Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

1898. november 13

TOLNA VARMEGYE.

3.

és végleg szövegezve van nevezetesen : a vármegyékről, a városokról és a közigazgatási bizottságokról szóló reformtervezet, a fegyelmi eljárásról szóló tervezet pedig az utolsó revízió stádiumában van és igy mi sem állana útjában, hogy az alapvető reformjavaslatokat a Ház minél hamarább tárgyalja. A közigazgatási szolgálat pragmatikájáról szóló törvényjavaslat, mely egyébiránt a tárgyalás sorában is utolsónak van föntarlva, szintén olyan előrehaladt állapotban van, hogy az előbbiek tárgyalása során ezt is igen rövid idő alatt elő le hetne terjeszteni. Mindezekhez pótlólag még egy igen fontos törvényjavaslatot készítettek elő a minisztériumban, mely az állami kezelés és igazgatás alá tartozó alapok és alapítványok kezelési és felügyeleti viszonyait rendezné. (Az u. n. közalapok, köztük a vallás- és tanulmányi alap ügye nem ebbe a kategóriába tartozik és idővel külön megoldást fog nyerni.) Csak fájlalni lehet, hogy a közigazgatás reformjának előterjesztését az áldatlan képviselőházbeli helyzet ismét bizonytalan időre tolta el. Az obstrukció által eddig elpocsékolt idő máris a rég sürgetett s tulon-tul megérett reform rovására megy s az ország lakossága, mely már eddig is annyira sínyli a mostani közigazgatás terhét és az egyre szaporodó helyi pótadókat, aligha érzi magát hálára kötelezve azok iránt, a kik a hasznos reform-munka idejét elfecsérlik.

VÁRMEGYE.

— A közigazgatási bizottság november havi ülését kedden, folyó hó 15-én fogja megtartani.

— Az igazoló választmány holnap délelőtt 9 órakar ülést tart, melyen a megyebizottsági tagválasztásokat fogják fölülbírálni.

— A mérgek árusítására vonatkozólag a belügyminiszter következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz: «104,455—VI. b. Több esetben tapasztaltatok hogy kártékony házi és mezei állatoknak, nevezetesen patkányoknak, egereknek, pockoknak, hörcsögöknek stb. méregszerekkel történő kiirtása céljaira, a közönségesen használni szokott legerősebb mérgek (arsenicum, strychnin, foszfor stb.) eladása, illetve megszerzése körül a fennálló szabályok figyelmen kivül hagyása Vagy azok téves értelmezése folytán, úgy a hatóságok, mint az egyesek részéről olyan eljárások vannak gyakorlatban, melyek egyfelől az ilyen célra szolgáló mérgek beszerzését megnehezitik, másfelől és főként pedig, hogy a nevezett mérgek beszerzését a közönségnek nagyon is könnyűvé teszik, s igy alkalmat nyüjtanak a legveszélyesebb szerekkel való könnyelmű, sőt bűnös elbánásra is. Ennélfogva az e helyről kiadott 1869. évi 2789. szám álalt kelt körrendelet, az 1886. évi február hó 18-,án 2180. szám alatt kelt körrendelet, az 1894. évi 111,005. szám alatt kelt körrendelettel kiadott szabályrendelet és az 1895. évi 23,542. szám alatt kelt körrendelet kiegészítéséül, azok többi intézkedéseinek fentartása mellett a földmi- velésügyi miniszter úrral egyetértőleg ezennel a következőket rendelem: 1. A kártékony háziállatok, nevezetesen a patkányok és egerek kiirtása céljaira szolgáló tnérgek eladása, úgy a gyógyszertárak, mint ilyen szerek elárusitására jogosított üzletek (drogueriák s méreg elárusitásra jogositott kereskedések) által, csakis az illetékes I-ső fokú rendőri hatóság tnitidenkori engedélye alapján történhetik, a mi teljesen kizárja azt is. hogy ilyen célra mérgek a gyógyszerészek által orvosi vagy állatorvosi rendelvényre külön hatósági engedély csatolása nélkül kiadassanak. 2. Az illetékes 1-ső fokú rendőri hatóság, a helyi viszonyokat s a megjelöl» célt figyelembe véve adja meg a méreg beszerzésére az engedélyt, köteles azonban az engedélyezési iratban a kérelmező egyén megbizhatóságát, a kért méreg minőségét, úgy saját vagy az egészségügyi hatóság szakközegének véleménye alapján annak lehető mennyiségét és szám és szó szerint kitüntetni. Az engedélyezési irat mindenkor az illető hivatal pecsétjével is ellátandó. 3. Közfogyasztásra szánt élelmi és tápszerek készítésével és elárusitá- sával foglalkozóknak (pl. molnároknak, pékeknek, lisztkereskedőknek, mészárosoknak stb.) ilyen célra

méreg besserezhetési engedély egyáltalában nem adható. 4. A méreg beszerzésére szolgáló engedélyirat az elárusító által mindenkor visszatartandó és a szabályszerűen vezetett kereskedelmi illetőleg méregkönyv okmányaként (111,005/94. szabályrend. 7. §.) megőrzendő. 5. A patkányoknak és egereknek méregszerekkel történő kiirtásával Üzletszerűen foglalkozók szin.én csak hatósági engedély alapján szerezhetik be esetről-esetre a mérget, kötelesek azonban ennek kikérése alkalmával, tekintettel a 3. pontban foglaltakra azt is kitüntetni, hogy a mérgezést hogyan, mikor és hol akarják foganatosítani. 6. Mezei egerek, pockok, hörcsögök és más mezőgazdaságilag kártékony állatoknak méregszerekkel történő irtásához a mérgek szintén az ezen rendeletben előbb leirt feltételek mellett, szerzen- dők be, miután a 23,542. szám alatt kelt 1895. évi. körrendeletben foglaltak csakis vadászati és erdészeti célból szándékolt mérgezéseknél követendő eljásra vonatkoznak. 7. Jeten rendelet határozmá- nyainak megszegése kihágást képez, s a mennyiben a cselekmény vagy mulasztás az 1879. évi XL. t.-c. 108. §. súlya, illetőleg más súlyosabb büntetés súlya alá nem esik, ezen rendelet alapján 1$ napig terjedhető elzárással és 100 frlig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen rendelet a törvényhatóság illetékes hatóságaival, összes orvosaival, állatorvosaival, gyógyszerészeivel, droguis- táival és méregkereskedőivef a legkiterjed1 ebb módon közlendő és a törvényhatóság hivatalos közlönyében is hozzáteendő. Budapesten, 1898, évi október hó 13-án. Perczel s. k.

Az első zsúr.

Nos, szives Örömest konstatáljuk, hogy a premier sikerült. Képzeljenek el nyájas és kevésbbé nyájas olvasóim egy báltermet báli toileltek és cigány nélkül, aztán képzeljenek hozzá szokatlan vidámságot és egy csésze teát (no meg kelleténél több mamát) és előttük áll az első zsúrnak távlati képe. A sok szép szöszke és barna asszony valami delejességet hoz a levegőbe, a melynek csak kevés ható erő kell, hogy kedvre gyulladjon mindenki.

Ot egy negyedóra és kissé megeresztve fantáziámat, a bál . . . azaz a zsúrterem tele van. Otthon érzi magát mindenki. Semmi feszesség, semmi pose; ez a természetes könnyedség, a kedélynek jóleső vidámsága, ez fog létjogosultságot adni a nőegylet zsúrjainak. Régi ismerősök, a kik csak harmadnapja látták egymást, összeölelkeznek és kibeszélik magukat öttől nyolcig. Három bájos grácia — a két Sára és az egy Margit — gyakorolják jövőbeli mesterségüket: kedvesen «háziasszonykodnak.» (Szegény Szarvas Gábor! Szerencse, hogy már nem hallja ezt az uj műszót.) Élénkség, vidámság mindenütt. Amott egy fess gyerek erősen udvarol egy szép asszonynak. Valami szörnyű nagyot mondhatott, mert a szép asz- szony kiejtette kezéből a teacsészét. Az egyik grácia kisegiti a zavarból, hoz egy másik csészéi és a fess gyerek folytatja hősi kalandjainak előadását.

Csengő hangok ütik meg füleimet. Édesen kacagva lejt be egy kicsi kis szöszke asszony. Sorra ölel mindenkit, (kivéve, a kiket nem) és még mindig kacag. Valami báj ömlik el az arcán, hogy látja ezt a fesztelen társaságot. Sajnálom magamat, nagyságos asszony, hogy nem élvezhetem tovább bájos kacagását, de riporteri mesterségem tovább szólít, hogy szemügyre vegyem az első zsúr érdekességeit.

Emitt különös diskurzus folyik. Kedves és szokatlan. Tisztességes indiskrécióval közelébb vonulok. Egy szép asszony Rousseau Emiljéről beszél és kinek ? Égy pedagógusnak ! Hogy bizony, ha megnőnek azok az ennivaló kis csemetéi, ő bizony a Rousseau elvei szernt fogja nevelni őket. Aztán fejtegeti az újkori nevelési elveket, a rossz módszert, stb. stb. Ha nem ismerném, rá fognám, hogy pedagóga, pedig csak — okos és müveit asszony.

Égy zseniális mamának ötlete támad (Nitsche azt állítja, hogy minden mama-i ötlet zseniális.). | Jó lenne a beszélgetést valami ujjal fölcserélni, j Leül a zongorához, a szép asszonyi delejtől mag- netizált juven'us táncra perdül. Sajna, sietni kell j mindennel, mert az idő ki van szabva, pedig annyi j érdekes piéce-t lehetne még összeállítani. Ott van — teszem a társasjáték. Le is ülnek majd vala- j mennyien és játszanak kedvesen, bájosan. Alig egykét bohó kacagás és már üti a nyolcat, indulni j kell. A legközelebbi hétfői viszontlátásig búcsúzik el mindenki.

Végül még csak azt akarjuk konstatálni, hogy a zsúrból a szegényeknek is jutott 10—15 frt.

Tehát a viszontlátásig ! ...

Svengáli.

Hírek.

— Huszonötéves jubileum. Fórdós Vilmos, vármegyénk tiszti ügyésze tegnap érte

meg megyei tisztviselóségének 25-ik évfordulóját. A még java férfi erejében levő, munkás és közbecsülésben álló tisztviselő 1873. november hó 12-én választatott meg egyhangúlag megye- tiszti ügyészszé. Elődje volt Stann Ferenc, akinek akkor történt elha- lá'o^ása folytán üresedett meg a tiszti ügyészi állás. Akkorjában D'óry Dénes kir. tanácsos, most főrendiházi tag volt vármegyénk alispánja. Fórdós Vilmos ünneplésére tegnap este a megyei tisztikar a kaszinó nagytermében lakomát rendezett, melyen a jubiláltra sok felköszöntőt mondtak. Fórdós Vilmos negyedszázad alatt Szegzárd társadalmában is mindig kiváló szerepeit vitt; közszeretet és becsülés kiséri még ma is mindenfelől; elég bizonyság erre az, hogy kaszinónk évek óta egyhangúlag választja meg elnökéül. Kétszeres ünnep ez az évforduló Fórdós Vilmosra nézve, mert most ünnepli meg egyúttal boldog házasságának 2 j-ik esztendejét is. Az őszinte jóki inatokhoz a magunkét is csatoljuk s kívánjuk, hogy még sok éven át teljes erőben és munkakedvben működhessék a közélet terén. — Ugyanez alkalommal Módly László vármegyei főpénztárnok jubileumát is megülték, ki ugyan már két évvel ezelőtt megérte megyei tisztviselőségének 25-ik évfordulóját, s annak idején lapunkban erről meg is emlékeztünk ; felhasználták tehát a mostani alkalmat, hogy az akkor elmaradt jubileumi ünneplést ezúttal pótolják. Vármegyénk népszerű fópénztárosát utólag is sok jókívánsággal éltették az egybegyűltek, kik között nem megyei tisztviselő kaszinó tagok is szép számmal voltak jelen.— Délelőtt 10 órakora megyei tisztikar Dóry Pál alispán vezetése alatt tisztelgett a jubilánsoknál és meleg hangú beszédben üdvözölte az érdemes tisztviselőket, kik meghatva köszönték meg tiszttársaik szivélyes megemlékezését. Este a banketten Márkus duna- földvári jeles zenekara emelte a jó hangulatot.

— Államsegély. A gerjeni ev. ref. elemi iskolai tanító fizetésének kiegészítésére a közoktatás- ügyi miniszter évi 130 frt államsegélyt engedélyezett azon kikötéssel, hogy ez csakis Szegedy Sándor tanitó részére utalványoztatotf.

— Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter tspehár Alajos szegzárdi II. oszt. adóhivatali pénztárnokot a Vili. fizetési esztályba sorolással, I. oszt. adóhivatali pénztárnokká nevezte ki.

— Tiszti orvosi vizsga A Budapesten október 3—26-ig tartott vizsgálatokon dr. Neuberger János lengyeli uradalmi orvos a tiszti orvosi vizsgát sikerrel tette le.

— ioggyakorttokok A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Gosztonyi Gyula és Sámuely Ottó joghallgatókat dijas joggyakornokká nevezte ki.

— Eljegyzés. Blaschek Dezső 82. gyalogezredbeli főhadnagy, eljegyezte Mayer Irma kisasz- szonyt, Mayer Gusztáv bátaszéki tekintélyes kereskedő s takarékpénztári igazgató leányát.

— Plebánosi kinevezés. A herceg Eszter- házy-féle kegyurasághoz tartozó Tamási nagyközség plébánosává Mozolányi István regölyi vikárius neveztetett ki, aki most 39 éves. Az uj plébános hétfőn tette le Pécsett az esküt Hetyey Sámuel püspök kezeihez. A simontornyai egyházkerület esperesévé az elhunyt tamásii plébános, Németh Ferenc helyére Capáiy János kisszékelyi plébánost, a kerület eddigi jegyzőjét nevezte ki a püspök.

— A pénzügyigazgatóság köréből. A m. kir. pénzügyminiszter a szegzárdi pénzügyígazgatóság melle rendelt számvevőséghez Koncskó Andor számgyakornokot végleges minőségű számtisztté nevezte ki.

— A szegzárdi kaszinó az Erzsébetszoborra.

A szegzárdi kaszinó tagjai között Erzsébet királyné szobrára 102 frt gyűlt egybe ; ezen összeget a választmány határozata folytán a budapesti központi gyűjtő-bizottságnak fogják felküldeni.