boda Vilmos, Szondy 1st-