Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám

IRODALOM. — Országos Hírlap. Ez az újság, mely fényes nevű irónk Mikszáth Kálmán főszerkesztése alatt jelenik meg, ismét alkalmat ad nekünk arra, hogy dicsérőleg emlékezzünk meg róla. A mai vi­szonyok között, mikor a közönség fejlett Ízlése nagy és sokoldalú követelményeket támaszt az új­sággal szemben, egy elsőrangú, magas színvonalat tartani akaró napilap csak úgy felelhet meg ren­deltetésének, ha sem áldozatot, sem fáradságot nem kiméi a végből, hogy a publikum minden óhajtását kielégítse. Az Országos Hirlap e tekintetben való­sággal remekel. Figyelemmel kisérjük ennek a ro­konszenves újságnak a fejlődését és örömmel lát­juk, mint izmosodik napról-napra, mint válik pro­gramijához hiven a magyar közvélemény hangadó közlönyévé. De nemcsak hazafias politikája az, a mi az Országos Hírlapot népszerűvé és kedveltté teszi, hanem az a figyelem is, melylyel úgyszólván minden olvasója igényeinek megfelelni igyekszik s igy mindenki, nemre, korra, foglalkozásra stb. való különbség nélkül megtalálja benne szellemi táplá­lékát. Ahhoz az érdemszámba menő tényhez, hogy az Országos Hirlap karácsonyra díjtalanul küldi meg előfizetőinek Katánghy-Naptárt, melyben is­mét alkalmunk lesz Mikszáth Kálmán pompás hu­morában gyönyörködni, hozzájárul az Országos Hirlap legújabb kedvezménye, mely a hölgyközön­séget érdekli. Az Országos Hirlap ugyanis módot nyújt hölgyközönségének arra, hogy a legtökélete­sebb divatujsághoz, a «Franczia Divatlap»-hoz ked­vezményes áron jusson. A «Franczia Divatlap» a maga nemében speciálitás, a mennyiben eredeti, Parisban készült színes képekkel jelenik meg és minden hóban egyszer egy természetes nagyságú szabásmintát hoz. Az Országos Hirlap előfizetői a «Franczia Divatlapot» évi 3 frtos, félévi 1 trt 50 kros és negyedévi 75 kros kedvezményes előfize­tési díjért rendelhetik meg az Országos Hirlap kiadóhivatalában, Budapest, Vili. József-körut 65. KÖZGAZDASÁG. — A Tolnamegyei gazdasági egyesü­let választmánya Bartal Béla cs. és kir. kamarás elnöklete alatt ülést tartott, mely iránt igen szép érdeklődés nyilvánult. Az ülésen résztvettek: Sztan- kovánszky János és Jeszenszky Andor alelnökök, továbbá Apáth Alajos, Aldorfer Lipót, Bernrieder József, Bernrieder János, Bezerédj Pál, Csapó Dá­niel, Dóry Pál, Dóry Frigyes, ifj. Eötvös Károly, j Filácz Lajos, Forster István, br. Jeszenszky László, (' Kollmann Gyula, Mayer Ferenc Andor, Miivég Henrik, Nils István, Pavlicsek Leo. Perczel József, Perczel Lajos, Sass László, gróf Széchenyi Sándor, ! Tenczlinger Lajos és Wilczek Sándor igazgató- j választmányi tagok, valamint Simonlsits Elemér és Tenczlinger Gyula egyesületi tagok és Molnár Jó­zsef titkár mint jegyző. Bartal Béla elnök a vá­lasztmány üdvözlése után tájékoztatta a jelenlevő­ket azon fontosabb közgazdasági mozzanatokról, melyek a múlt gyűlés lefolyta óta fölmerültek s melyeket az egyesületndk figyelemmel kell kisér­nie ; igy beszámolt arról az értekezletről, melyet az érdekeltek a baja—bátaszeki, közgazdasági szem­pontból nagyfontosságu hid létesítése érdekében Baján tartottak, s melyen valamint a keresk. mi­niszterhez menesztett monstre deputációban az egye­sület nevében részt vett, s melynek eredménye a lapokból már ismeretes. Fölhívta továbbá a vá­lasztmány figyelmét az agricol vasutak ügyében megindult mozgalomra, melynek törvényhozási ren­dezését az egyesületnek figyelemmel kell kisérnie. Az elnök indítványa, valamint Dóry Pál, Jeszenszky László, Bernrieder József és Sass László felszóla­lása folytán elhatározták, hogy a törvényhatóságot megkeresik annak kieszközlésére, hogy a honvéd- ellenőrzési szemlék lehetőleg több állomásokon és a téli hónapokban tartassanak meg, hogy a gaz­dasági munkálatok a szemlék által ne zavartassa­nak. Az elnök bejelentette, hogy a gazdasági egye­sületek országos értekezletén részt vétt s hogy ezen elhatározták, hogy a jövő évben Szegeden tartandó gazdasági kiállításon országos gazda- kongresszus is fog ülésezni, mely’nek főfeladatául a szociális kérdés megoldása s egy általános agrár- programm megállapítása van kitűzve. Molnár József titkár referált ezután a . alits- féle szőlősgyáli homok szőlőtelepen tett tanulmányújáról, hol főleg a trágyázás külön­böző módjai érdemesek kiváltképen tanulmányo­zásra. Az egyesület tagjai a jövőben valószínűleg meg is tekintik ezt a minta szőlőtelepet. 1898. december 4. A titkár ezután részletesen beszámolt a h ő- gyészi havi állatvásárok létesítéséről; Sztankoránszky János, Dóry Pál, báró Jeszenszky László, Jeszenszky Andor és Kolhnann Gyula föl- szólalása után elhatározták fölterjesztést intézni a földmivelési miniszterhez, hogy az a kereskedelmi miniszternél eszközöljön ki oly irányú intézkedést, mely szerint az állatvásárok rendezése, vezetése s általában a vásárok ügyvitele körül a gazdasági egyesület befolyása és rendelkezése hat­hatósan biztosittassék, mert a vásárok csakis a hírneves bonyhádi tájfajta szarvasmarha forgalmának előmozdítása érdekében létesittettek. A vásári rendtartás kidolgozására Jeszenszky An­dor elnöklete alatt Dóry Vilmos, Bernrieder János, Jeszenszky László, Apáth Alajos, Jagitza István, Kollmann Gyula és Molnár József titkár küldet­tek ki. A titkár bemutatta a múlt gyűlésből nyert megbízatása folytán az aratási szerződések minta-tervezetét, melyek kinyomatva az egyesület tagjainak meg fognak küldetni. A titkár javaslatára elhatározták, hogy a jövő évi tehén és ű s z ő-d íjazás Bon y- h á d o n fog megtartatni, s a dijakra, valamint a rendezésre szükséges 2240 frt költség feléig a föld­mivelési minisztertől állami segélyt fognak kérni. Elhatározták továbbá, hogy föliratot intéznek a földmivelési miniszterhez Szegzárdon vin­cellérképző tanfolyam fölállítása érdekében. Gazdasági téli előadásokat lóg­nak tartani december, január és február folyamán Nils István, Saáry Ákos és Molnár József Alsó- Nyéken, Pilisen, Őcsényben, Szegzárdon, Mözsön, Szt.-Györgyön, Földváron, Váralján, Kis-Vejkén, Zombán, Simontornyán, Nagy-Szokolyban, Tamási­ban, Szakályban, Gyünkön, Kölesden, Kétyen, Hő- gyészen, Pinczehelyen, Kurdon, Kónyiban, Dombo- várott, Faddon, Bonyhádon, Gyulajovánczán, Szán­tón, Felső-lregen és Tótkesziben. Ezekre a földmi- j velési miniszter 880 frt segélyt utalványozott. Meg- i bízták a titkárf, hogy a bonyhádi tájfajta szarvasmarhának a párisi kiállítá­son leendő bemutatása céljából szemeljen ki egy j arra alkalmas kiváló példányt, s arról az egyesület Vastagh György szobrász által mintát készíttet, s ezenkívül a jövő évi tenyészkiállitáson egy csoport szebb példányt le is fényképeztet a kiálli- j tás részére. A Festetlts-szoborra 15 frtot szavaztak meg s erre a célra az elnök gyűjtést is indit az egye­sület tagjai között. A szőlő és gyümölcs küldemé­nyek vasúti szállítása érdekében meg­bízták az elnököt az országos gazdasági egyesület oly irányú értesítésével, hogy azon állomások közé, melyeknél ezen forgalmi szabályozás életbelépteté­sét a kereskedelmi miniszter már kilátásba he­lyezte, fölveendők lennének Szakály-Hőgyész, Bá- taszék és Pakstól fölfelé a vármegye területén levő összes vasúti állomások. Az élénk érdeklődéssel kisért tárgysorozat befejeztetvén, a választmány tagjai az elnök lelkes éltetése közben szétoszlottak. Tá.jéltoüta.tó a szegzárdi kér. betegsególyző pénztár által nyújtott segélyezésekről, Igen sokszor előfordul, hogy a szegzárdi kér. betegsegélyző pénztár kötelékébe tartozó biztosítót- | tak panaszt emelnek a pénztár ellen, azért, hogy’ még orvosi bizonyitványnyal igazolt megbetegedé- sök vagy kórházi ápolt atásuk esetén is segélyben nem részesülnek, illetőleg a kórházi költségeket ön­maguk, vagy hozzátartozóik kénytelenek megfizetni. : E jó hiszemüleg emelt panaszok oka mindannyiszor abban volt keresendő, hogy a pénztári tagok a megbetegedésök esetére előirt teendőket elmulasz­tották, minek folytán a pénztár a segélyezést alap­szabály szerint kénytelen volt megtagadni. Az alapszabályok betegség esetére legfeljebb húsz heti időtartamra ingyenes orvosi segélyt, gyógyszereket és 3 napnál tovább tartó betegség 1 esetén táppénzt biztosítanak a tagok részére. Köteles azonban a pénztári tag megbetege- I dését szóval vagy írásban azonnal bejelenteni és pedig, vagy a pénztári igazgatóságnak Szegzárdon, | vagy a legközelebb lakó pénztári orvosnak, vagy az illető községben működő bizalmi férfinak. Az ekép bejelentett betegeket a pénztári orvos ingyen gyógykezeli. TOLNA VARMEGYE. 5-------------r Más ^ orvosnak gyógykezelési költségei csak akkor téríttetnek meg, ha a megbetegedett tag azon kívánságát, hogy ne a pénztári orvos által kezeltessék, bejelentette, és a pénztár igazgatósága ehhez beleegyezését adta, vagy pedig, ha idegen orvosnak igénybe vételét sürgős körülmények tet­ték indokolttá, a mely körülmények a pénztár igaz­gatóságának szintén azonnal bejelentendők. Ezen intézkedésnek oka abban rejlik, hogy a pénztár évi fizetéssel dijjazott orvosokat tart, kik az illető községben, vagy környékén megbetegedett tagokat ezen évi fizetés fejében gyógykezelik, igy tehát ha egy pénztári tag más orvossal kezelteti magát, ennek költségei külön terhet rónának a pénztárra. Minden tag a pénztári orvos ingyen gyógy­kezeléséről lemondhat; ha azonban táppénzre igényt tart, köteles magát saját költségén más orvos által gyógyittatni, és ezen esetben a pénztári orvos el­lenőrzésének magát alávetni, mert a táppénz csak is a pénztári orvos bizonyítványa alapján fizette­tik ki. Kórházi ápolás csak a pénztári orvos vagy a pénztár igazgatóságának rendelkezése alapján fog­lalhat helyet. Minthogy ily esetben a teljes ellátást magában foglaló kórházi költségeket a pénztár fi­zeti, a táppénzre való igény elesik. Eztn intézkedésből következik az, hogy a pénztár rendelkezése nélkül saját kezdeményezésére kórházba ment tagnak ápolási költségei a pénztár által meg nem téríttetnek. A táppénznek a pénztári orvos állal kiállított bizonyítvány alapján szolgáltatnak ki. Nem a pénz­tár székhelyén (Szegzárd) megbetegedett tagok be­tegségi bizonyítványaikat, a helyhatóság (községi elöljáróság) által igazoltatni tartoznak. Táppénzre nem tarthat igényt az, aki beteg­ségét be nem jelentette, vagy a kinél a betegsé­get saját szándékos cselekménye, vagy önhibájából, előidézett verekedés, vagy kicsapongó életmód, vagy. iszákosság idézte elő. A pénztári orvos gyógyke­zelésében és gyógyszerekben azonban ezen tag is részesül. A fentebbiekben vannak összefoglalva azon teendők, a melyeket a pénztári tagok megbetege­désük esetén teljesíteni tartoznak. Igen kívánatos volna ezen szabályoknak az iparosok és ipari alkalmazottak minél szélesebb ré­tegében való megismertetése, hogy a pénztári ta-. gok tájékozatlanságuk miatt ezek egyikét vagy mási­kát el ne mulasszák s ezzel a betegsegélyző pénz-, tárt azon általa sem szívesen látott helyzetekbe jut­tassák, hogy az alapszabályokhoz való ragaszkodás kötelességénél fogva kénytelen legyen az utólago­san kérelmezőket elutasítani. Különben, minden egyes esetben bővebb felvi­lágosítással szolgálnak, a megye minden községé­ben levő fiók-pénztárak bizalmi férfiai. — Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén elő­fordult ragadós állati betegségek november 23-án kon­statált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Veszettség: Alső-Gyéres 1 u., Kakasd 3 u., Kis-Tormás 1 u., Tamási 2 udvar, összesen 3 köz­ség 5 udvar. Takony kör és bőt féreg: Paks 2 udvar. Sertésorbánc: Belecska 5 udvar, Gerjen 1 u , Kocsola 17 udvar, összesen 3 község 23 udvar. Sertésvész: Báta 1 u., Bátaszék 1 udvar, Bölcske 8 u., Duna-Földvár 11 udv., Fadd 11 udvar, Felső Iregh 32 u , Gerjen 1 u., Gindli-Család 4 udv., Hidegkút 8 u., Kajmád 1 u., Miszla I udvar, Xagy-Dorogh 2 u., ócsény 1 u., Pálfa 8 udvar, Simonmajor 1 udv., Tápé 1 u., Tolna- Váralja 1 u., Uj-Dombovár 1 udvar, összesen 18 község. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 33’8. s ./tlkvi 1898. Árverési hirdetmény, A dunaföldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ható­ság közi űrré teszi, hogy a szegzárdi takarékpénztár végre­hajtatnak Monori Mihályné szül. lakács Zsuzsáuna elleni végrehajtási ügyében 842 frt 99 kr tőke, ennek 1896. évi augusztus Itól járó 7 % kamatai, 7 # késedelmi kamatai, úgy 36 frt 65 kr eddigi megállapított költségek erejéig a bölcskei 743. számú tjkvben A. I. 780. és 2319. hrsz. zsellér- birtok 29 frt, az ugyanott felvett 6568. hrsz. vórösgyüriczel szőlő 216 frt és 6662. hrsz. vörösgyüriczi szőlő 46frt kikiál­tási, mint becsárban, 1898. évi december lió 27-ikéu d. e. 10 órakor Bölcske község házánál megtartandó árverésen eladatni fognak. Az 5460. hrsz. ingatlanra kért árverés elrendelhető nem volt, mi\ el annak adója kitüntetve nem lévén, becsértéke pedig a csatolt községi bizonyítványból ki nem tűnik. Venni szándékozók figvelmeztetnek, hogv az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 "/„-át bánatpénz fejé­ben letenni, vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni kö­teles, s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hiva­talos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Bölcske község elöljáróságánál megtekinthetők. Du la-Földváron, a kir. járásbíróság telekkönyvi hatósá­gánál, 1898. évi szeptember hó 16. BÁTHORY GÉZA, 1 kir. járásbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents