Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1898. szeptember 11. hét. Fejlődni, erősödni fog az évról-évre és nagy szolgálatot tesz a szerényebb igényű szülők gyermekeinek hasznos kiképeztetésére. Nagyban emelné azonban jelentőségét és működése nagy eredményt akkor tudna csak fölmutatni, ha két felső osztályát kereskedelmi iskolává alakítanák át,- mert ilynemű közszükséget képező tanintézet még megyénk területén egy sem található. Kereskedelmi osztályunk műveltségi fokának emelésére pedig ily tanintézet létesítése nagyon is üdvös volna s akkor a hat osztályú tanintézet népességre vetekedhetnék a vidék legerősebb főgimnáziumaival is, másrészt sok reális pályára képesíthetné növendékeit. Időszerű volna e kérdéssel a mérvadó köröknek komolyan és alaposan foglalkozni s reméljük, hogy a közoktatásügyi miniszter szívesen beleegyeznék a polgári iskola ily irányú kibővítésébe. A törvényhatóságnak vagy a községi iskolaszéknek a városi elöljárósággal karöltve mihamarább meg kellene tenni e célból a szükséges lépéseket, mert városunk és megyénk lakosságának jól felfogott érdeke s a haladó kor igényei sürgetőleg követelik a kereskedelmi iskola létesítését. De ugyanekkor gondoskodni kellene arról is, hogy a polgári iskola épülete az igényeknek megfelelően alaposan renovál- tassék és kibővittessék, mert manap már csak szorongva és az oktatás sikerét kockáztatva fér el egy épületben a polgári íiu és leányiskola. A tornaterem hasznavehetetlen, mert annyira roskadt, hogy életveszélyes benne a tanítás. Az épület kijavítása tehát úgyis elkerülhetlenül szükséges. Ez alkalom tehát időszerűvé teszi annak a tervnek is keresztülvitelét, hogy a polgári leányiskola 'önálló, külön épületbe helyeztessek el, mivel ennek növendékei is évről-évre szaporodnak. Az idén már 160 növendék iratkozott be a leányiskola négy osztályába, s ez a szám évről-évre emelkedni fog, mert megyénk területén ez az egyetlen iskola, melyben a leánygyermekek magasabb fokú, s a mai kor kívánalmainak megfelelő tanításra tehetnek szert. Nem lehet tehát tovább már kitérni azon követelmény elől, hogy a polgári leányiskolának teljesen megfelelő s az intézet üdvös céljának külön épület emeltessék. Magasabb fokú közoktatásügyünk fejlesztése és a kor színvonalán való föntar- tása körül tehát még elég tenni valónk van, amit elodázni vagy halogatni többé nem lehet, mert annak elhanyagolása közművelődésünk kárával jár. Itt az ideje tehát, hogy a polgári iskola kiegészítését és további kifejlesztését, valamint a polgári leányiskola megfelelő elhelyezései igazán szivükön viselő faktorok végre a cselekvés terére lépjenek s a nagyon is szükségesnek mutatkozó intézkedéseket mihamarább megtegyék városunk és megyénk közérdeke és közművelődésünk előmozdítása végett. VÁRMEGYE. — Itahnérés és kézi zálogiizlet egy és ugyanazon helyiségben nem gyakorolható. (M. kir. belügyminiszternek 1898. évi 41.374. sz. a. kelt határozata.) — Az igazoló választmány múlt pénteken délelőtt Döry Dénes főrendiházi tag elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vettek : dr. Haidek- ker Béla, dr. Kramolin Emil, Orjfy Lajos, Wosinsky Mór és Forster Zoltán megyei I. aljegyző, mint előadó. Az ülésen megállapították az 1899. évre érvényes vármegyei legtöbb adót fizetők, virililisek névsorát. Adójuk kétszeres számitása alapján 43-an vétettek fel a virilisek sorába; elhalálozás folytán hatot; a kedvezmény iránti jelentkezés elmulasztása miatt ötöt, a kimutatott adók nem elégséges összege miatt kilencet, a közös arányban kimutatott adóalap miatt egyet és adóalap hiány miatt 17 tagot töröltek a virilisek közül. Vármegyénkben a legnagyobb adófizető gróf Apponyi Géza 21.322 frt 02 kr adóval, utánna jön gróf Apponyi Sándor 8455 frt 70 krral, gróf Széchenyi Sándor 7059 frt 22 krral, gróf Benyovszky Rezső 3291 frt 89 krral, Hanzély János 4447 frt 30 krral. A rendes tagok közül a legkisebb adófizető Stercer András györkönyi föld- mives, ki 211 frt 84 kr adót fizet. A póttagok között első Ludvigh szegzárdi iparos 210 frt 85 kr adóval, a legutolsó pedig M. Zsikó Péter alsónyéki földmives 170 frt 75 kr. adóval. — A vármegyei niuscumi bizottság folyó hó 13-án délután 3 órakor a közigazgatási bizottság tanácstermében Wosinsky Mór elnöklete alatt ülést tart, melyen az elnöki bejelentéseken kívül tárgyalni fogják a museum ünnepélyes megnyitásának módozatait. — A közigazgatási tisztviselők szabadságidejére vonatkozólag a m. kir. belügyminiszter 1898. évi 56324. szám alatt következő elvi jelentőségű határozatot hozta : Közigazgatási tisztviselő által kért szabadságidőt engedélyező felsőbb hatósági intézkedés ellen magánosok részéről felebbezésnek helye nincsen. — A vármegyei tisztviselők qualifi- catiójára vonatkozólag a belügyminiszter a következő fontos elvi jelentőségű határozatot hozta : A jogvégzettség (absolutorium) csak arra ad jogot, hogy az illető, a törvényes minősítés egy év alatti megszerzésére köteleztetés mellett szolgabiróvá vagy közigazgatási gyakornokká kineveztessék, vagy megválasztassék, ezen kedvezménye a törvénynek azonban a megyei aljegyzői állások betöltésénél igénybe tűm vehető. Ezek csak teljes minősítés birtokában jelölhetők ki és választhatók meg. — A m. kir. belügyminiszternek erre vonatkozó 1898. évi 51.530. sz. határozata ekként szól: A folyó évi május hó 2-án és folytatva tartott bizottsági közgyűlés lefolyásáról folyó évi május hó 6-án 182. szám alatt tett jelentéséből arról értesültem, hogy E. Ödön, kinek ez idő szerint csak jogtudományi tudori első szigorlata van, ezen elégtelen minősítése mellett is megválasztatott árvaszéki jegyzőnek, s egyszersmind köteleztetett, hogy a törvényben előirt teljes minősítést egy év alatt szerezze meg. Szemben azzal, hogy az 1883. évi I. t. c. 5. §-ának utolsó kikezdése csak a szolgabirói és közigazgatási (fogalmazói) gyakornoki állásokra adja meg azon kedvezményt, hogy azokra a törvényes minősítést még meg nem szerzett, de a szabályszerű jogi tanfolyamot elvégzett egyének is kinevezhetők oly kötelezettséggel, hogy a törvényes minősítést egy év alatt megszerezni tartoznak, a fentebb emlitett árvaszéki jegyzőnek nemcsak megválasztása, hanem kijelölése is törvénybe ütközik. Az 1896. évi XXVI. t. c. 20. §-ában foglalt rendelkezés szerint felügyeleti jogomnál fogva sem tartozván hatáskörömbe az, hogy a kijelöléseknél, választásoknál, vagy kinevezéseknél előfordult, s tudomásomra jutott szabálytalanságok orvoslása iránt intézkedjem, a most szőnyegen levő, s törvénybe ütköző választás indokából, az ilyenekből származó törvényellenes állapotoknak jövőben leendő elkerülése céljából felhívni kívánom Méltóságod figyelmét a múlt évben julius hó 13-án 68,801. sz. alatt kibocsátott körrendeletemre, melyben utalva arra, hogy a fentebb idézett közigazgatási bírósági törvény életbeléptetése után, ha a törvényes minősítéssel nem biró egyéneknek megválasztása vagy kinevezése ellen magánpanasz, vagy a főispán által hatósági panasz nem intéztetik, azon esetben a törvénytelen választás többé semmi cim alatt nem érvényteleníthető, különösen figyelmébe ajánlottam a főispánoknak, kik egyszersmind a kijelölő választmány elnökei is, hogy ezen minőségükben hassanak oda, hogy törvényes minősítéssel nem biró egyének ki ne jelöltessenek, Kérnem kell tehát Méltóságodat, szíveskedjék ügyelettel lenni, hogy a törvénynek, a minősítésre vonatkozó s kivételt nem tűrő rendelkezései, — melyektől azon okból, mert teljes minősítéssel biró pályázók nem jelentkeztek, eltekinteni nem lehet — úgy a kijelöléseknél, mint választásoknál és kinevezéseknél a legszorosabban megtartassanak. A jelentés azon részére vonatkozólag, mely szerint az államtudományi állámvizsgát tett, s árvaszéki jegyzővé megválasztott Sz. Géza a teljes képzettségének egy év alatt leendő megszerzésére köteleztetett, megjegyezni kívánom, hogy az árvaszéki jegyző minősítés tekintetében a vármegyei egyéb jegyzőkkel egy elbírálás tehát az 1883. évi I. t. c. IV. pontja alá tartozik, e szerint pedig az államtudományi államvizsga a jegyző állásra teljes minősítést nyújt, a jogtudományi államvizsgát, melyre a közgyűlés intézkedése célozni látszik, a most idézett 5. §. Vili. pontja, az árvaszék tisztviselői közül csak az elnökökre és ülnökökre írja elő. — Azon iparos vagy kereskedő, a ki cimtábláján és nyomtatványain üzleti viszonyainak és a valóságnak meg nem felelő adatokat és jelzőket tüntet fel, az ipartörvény alapján vonandó felelősségre. Az 1879. évi XL. t. c. 45 §-a csak cim- és rangbitorlás esetén alkalmazható. (M. kir. belügyminiszter 1898. évi 1408. sz. határozata) Hirdetmény. Az országgyűlési képviselőválasztók 1899. évre kiigazított s az 1876. évi XVIII. t. c. 2. §a értelmében közszemlére kitett ideiglenes névjegyzékére vonatkozólag a szegzárdi, paksi, kölesdi, pincehelyi és szakcsi választó kerületekből beérkezett felszólamlásokat Tolnavármegye központi választmánya-folyó 1898. évi szeptember hó 12-én délelőtt 10 órakor Szegzárdon a vármegyeház tanácskozási termében ugyanazon sorrendben fogja elintézni, a melyben az egyes választó kerületek elől felsorolva vannak. A hozandó határozatok ez évi szeptember hó 20-tól 30-ig lesznek Szegzárdon a vármegyeház levéltári helyiségében a hivatalos órák alatt be- tekinthetők, a közvetlenül érdekelteknek pedig az 1874. évi XXXIII. t. c. 49. §. a) b) és c) pontjai értelmében kézbesittetni fognak. Ugyanazon t. c. 50. §-a szerint azok, kiknek felszólamlása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, annak közszemlére kitételét követő 10 nap alatt, azok pedig, kiknek az idézett törvény 49. §-ában elősorolt határozatok kézbesittettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a nagyméltóságu m. kir. Curiáh oz intézett felebbezésüket a központi választmány elnökénél benyújthatják. , A felebbezés Írásban nyújtandó be s ahhoz uj bizonyítékok is csatolhatok. Szegzárdon, 1898. évi augusztus hó 30-án. Döry Pál, Tolna megye alispánja, elnök. Hírek. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor vármegyénk főispánja múlt kedden délután Szegzárdra érkezett s itteni hivatalos ügyeinek elintézése után fiával gróf Széchenyi Domokossal megtekintette a vármegyei múzeumot; szerdán és tegnap délután pedig kirándult a porosi erdőrészbe szarvasvadászatra. — Hetyey püspök Szegzárdon. Hetyey Sámuel pécsi püspök a bérmálás szentségének kiosztása végett folyó hó 20-án reggel 7 és 8 óra között érkezik Szegzárdra Ná- dasdról. Lovasbandérium megy a főpap elé a város végére, hol diadalkapu lesz fölállítva s itt fogadja a város elöljárósága és a hitközség képviselete Wosinsky Mór esperes vezetése alatt. A püspök aztán kíséretével együtt harangzúgás és mozsarazás melleit vonul be a városba, hol a várutcánál szintén diadalkaput állítanak; a püspök egyenesen a templomba megy, hol az isteni
