Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-11 / 37. szám

1898. szeptember 11. O LN A VÁRMEGYE. 5. — Vigyázatlan kocsis. 1897. augusztus havában özv. Hortiyák Istvánnét az utcán haladva — Dubics György kocsija elütötte és Hornyáknén há­rom hétig tartó sérülést ejtett. A vigyázatlan ko­csis ellen bűnvádi följelentést tettek és ügyében múlt hó 30-án tartották meg a főtárgyalást, amely Dubicsot 5 forint fő- és 2 forint mellékbüntetésre, behajthatlanság esetén 2 napi fogházra ítélte el. Ezen Ítéletben úgy a vádlott, mint a kir. ügyész is megnyugodtak s igy az jogerőssé vált. — Drága csemeték. Bán Ferenc és Gö­löncsér György szakcsi fiukban nem sok örömük telhetik szülőiknek. Még alig érték el a 15 eszten- tendőt, máris a szeszes italok mértéktelen élveze­tére adták magukat és hogy e bűnös vágyukat ki­elégíthessék, nem riadnak vissza semmi gonosz cse­lekedettől. E vágyuk vezette őket a múlt év de­cember havában Müller József szakcsi lakos pin cejébe, ahová betörés utján jutottak el és innét 24 üveg sört, 2 üveg pálinkát, három üveg bort lop­tak el. Tetten érték őket s igy kerültek folyó évi augusztus hó 30-án a kir. törvényszék elé, amely a fiatal bűnösöket egyenként három-három havi fogházbüntetésre Ítélte el. Ezen Ítéletben mindketten s a kir. ügyész is megnyugodtak. Budapesti levél. A főváros ipari és kereskedelmi vállalatai iránt az utóbbi időben csökkent a bizalom a vidé­ken és sokan Bécsbe fordulnak megrendeléseikkel. Sajnos, igaz, hogy nagy számmal van megbizhat- lan cég Budapesten, miként az minden nagy vá­rosban előfordul, hogy akadnak inkorrekt kereske­dők ; de van nagy számmal szolid, a kereskedelmi tisztesség minden követelményének megfelelő olyan kereskedőházunk és gyárunk, mely méltó a teljes bizalomra; csak meg kell válogatni, meg lehet Budapesten mieden szükséglet kielégítésére a leg­jobb forrásokat. Egyike ezeknek a Geitner és Rausch cég központi üzlete az Andrássy-ut 8. sz. alatt, hol legnagyobb raktára van műszaki cikkeknek, ipari szerszámoknak és szerszámgépeknek, fém- és vas­áruknak, háztartási eszközök és konyhafelszerelések­nek, mindennemű gazdasági eszközöknek, a tejgaz­dasághoz és tejüzemhez szükséges minden tárgyak­nak. Különösen felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét a Geittner és Rausch cég számtalanszor kitüntetett saját gyártmányú tűzi fecskendőire, tűz­oltó felszereléseire, házi és gazdasági kutaira és minden célra szolgáló szivattyúira, valamint saját gyárában előállított malomkő-készitményeire. A főváros ismét egy nagyszabású műteleppel gyarapodott, mely különösen a zongora művészetet kultiváló közönséget érdekli. Hec'renast Gusztáv zongora-termei, melyek 1865. óta állanak fönn Bu­dapesten, a kigyó-utcából, hol helyiségei már szűk­nek bizonyultak, Gizella-tér 2. sz. alatt a váci-utca sarkán levő ház első emeletére helyeztettek át; itt a bel- és külföld leghíresebb gyártmányú zon­gorái oly óriás és diszes teremben vannak felállítva minőhöz hasonló Magyarországon nincsen. Ehrbar, Schiedmayer, Schweighofer sat. gyártmányai egy teremben, négy hosszú sorban felállítva, egész séta­szemlére nyújt alkalmat s gazdag választékát teszi megismerhetővé a legjobb szerkezetű, legszebb hangú zongoráknak. Az az előkelő jó hírnév, mely- lyel Heckenast Gusztáv zongora-terme, úgy a fő­városban, mint az egész országban már évtizedek óta bir, s melyet mindig méltán kiérdemelt, bizo­nyára csak növekedni fog ezzzel a nagyszabású intézménynyel. Felhívjuk t. olvasóink figyelmét, miszerint zongora-szükségletük esetén Heckenast Gusztáv zongoratermét meglátogatni el ne mulassza. A vidéki városok nagyobb részében a köz­utak rosszasága ellen állandó a panasz s a helyi közlönyök különféle változatokban szellőztetik e kérdést. Mezőtúr közutainak járhatlanságát s ezzel összefüggőleg ennek a gazdaságra káros \ oltát emeli ki; Abony a zok esőzés után panaszkodik, hogy a gyalog utakon is nyakig járnak a sárban. Nagy-Kőrös is aszfaltburkolatú kocsiutat készittett. — S igy a vidéken számtalan városban sürgetik a gyalog- és közutak jó karba hozását, szilárd burkolását. Ez alkalomból említjük fel, hogy Buda­pest székesfőváros tanácsa kipróbáltatta az összes kövezési, illetőleg közburkolasi módokat s az asz­faltot és aszfaltmakadam-burkolatot találta a leg- tartóssabbnak és legcélszerűbbnek s utasította a mérnöki hivatalt, hogy tegyen előterjesztést az asz­faltnak az egész főváros területén való alkalmazá­sára. A Magyar Aszfalt Részvénytársaság már a vidék sok városában meggyőződtette a közönséget, hogy a gyalogjárdák aszfaltozása és a közutak asz- faltmakadam burkolása a legolcsóbb és legjobb, sőt igen előnyös fizetési feltételeinél fogva annak igénybevételét is rendkívül megkönnyíti; mindezek­nél fogva ajánljuk, hogy ott, a hol a gyalogjárdák és közutak jó használható karba helyezését terve­zik, forduljanak a Magyar Aszfalt-Részvénytársaság igazgatóságához (Budapest, Andrássy-ut 30.), hon­nan minden kívánt felvilágosítást és költség-elő­irányzatot díjmentesen nyerhetnek. A villamvilágitás nem remélt óriási elterjedést ért el Magyarországon. Minden jelentékenyebb vi­déki város, hol a közvilágítás kérdése még meg­oldva nem volt, a villamvilágitás nagy előnyössé­geit felismerve, azt rendeztette be, mely az ipar és gazdaság szolgálatában mint hajtóerő is nagyon j hasznos. Úgy a gazdaság, mint az ipar terén na- i gyón elterjedtek a munkagépek, ezek hajtására a villamos erő a központi telepből szállítva igen ju­tányos és előnyös; már ez a körülmény is ajánla­tossá teszi a villamvilágitás berendezését mindenütt, a hol azt még nem létesítették. A legtöbb villam- világitási telepet hazánkban a Siemens és Halske részvénytársaság rendezte be, ez a világhírű válla­lat, mely már nevével is a villamvilágitás fogalmát i fejezi ki. A hol tehát a villamvilágitás berendezé­sét tervezik, forduljanak ez iránt a Siemens és Halske részvénytársasághoz (Budapest, Kerepesi ut 21.), hol tervezeteket és költség-előirányzatokat dij- mentesen készítenek. VADÁSZAT. — A szarvasbögés tetőpontját érte el, csendes estéken mindenütt erősen bőgnek a bikák, és pedig, a hol legtöbben vannak, ott legerősebben, legkitartóbban, minthogy a vetélytársak közelléte rendkivül ingerli a bikát s mennél több oldalról válaszolnak neki, annál nagyobb hévvel bőg. Ha gyengébbet hall közelében bőgni, bőszülten törtet feléje, s az vagy elmenekül, vagy felveszi a küz­delmet s akkor az agancsok csattogása messze hangzik az erdőben. Az anyavad közömbösen nézi ezen nem ritkán halálos kimenetelű párbajt, mely­nél olykor úgy összeakadnak az agancsok, hogy éhen vesznek a küzdők, ha az odavetődő vadász véget nem vet kínlódásuknak, s haláluk után nincs emberi erő, mely széjjelválaszsza az agancsokat, úgy kell eltenni, együtt különlegesség gyanánt. Rendszerint a győzőé lesz a szerelem pálmája, de gyakran az timer duos litigantes tertius gaudet» elve szerint, mig a hatalmas daliák tusakodnak, visszatérnek az elmenekült, harcra még gyenge, de szerelemre már érett ifjú leventék, s nem egy fiatal darab előnyben részesíti volt játszótársát! — A legutóbbi értesülések szerint a múlt számban említett gemencinél is erősebb, tehát legjobb a bő- gés a Keselyűstől északra iekvő >Poros« nevű erdőrészben. A hegyi erdőkben szórványosabban jelentkeznek a bikák, a legjobbakat hallani a szálkai erdőben. — Hal helyett vadmalac. A Dunába tor­kolló egyik fokban a halász nemrég a halrekesz- tékben (u. n. vajszában) reggel négy darab vadma­lacot talált megfulladva. Szegények belekeveredtek a labyrinthba és ott vesztek. Csodálatos, hogy sí­rásukra oda nem jött az anyjuk s össze nem rom­bolta az egész alkotmányt ! KÖZGAZDASÁG. — Ménlovak vétele. A földmivelésügyi miniszter közhírré teszi, hogy mindazon méntulaj­donosok, kik eladó ménlovaikat megvétel végett az állami lótenyészintézetek részére felajánlották, ezen­nel értesittetnek, miszerint a bejelentett mének bi­zottsági megszemlélése és esetleg megvásárlása, a következő helyeken és napokon fog eszközöltetni, és pedig: Kaposváron folyó évi szeptember hó 15-én. Budapesten október hó 11. és 12-én a Tatter- ; sail helyiségeiben tartandó ménlóvásár alkalmával. — (séplési munkások és a beteg- segélyzö pénztár. A cséplési vállalatnál alkalma­zott munkások a betegsegélyző pénztárba való kö­telező bejelentés alól fel vannak mentve. (M. kir. belügyminiszter 1897. évi 4007. sz. határozata.) — Állategészségügyi kimutatás. A föld­mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén elő­fordult ragadós állati betegségek augusztus 31-én kon­statált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Lépfctie: Bonyhád 2., Sár-Szent-Lőrinc 1 u., összesen 2 község 3 udvar. Veszettség: Alsó-Gyéres 1 u., Izmény 1 u., Kocsola 1 u., Paks 1 u., Palatinca 1 u., Pálfa 1 u., Pilis 1 u., Tamási 2 udvar, Tevel 1 udvar, össze­sen 9 község 10 udvar. Takonykór és bőrféreg: Tótkeszi 1 u., össze­sen 1 község 1 udvar. lenyészbéttaság és hólyagos kiütés : K.-Dorogh 23 u , K.-Vejke 27 u., Lengyel 54 udv., Nagy-Vejke 6 udv., Majos 14 u., Závod 26 udvar, összesen 6 község 150 udvar. Sertésorbánc: Belecska 5 udvar, Gerjen 1 u., összesen 2 község 6 udvar. Sertésvész: A.-Nána 1 u., Bátaszék 1 udvar, Bölcske 1 u., Decs 1 u., Dombóvár 1 udv., Döb- rököz 33 u., Döripatlan 1 pta, Duna-Földvár 1 u., Fadd 11 udvar, Fürgéd 1 pta, Gerjen 1 u., Gindli­Család 4 udvar, Görbő 1 udv., Györköny 4 udv., Harc 3 udvar, Hidegkút 8 u., Iregh 1 pta, Kölesd 1 u., Majos 3 udv., Majsa 1 u., Miszla 1 u., Nagy­Dorogh 1 u., Némedi 10 u., Német-Keér 1 u., Ozora 1 udvar, őcsény 1 u., Pálfa 8 udvar, Pincehely 8 u , Szántó, Szárazd 2 u., Szegzárd 1 udvar, Tolna- Váralja 4 udvar, Űzd 6 u., Zomba 1 udv., összesen 34 község. ind. érk 822 8°° 300! U Budapest A I25 8“ 8-20 Ildi 11“ 4IÍ a érk. ind. ll38 500 5“ 5 ü ll55 510 1 Sárbogárd V ind. érk. 10 w 4°* 1122 6*° 221 652 Nagy-Dorogh 909 205 922 7's 3'*' 7OÍ) Kölesd-Tengelic 817 l28 911* 7:ls 3:a) 7£! Hidja-Apáthi 82‘ 12‘ 85* 800 405 749 Tolna-Mözs 801 12“ 822 8IS 4« 822 érk. ind. 740 11“ 822 8:w 4:» 852 Szegzárd ind. érk. 7:>0 11-20 75Í 8« 451 82i Őcsény 718 11“ VI 8s5 507 8í5 Decs 7OG ll02 7.9O !)" 520 921 Pilis-Berek 6tO 10" 712 9« 5w 015 Bátaszék 1023 81 ll2 2 — 11« Bonyhád A 522 — 501 1“ — 1255 Dombóvár 3°® — ‘>20 td 8'22 — 820 w Budapest n 822 — 8oo érk ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vo­natoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. BUDAPESTRŐL . . indul 10 óra — DÜXA-FÓLD VÁRRA érkezik 2 „ — PA KSRA n 3 „ 25 KALOCSÁRA n 3 „ 50 DOMBORIBA n 4 „ 35 SZEGZÁRDRA n 5 „ 20 BAJÁRA n 6 „ 30 MOHÁCSRA 1» 7 „ 50 Fölfelé : MOHÁCSRÓL . . . . indul 7 óra ___ BA JÁRA .................. — SZEGZÁRDRA 11 „ 10 DOMBORIBA 11 „ 50 KALOCSÁRA 1 „ 20 PAKSRA n 1 n 50 DUMA-FÖLDVÁRRA 3 „ 35 BUDAPESTRE n 9 „ — éjjel. reggel. A szeg'árd-keselyüsi állomáson a Budapestről érkező hajó csak kedden, csütörtökön és szombaton reggel 5 óra­kor köt ki, — a Mohácsról érkező pedig szerdán, pénteken és vasárnap este II óra 11 perckor.

Next

/
Thumbnails
Contents