Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-02 / 40. szám

4. TOLNA VARMECm — Sütőműhelyek megvizsgálása. A sütőmii­helyeket, kenyéríiemüeket s egyéb élelmi szereket árusító üzletek felügyelete tárgyában a belügymi- J niszter a következő körrendeletét bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz : Egészségügyi szakközegeim jelentéséből és számos oldalról fölhangzó panaszok­ból arról értesültem, hogy egyes sütőműhelyekben, úgyszintén kenyeret s hasomo tápszereket árusító üzletekben a tisztaság s az egészségügy szempont­jai figyelmen kivül hagyatnak. Minthogy ez által jelentékeny közegészségügyi érdeket látok veszé­lyeztetve, felhívom a törvényhatóságot, intézkedjék, j hogy a törvényhatóság területén a sütőműhelyek s kengyérnemüeket árusító üzletek fölött a hatóságok rendszeres felügyeletet gyakoroljanak, s az 1876. évi XIV. t. ez. 3. §-ában foglalt rendelkezéshez képest panasz bevárása nélkül, megfelelő időnkint tarfó beható szemlékkel s vizsgálatokkal szerezze­nek meggyőződést az emlitett műhelyek s üzletek állapotáról. — Gondatlan cigarettázó. Horváth János tolnai lakos Ferenc nevű 11 éves fia a múlt hó 20-án valahol cigarettára tett szert és hogy meg ne lessék, Eucher Miklós tolnai lakos kocsiszínjé­ben szívta el. Nem vigyázott és az eldobott égő szivarkától a pajta tüzet fogott, rövid idő alatt az istálló és Ézer József szomszéd háza is a lángok áldozatává lön. A kár mintegy 3000 forint. — Eltűnt elmebeteg. A tamásii főszolgabiró közhírré teszi, hogy Beréndi Erzsébet tamásii lakos folyó hó 10-én ismeretlen helyre távozván, azóta vissza nem tért. Személyleirása: 40 éves, r. kath., termete alacsony köpcös, arca hosszas, orra he­gyes, szája rendes, haja szegszinbarna, szeme fe­kete, szemöldöke fekete, különös ismertető jele: kissé elmezavarodott. Ruházata, mely eltávozásakor rajta volt, barna ruha, kis apró fehér virágokkal, ebelasztin félcipő, fejkendője fekete virágos ternó, köténye világoskék. Felkéretnek az összes társha­tóságok, hogy nevezettet járása területén nyomoz­tatni, s feltalálása esetén hatóságomhoz vissza- kisér tetni szíveskedjenek. — Tolvaj a padláson. Ambrus János szeg- zárdi földmives folyó hó 27-én reggel a mezőre akart menni családjával együtt és már haladtak egy darabig, amikor a gazdának eszébe jutott, hogy a padlást elfeledte bezárni. Visszament és a hogy felért a pad'ásra, legnagyobb csudálkozására egy öreg asszonyság összecsomagolta az értékes­nek látszó holmikat és már útban volt lefelé. Ju­hász Jánosné volt a padláson meghúzódó tolvaj, akit Ambrus átadott tüstént csendőri kezelés alá. — Kilenc feleség. Nebraskában, az Egyesült- Államokban, letartóztatták Mártír Jörgensen dán ke­reskedőt, aki 1883. óta egymásután kilencer nősült annélkül, hogy csak egyetlenegyszer is elvált volna. Ilyen rekordot ezen a téren más még aligha ért el. Az első feleségét, ki kalapok csinálásával foglalko­zott, saját neve alatt vette el és öt gyermeke van tőle. Azután fölvette a John White nevet és egy nebraskai tanítónőt tett boldoggá. A harmadik fe­lesége neve Betty County, Jörgensen' pedig Frank Skalesnek nevezte magát, amikor kezét megkérte. Egy hónappal később már egy gazdag nebraskai Özvegy férje lett a bátor kalandor, aki akkor már a Georg Graham nevet viselte. Az asszony 3000 dollár jövedelmet hozott a házhoz, de Jörgensen mégis elhagyta és R'chmondba ment, hol egy köny­velőnővel adatta magát össze. A hatodik számú fe­leség megint egy tanítónő volt, akiket ez a Don Juan, úgy látszik, nagyon kedvelt és a hetedik is. Nyolcadik házasságát Jörgensen egy dakotai föld­birtokosnővel kötötte, akivel öt évig élt és három gyermeket nemzett, végre pár hónap előtt egy fia­tal hölgyet vett el Hermosiából. Ezen aztán rajta­vesztett. A kilencedik feleség megismerkedett a ko­rábbi feleségének egyikével és a mikor ennek férje arcképét megmutatta, a turpisság azonnal kisült. Jörgensent letartóztatták mire ő mindent bevallott. [ A sorsot, a mely rá vár, kilenc felesége és 15 I gyermeke siratja. — Gondat an községi őr. bnhof Ádám cikói éjjeli őr a helyett, hegy éjszaka idején járőrön lett volua, puha párnái között az igazak álmát aludta. Szunnyadásában a csendőrök zavarták meg és a kötelességszegő őrt feljelentették az illetékes Szol- gabiróságnak. — A fisztességfelen kereskedés ellen. A budapesti királyi Ítélőtábla egy mostanában hozott határozatával arra az álláspontra helyezkedett, hogy j az áru rendelkezésre bocsátásának, illetve megőr- ; zésének kötelezettsége vevőt nem terheli akkor, ha a kiküldött áru egészen más, mint a minőt a vevő j rendelt. A döntésre jutott esetben élvezeti célra | szolgáló kitűnő minőségű művajat rendelt meg a vevő, az eladó azonban teljesen élvezhetetlen, fő­zési és sütési célokra sem alkalmas, sőt undorító árut küldött. A vevő az árut egyszerűen nem vette át, az eladót erről nem is értesítette, tehát nem járt el a kereskedelmi törvény 346. és 347. § a:ban foglaltak szerint. A királyi Ítélőtábla mindamellett az alperes vevőnek ezt az eljárását jóváhagyta, kimondván, hogy még mustraszerüség esetén is, a vevő a küldött árut sem átvenni, sem rendelkezésre bocsátani nem tartozik, ha az egyáltalán haszna­vehetetlen. — Tudnivaló a vadászoknak. A budapesti kir. ítélőtábla 1898 évi 12.297. számú elvi jelen­tőségű ítéletében kimondotta, hogy a magánosok birtokában levő vadászterületen található vad mind­addig, mig azon a területen van, eme terület bir­tokosának tulajdonát képezi. Ebből következik, hogy vádlottnak az a cselekménye, miszerint idegen va­dászterületen talált nyulat eltulajdonitási szándékkal birtokba vett, nem a btkv. 367., hanem a btkv. 126. §-ában ütköző cselekményt képez. — Az ujbor hatasa. Deli János és ifj. Dávid János a szüretelés közben a szokottnál kissé töb­bet öntöttek a garatra és mivel amúgy is régi el­lenségek voltak, az ujbor hatása alatt bírókra kel­tek és Dávid János oly súlyos csapásokat mért Deli Jánosra, hogy a mostanában aligha fog jóked­vűen szüretelni. — Verekedő cigányok. Múlt hó 25 én Tamási község határában kóborló cigányok ütöttek tábort. Alig helyezkedtek el sátraikban, Kolompár János vajda itélőszéket akart tartani, de a fegyelmezetlen hadsereg felzudult vezére ellen és amellett, hogy méltóságáról lecsapták, ráadásul alaposan helyben hagyták és sátraikat felszedve, az újonnan válasz­tott vajda vezérlete alatt tovább állottak. — Megugrott festőinas. Fon Dezső, mező- csáthi születésű, 18 éves festőtanonc, 3 frt 20 kr elsikkasztása után Pakson lakó gazdájától megszö­kött, s Budapest felé vette útját, hol atyja hordár. A paksi főszolgabíró fölhívta a hatóságokat, hogy megtalálás esetén hozzá kisértessék vissza. — Közös ló. Nem régen a tamásii vásáron Nagy János és Kölöncz Gábor közösen egy pár lovat vásároltak, a melyeknek értéke negyven frtot tett ki. Midőn már visszaindulóban voltak a vásár­ról, Kölönc Gábor kért Nagy Jánostól 10 forintot kölcsön, hogy egy üszőt vehessen és az összeget akkora Ígérte visszafizetni Nagynak, amikor a vett lovakról szóló passzusok megérkeznek. A lovak használata ügyében tett megegyezésük azonban csaknem végzetesen végződött. Ugyanis csakhamar összeszólalkoztak, mindegyik magának vindikálván •az elsőbbség jogát. Minap a korcsmában szintén ezen vitatkoztak, miközben Nagy János a kölcsön­adott 10 forintját követelte: Á szóváltás mindig hevesebbé, végre formális verekedéssé fajult, pgy- annyira, hogy marhat*j.glóval és vaSv'llával álltak egymással szemben, a mely jelenetnek azután a csendőrök közbelépése vetett véget. — Figyelmeztetjük t. olvasóinkat lapunk mai számában megjelent „Nemzeti Balesetbiztosító“ c. hirdetésre. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A paksi kath. kör megnyitó ünne­pélye. Vasárnap, szept. 25-én nyittatott meg ünne­pélyesen a paksi kath. kör. Tiz órakor megjelentek a r. k. templomban a kath. kör tagjai, hol Streicher József plébános ünnepélyes Veni Sancte-t és misét tartott. A templomban bevégzett ájtatosság után, zászló elövitele mellett, ünnepélyes menet tartatott a kath. kör házához, hol a tagok és más, igen számos elő­kelő vendégek jelenlétében Darócy Tamás elnök lendületes szavakkal megnyitotta a diszgyülést, mely után a kath. kör háza — Spiesz János kano­nok által — felszenteltetett. Beszentelés után Spiesz János kanonok mon­dott majdnem egy óráig tartó gyönyörű szónok­latot, melyet a jelenlevők egész a legfeszültebb fi­gyelemmel hallgattak. Szavait az Isten, Haza és gyászbaborult királyunk éltetésével fejezte be. Ezatán a dalárda énekelte el a Szózatot, mely- | nek hangjai után Ozsváth János polg. isk. tanár szavalta el Rosly Kálmán ismert egyházi költő gyö­nyörű «Zászló-dal*-át oly szép előadással, mely a legmagasabb igényeket is kielégíthette. Érzéssel és megkapó szabatossággal előadott szavalásáért taps­ban nyilvánította a közönség elismerését. Most Kienle József s. lelkész, egyleti titkár tette meg jelentését a kör eddigi állásáról, mely szerint eddig van rendes tagja 184, pártoló tagja 30 és kültagja 3, mi — tekintve a kör zsenge ko­rát — elég szép eredmény. Továbbá jelentette, hogy a püspök ur ő méltósága kegyes volt a kör védnökségét elfogadni, a mit a tagok éljenzéssel vettek tudomásul; tudomására adta a közgyűlésnek, hogy a kör céljaira adományoztak Streicher József plébános 500 frtot, Spiesz János kanonok 100 frtot, melyért egyszersmint köszönetét mond. Majd Streicher József plébános, egyleti alelnök tartotta meg záróbeszédjét, melyben a kör céljáról és annak jövőben való működéséről beszélt; szavait azzal végzé, hogy az Isten a kör minden jótevőjét és tagjait éltesse! Végül a dalárda énekelte el a «Hymnuszt«, melylyel a megnyitó ünnepély befejeztetett. A tárgysorozatban fel volt véve dr. Gyürky Ödönnek, a budapesti kath. kör titkárjának érteke­zése is, de a titkár rendkívüli elfoglaltsága miatt meg nem jelenhetvén, az elmaradt. A tervezve volt nagyobb ünnepségek, tekin­tettel az országos mély gyászra, elhalasztattak. Tenyészló-dijazás Högyészen. A népies lótenyésztés emelése érdekéből a vármegyei lótenyésztési bizottság által évenként rendezni szokott jutalomdíj-osztás a folyó évben e hónap 25-dikén folyt le, minden tekintetben szép eredménnyel, Hőgycszen. Az anyag fölvezetése már a kora reggeli órákban folyamatban volt és tartott körülbelül 9 óra tájig, amikor — a szemvizsgálat megejtése után — hozzá fogott a bíráló bizottság Sztankovánssky János lótenyésztési bizottsági elnök személyes ve­zetése mellett a fölvezetett lóanyag kiszineléséhez. Már ekkor látni való volt, hogy tiagy munka vár a bíráló bizottságra, mert ámbár a szinelésnél is szigorú bírálatot gyakorolt a bizottság : mégis csak csekély hányada volt kiselejtezhető az állománynak, a nagyobb számú, jobb minőségű anyag pedig a birálandók számára fentajtott heti vásártéren sora­kozott, hogy ismételten kiállja a bizottság kritiká­ját. — A bemutatott anyag általában igen szép képet mutatott ugyan, de a 2 éves csikók csoportja még a legtetszetősebb volt, világosan bizonyítva a haladást, a mit lótenyésztésünk népies irányában elérni törekszünk. : A mozgalom statisztikai eredménye röviden a következőkben foglalható össze. — Felhajtatott: anyakanca 96 drb, 3 éves kanca 78 drb, 2 éves kanca 81 drb, összesen 255 drb. Dijat nyertek : Anyakanczák. I. díj 200 kor. aranyban: Barkóczi Péter Dombóvár. II. díj. ioo kor. aranyban : Hidegh Mihály Szakály, Horváth József Ozora. III díj. 6ü kor. aranyban : Zsuár József Ten- gőd, Szőke Elek Székely, Bognár György Értény, Klein Ferencz Mözs, Doszpód József Harcz. IV. díj. 4.0 kor. aranyban: Orbán Lajos Tót- Keszi, Tót László József Tamási, Kelemen Szili Jo- váncza, Jánosi, Ádám Kónyi, Kis Ferencz Szakály, Déry László Értény, Szabó János Regöly. V. díj. 20 kor. aranyban : Szabó Antal Ta­másii Kis Antal Regöly, Zámbó János Szt.-Lőrincz, Haizer János Szárazd, Zsuár József Tengőd, Szabó János Kónyi, Tőt Sándor Tamási, Keszthelyi László Szántó, Kis Antal Regöly, Marton János Szakály. 3 éves kanca-csikók. /. díj. íjo kor. aranyban: Tolnai József Jo- váncza. II. díj. loo kor. aranyban: Gyalog János Szt.-Lőrincz. III. díj. 6o kor. aranyban : Lóhman Henrik N.-Székely. IV. díj. y.o kor. at any ban: Benkó Andor Pinczehely, ózaksz Péter Hidegkút, Nenmann György Ozora. V. díj. 20 kor. aranyban: Hidegb János Sza­kály, Lehócz György Szakály. 2 éves kanca-csikók. Hl. díj. 6o kor. aranyban: Kovács János Pálfa. IV. díj. 4.0 kor. aranyban : Z. Kováts Regöly, Vérnél Hugó T.-Keszi. V. díj. 20 kér. aranyban : Benkó Aador Pincze­hely, Szabó Pál Gy.-Jováncza, Tót József Szakály. Nagy János T.-Keszi. A díjazás befejezte után újból szemügyre vette a bíráló bizottság az elől megnevezett 12 tenyésztő anya kancáit és azok közül Barkóczy Péter dom­bóvári lakos 1-ső díjat nyert 5 éves sárga kancá­ját jelölte ki a párisi kiállításra készítendő szobor modellje gyanánt. 1898. október 2.

Next

/
Thumbnails
Contents