Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
öS Vili. évfolyam. 41. szám. Szegzárd, 1898. október 9. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KŐRIST JE L. SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer- í kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérrékel'en metrAlUpitott árszabály szériát számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 6 írt - kr. 3 • — » I » 50 » . . 12 > Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kivül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Előfizetési felhivás! Október hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése múlt hó végén lejárt, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési ár: Egész évre ... 6 frt — kr. Fél „ . . . 5 „ — „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra . . — „ 50 „ Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolna- vármegyo művelt közönségének szives jóindulatába és pártfogásába. Hazafias tisztelettel A „TŐLE Ali ÁR.ME&YE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. Baja—Bátaszék. Örömmel és elismeréssel üdvözöljük Baja város lelkes közönségét, a mely kellő komolysággal és ügybuzgósággal állott a baja—bátaszcki hid és vasúti összeköttetés megvalósítására törekvő mozgalomnak az élére. Valóságos tengeri kígyója ez a kérdés a magyar közlekedési politikának és egyúttal annak a nagy érdekeltségnek, a mely a Közép-Duna ezen részeit lakja. Évek óta kisért ez a kérdés — egyszer kecsegtetve, másszor reménytelenül — majd az országgyűlésen hallunk róla beszélni, majd a hírlapok hasábjain foglalkoznak vele, már miniszteri Ígéretek is hangzottak el felöle, annak a kiváló államférfinak részéről, kinek nevéhez a magyar forgalmi politika inkarnaciója fűződik, újabban arról is volt már szó, hogy a tervek teljesen elkészültek és a 100 milliós vasúti beruházási kölcsönből lesznek fedezve az építési költségek — ámde, sajnos, mindez a mai napig csak puszta ígéret és kombináció maradt, a nélkül, hogy ma egy lépéssel is közelebb állanánk a megvalósuláshoz, mint ezelőtt 30 évvel.r Épen azért üdvösnek és szükségesnek tartjuk a Baján újból megindított mozgalmat, a melynek szívós kitartással és nem lankadó erélylyel kell ezen nagyfontosságu ügy megvalósítása érdekében küzdenie, a mig csak teljes siker nem koronázza működésüket. Utóvégre akkor, a mikor a magyar állam évi költségvetése elérte a fél milliárd forintot, nem szabad krajcároskodni, nem szabad szűkkeblűnek lenni és nem szabad két-hároin millió forint kiadás miatt továbbra is a jelenlegi szégyenteljes s közgazdasági érdekeinket annyira sértő állapotot fentartani. Nemcsak vármegyénk és a szomszédos vármegyék nagy részének, hanem az egész nagy Alföld közgazdaságának adna lendületet és a magyar forgalmi politikának felvirágzására vezetne ezen évtizedek óta óhajtott és sajnosán nélkülözött összeköttetés. Mikor úgy közgazdasági, mint kulturális téren annyi újítással, hatalmas reformokkal találkozunk, épen a mi vidékünk, a melyet az utóbbi években annyi sorscsapás ért, ne élvezhesse áldását ennek a milliók érdekeit előmozdító vasúti összeköttetésnek. Szégyenpír borítja el arcunkat, ha arra gondolunk, hogy hónapokon át teljesen szünetel minden forgalom a Közép-Duna vidékén lakó nagy érdekeltség között. A Dunának az a hatalmas része, a mely Magyarország közepét északról délre kettéhasítja, teljesen nélkülözi a könnyű és kényelmes összeköttetést, a mi kulturális, forgalmi és mezőgazdasági érdekeink szempontjából egyaránt káros és hátrányos. A Budapesttől Pozsonyig terjedő Duna- részen, a mely épen fele a Budapesttől Uj vidékig terjedő vonalrésznek, nyolc vashi közvetíti az összeköttetést, mig a Budapesttu. Újvidékig terjedő hatalmas vonalon egyetlen egy sincs, a mostani összeköttetést a nyári hónapokban egyedül rozoga kompok közvetítik, mig a téli hónapokban vagy szüne tel minden forgalom a két Dunapart között, avagy óriási kerülő utón, Budapesten át eszközölhető csupán. Ilyen sanyarú és mostoha helyzetben sinlik Magyarországnak körülbelül is vármegyéje és mig a centralisztikus politika száz meg száz milliót áldoz és ad folyton magának a fővárosnak, addig a Közép-Duna vidékének lakossága hiába kérte, hiába sürTÁRCA. —*88»— Öröklékenység. — A Hervadó.s regéi cimfi kötetből. — Ó, ne higyjótek, hogy a lelkem, Magam, magam vagyok a beteg. Mióta élek, megszülettem, Azóta mindig szenvedek. S e kint, e szenvedéseket mind, Őrökül hagyta rám apám, De emlékét azért csak áldom És soha meg nem átkozám. Miért is illetnem szitokkal, E százszor drága hamvakat, Álmodja álmát nyugalommal, Ottkünn a néma hant alatt. És élvezze csöndben, háboritlan, Az örök boldog perceket, Megérdemli, hisz ö is épen Ily ártatlanul szenvedett. VESZ ELEI KÁBOLY. Gyurka és Sándor.* (Újabb adatok a Gyurkovics-fink történetéhez.') Irta: HERCZEG FERENC. ELŐSZÓ. Mikor évekkel ezelőtt kiadtam a Gyurkovics- fiuk történetét, ilyen szavakkal szakítottam félbe följegyzéseimet : «Szeretnék még egyet-mást elmondani Gyurka és Sándorka viselt dolgaiból, de a fiatal urak (különösen a legkisebbik!) egyelőre még minden ko- I molyság hiányában szűkölködnek, úgy, hogy mostanában nem is merném őket türelmes olvasóimmal közelebbről megismertetni. Talán még benő a fejük lágya ...» Jelentem most már, hogy a várt örvendetes esemény bekövetkezett: a fiatal urak fejelágya benőtt. Afelől már régebben biztos voltam, hogy a Gyurkáé benőtt. O főszolgabíró a délvidéken és a szorgalmas újságolvasók emlékezhetnek a nevére a földoszm mozgalmak idejéből, mikor a toloncolás terén kifejtett nagyszabású tevékenységével vonta magára az általános figyelmet. Egy pártonkivüli • Az «Uj Idők* képes hetilap e heti számiból. képviselő a belügyminiszterhez intézett interpellációjában akkoriban kifejezést is adott a Gyurko- vics-féle tömeges eltoloncolási rendszer törvényes és opportunus voltával szemben táplált erős kételyeinek : Gyurka azonban provokáltatta a honatyát és mivel a párbajnál igen lovagiasan viselkedett, megnyerte ellenfelének rokonszenvét és senki azóta sem kételkedik benne, hogy korrekt tisztviselő. A mi Sándort illeti, azt mondtam, hogy az ő feje lágya is benőtt. Nos igen, lelkiismeretem túlságos megterhelése nélkül ismételhetem, hogy nagyjában legalább benőtt. Erről a tényről alkalmam volt személyesen meggyőződni, mikor az utolsó képviselőválasztás idején Bajna városában akadt dolgom. Kocsin tettem meg az utat oda és a fuvarosom a város végén, a régi tüzérkaszárnya mögött álló Betekints- korcsmánál megállapodott, hogy megitassa a lovait. A képviselőválasztás ugyan már két nappal ezelőtt esett meg (tudvalevőleg Gyurkovics Milán fényes győzelmével végződött), a korcsma tetején azonban még akkor is ott lengett a nagy zászló : Éljen Gyurkovics Milán képviselőjelöltünk 1 Az ivóból pedig cimbalomszó és zavart lárma hallatszott. Inkább unalmamban, mint kíváncsiságból, leszálltam a kocsiról, hogy betekintsek a korcsmába. Egy megyei hajdú azonban elállotta az utamat. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
