Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
1898. október 9. TOLNA VARMEGYE, 3. Országos értekezlet Baján a baja— bátaszéki hid érdekében. — Saját tudósítónktól. — A baja—bátaszéki tasul és Duna áthidalás érdekében Baján alakult végrehajtó-bizottság folyó hó 2-ikára országos értekezletet hitt össze Baja városába. A meghívottak csaknem kivétel nélkül mind megjelentek, avagy elmaradásukat kimentve, bejelentették az ügyhöz való csatlakozásukat. Jelen voltak : Majorossy Imre Pécs szab. kir. város polgármestere, dr. Lakos Imre Szentes város polgármestere, Németh István Kaposvár város polgármestere, Szabadka város képviseletében Pertics Mihály árvaszéki elnök, Pécsi kér. és iparkamara részéről t ittke József elnök és dr Záray Károly titkár, a temesvári kér. és iparkamara részéről Schvarcz László bajai szeszgyáros, az országos magy. gazdasági egyesület részéről Rubinek Gyula ügyvezető titkár, a tolnamegyei gazd. egyesület részéről Bartal Béla elnök, csász és kir. kamarás, a pzstmegyei gazd. egyesület részéről gr. 7eleky József nagybirtokos, a kalocsai érseki uradalom : Kajuch József urad. főigazgató, a ntányoki bánya r. t.: Szinger Bálint főmérnök Almás község: gr. leleky József, Kovácsics Máté apátplébános, Szom- mer József közs. jegyző, Fleckenstein Antal közs. biró, Bonyhád nagyközség: Küknél Ferenc főjegyző, Bátaszék nagyközség testületileg, a bátaszéki kert-sk kaszinó testületileg, Szt.-István község : Bittermann Károly közs. jegyző, Kubtnszky Pál, Kollár Márton és Bikán András, Őcsény: Nyéki József biró, Duzs Dániel jegyző, Alsó-Nyék : Berényi Ödön, id. Zsikó János biró, Czikó: Hahn Boldizsár biró, Gebauer József körjző, jankovácz község három tagú küldöttsége, Jánosi Engel Adolf és fiai pécsi cég: jánosi Engel József, Almást járási takarókp. r. t.: Kovacstcs Máté és Scherk Gyula, cPesti Napló»: Szalai Béla, «Baranya*'. Perlesz Lajos, dr. Bernáth S. ügyvéd stb., stb. Azonkívül igen sok vármegye, város, község és intézetek, testületek jelentették be a mozgalomhoz való csat'akozásnkat, úgy hogy az ügy iránt az egész Alföldről Bihirmegyéig, a Délvidék, és a Dunántúl, a legélénkebb érdeklődés mutatkozik. Nagy számban vett részt azonkívül Baja város polgársága is, úgy hogy a „Bárány“-szálló nagytermét teljesen megtöltötték a megjelentek. A végrehajtó-bizottság nevében idősb Perczel Miklós volt főispán, a magyar közéletnek ezen érdemes alakja, nyitotta meg az értekezletet, mely ugyancsak öt választotta meg elnökéül is. Érdekes reminiszcenciaképpen elmondotta az öreg negyven- nyolcas szabadsághős, hogy éppen huszonöt év előtt ugyancsak az ő elnöklése alatt indult meg az első mozgalom a középdunai áthidalás ügyében, s ez a mozgalom már egészen közel is volt a terv megvalósításához, de eredményét semmivé tette az 1878-iki pénzügyi válság. — Elnökiársakul gróf 7eleky Józsefet és Majorossy Imre pécsi polgár- mestert választották meg. Dr. Lemberger Ármin ügyvéd és lapszerkesztő, a végrehajtó-bizottság fáradhatlau jegyzője, az értekezlet előadója ezután felolvasta azt a memorandumot, mely a baja—bátaszéki hid ügyében a kormánynak átadandó lesz. Alapos tudással és rendkívüli körültekintéssel vannak a memorandumban feldolgozva a nagyfontosságu terv minden viszonylatai. A közlekedésügyi és a forgalmi jelentőség mellett teljesen érvényre jut a kulturális hatás kiemelése s részletesen* fel van sorolva az a nagy átalakulás, mely a középdunai áthidalás létrejötte esetén az Alföld és a Dunántúl gazdasági viszonyaiban várható. A bácskai gazda és mindenkit, a ki a Tiszán túl lakik, métermázsánkint 30—60 krajcárral olcsóbban fogja szállíthatni minden áruját a nyugati piacokra, s a tenger felé ; micsoda óriási előny ezajelen'egi versenyviszonyok között! A memorandum utal továbbá arra a kedvező változásra, mely az áthidalás rávén a máris tulteihelt budapesti vasúti intézményekben bekövetkeznék, valamint a vasúti forgalom egyéb előrelátható előnyeinek képződésére. Ilyként megállapítván a hid üdvének minden vonatkozásait, a memorandum a pénzügyi kivitel módozatait is vázolja és általában teljesen áttekinthető képét adja az ügy országok jelentőségének. Bartal Béla, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke, hosszasabban pártolta a hid tel vét mezőgazdasági szempontból, Littke József, a pécsi kamara elnöke pedig a Dunántúlra való jelentőségét emelte ki s rámutatott arra, hogy az esetre, ha a kormány nem építteti meg a hidat, magán- vállalkozásként kell létrehozni. Rubinek Gyula az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megbízásából lelkesen pártolta a tervet s kiváltképpen hangsúlyozta, hogy az Ausztriával való kieegyezés ku- ; darca esetén a baja-bátaszéki hid egyik legfontos- sabb kiviteli útja volna az Alföld gaboraforgalmá- i nak. Dr. Záray Károly pécsi kamarai titkár adatokkal bizonyította, hogy a hid mindjárt az első évben legalább is 7—8 millió métermázsa szénfor- galmat közvetítene Még számosak hozzászólása után az értekezlet egyhangúlag elfogadta a memorandumot, melyet e hó 24 én inoustre-küldöttség nyújt át a kormány tagjainak, nyomtatásban pedig megküldik az összes képviselőknek és főrendiházi tagoknak és az érdekelt törvényhatóságoknak. A küldöttség tagjai Budapesten e hó 24-éu délelőtt 9 órakor a « Vadászkürt> szállóban találkoznak. Az értekezlet után a kaszinóban nagy buu- ki tt volt. Hetyey Sámuel püspöki bérmautja. Paks. Egyházmegyénk püspöke, Hetyey Sámuel o hó 2-án délután 4 órakor jött Hanny Gábor apátkanonok, dr. Rézbányay József és dr. Igaz Béla püspöki titkár kíséretében Paksrj, hogy a több mint 1UOO bórmálandónak a bérmálás szentségét kiszolgáltassa. Bevonulása üunepélyes volt. Két diadalív állíttatott ful^a püspök tiszteletére és 50 tagból álló bandérium vonult ki eléje zászlókkal, szalagokkal feldíszítve. Az iskolásgyermekek zászlókkal ellátva és az óriási néptömeg a templom körül várta a püspök megérkezését, ki mozsarak durrogása, harangok zúgása közt, tömérdek kocsi állal kísérve, egyenesen a templom elé hajtatott. A kocsiból a templomba ment, hol az orgona hangjai fogadták, mire az oltár elé menve, először a helybeli plébános Streicher József, majd ő mondott imát. Ennek végeztével a p'óbániara tért és azonnal megkezdte a tisztelgők fogadását. Tisztelegtek : a szolgabiróság tagjai Rassovszky Julián főszolgabíró vezetése mellett, utánuk a róni. kath. tanítótestület, kiket Streicher József vezetett ő méltósága elé; azután a járásbíróság hivatalnokai Szent- pélery járásbiróval az élükön ; a városi elöljárósá- ságot pedig Popovics főjegyző vezette. A püspök a tisztelgőket sziveseu fogadta. Hétfőn, október 3-án reggel 7 órakor a harangok zúgása közt a templomba ment, hol előbb prédikációt tartott, melyben köszönetét moudott a szép fogadtatásért, utána pedig bemutatta a ver nélküli áldozatot az Urnák. Mise végeztével megkezdődött a bérmálás és tartott 10V* óráig, mikor aztán a plébániára tért kipihenni a fáradalmakat. Délben ebéd volt melyen világiak is resztvettek, toasztok — a püspök egyenes kívánságára — elmaradtak. Majd megtekintette az apácák iskoláit, a kath. kör uj házát, mely nagyon megnyerte tetszését és visszatért szállására. Kedden, október 4-én, ó felsége szeretett királyunk névnapján, reggel 8 órakor ünnepélyes nagymisét celebrált fényes segédlettel. Mise után a szomszédos Duna Kömlődre ment a bérmálást végezni, honnan azonban ebédre ismét Paksra tért vissza. Délután a közkórházat és a kálváriát látogatta meg ; majd sétát tett a kies fekvésű „hideg völgyiben. Szerdán, október hó 5-én reggel 1 ’a8 ólakor hagyta el Paks városát, hol két és fél napig időzött. A püspök a köveikezó adományokat tette: a katholi- kus körnek 100 frtot. a legényegyletnek 50 frtot, a tűzoltóknak 25 frtot és 25 frtot tett a szent An- j tál perselyébe. Duna-Földvár. Szerdán, e hó 5-én érkezett a pécsi püspök I bérmautjában Duna-Földvárra. A fogadtatásra a város rendkívüli intézkedéseket tett. Duna-Földváron a felekezelek igazi testvéri szeretetheti élnek egymással. A múltban a ref. és evang. püspökök fogadásánál a rom. kath. hivek segédkeztek, most tehát ezek is, velük együtt az izraeliták nyújtottak baráti kart a katholikusoknak. A város a szó szoros értelmében zászlódiszbe öltözött. Alig volt ház, melyen lobogó ne lengett volna. A polgárság fényes lovasbandériumot állított ki 300 lovassal. Szerdán délután 4 órakor érkezett a püspök Bölcske felől ugyan, de a paksi országúton. Az úgynevezett püspökhegyen 24 raozsárágyu- ] lövés jelezte jöttét. A város végén levő kiserdőnél várta ót a bandérium, továbbá az elöljáróság, úgyszintén Szluha István és Rátkay László országos képviselők és a fényes fogatoknak beláthatatlan hosszú sora. Németh József városbiró üdvözölte az egy- háznagyot, a ki hintójából kiszállva, rendkívül meleg hangon köszönte meg a lelkes fogadtatást. A menet innen kezdve már csak lépést mehetett a néptömeg ezrei által képezett sürü sorfalak között. A székesegyháznál állottak az összes felekezetek, egyletek, tűzoltóság, a dalos egyletek zászlóik alatt. Harangzúgás és lelkes éljenzés között haladt fel a püspök, a virágos diadalkapukkal ékesített lépcsőkön a templomba, a hol a dalárda gyönyörűen előadott énekével fogadta belépésekor. Azután megkezdődtek a tisztelgések. Küldöttséggel jött a helybeli róm. kath. iskolaszék, a ref. evangélikus, izraelita hitfelekezetek lelkészeikkel, a kir. bíróság, ügyvédi kar, állami hivata ok, kas/inó, egyenlóségi kör, polgári és kath olvasókör, tűzoltó-egylet, tanítói kar, ipartestületek stb. A pü.-pök rendkívüli nyájassággal fogadta a küldöttségeket, kitüntető figyelemmel az egyes felekezetek lelkészeit. Másnap, csütörtökön reggel ,/aS órakor a s/.abadban készített sátoroltár előtt tartotta meg a püspök egyházi szent beszédét, ugyanott misézett és 8 órakor kezdetét vette a bérmálás. Háromezernél több volt a bérmál mdók száma és mégis a legszebb rend uralkodott. A rend fentartásáért dicséret illeti a járás buzgó föszolgabiraját, Rassovszkyt és a község elöljáróságát. Délelőtt 11 órakor a bérmálás be- végződött. Utána még a délelőtt folyamán látogatásokat tett a püspök a református, evangélikus és izraelita lelkészeknél, a járásbíróságnál, Rátkay László orsz. képviselőnél és a községházánál. Dólbon Bencze István apátplébánosnál volt ünnepi ebéd. mintegy 50 terítékkel. Csütörtökön délután 4 órakor búcsúzott el a püspök dunaföldvári lelkes híveitől. A város határáig ismét bandérium és hosszú kocsisor kísérte ki, mig Rátkay Lászlő orsz. képviselő és Báthory Géza járásbiró egész Német-Kórig vele mentek. A püspököt igen kellemesen lepte meg a duna- fóldváriaktiak lelkes ragaszkodása, odaadó szeretető és az a testvéri egyetértés, mely a felekezetek között van. ígéretet is tett, hogy minél hamarább újra eljön szerető hívei közé. Hozza Isten ! Hírek. — A királyné palotahölgye. Boldogult Erzsébet császárné és királyné inég halála előtt múlt hó 3-án palotahölgyévé kinevezte nagyapponyi gróf Apponyi Sándorné szül. Eszterházy Alaxandrine grófnőt, s ezen kinevezést a »Budapesti Közlöny» hivatalos lap csak most utólag, folyó hó 2-án megjelent számában közölhette. — Az Erzsébet királyné szobra javára lapunkhoz beérkezett adományokat átadtuk vármegyénk alispánjának, ki az egész vármegye területén — a közgyűlés határozatához képest— elrendelte a gyűjtést, melynek eredményét lapunkban közölni fogjuk. — Előléptetés. Az igazságügyminiszter Szigetéi Nándor szegzárdi kir. törvényszéki aljegyzőt a kaposvári kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Anyakönyvi kinevezések A belügyminiszter a gerjeni kerületbe anyakönyvvezetővé Babay Géza községi jegyzőt, anyakönyvvezető helyettesekké pedig az ozorai kerületbe Delly Gyula segédjegyzőt, a regölyibe Stoking er Károly községi írnokot, a tó/kesziibe Heszler Károly Segédjegyzőt, a czikóiba pedig Till Lajos segédjegyzőt nevezte ki s a regölyi kivételével a házasságkötésekkel is megbízta őket. — A bíróság köréből. Ágoston István kir. Ítélő táblai biró és Schmidt Imre kir. törvényszéki biró, szabadságidejüket folyó hó 1-én kezdték meg. — Államsegély Czikónak. A czikói körjegyzőségben szervezett segédjegyzői állás javadalmára a belügyminiszter folyó évi julius 1 -tői 400 Irt államsegélyt engedélyezett. Uj tolnai plébános. Br. Dräsche Richárd, a tolnai uradalom kegyura Fekete Gusztáv tolnai plébánost mutatta be kinevezésre a pécsi püspöknek tolnai plébánossá,- a kinevezést a püspök már meg is erősítette. Fekete Gusztáv megyénk kath. klérusának egyik legrokonszenvesebb, kiváló képzettségű tagja, kinek kinevezését a tolnaiak is igaz örömmel fogadták.
