Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-13 / 11. szám
Azomban ideje — mondd, hogy ömledezé- seinknek véget vessünk, mert nem szavakkal, hanem tselekvéssel felelünk meg a jelen igényének. A rendkívüli körülmény, a megszokott formáinktól, mellyeket azonban a menyire csak lehetséges meg fogunk tartani, némi eltérést enged, sőt követel, igy összejövetelünk, mely egyedül magány tanáts- kozásra volt célozva egész népgyüléssé alakult ál tál, mely azt vélem kötelességét mulasztaná, ha jelentőségét és az egybegyült elemeknek erejét nem használná arra, hogy megyénk állapotának biztosítására és a polgári hatalom leendő könnyebbitté- sére megtegye, mi tőle tellik. Ideiglenessen, még t. i. a nemsokára leendő közgyűlés törvényes hatalmához képest intézkedend. Erre nézve azomban a formát és rendet lehetőségig meg kell tartani, s igy a törvényhatósági elnök foglalja el az elnöki széket és nyissa meg ez értelemben a tanácskozást. És ez csakugyan igy is történvén, az elnöki székhez közeledett első alispán Augusz Antal job- ját a nagy hazafi Bezerédj Istvánnak oda nyújtván, és ez azt, mint a kicngesztelődés nek jelét egész készséggel magához szorítván az uj alkotmányhozi hű ragaszkodásáról nyilvánított hű érzelmeinek kijelentése után helyét éljen kiáltások közt elfoglald, és a gyülekezetei az ily fontos körülmények közt teendőkre felhívd. — Erre ismét Bezerédj István táblabiró ur emelt szót, és indítványba hozd, hogy a csend és közbátorság fentartására a központban Szegzárdon t. i. az alispánokkal együtt közgyűlési tekintettel működendő Választmány, — melytől a vidékekre szinte ki küldendő járásonkinti választmányok a körülményekhez képest utasításokat nye^ rendenek — neveztessék — hogy a Választmányok helyein nemzeti őrsereg fellálitása a megbízandó választmány által azonnal megkezdhessék — továbbá bizodalom nyilatkoztassék ezen népgyülésből a Fenséges Nádor és Miniszter elnök iránt azon kifejezéssel: hogy Tolna Vármegye csak a Magyar Nemzeti felelős Ministcriumnak a polgári hatalom minden ágazataiban a Nemzet függetlenségéhez képesti alakításával, jt lesen pedig a kiilügy, hadi, és pénz álapot bele foglalásával látandja kielégítve a haza e részbeni szükségét, igényét és kívánságát, a nélkül sem 0 Felségének ígérete, sem a miuiste- rtum feladata iellyesilve, sem a haza megnyugtatva nem lesz — végre az igazságnak folytonos kiszolgáltatása tekintetéből a törvényszékek állandosittas- sanak. — Mindezen indítványok mint a szükségből felmerülő intézetek egyes akarattal elfogadtattak, és a jövő közgyűlés helyben hagyásának reménye alatt kötelező határozatok gyanánt megálla- pittatván; a Sárközből is határozatai értelmében közgyűlési tekintettel rendelkezendő központi Választmány tagjainak Alispán urakon kívül Bezerédj István, Magyary Sámuel, Perczel Gábor, Sstanko- vánszky Imre, Hcgycssy János, Bartal György, Doms its Lajos, Fejős János, Albanits György János, Projmájer Gáspár szegzárdi biró, Gyimóthy János és Bovárt István, a földvári járás részéről Pakson összeülendő Választmány elnökének Széni- czey Ferenc, tagjainak Daróczy János, Csapó Vilmos, Kurcz György, Berky Endre, Forster Benedek, Forster Antal alezredes, Derecskey Lajos, Szé- va/d Móric, Gasz József, Sebestyén Károly — a simontornyai járás részéről Gyónkón összeülendő \ álasztmány elnökének Fórdős István, tagjaiul Ma- gyary József, Mányoky József, Visolyi Gusztáv és Papp Lajos, — a dombóvári járás részéről Pittcze- ' helyen összeülendő Választmány elnökének Simon Rudolf, tagjaiul 'Iakáts Pál, Perczel Pál, Setéik Jó- sef, Irajber Jósef, Huszár Pál, Barbacsy Elek, — a völgységi járás részéről Bonyhádon összeülendő Választmány elnökének Döry Károly, tagjaiul Döry Vince, Döry Lajos, Percsel Vince, Eperjessy István, Borbély János, Muttnyánszky Alajos, ezenkívül mindenütt a járásbeli fő és alszolgabirák — kik a központi \ álasztmány tudta nélkül járásaikból semmi szin alatt el nem távozhatnak — továbbá a helybeli lelkészek, és a Nemesek közül azok, kik a Választmány által legalkalmatosabbnak találtatanda- nak oly megbízással neveztetett ki, hogy helyenként is a szükség esetében alakítsanak népszerű emberekből álló hók \ álasztmanyokat — továbbá 2. ____________________________________ nyilvánítsák az országgyűlési megállapodás után a kormány által is jóváhagyott és egyedül már csak királyi szentesítéstől függő uj törvényeket — és ugyanerről a Nemesi községeket is értesítsék — a nemzeti őrseregnek pedig a kiadandó szabályok szerint felállítását eszközlésbe vegyék — továbbá a jövő közgyülésenni megjelenésre minden községből a biró, vagy akadályoztatása esetében egy esküdt és a jegyző bizattassék meg — a Nádor és Miniszter elnök iránti bizalomnak a tett indítvány értelmébeni írásban történendő kijelentésére első Alispán ur elutasittatván. Kmlt.« Az értekezlet lefolyásáról s az ugyanazon nap délutánján a mostani r. kath. iskola épület előtt lefolyt ünnepélyről pedig Augusz Antal alispán a következő feliratban értesítette Batthyány gróf miniszterelnököt : »E’ f. évi ápril 3-án tartandó közgyűlésen teendők felett a megyei nagyteremben az egész megyéből összegyűlt helyhatósági elöljárók — tisztesbek és számos honpolgárok hozzájárulásával általános tanácskozmány tartatván — miután hazánkfia Bezerédj István elnöklete mellett ez megkezdetett később pedig indítványa következtében a tanácskozmány Nép gyűléssé alakult volna által, és ekkor az elnökletet ugyan az ő indítványához járult hogy megegyezésből, mint törvényhatósági elnök általvettem — a fennevezett hazánkfia indítványai folytán a jelen volt több ezerek hogy megegyezéséből és hogy lelkesedéssel a következő határozatok állapitattak meg, mellyeknek feljelentése reám bízatott: addig is t. i. még ez Tolna Megyénk rendszeres közgyűlésén törvényhatóságilajj megtörténhetik a jelenlevők a Nádor főherceg 0 Fensége — úgy Méltóságos Miniszter Elnök Ur iránt határtalan bizodalmukat arra nézve is kinyilatkoztatni óhajtják — hogy az alkotmány Méltóságod kormánya alatt a Magyar nemzet alkotmányos függetlenségével és boldogságára tökéletesen ki fog fejlődni és megalapitatni — hogy továbbá ezen célokat a jelenlevők csak úgy vélik elérhetőnek és hazafi megelégültségöket csak akkor nyilatkoztathatják — ha azon Ígéretnek elég lészen téve, hogy a független Magyar Minisztérium, egy külügyi, hadi, és pénzügyi tárcával egészittetik ki — ezek nélkül az általakulást tökéletesnek s kielégitőnek semmikép sem ismerhetik. A délutáni órákban közel tiz ezer számmal összegyűlt honpolgárok jelenlétében a helybeli nagy piacon, melly az ünnepély emlékéül, március 2§iki téritek azonnal elneveztetett — több hazafiul szónoklatok kíséretében Méltóságod által hozzám is intézett 2 körlevele mellett érkezett törvény cikkek felolvastattak — mellyck köz megelégüllség és öröm rivalgások közt fogadtattak. Az egyesség — testvériség — a volt osztályok egybeolvadásának érzete minden arcon olvasható volt — s az öröm kitörések a hatósági épületek kivilágítása mellett késő éjjel is tartottak. Tolna Megyében a béke és rend általános, a körülmények szükségelte intézkedések megtételére egy központi Választmány közgyűlési hatalommal — és több’alválasztmányok neveztettek a népgyü- lés által; köréhez tartozván a Nemzeti Orseregek azon helyeken alakítása, hol választmányok léteznek — ezek folytonos üléseket tartani fogván.« A hazafias fölbuzdulás ezen emlékezetes ünnepélyén részt vett Mehrwerth Ignác, Szegzárd város akkori II. jegyzője és szép tehetségű helyi poétája is, kit fölkértek, hogy ez alkalomra készített lelkesítő költeményét szavalja el. A népszerű jegyző, Garay János iskolatársa és Iegben=őbb barátja, lelkes hévvel és gyújtó hatással szavalta el ekkor ott az iskolaház előtt, — hol az örök emlékezetű 12 pontot is fölolvasták — a Mehrcvcrth-csa/ád által most is kegyelettel megőrzött ezt a szép, hazafias költeményt: TOLNA VÁRMEGYE. SZEKSZÁRDI ÖRÖM DALL. Isten ki a nép keblébe A szivet is alkottad, Nyújts ehhez égi erőt, mert Örömébe megszakad. Nyolc századig hordott egy súlyt De ez rá úgy nem hatott, Mint mit szolgasága szüntén Rá az öröm-kéj hozott. Feltűnt a nép aranykora, Megváltva a Magyar Nép. Dézma, robot és füstpénzre, Személyére ’s mindenkép. Egy a Nép már a Nemessel Az adózás terhében; Hajh 1 de kedves teher lesz ez; Elviseljük békében. ’S ki az ki ezt mind megadta, Állítsátok azt ide! Hadd ragadjuk meg, ’s emeljük Fel az Isten Egibe! Ah — de hisz az az égben van, Hát másutt hol is lenne, A nagy császárok ’s királyok És a népek Istene ? Ez könyörült meg e népen, S elküldé apostolit, Szabadítni — nyolcszáz évig Vasban álló jogait. És mentek az apostolok A lelkes Ifjúsággal Víván a nép jogaiért A szeretet tanával. Gúnyt arattak sok időn át, Többen Mártyr-koszorut; Míg sok harc ’s érc kitürés közt Megnyílt előttük az ut. S a Szeretet kulcsaival Felnyiták a Békókat; Ekként állították szabad Lábra a Nép jogokat. Most már a Nép örömében Tombol s kéje gátat hág, Kiadása az Egekbe, S innét ismét vissza vág. Egek Ura hozzád zengi A nép hála énekét, Munkátokért Nép barátok Vegyétek a Nép Szivét. Isten ki a nép keblébe A szivet is alkottad, Nyújts ehhez égi erőt, mert Örömébe megszakad. A letűnt régi rendszer hívei jónak látták a hazafias mozgalomhoz csatlakozni, s Magyarország újjászületésének örömében ők is iparkodtak volt ellenfeleikkel együtt részt venni; egy részök pedig félreállt, lelépett a közpályáról és a rájuk kedvezőbb napok eljövetelére várakoztak. Örményi József főispán, kinek különben a közélet terén kiváló érdemei voltak, midőn április 10-én Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés berekesztetett és V-ik Ferdinánd az 1848-ki alaptörvényeket szentesítette : lemondott a vármegyénkben viselt főispáni állásáról; a megye közgyűlése pedig nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a hazafias érzelmű és nagy tiszteletnek örvendő Sztankovánszky Imre főispánná leendő kinevezése érdekében a minisztériumhoz fölterjesztést intéz. A minisztérium szívesen hajlott a megye kívánságára és Szemen Bertalan belügyminiszter már ápril 22-én értesítette vármegyénket, hogy Ő Felsége Tolnavármegye első alkotmányos főispánjává Sztanko- vánszky Imrét nevezte ki. A törvényhatóság tagjai egyúttal elhatározták azt is, hogy az uj törvények szellemének megfelelő tisztújító közgyűlést május 1-én fogják megtartani, s erre minden község népgyülés utján választotta meg a gyűlésre küldött képviselőit. Ezen közgyűlés lefolyásáról s az 1848. év további eseményeiről annak idején fogok megemlékezni, most csak a márciusi nagy napok hatását s azok fejleményeit óhajtottam bemutatni. 1898. március 13.
