Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-04 / 36. szám

a válaszolással és Varga emiatti dühében egy nyílt levelezőlapon megfenyegette Strasszert, írván neki, hogy a mennyiben a gépet mindjárt vissza nem veszi, le fogja őt lőni. Strasszer erre a gépet azonnal visszavette, de egyidejűleg megtette a lépéseket a büntető bíróságnál is. Ezen ügyben a múlt hó 30-án tartotta meg a kir. törvényszék a főtárgyalást, a mely vádlottat 3 napi fogházra Ítélte a fenyegetés miatt.

T A N Ü G Y.

— A tanítók javadalmazásának javítására rendelt hagyományok -— a volt m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság 1897. évi 18.262. számú elvi jelentőségű határozata értelmében — illeték- mentesek.

— Az állami tejgazdasági munkásokat

képző iskolákban Munkácson és Gödöllőn október hó i-én 12 hónapra terjedő újabb tanfolyamok fognak megnyílni, melyekre ép, erős testalkattal biró, legalább 18 évet betöltött munkás ifjak vétetnek fel. A tanulók a tanfolyam tartama alatt teljes ellátásban és 5 írt havi bérben létesülnek.

Felvételért való folyamodványok szeptember ótó 15-ig a munkácsi uradalom, illetőleg a gödöllői korona uradalom igazgatóságához küldendők be.

Ajánlatos volna, hogy a tisztelt gazdaközönség ezen iskolákra jóravaló cselédjeit elküldje, hol minden anyagi megterheltetés nélkül szakértő tehe- nesekké és tejgazdasági munkásokká fognának ki- képeztetni.

November hó ló-dti fog megnyílni a nagyszé- csényi tej szövetkezetnél létesített állami tejgazdasagi munkásnőket képző iskolának újabb — félévre terjedő — tantolyama. Az ide való felvételért kifogástalan előéletű és legalább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak, kik teljes ellátásban (esetleg e helyett 15 frt ellátási díjban) és 4 frt havi bérben részesülnek. Az ez iskolára való felvételért a kérvények, keresztlevél, iskolai és erkölcsi bizonyítványokkal felszerelve, a nagyszécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők október hó 15-ig.

Ezen iskolák jelen tanfolyamait végző tejgazdasági munkások, illetve munkásnők elhelyezése ügyében a fentnevezett uradalmak igazgatóságai, illetve a nagyszécsényi tejszövetkezet igazgatósága keresendők meg.

VADÁSZAT.

— A szarvasbőgés az idén szokatlanul korán megkezdődött, már augusztus utolsó napjaiban jelentkeztek a bikák a keselyüsi hajóállomás mellett fekvő Gemenc nevű erdőrészben. A nagy hőség után hirtelen beállott hűvös idő, mihez a szép holdvilágos tiszta éjjelek járultak, felébresztették az erdő basájában az őszszel jelentkezni szokott ösztönt s hatalmas öblös szava messze hangzott erdőkön, vizeken át. Az éjjeli hajó egyik-másik utasa, ki a fedélzeten élvezte a szép estét, csodálkozva és talán rémülve hallotta ezen elementáris erdei koncertet, s valami közeli állatsereglet ragadozóinak tulajdoníthatta azt. A nagy tehéncsapatok által járt Gemenc ilyenkor valóságos találkozó helye a szarvásbikáknak, hová az egész környékről, össze- sereglenek lovagi tornákra, s a szomszéd területeken elejtett darabok mind onnan kivert bikák, törött agancsokkal, tele sebekkel. — A hegyi erdőkben még csak elvétve jelentkeznek a szarvasok.

— Hatalmas vadkant lőtt nemrég a du- namelletti Szomfava nevű erdőben a kopók előtt Szetidrődy kir. járásbiró. A disznó feltörve két métermázsát nyomott.

IRODALOM.

— Megjelent a „Protestáns Pap“ cimü lap XIX. évfolyamának 8-ik száma Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesztésében Kölesden, következő tartalommal: XXII-ik Zsoltár. Széky Ágosttól. — Az Unióról. Lágler Sándortól. — Ujbori úrvacsora-osztáskor (Egyházi beszéd). X'éhai Földváry Gerzson Írásaiból. — Ezékiás (Egyházi beszéd). Bilkei Pap Istvántól. — A hitnek csodálatos fejlődése. Ritter Károlytól. - 70 éves korom hálaszavai (Ima). Pazar Istvántól. — Halotti ima siketnéma

1898. szeptember 4.

TOLNAVARMEGYE.

5.

felett. Ifj. Csire Istvántól. — Törvények és rendeletek tára. Kund Samutól. — Irodalom. Tantó Jánostól. — Különfélék. — Egyházi tiszti választások. — Papválasztások. — Halálozások.

A lapra előfizethetni a szerkesztőknél egy évre 4 írttal, félévre 2 írttal, negyedévre 1 írttal. Kaphatók még régibb évfolyamokból teljes példányok, a XVII-ik évfolyamból azonban az 1., 2., 3-ik számok teljesen elfogytak.

KÖZGAZDASÁG.

— Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek augusztus 24-én konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé.

Lépfene: Bonyhád 2 , Murga 2 u., Sár-Szent- Lőrinc 1 u., összesen 3 község 5 udvar.

Veszettség: Alsó-Gyéres 1 u., Kocsola 1 u., Lápafő 1 u., Murga 1 u., Paks 1 u., Palatinca 1 u., Pálfa 1 u., Tamási 2 udvar, Tevel 1 udvar, összesen 9 község 10 udvar.

'lakonykór és bőrféreg: Értény); l u., Tótkeszi 1 u., összesen 2 község 2 udvar.

lenyészbénaság és hólyagos kiütés : K.-Dorogh 23 u , K.-Vejke 27 u., Lengyel 54 udv., Nagy-Vejke 6 udv., Majos 14 u., Závod 26 udvar, összesen 6 község 150 udvar.

Sertésorbánc : Belecska 5 udvar, Gerjen I u., összesen 2 község 6 udvar.

Sertésvész: A.-Nána 1 u., Báta L, Bátaszék 1 u., Bölcske 1 u., Decs 1 u., Dombóvár 1 udv., Döbrököz 33 u., Döripatlan 1 pta, Gerjen 1 udvar, Gindli-Család 3 udvar, Görbő 1 udv., Györköny 4 u., Harc 3 u., Hidegkút 8 u., Iregh 1 pta, Kölesd 1 u., Majos 3 udv., Majsa 1 u., Nagy-Dorogh, 1 u., Némedi 10 u., Német-Keér 1 u., O-Dombovár 2 u., Ozora 1 udvar, Ócsény 1 u., Pállá 8 udvar, Pincehely 8 u., Sár-Sztent-Lő-rinc 2 pta, Szántó 2 u., Szárazd 2 u., Szegzárd 1 udvar, Fadd 11 udvar, Váralja 4 udv., Tótkeszi 11 udv., Udvari 2 u., Uj- Dombovár 4 udv., Űzd 6 u., Zomba 1 u., összesen 39 község.

Termesszünk több takarmányt.

Nehezen szívleli meg a magyar gazda, hogy állattenyésztése igazán jövedelmező csak akkor lehet, ha állatjait jól is tartja. Örvendetes lendületet találunk ugyan ez irányban sok helyt, különösen tej-termelő gazdaságokban, de sajnos, a gazdák zöme nem úgy takarmányozza még ma sem állatjait, hogy azok után igazi hasznot lásson, nem azért, mintha takarékoskodna, hanem azért, mert nincs elegendő takarmánya, pénzért pedig olyant nem vesz.

Kitolyása pedig az állatok silány takarmányozásának először is, hogy lassan fejlődnek, mert nincs miből testüket gyorsan felépítsék; ennek következtében soha nem is fognak akkora értéket képviselni, mint az, a melyik a jobb táplálás következtében gyorsabban fejlődik, de még a lassabban fejlődő állatnál a bele fektetett tőke is hosszasabban hever kamat nélkül. — A kifejlődött állatok pedig semmiféle munkára sem olyan alkalmasak, mint a jól tápláltak, az ökrök hitványabbak, nem bírják a mély szántást, a tehenek rosszul tejelnek stb. — Szóval nem szorul az bővebb magyarázatra, hogy a jól táplált állat aránytalanul több hasznot hajt, mint a rosszul táplált.

Oda kellene tehát minden gazdának törekedni, hogy több és jobb minőségű takarmányt termesz- szen, annyit, nevezetesen, a mennyi állatainak jobb táplálásához feltétlenül szükséges. — Igaz ugyan, hogy e tekintetben az időjárás, s sok egyéb körülmény is mérvadó, mégis ha olyan területet fog takarmány termesztés alá a gazda, a mely közepes termés esetén elegendő takarmányt szolgáltat, nem igen fog takarmány dolgában megszorulni, főleg ha takarmánytermő talajainak különösen pedig rétjeinek ápolására nagyobb gondot fordít.

Valóban bámulatos az, hogy nálunk Magyar- országon — különösen a nagy alföldön — a mesterséges takarmány félék termesztésére, s a rétek ápolására is oly kevés gondot fordítanak. — Legtöbb helyt a rétek soha megtrágyázva, — de még

megboronálva sem lesznek, csoda-e hát, ha termésük silány, ha ennek folytán takarmány szűke miatt az állatok hitványak.

Azt hiszem tehát, hogy nem lesz felesleges, ha éppen az állattenyésztés érdekében rámutatunk arra, hogy miként kellene rétjeinket ápolnunk, hogy az eddiginél jobb terméseket érjünk el.

E tekintetben első helyen a trágyázást kell felemlítenem, mert bizony ritka gazda az, a ki rétjeit trágyázni is szokta, s e tekintetben a legelők jobban vannak ellátva, mert legalább a legelésző állatok trágyája marad ott. — Pedig hát a fűfélék is táplálékot vonnak el a talajtól s ha azt annak soha vissza nem adjuk, elvégre is kell, hogy a termés átlagok megapadjanak. Avagy miért van az, hogy a völgyekben fekvő rétek, a melyeket itt-ott patakok, folyók elárasztanak, mindég bővebben termők mint azon rétek, a melyek soha elárasztva nincsenek; azért mert az iszap is egy neme a trágyának, s a kiáradás alkalmával lerakodó iszap, fokozottabb termő erőt ad a talajnak.

Persze a réteket bármiféle trágyával megtrágyázni nem igen lehet. — Különösen alkalmas erre a célra a trágyalé, a komposzt-trágya és a műtrágya, ezek közül is leginkább a Thomas-foszfát. A réteknek trágyalével való öntözése, különösen akkor, ha előzőleg hamuval szórtuk azokat be, igen hasznos és célszerű eljárás, habár a trágya- lének meg van az a hátránya, hogy hatása csak igen rövid ideig tart; az első kaszálás igen dús rendeket fog adni; mert a trágyalé nitrogénje hamar bomlik s válik növényi tápanyaggá, de már a sarju csak olyan lesz, mint a minő lett volna trágyáié nélkül. — A jó gazda különben azt tartja, hogy hasznosabb dolog a trágyalevet el nem hordani a trágyatelepről, hanem folytonosan a trágyát öntöztetni kell, mind a mellett — ott különösen, a hol sok a trágyalé — a rétek öntözésére is fel lehet használni egy részét.

Kitűnő trágyája a rétnek a jó komposzt, s ott, a hol komposzt készítéssel foglalkoznak, azt mindenesetre a rétek trágyázására lesz lehetséges legcélszerűbben felhasználni. — Csak persze az a baj, hogy komposztot nagyon kevés gazdaság készít, mert biz az sok munkaerőt, sok utánjárást kíván, s tekintettel arra a körülményre, hogy azt annyiszor kell ide-oda forgatni, sőt még rostálni is, valóban kérdés, hogy nem-e olcsóbb ma a Thomas- salak, a mikor annak mázsája 2-50—3 frt, mint a komposzt; mert igaz ugyan, hogy a komposztot nem készpénzért veszi a gazda, de elvégre a munkaerő is csak pénzértéket képvisel.

Igen jó feljavitási módja a réteknek a Tho- massalakkali trágyázás. A Thomassalaknak ugyanis az a jó tulajdonsága van, hogy hatása több évre kiterjed, igy nevezetesen legalább 3 évre, de sőt

4—5 évre is. — Ez az oka, hogy a rétek trágyázására ma általánosan a Thomassalakot használják és pedig méltán, mert az említett műtrágya igen jelentékenyen fokozza a rétek termőképességét és pedig nem csupán az első, de a következő 3—4 évben is. — Igazolja ezt különben a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás 1895-iki évkönyve is, a mely szerint 40 helyen eszközöltetett kísérlet réteken Thomassalakkal, mindenütt 2 mázsa salak hintetvén el egy hold rétre. — A 40 kísérlet közül 35 esetben volt nagyobb a termés és pedig 6 helyen 20—100 klgmmal, 9 helyen 100—200 klgm- mal, 6 helyen 300—400 klgmmal, 3 helyen 400— 500 klgmmal, 1 helyen 500—600 klgmmal, 3 helyen 700—800 klgmmal, 2 helyen 900—1000 klg, 1 helyen 1200—1300 klgmmal; tekintve azt a körülményt, hogy a Thomassalak ára ma legfeljebb 3 frt mázsánként, a kísérletek felerészben már nem csak hogy a salak árát megtérítették az első évben, de még hasznot is hajtottak, holott a második évben is legalább olyan terméstöbbietre lehet szá- I mitani, mint az első évben volt.

A salakot legcélszerűbb február végén elhinteni a hóra, ha még ilyen van, ha pedig nincs, az elhintés előtt, s utánna is a rét keresztül-kasul jól felboronálandó. — Legszokásosabb holdankint 4 m/m. felhinteni, miáltal legalább 60 kgrm oldható foszforsavat juttatunk a talajba, s igy az elhintés utáni negyedik évben is észrevehető lesz hatása.