Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-04 / 49. szám
2. TOLNAVARMECYE. 1898. december 4. terén, erkölcsi súlyban és tekintélyben bámulatosan haladt előre és a monarkiában való hegeTnóniáját még hazánk ellenségei is elismerték. Most pedig ott tartunk, hogy ez a bizalom, tekintély és elismerés, melyben Europaszerte részesültünk, kezd szertefoszlani és hogy az oláhok, a zűrzavaros helyzetet felhasználva,''tapsolnak az ellenzéknek az elért sikerért, a pártviszályok pedig teljesen megbénítják az ország politikai viszonyait, megakadályozzák közgazdasági fejlődését, sőt e téren egyenesen visszavetik és még a társadalmi téren is szomorú pusztítást okoz. Nagyon komoly időket élünk és az ország legvitálisabb érdekeit érintő kérdések megoldása előtt állunk, a mikor az országnak arra volna szüksége, az volna legfőbb érdeke, hogy minden magyar ember, műiden hazafi összetartson és az ország igazi érdekeinek előmozdítása körül vállvetve működjék közre. Legyen az ellenzék szigorú, kérlelhetetlen a kormánynyal és a többséggel szemben, ez neki kötelessége, de ne akassza meg a parlamentet működésében, ne sodorja az alkotmányt és a parlamentarizmust válságba, az országot pedig törvényen kívüli állapotba. Mert azt csak nem gondolja és nem képzeli az ellenzék, hogy az a kormány, mely a két szükséges tényezőnek : a koronának és a parlament óriási többségének föltétien bizalmát bírja, majd lemond, mert ez Polonyinak és társainak, kihasználva a mostani házszabályok hézagait, úgy tetszik. Bíráljanak meg minden törvényhozási akciót vas szigorral, a kiegyezési javaslatokat tárgyalják a legnagyobb alapossággal, de ne akadályozzák meg a parlamentet a komoly munkában egyáltalán, mert ez nem egyéb, mint a kisebbség anarkiája és a politikai nihilizmus aknamunkája. Tisztelt urak az ellenzéken, szeressék jobban a hazát, mint gyűlölik az ellenséget — engedjék a józan belátás és haza- szeretet parancsát felülkerekedni és ne kergessék törvényen kívüli állapotba az országot és ne vigyék válságba az alkotmányt. VÁRMEGYE. — A központi választmány folyó hó 10-én délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen a képviselőválasztók 1899. évre kiigazított névjegyzékének a belügyminisztériumhoz leendő felterjesztése tárgyában határoznak. — A muzeum egyesület alapitó tagjai. A vármegyei muzeum egyesületbe eddig 100—100 frtnyi tagdíjjal alapitó tagokul beiratkoztak : Adler Nép. János Szegzárd, Bartal Béla Fadd, Bezerédj Andor Jegenyés, Bischitz János Budapest, Csapó Vilmos Tengelicz, Döry Dénes Paradicsom, Döry Jenő Tüske, ifj. Eötvös Károly D.- Szt.-György, Hanzély János Szt.-András, Jeszenszky Andor Csibrák, Kämmerer Ernő Budapest, Kovács S. Endre Gyapa, dr. Leopold Kornél Szegzárd, Nagy László Szt.- András, Ó-Dombóvár község, Őcsény község, ŐrfFy Lajos Szegzárd, Perczel Dezső Budapest, Simontsits Elemér Szegzárd, Sztan- kovánszky János Kajdacs, Sztankovánszky Mária Kajdacs, gróf Széchenyi Bertalan N.-Dorogh, gróf Széchenyi Sándor N.-Do- rogh, Szegzárdi Takarékpénztár, özv. Theo- dorovich Lajosné Szegzárd, Zichy Miklós Tengelicz és Wosinsky Mór Szegzárd. — Kaszinókat és társasköröket érdeklőleg a m. kir- kúria 1898. évi 9250. számú elvi jelentőségű Ítéletében kimondotta, hogy minden hatóságilag engedélyezett zárt kör (kaszinó, olvasókör (kaszinó, olvasókör stb.) a házi jog védelme alatt áll: E védelem azonban megszűnik, ha a közrend érdeke lép előtérbe ; vagyis ha a lakás szentélye törvényellenes vagy hazafiatlan tüntetések menhelyéül szemeltetik ki. — A nő illetősége ügyében a belügyminiszter 1898. évi 1834. ssám alatt következő elvi jelentőségű határozatot hozta: Azon nő, aki az elsőfokú rendőrhatóság által valamely község területéről kiutasittatik, de ezen határozat megföllebbe- zése folytán annak jogerőre emelkedése előtt ugyanolyan községi illetőségű férfival házasságot kör, az időközben férje után nyert uj illetőségi helyéről ki nem utasítható. — A vadászati szerződésekre vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bíróság f. évi 753. K. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a községek nincsenek korlátozva abban, hogy a községi vadászterület bérbeadása alkalmával a vadászat gyakorlását illetőleg a helyi viszonyoknak — s közgazdászati érdekeknek megfelelő, a vadászati törvénynyel ellentétben nem álló megszorító feltételeket kössenek ki. — Csendőrök megsértése. A m. kir. minisztertanács 1898. évi szeptember 7-én hozott határozata értelmében a csendőri hatóság közegei ellen használt sértő kifejezések elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Erzsébet királyné szobrára vármegyénk alispánjához, illetőleg a vármegyei pénztárhoz eddig a következő adakozások folytak be : Hónig Mór ................................... 20 frt — kr. Fö rdős Dezső.............................. 2 » — » Összesen 22 frt — kr. Előzőleg befolyt .... 3763 > 24 Együtt 3785 frt 24 kr. A tamásii főszolgabíró gyűjtése. Tamásiban : Dr. Kiss Ernő 5 frt, dr. Frühwirth Jenő 1 frt, Várady János, Száváid Mór, Madarász János S—5 frt, Schwarcz Dávid, Lak- ner Lajos, dr. Gottlieb Salamon, Hirsch Mór, Major István, Kiss Jánosné 2— 2 frt, dr. Sántha Gyula, Kovács Imre, Bélák János, Fischer Mór, Piringer János, Mányoky, Heiman Ignácz, dr. Sterk József, Thury László, Steuermann Ignác, dr. Lőwy Mórné özv., Borsitzky Dezsőné, Valder Mihály, Gruber Ivánná, Parsitzky Aurél, Abelesz Adolf, Gratzer Fülőp, dr. Debreczeni József és Hesz Pál 1—1 frt, Vogel János 1 frt 50 kr, Wald- ner Sámuel, özv. Himmel Lőrincné, Keller, Szalai János, Fischer Mór, Posszert Béla, Mattyoffszky Mária, Hirsch Pál, Stockinger, König Sándor, Jeruzsálem Ede, Szokola János, Szokola Lajos, Mautner Ignácz, Damokos Árpád és Spitzer József 50 — 50 kr, Abelesz Henrik és Hutflesz János 40—40 kr, Rézman, N. N. és Weisz Sándor 30—30 kr, N. N. és 11. M. 20—20 kr, Tamási község 25 frt. — Értínyen: Értény község 5 frt, Kaufmann Simon és neje 2 frt, Kaufmann Mór, Frey Manó és neje 1—1 frt, Pottyondy Ferenc, Pottyondy Ferencné, Pottyondy Gizella, Bognár György, Sándor Jenő, Schwarcz Kálmán, Cséplő Ignácz, Simon György és Dravecz József Csima 50—50 kr, Béri József, Dravecz József, Kender György és Molnár István 25—25 kr, Schwarcz Aranka 20 kr, Király Márton 10 kr. — Szántón: Kämmerer Ernő 5 frt, Magyar Zsigmond 2 frt, Bödy István 1 frt, Mild Irén 50 kr, Ré- ber Ferenc 30 kr, Szabó Zoltán 25 kr, Csima István, Spitz József, Kreísmann Dávid, Szabó Blanka, Horváth Ferenc, Rácz Teréz 5—5 kr, Szabó Mihály, Vendl Aranka, Pásti Lőrincz, Gubicza József, Szabó Mihályné, Fürst Sámuel és Kulcsár Jó- zsefné 10—10 kr, Bokros János 3kr, Rácz Ferenc 4 kr, Bese Vendel, Fajcsi József, Sebestyén János, Bokros Jánosné, Löcze József, Dobos Antalné, Kürschner Mór, Kürschner József, Kürschner Józsefné, Matkovics János, Csima Györgyné, Hetesi Ferenc, Csima György, Szilágyi Sándor, Ferencz Vera, Pálli Márton, Józsa Péter, Csima József, Csikvári István, Bognár József, Csima Mihály, Magyar János, Pintér János, Kutasi János és Márton Ferenc 2—2 kr, Fehérvári József, Nagy István, Levél György, Göndöcs Józsefné, Kübli Ferenc, Müller Mihály, Pásti István, Polecsak György 1 — 1 kr.— Szemcse-Cschin: Szemcse-Csehi község 10 frt, Strasszer Sándorné 5 frt, Zsigmond László, Huber Lajos, Kovarcz József, Flaschner Fülőp 1 — 1 frt, Wirth Ármin, Tóth Antal, Flaschner Berta, Flaschner Fülöpné 50—50 kr, Gremszberger József, Horacsek Lajos 40—40 kr, Salamon Ferenc, Fajner György 20—20 kr, Flaschner Erzsiké, Szabó János, Tímár József, Ludvig Mátyás, Ludvig Mari 10 — 10 kr. — Kányán: Németh Géza 25 kr, Róth Mór, Horváth Lajos és Heinrich Adolfné 20—20 kr, Alszegi legények 12 kr, Schwasznek János, Szigeti József, N. N. Takács Mihály és Borka József 10—10 kr. Vörös István, Takács György, Horváth János, Vörös István, A. Csöndes Mihály, Marosi János, Német János, Csizmazia Péter 5—5 kr. — Tengßdän: Kovács József plébános, Fonyó Munkácsi Mária, Elzner Ignác és Bekő Elek 1 — 1 frt, Takács József keleti, Pirkhoffer Endre, özv. Stark Józsefné, Német József, Alsó Lakos József, Lakos Józsefné, Sepsei Lidia, Gaál István, Gaál Istvánná, Tóth Éva, Zsóár József, Kis János gépész, Kohn Lipót, Keleti Horváth Jánosné, Turgonyi Eszter, Dombai Sándor, Löwy Manó, Hónig Adolf, Balog József 50—50 kr, HorS aztán úgy folyt minden a rendes mederben, a mint szokott lenni ... Nem volt szó szerelemről, szenvedélyről, csak esküvőről, lakásról, stafirungról és vendégekről . . . S Margitból lassanként menyasszony lett s Kunból vőlegény, a nélkül, hogy egy csepp különösebb erő feszítésébe került volna a dolog. Nézte a gyűrűt az ujján s emlékek támadtak fel benne ... Nem volt nehéz visszaemlékeznie, hisz Laráról szóltak azok ... A legszebb, a legistenibb leányról, a ki az emlékek elmosódott halvány ködéből is fényesen világított elé koszorúba font szőke hajával . . . Látta újra őt, kinek létezése betöltötte egykor fiatal lelkét fénynyel, illattal s a ki pokollá tette egész ifjúságát ... S látta feltámadni vele hatalmas szenvedélyét, mely alapja a boldogságnak, s melyre most hiába vágyik. Mennyi feltétele volt meg benne akkor a bizonyos boldogságnak. — Lara egy szava kárpótolta volna egész küzdelmes élete minden gyümölcseiért. Nem áhított dicsőséget, nagyságot, nyugalmat, csak Larát áhította egyedül. De a szép szenvedélynek el kellett vesznie, elnémulnia a kitölthetlen űrben, mely közöttük tátongott. A fény megtört, mig Larához érhetett s Lara nem is látta meg; nem vette észre s nem törődött vele s Kunnak el kellett vonulnia ut- jából halálra keseredve a nélkül, hogy megvalhatta volna a lángot, melyben ifjú szive égett el. . . S aztán jött a lemondás, a küzdelmek ideje, ^njlékszik: meg akart küzdeni botorul, gyermek ésszel Laráért. S édes volt a munka, a küzdelem, fáradhatlan kitartással emelkedett feljebb és feljebb. Nem csoda, Lara volt segítője, dicsvágya, őrangyala. Lara volt vezércsillaga, a mely vezette előre s melynek fényénél könnyű volt lemondania mindenről, mi gát lett volna útjában. Mindig hitt, mindig remélt. S egyszerre lehullott a vezércsillag s Kun pokoli sötétben maradt szive rettenetes fájdalmával ... Lara férjhez ment, elveszett számára örökre ... Nagy csapás volt, de nem halt bele. Az idő megpróbálta begyógyítani sebét. S meg is gyógyult, sőt doktor és ügyvéd is lett belőle. — A hatalom, melylyel megkaphatta volna Larát, a kezében volt. Uj hittel, uj reménynyel nézte a világot. Újjá éledni hitte szerelmét, feltámadni a régit hamvaiból. Újra álmodott szőke hajról, kék szemekről, újra álmodott boldogságról s hite makacs volt, hogy meg kell találnia még egyszer régi, elveszett, fönséges szerelmét ... Lara elveszett, kereset újat s megtalálta Margitot . .. Nézte a gyűrűt az ujján s emlékeinél elfogta a düh, az elkeseredés. Lara emléke tárta elé a valót, hogy rettenetesen csalódott. Minden hitének, álmának vége van, nem tud többet úgy szeretni, mint régen, nem találja meg többet azt a szenvedélyt, melytől lázasak voltak éjjelei, Larának adta szivét minden kincsével az ifjúságnak, s Lara nem adta vissza. . . Lara megölte azt. Mindent Larának adott s most Margitnak nem maradt semmi sem. — Ábrándképre pazarolta ifjúsága napfényes erejét, lelke rajongását s a hódolatból, imádásból Margitnak nem tudott megmenteni semmit. Hol van a fény, lelkének küzdeni vágyása, a köd, a sejtelem, az illat, az esengés, melyből szövődik a szerelem ? S tudatára ébredt egyszerre annak, hogy Margit is szép, ifjú és szerelmes, mint ő volt régen. S világosság ébredt agyában. Igen, Margit nem lehet hideg, nem lehet közönyös, Margit szerelmes, csak ő nem tudja azt észrevenni. . . Margitban meg van a delej, csak az ő szive nem vas többé, csak az ő szive változott ólommá. Igen, Margit lovagot várt benne, lázas éjjelei ábrándképét megvalósítani, középkori lovagot, regények hősét, a ki imádással közeledik feléje, égő szemmel, hódolattal alázatosan kérve szerelmét ... Margit szive is tele volt ábránddal, álommal, de ő nem tudta azt megérteni, 1 táplálni, valóvá változtatni. Kihűlt szivvel közeledett feléje s k'hült szivétől megfagytak a Margit forró szivének virágai is. Lara megcsalta Margitot: ez a valóság. Larának adta szive vérét, Larára pazarolta oktalanul j szenvedélye lángját. A láng kihűlt, hamu maradt | helyette, nem tud szeretni többé már. S mégis sze- | relemre, házasságra mert gondolni kiégett, fénye vesztett szivvel. Hozzá akarta kötni szürke, kopott szivét egy fiatal lány derűs, titkos vágyakkal teli szivéhez. Gyűrűt húzott ujjára, felakarta kelteni a múltat, de érezte.- az avarból nem lehet többé I virág. i
